Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-29 / 9. szám
A vermelt korai burgonya vetöértékének megőrzése Az ősz óta vermelt vagy raktározott korai és félkorai burgonya fajták már átélték a természetes tenyésznyugalmi időszakot. További termesztésre készen, csíraképes állapotban, kedvező feltételekkel megindulhat a gumók szaporítása. A gumók előcsíráztatásra történő előkészítését megelőző hetekben, tehát januárban és február első felében a korai és félkorai fajták különösen érzékenyek a környezetben végbemenő minden változással szemben. Ezért a raktározás ezen utolsó időszaka döntően hat a burgonya vetőértékére, vagyis csírázó képességére és általános életképességére. A vetőgumók élet- és csírázóképességét ezen időszakban a hőemelkedés vagy csökkenés a levegő páratartalmának változása és a raktározás idején nem megfelelően végzett szellőztetés befolyásolja. Legfontosabb tényező a hőmérséklet A raktározott vetőburgonya lélegzik, oxigént vesz fel és szénsavat, vizet, valamint jelentéktelen mennyiségű meleget bocsát ki. a gumók lélegzése ezen időszakban csekély ugyan, de fokozott hőfok esetén nem kívánt méreteket ölthet, ami nagyon kedvezőtlenül hat vetőértékére. Ezen időszakban a korai burgonya tárolására legmegfelelőbb a 2,5—3,5 C fok közötti hőmérséklet. Ennek betartásával mesterségesen meghosszabbítjuk a tenyésznyugalmi időszakot a gumók csírázásához történő előkészítésük idejéig. A kívántnál kisebb, vagy nagyobb hőfok gyöngíti a tárolt gumót. Főképpen nem szabad a hőmérsékletnek 2 C fok alá süllyednie. Alacsonyabb hőfokon sejtközi légzésre kerül sor, mely során a gumókban lévő keményítő cukorrá alakul át, amiből kifolyólag a burgonya édessé válik. A cukortartalom emelkedése annál intenzívebb, minél hosszabb ideig van a gumó alacsony hőmérsékletnek kitéve. A légréteg hőfokának emelkedésével a gumó cukortartalma csökken, négyötöd rész a cukorból ismét átalakul keményítővé, azonban egy ötöd rész cukrot a gumók „ellélegzik". A vetőmag mennyiség, amelyet hosszabb ideig a szükségesnél alacsonyabb hőfokon tárolunk, lassabban és egyenlőtlenül csírázik. Ha a hőfok tovább, a fagypont alá süllyed, és a gumó hosszabb ideig mínusz 1, mínusz 1,5 C fok hőhatása alatt áll, ez megfagyásához és elértéktelenedéséhez vezet. A kívántnál magasabb hófok ugyancsak nem alkalmas. A magasabb hőfok emeli a légzés intenzitását, s a korai és félkorai burgonya természetes tenyésznyugalmi ideje utáni koraibb és erősebb csírázást idéz elő, amely a gumót erősen kimeríti. Ä vermekben és raktárakban a magasabb környezeti hőfok kedvező feltételeket létesít a különféle ártalmas mikroorganizmusok számára. Ezért a levegő hőmérséklete a raktározás ezen időszakában ne # Fejés futószalagon f A múlt év óta sikerről működik i újszerű fejökombinátf, amelyben egyetlen fejőnö száz tehenet fej meg óránként. A tehenek egy forgó ajtón keresztül a fejöterembe jutnak és sorban beállnak a körben elhelyezkedő 12 rekeszbe. A fejőnö közéyen egy forgó korongba vágott nyitott kabinban áll. Ha megnyom egy lábpedált, a korong lassan elfordul, így a következő tehenet kéemelkedjék 6 C fok fölé. A tárolt vetőgumó egészségi állapotának komoly veszélyeztetése 15 C fokon áll be. Kísérletek alapján bebizonyosodott, hogy a gumók, amelyek a raktározás folyamán hosszabb ideig a szükségesnél alacsonyabb vagy magasabb hőfok hatása alatt állnak, lassabban és egyenlőlenül A vetőértékről továbbá a friss levegS, illetőleg az elegendő oxigén is dönt. Áf. gumósejtek közötti oxigén meghass zab-* bítja a tenyésznyugalmi időszakot. Ki*« lönösen most, amikor a korai burgonyái már alkalmas a csírázásra, fontos az helyezett gumó rendes szellőztetéséről gondoskodni. A prizmában tárolt burgonya levegőjének hőfokát a Král'ovái Növénynemesítő Állomáson is rendszeresen ellenőrzik. (A szerző felv.) kelnek ki. Ilyen vetőgumókból származó növényzet egészségi állapota rosszabb. Különösen a vírusbetegségek káros hatása jelentékenyebb. Magától értetődik, hogy a betakarítás ideje ez esetben eltolódik, a terméshozam pedig lényegesen alacsonyabb, mint az előcsíráztatáshoz 2,5—3,5 C hőfokon tárolt gumó esetében. A levegő páratartalma és a korai burgonya vetőértéke A korai burgonya jó vetőértékének megóvásához igen fontos, a helyes viszonylagos páratartalom. Legalkalmasabb relatív páratartalom a korai burgonya tárolásának utolsó időszakában 88—91 százalék. Alacsonyabb páratartalom (80—85 %) emeli a gumó belsejéből történő párolgást, ezért a súlya csökken, összezsugorodik és megpuhul. A vízveszteség annál nagyobb, minél magasabb a raktárhelyiség légköri hőfoka és minél alacsonyabb annak páratartalma. Magasabb páratartalom (92—95 °/o) a víz lecsapódásával jár, amely a raktár hűvösebb helyein csepeg a burgonyára. A vermekben a burgonya magas páratartalom esetén izzad. Az izzadó réteg annál erősebb, minél nagyobb a burgonyarakás belsejében lévő és a helyiség fenti légrétege közötti hőkülönbség és minél nagyobb a páratelt levegő mennyisége. Nedves környezetben, az izzadó rétegben, a fal mellett stb., előbb kezd csírázni a gumó. Alacsonyabb hőfokon a felesleges légköri nedvesség hatása nem mutatkozik. szítheti elő a fejősre: felhúzza a fejögép szívófejeit, bekapcsolja a szivattyút, majd a koronggal tovább fordul a következő tehénhez. A vezérlőasztalon minden állat fejesét egy-egy izzó jelzi. Ha a tehén már nem ad több tejet, az izzó kialszik. A tej teljesen steril, átlátszó műanyagcsöveken fut a központi gyűjtőtartályba. Szükség esetén a fejés gyorsítható, ilyenkor két fejőnő óránként 200 tehenet is megfejhet. (Népszerű Technika) Ideje előtti csírázással a gumó erőt« lenné válik, miáltal vetőértéke csőkkel és jelentős súly veszteséget szenved. 1— 2 cm-es csírahossz = 4 % súlyveszteség, 2— 3 cm-es csírahossz = 5 % súlyveszteség, 3 — 4 cm-es csírahossz = 10 % súlyveszteség stb. A fentiekből következik, hogy minél nagyobb eréllyel csírázik a gumó, annál nagyobb a súlyveszteség. Ezért a burgonya helyes elhelyezésével szükséges az idő előtti csírázást meggátolni. Ezt azzal érhetjük el, hogy a vermekben és raktárakban az ültetésre szánt gumónak megfelelő környezeti hőfokot, relatív páratartalmat és légcserét biztosítunk. Mind a három tényező szorosan összefügg. Nem lehet közülük csupán egyik tényezőre figyelemmel lenni és a többit elhanyagolni. Szükséges mérlegelni ezen tényezők kölcsönös hatását és a raktározási feltételeket azon tényező szerint kialakítani, amely a sikeres raktározásra leginkább döntő. A tavalyi terménybetakarítás alkalmával egyes korai és félkorai fajtákat a hosszas őszi esőzés következtében penészgomba és nedves rothadás támadta meg. Az ültetésre kiválasztott gumó esetében szükséges ezért gyakori szellőztetéssel csökkenteni a levegő páratartalmát és alacsony hőfokot tartani fenti, hogy meggátoljuk a betegség továbbterjedését. Ha ilyen vetőgumót a raktározás folyamán sorsára hagyunk, lélegzés sével és a rothadási folyamatok következtében a meleg felszabadul, miáltal emelkedik a környezet hőmérséklete, ami támogatja a légzés további fokozódását és a rothadás terjedelmét. Ezért ha teljes értékű korai vetöburgonyát kívánunk termeszteni, szüksége* a tárolóhelyen nemcsak a levegő hőfokát nak, de a relatív páratartalom ellenőtii zése, valamint a gyakori szellőztetés. Jantner Armond mérnök, a Královái Növénynemesítő Álló» más dolgozója 1964. január 29.
