Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-27 / 43. szám
VIII. ÉVFOLYAM • 21. SZÁM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Ontözzük-e a gabonaféléket A gabona öntözésével még nincs sok üzemi tapasztalatunk, és az öntözött gabonaterületek aránylag csekély kiterjedésnek. Ennek okát abban látjuk, hogy a korai burgonyával vagy cukorrépával összehasonlításban a gabona öntözésének kisebb a gazdasági eredménye, továbbá abban, hogy az elmúlt években bizonyos mértékben lebecsültük a szemeseket. Eddig nincs is olyan gabonafajtánk, amelyet az öntözéses feltételek számára kinemesítettünk volna, sőt ellenkezőleg, nemesitől munkánk a gabonafélék szárazságtürésének növelése felé irányul. S végül a gabonafélék öntözésére azért nem fektettünk súlyt, mert a gabonák, főképpen az őszi gabonafélék, igen jól kihasználják a téli nedvességet. Ám tekintettel a gabonafélék fontosságára és az elmúlt tél rendkívül száraz viszonyaira, szükségesnek tartom, hogy néhány szót szóljak a gabonafélék öntözéséről. E tél folyamán Üjvásári Kísérleti Állomásunkon az egyes hónapokban a következő mennyiségű csapadékot mértük: 1963. november 1963. december 1964. január 1964. február 1964. március 20-ig 52,8 mm 2,0 mm 2,5 mm 4,8 mm 8,0 mm Bár március utolsó dekádája gazdagabb volt csapadékban, mégis feltételezhető, hogy ez évben öntöznünk kell a gabonaféléket. A gabonaféléknek főleg bokrosodásuk és szárbahajtásuk Idején van szükségük vízre. Míg az öntözés bokrosodás idején a produktív szárak nagyobb mennyiségében tükröződik vissza, vagyis a nagyobb szalmahozamban, a későbbi öntözések a szemtermést növelik. Kalászolás után már nem ajánlatos a gabonafélék öntözése, mert ez a növényzet megdőlését okozhatja, s a csővezetékek áthelyezése is bonyolult dolog a magas növényállományban, nem beszélve arról, hogy alaposan le is taposnék a gabonát. Amennyiben az április szegény volt csapadékban, az öntözést halogatás nélkül kezdjük meg. Jelenleg ugyanis egyéb termények, kivéve a lucernát, bővebb öntözést nem kívánnak, ezenkívül így jobban kihasználjuk az öntözéses berendezéseket és az öntöző munkacsapatokat. Az első adagolással kb. 20—30 mm vizet juttassunk a gabonáknak, így azt a talajréteget, amely a legjobban át van szőve gyökerekkel, megfelelően ellátjuk vízzel. A talajnak 15—20 napig jó vízkészlete lesz, s amennyiben nem került sor kiadósabb csapadékra, újból öntözünk, miközben valamivel nagyobb vízadagot alkalmazunk, mint az első esetben. Munkánk elvégzése után szétszedr ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS B'ezny Otto mérnök: Öntözzük-e a gabonaféléket . . 81 Barczi András mérnök A kukorica ápolásának időszerű kérdései .... ..... 82 NÖVÉNYVÉDELEM Vanek Gáspárné mérnök: Hogyan védekezzünk a cseresznye „kukacosodás" ellen ... 81 TAKARMÁNYOZÁS Bartha Béla: A tenyészkocák legeltetése és tavaszi takarmányozása .......................................83 H o m o 1 k a Stefan mérnök: Tartósítsuk a takarmányokat szervetlen savakkal.........................84 V._______________J jük az öntözéses berendezést, és a vezetéket a tábla szélére helyezzük. Némely években igen jó) érvényesül az őszi gabonák vetés előtti öntözése. Az utóbbi években gyakran megtörtént, hogy az őszi szárazság nehezítette az őszi búza vetés előtti talajelőkészítését, s ha a kiszáradt talajt sikerült is úgy ahogy a vetésre előkészíteni, a növényzet nem kelt ki. A vetés előtti öntözésnek az a célja, hogy elősegítse a% növényzet gyors kikelését és jó áttelelését. Ez esetben nagyobb, mégpedig 50—60 mm-es adagolást alkalmazunk. A gabonákat azonban sokkal nehezebb helyesen öntözni, mint például a cukorrépát vagy egyéb terményeket. Az öntözési időszak ugyanis igen rövid, s a gabonafélék igen érzékenyen reagálnak az öntözés megkezdésének helyes idejére és a megfelelő vízadagokra, Szélsőségesen száraz években az öntözések 3—5 mázsával növelik a gabonafélék terméshozamát. Ha megfontoljuk, hogy a 30 mm adagolású öntözés önköltségei nem lépik túl a 180—200 koronát, rájövünk arra, mily kifizetődő a gabonafélék öntözése is. BRE2NY OTTO mérnök, az öntözőgazdálkodási Kutatóintézet (Bratislava) dolgozója Hogyan védekezzünk a cseresznye--,,kukacosodás" ellen Az éppen színesedni kezdő cseresznyébe a tarkaszárnyú cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi L.) helyezi tojásait. Fehérszínű, fejvégnél kihegyesedő férgeitől „kukacos“ a cseresznye. A cseresznyelégy a fák alatti talajban báb alakban telel. A gyümölcs színesedésekor melegítős üzertielésű géppel DDT-s ködösítést végzünk, (aeroszolozást). Ezt a módszert csak 30 nappal a cseresznye leszedése előtt alkalmazhatjuk leghamarabb. Az említett kártevő ellen 0,2 °/o-oa Soldep-et is használhatunk S—0,50/1 permetezőgép segítségével. Ezt az eljárást legkésőbb tíz nappal a gyümölcsszedés előtt végezhetjük, tekintettel a biztonsági határidőre. Vanek Gáspárné mérnök, a J. Dimitrov Vegyi Müvek (Bratislava) dolgozója Cseresznyelégy a gyümölcsön és férge a cseresznyében (Vanek Gáspár mérnök tusrajza)
