Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-23 / 42. szám

A szocialista mezőgazdaságért! Bratislava, 1964. május 23. Ära 40 tillér XIV. évfolyam, 42. szám. Lapunk tartalmából: Amerikai „fajvédő bajnokok“ . . s s . 2. old. K. Polacek gépipari miniszter nyilatkozata . 3. old. Halászat a KGST országaiban . . , . . 4. old. Vadászat, méhészet . • . . i « % . 5. old. Buga doktor — az orvos-néptanító . * * . 6. old. Barangolás a Krkonose lejtőin . s § ? . 6. old. Jövő heti rádió és TV műsor , s s s % * 8- old-Előkészületek a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának megünneplésére „A Szlovák Nemzeti Felkelés harcos hagyományainak szellemében, a CSKP vezetésével, a csehek és szlovákok testvéri egységében, a szocialista tár­sadalom további fejlesztéséért“ — ez a jelszava a Szlovák Nemzeti Felke­lés 20. évfordulója közelgő ünnepsé­geinek. A cseh és szlovák nép nemzeti fel­szabadító harca e fontos mérföldkö­vének augusztusi jubileumával számos akció kezdődik, amelyek jövő év má­jusában köztársaságunk felszabadulá­sa 20. évfordulójának megünneplésé­ben csúcsosodnak ki A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év­fordulójának országos ünnepségeire Banská Bystricán augusztus 29-én és 50-án kerül sor. Az ünnepségeken a párt-, a kormány és az állami ténye­zőkön kívül ott lesznek a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőinek kül­döttségei a Szovjetunióból, Magyaror­szágból, Franciaországból és néhány más országból, továbbá köztársasá­gunk valamennyi járásának és kerüle­tének képviselői. Augusztus 29-én Banská Bystricán ünnepi nagygyűlés lesz, amelyen An­tonin Novotny, a CSKP KB első titká­ra, köztársaságunk elnöke tart be­szédet. Délután Sliacon repülőnapot rendeznek, este pedig a Banská Byst­­ricai szabadtéri színpadon kiváló együtteseink lépnek fel. Augusztus 30-án a vendégek megkoszorúzzák az elesett hősök kremnickai, nemeckái és zvoleni emlékművét, Banská Byst­ricán pedig a szovjet katonák emlék­művét. Ugyanakkor ünnepélyes kere­tek közt lerakják Banská Bystricán a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékmű­vének és múzeumának alapkövét. Ezen a napon Kalistie volt partizán-köz­ségben átadják a nemzeti emlékmű­vet, majd az ifjúság tart ünnepi nagygyűlést. Az évfordulóról augusztus 29-én a prágai dolgozók is megemlékeznek, a Július Fucík Kultúra és Pihenés Park­jában rendezett gyűlésükön. Ünnepi esteket tartanak a kerületi és járási városokban is. A volt partizánok nyil­vános beszélgetéseken és gyűléseken vesznek részt. Az ünnepségekbe valamennyi tár­sadalmi szervezet bekapcsolódik. Jú­nius elején országos tudományos kon­ferencia vezeti be az ünnepségeket, amelyeken a Szlovák Nemzeti Felkelés története és jelentősége terén végzett kutatások legújabb eredményeivel foglalkoznak nemzeteink szabadságá­ért és a szocializmusért vívott harca, a CSKP küldetése, a Szovjetunió és a szovjet hadsereg szerepe szempont­jából. Az ünnepségek fontos részét képezi a prágai Klement Gottwald múzeum­ban megnyíló kiállítás is Egy hónappal később megkezdőd­nek a duklai harcok 20. évfordulójá­nak ünnepségei is. Az országos ün­nepségeket október 3-án és 4-én tartják a duklai harcok színterén. í- <CS <U -2 o> ■SSS««! « 3 2 _ '0)0 0 ö 53 2 CL . .©j £ ^ 'O **-» S o •*­*5 O ÍS sts 5, c § £ S o Sí o >0) '© rü a *0) ."ts .se »S C 3S '§ _ í$> 'O 03 K- ;o ü K'0-S.g.-S^ ,2 ÍÜ ’S OÍÍlÍ ^ i SI « * I 'U •£, -2 k- O'- 0) N i 0) 'O -kő S 'S> 2, <u §*,« >o t ^ Sa-'t!3 Oi O O: '-u ’CJ 'x í C C ej á t*. 'Q *" 05 0 N SS O 50 O 2.2 Jí ~ c* 2 5 ° :°i§ § ö a ^ H- S o-1 .5 S S « ?- O © 'V> QJ <! *- *Ső hJ ^ ^ A tojástermeiésre és juhtenyésztésre szakosítanak A harmaci szövetkezet elnökét, Benedek Barna­bás elvtársat az istállók közelében találtuk. Éppen a juhok nyírását fejezték be. Idén jól fizet a gyap­jú. Több nríint 100 ezér koronát hoz a közös pénztárába. Nemrég adták át ren­deltetésének a hatezres tojóházat, ahol ötezer tyúkot tartanak. A ba­romfigondozás Fekiács Irén és Simon Júlia ke­zére van bízva. Évi ter­vük: 550 ezer tojás ki­termelése és értékesítése. Eddig több mint 226 ezer darabot adtak piacra. Az állomány napi tojáshoza­ma 1800—2000 között mo­zog; s az eddigi bevétel megközelíti a 200 ezer koronát. Öröm sugárzott az el­nök arcáról, amikor vé­gigsétáltunk a tojóházon. A fiatal állomány száz­ezreket érő. De arca el­komorodik, mire az épü­let másik végére érünk — a trágyaterelő szerkezet végett. No meg aztán a rosszul megépített me­dence is táplálja a bosz­­szúságot. — Hej, ha ezek a hibák nem lennének, mily nagy­szerű lenne ez az épület! így mondta az elnök. S igazat adtam neki. A juh- és baromfitenyész­tés a fő termelési ágak közé tartozik. Érthető, hogy a jó eredmények elérésére törekednek szívvel, lélekkel. —hai— A prémium itt is jó és gyors munkára serkent. Hat hekr tárig minden árért 0,50 fillért, 7 hektárig 1 koronát, 8 hektárig 1,50 koronát, 9 hektáros reljesítmény esetében pedig 2 koronát kapnak áranként. (Kép és szöveg: Bállá József) Biztosan sokan felfigyeltek a lapunk 40. számában megjelent „Tisztaság és lelkiismeret“ című cikkre, amely élesen bírálta a dunaszerdahelyi járás egyes szövetkezeteit a tej szennyes kezelése miatt. A legélesebben bírált szövetkezetek egyike a lúcsi szövet­kezet (Lúé na Ostrove) azonban nyomdahiba miatt megúszta a nyil­vános bírálatot és helyette az emlí­tett hibákban ártatlan és más járásba tartozó búcsi szövetkezetei érte. Kimondhatatlanul sajnáljuk, hogy nyomdahiba következtében a cikkel lelkiismeretesen dolgozó állatgondo­zókat bántottunk meg Megértjük, hogy ami Lúcson valóság, az a bú­­csiakről állítva sértés. Erről tanús­kodik a búcsi szövetkezetben kidol­gozott prémiumrendszer is, amely szerint ha valamelyik fejő munkájá­ban hiányosságot fedeznek fel a tej kezelése körül, levonják a tejprémium meghatározott százalékát. Szerkesztőségünk e helyreigazítás útján is szeretné jóvátenni a búcsia­­kon esett sérelmet. Nem Búcs, hanem Lúcs a köbölkúti szövetkezetből és a Párkányi Állami Gazdaságból Tavaszi képek A köbölkúti szövetkezetben és a Párkányi Állami Gaz­daságban a mezőgazdasági dolgozók szorgalmasan ápol­ják a növényeket és gyűjtik be a takarmányféléket. Fényképezőgépünk lencséjével néhány mozzanatot örökí­tettünk meg mindkét gazdaság határából. 1. A köbölkúti szövetkezetben Leskó András mechani­­zátor és Béres Gábor traktoros örömmel állapítja meg, hogy a lucerna magassága eléri a 80 cm-t is. A trakto­ros 10 hektárt is lekaszál. Gyors és jó munkára serkent a prémiumrendszer. Ha a komplexbrigád túlteljesíti a tervet a tagok a terven felül termelt termény értékének 33 °/o-át kapják. Egy hektár lucerna kaszálásáért, amit 1,5 óra alatt kell el­végezni, 4,25 koronát kap a traktoros. A traktorosok általában elégedettek a keresettel: a múlt évben az átlagkereset 1800 koronára rúgott havonta. 2. A Párkányi Állami Gazdaságban nagyon jól halad a növényápolás. Juhász Ferenc igazgató örömmel újsá­golja, hogy a cukorrépát már kiegyelték. Sőt, a képünkön látható lovasfogatokkal Pintér Ernő, Dufek József, Mi­­sovics János, és Dombaj László már kapálja a répát. 3. Szvitek Ferenc és Madarász Béla, az ÁG dolgozói a kukoricát kapálják. Naponta 11 hektárt is elvégeznek. A MUNKAÉRDEMREND Mint mikor ügyetlen gyermekkezek a rajzlapra pöttyöket festenek, vagy mintha . .. mintha . . mihez is hason­líthatnánk? A hangyaboly már élkop­tatott, s mégis, vagy talán éppen ezért a legtalálóbb. Van­nak vagy három­százan, de lehet, hogy többen is. Ki tudná megszámolni, hányán hajladoznak a szem elé maga­sodó dombok mö­gött ?! ÍGY MESSZIRŐL NÉZVE óriási absz­trakt festménynek tűnik a répatábla. A kisorolt répa zöld párhuzamai között a hajlott figurák, a lomhán magasodó lombok és a rájuk boruló ég. Itt az egész falu. S most az volna jó, ha ismernénk a varázsigét, amely ideröpítené a szövetkezet elnökét LENGYEL Imrét, mert így teljesen ki­látástalan a helyzetünk. De nincs olyan varázsigénk. Vállalni kell min­dent; s rábízni magunkat a véletlenre. Első az iroda, így lehet, vagy így kell kezdeni a keresést, itt, ahol dolgozik. Az iroda, régi intézőlakás, azonban üres, mint a hordó, amelyből kifolyt a bor. Csak a ki tudja honnan idetele­pített kopott iskolapadok unatkoznak kitartóan. Az elnök sehol. A főköny­velővel az utcán találkoztunk. — Az elnök? Répát egyel. De az is lehet, hogy hazaszaladt ebédelni. Min­denesetre nézzük meg a répaföldet. PRÓBÁLUNK TILTAKOZNI, érveket felhozni, hogy reménytelen a keresés, hogy már voltunk ott és hasonló. A főkönyvelő csak mosolyog. — A tizenkettes parcella az övé. Tudom, mert az enyém mellett van. így hát megyünk vissza az „absz­trakt festményhez". A répatábla leg­szélén a főkönyvelő az autó ablakán kifelé int. — Itt van. — Hol? Lengyel Imre, a libádi szövetke­zet Munkaérdem­renddel kitünte­tett elnöke — Ott a lova a diófa alatt. Ló? Nincs ott egy picurka ló sem. Annál többféle nagyságú motorkerék­pár áll a fák alatt. És két perc múlva az elnök is megkerül. — Csak gyertek, csak gyertek, kell most a segítség. NEGYED ÓRA MÚLVA már az iro­dában ülünk. Az elnök mindenről beszél. A gaz­daság helyzetéről, a várható termés­hozamokról, csak éppen magáról nem szól egy szót sem. Mintha az ő szemé­lyén túl történne minden, mintha az eredmények amelyeket a libgdi szövet­kezet elért, egy olyan folyamat ter­mészetes következménye volna, amely­nek ó csak szemlélője s nem irányí­tója. Bennünk pedig egyre tisztábban fo­galmazódik meg a válasz arra a kér­désre, amelyet ma már néhányszor feltettünk magunkban: „Miért kap egy szövetkezeti elnök Munkaérdemren­det ?“ Ezért, egyszerűen ezért, hogy ott egyeli a cukorrépát, hogy nemcsak irányít egy közösséget hanem a kö­zösséggel együtt él, együtt gondolko­dik, s együtt okul a sikeres és néha a sikertelen munkából LENGYEL IMRE 56 ÉVES. Sok he­lyen dolgozott már sokféle munka­körben. Volt járási pártfunkcionárius, ötvennégyben itt a libádi szövetkezet­ben sertésgondozó volt. Ötvennyolc­ban kapta a „KIVÁLÓ MUNKÁÉRT" érdemrendet, s most a közelmúltban a Munkaérdemrendet. A libádi szövet­kezet, amelynek 1958-tól elnöke, 876 hektár mezőgazdasági területen gaz­dálkodik. A szövetkezet összvagyona 1954-ben T675 327 korona volt, öt­vennyolcban 5 775 991 korona, s az 1963-as zárás már 11201 787 koronát rögzített, A számok, s a vagyoni helyzet azon­ban csak a valóság rideg tényeit mu­tatják. Ezen túl kell keresni még va­lami mást, valamit, ami ennél több. S ez az emberség, a tudatos munka; egy falu s azon túl a társadalom át­formálásának akarása és az ember kommunista helytállása minden kö­rülmény között. —gs — mm A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom