Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-16 / 40. szám
(^amslom a. hetyi nemzeti bizottságnak ■ äz ú| nemzeti bizottság figyelmébe hozzá az új kultúrotthon építéséhez, így aztán mégis volna reményünk, hogy az valaha elkészül. A jelenlegi falatozó sem felel meg a követelményeknek, hiszen nem nagyobb egy szobánál. C A falu szépítése megköveteli, hogy az alsó autóbusz-megálló és a volt kovácsműhely közötti mélységet legalább három méterrel feltöltsék. Ugyanis, ha itt két busz megáll, az egész forgalom megakad. AL Javaslom azonkívül az iskola, valamint a tanítólakás megjavítását. Ezek az épületek siralmasan néznek ki. Sőt egy részük életveszéllyel fenyeget. Az iskola erősebb szél esetén talán be is dőlne. A faluban csak az iskolán látszanak meg a háború nyomai, nemcsak a falakon, hanem a kerítésen is. S ezek a nyomok nem öregbítik se a falu, se a HNB jó hírnevét. Trenka Tibor, Dunaradvány I Dunaradvány, Virt, Marcellháza • és Path községek közelében folyik a Hévíz. Ez a meleg gyógyvíz a nyári időszakban sok embernek nyújt üdülést, gyógyulást. Állítólag 27 Celsius fokú meleg vize ősztől tavaszig mintegy húsz centiméteres átmérőjű csőből a kanálisba, s onnan a Dunába jut. Tehát nincs kihasználva. Javasolnám ezt a meleg vizet oly módon értékesíteni, hogy egy nagy üvegházat építsünk ide. Ha ez a víz nem is volna elegendő a szükséges hőmérséklet eléréséhez, annyival kevesebb tüzelő kellene az üvegház kifűtéséhez. A helyi szakértők szerint a tüzelő felét lehetne megtakarítani. Az említett községek szövetkezeteiben az őszi és téli hónapok alatt a nőknek nincs elegendő munkájuk. Ahogy az illetékesek szintén úgy vélik, hogy e probléma megoldásával a nők részére is munka lehetőség nyílna, hiszen sok aszszonyt és lányt lehetne az üvegházban foglalkoztatni. Közvetlenül a falunk előtt folyik a Duna és szövetkezetünk már megalakulása óta öntözésre használja fel a vizét, igen jó eredménynyel. Tavaly például 116 hektáron termelt kora tavasztól a fagyok beálltáig zöldséget. A kitermelt áru csak igen körülményesen szállítható el, mert a legközelebbi vasútállomás 18 kilométerre fekszik, ami által a szállítás is nagyon megdrágítja a terményeket. Hasonló a helyzet a többi, mintegy tíz EFSZ-ben is. Azt mindnyájan tudjuk, hogy a talaj mifelénk nagyon is megfelel a kertészkedésnek. Azt javaslom tehát, hogy a HNB hasson oda, építsenek konzervgyárat Radványon. Azért ajánlom ezt a községet, mert rendelkezésünkre áll a szükséges építőanyag is. A Dunaparton található a legjobb kavics és elegendő homok is rendelkezésre áll az építkezéshez. Téglát sem kellene 8 kilométernél nagyobb távolságról ide szállítani. Kő pedig elég van a Duna túlsó oldalán, alig öt kilométeres távolságban. Megemlíthetem ezzel kapcsolatban azt is, hogy épült nálunk Radványon még a negyvenes években egy kis kikötő, amelyet csekély kiadással üzemképessé tehetnénk. így lehetővé válna a konzervgyárhoz szükséges felszerelések olcsó, vízen történő szállítása, de a szövetkezeteknek is olcsóbbá és könnyebbé válna az áruszállítás. Tekintélyes összegeket takaríthatnánk meg az államnak is és nem szorulnánk annyira a vasúti szállításra. Nem kellene tönkre mennie annyi zöldségnek, gyümölcsnek szállítóeszközök hiánya miatt. Szerintem itt kora tavasztól a fagyok beálltáig mindig volna mit befőzni vagy konzerválni. ”2 Javaslom továbbá a helyi nemzeti bizottságnak, hogy mivel a határvadász-egység újév óta elköltözött Radványról, a legénységi barakkot béreljék vagy sajátítsák ki és rendezzenek be benne korszerű művelődési otthont. A Nagyon helyes lenne, ha a HNB közreműködésével a könyvtárral szomszédos, eddig eléggé ki nem hasz. nált agitációs központot átalakítanak klubhelyiséggé. Az az elképzelésem, hogy a már ott levő bútorzattal ízlésesen be lehetne rendezni az említett helyiséget. Nem kellene más, mint havonta néhány koronát áldozni a kulturális alapból a szükséges napilapok és folyóiratok megrendelésére. A szövetkezet azonkívül megbízhatna egy rokkant vagy nyugdíjas egyént, aki télen délután 4 órától ott tartózkodna és felügyelne a rendre. Ez a javaslat csak ideiglenes elgondolás, de minden esetre megvalósítható arra az időre, amíg az új művelődési otthon fel nem épül. Erre pedig még sokáig várhatunk, hiszen még terv sem kész. Ideje volna, hogy a HNB fontolóra vegye milyen fontos szereppel bír a faluban egy művelődési otthon. Hiszen kevés falu dicsekedhet azzal a kétes dicsőséggel, amivel éppen Radvány, hogy a felszabadulás óta itt egyetlen közérdeket szolgáló épület sem emelkedett. Értem ez alatt még az üzleteket is. Javaslom továbbá, hogy a HNB adja el a jelenlegi ideiglenes művelődési otthont a Jednota vendéglátó üzemnek és a kapott összegből fogjanak Nagyobb aktivitást Ipolyszalka mintegy 1600 lakosával már központi fekvése miatt is megérdemelne bizonyos kulturális létesítményeket, amelyek a környék lakosságának igényeit is kielégítenék. Nem vitás, hogy például a komáromi MATESZ előadásaira vagy más rendezvényekre szívesen ellátogatnának hozzánk a szomszédos községekből is. E probléma megoldásával a helyi nemzeti bizottság már eddig is próbálkozott, de nem nagy sikerrel, s hiba volna, ha az illetékesek az elmúlt időszakban többé-kevésbé megvalósult részmegoldásokkal elégedettek lennének. Remélni szeretnénk ezzel kapcsolatban, hogy az új nemzeti bizottság kiharcolja majd egy művelődési otthon felépítését. Sokat bosszankodunk a tavaszi és őszi esőzések idején a helyenként bokáig érő sár miatt. Nem hiszem, hogy a gyalogjárók kiépítése megoldhatatlan feladatot jelentene a falu számára. Kavics és homok beszerezhető saját forrásokból, a munkát pedig a lakosok társadalmi alapon végeznék el. Errenézve elég példát találunk járásszerte. Szorosan ide tartozik még az esővíz levezetésének a kérdése is. A csapadék tekintélyes része nem jut el az Ipolyba, megreked a község különböző pontjain, ahol néha hetekig is megmarad. Az aprójószág által beszennyezett tócsák kipárolgása egészségi szempontból is káros, s ezért a víz levezetése sürgős megoldást követel. A már régen épült felszíni csatornázás is tönkrement sokhelyütt. Ideje volna azt is rendbehozni, vagy felújítani. Elég tennivaló akad még az utcák rendezése körül is. Ezzel ugyan már a múltban is többször kísérleteztünk, de nem nagy sikerrel. Ha újra megkísérelnek, egyidejűleg a fák védelméről is gondoskodnunk kell a helyi iskola védnökségének alkalmazásával. Ajánlom, hogy az eddig ültetett gyümölcsfák helyett inkább nyárfákkal, vagy topolyokkal próbálkozzunk. Sokai bosszankodunk, de gyakran mosolygunk is az utcai világítás miatt. A lámpák gyakran délelőtt égnek, bár előfordul, hogy este is. Szükségesnek mutatkozik üzemeltetésük szabályozása mellett számuk növelése is. A nyári forróságok alatt nálunk a Ipoly megfelelő lehetőségeket biztosít a felfrissülésre vágyóknak. Ajánlatos volna azonban a fürdő kérdésének rendezése, amit minimális befektetéssel és társadalmi munkával is megoldhatnánk. Javaslom ezenkívül a helyi nemzeti bizottságnak, hogy a község utcáinak tisztasága érdekében megfelelőbb helyet használhatnának fel az összegyűjtött ócskavas részére. A több mint egy fél éve a helyi raktár hídmérlegének kiszerelésével kapcsolatban támadt nagy kibetonozott gödröt pedig ideje volna már betölteni. Szerencséről beszélhetünk, hogy eddig még nem okozott balesetet. Egyike a legkomolyabb problémáknak a község kenyérellátása. A szállítmányok érkezésének időpontja teljesen kiszámíthatatlan, ünnep és vasárnap előtt gyakran fél napokat is ácsoroghat az, aki kenyeret akar vásárolni. Azonkívül sok panaszt hallunk a kenyér minőségével, illetve mennyiségével kapcsolatban. Szükséges lesz, hogy a helyi nemzeti bizottság ebben a kérdésben a lehető leggyorsabban megállapodást kössön a Jednota illetékes pékségének vezetőségével. Tennivaló tehát akad nálunk is épp elég. Ezek nagyrészének megvalósítása azonban már az újonnan megválasztandó HNB-re vár. A község lakossága tehát azt várja, hogy olyan egyéneket válasszunk meg, akik szívügyüknek tekintik majd a rájuk háruló feladatok megoldását. Tudniuk kell, hogy a község fejlődése rajtuk áll vagy bukik. A lakosság bizalmát élvezni egyúttal a választókkal szembeni tiszteletet és kötelezettséget is jelenti. Peskó László. Ipolyszalka Teremtsünk lehetőségeket A kulturális forradalom betetőzése többek közt a falu és a város közötti különbségek kiegyenlítődését is magával hozza. A falusi és városi dolgozók életmódja és kulturális színvonala közt mutatkozó különbségek kiküszöbölése társadalmi munkánk alakulásától függ. Pártunk XII. kongresszusa mezőgazdaságunknak az ipar színvonalára való emelésével számol s ennek megvalósítása gazdaságfejlesztési tervünk szerves részét képzi. A falusi ember igénye már nem a földszerzés felé irányul, amely gyakran a betevő falattól fosztotta meg családját, hanem a kultúrát terjesztő szükségleti tárgyak felé (rádió, televízió, könyvek stb.). Szebb és kellemesebb környezetet kíván, házatáját szépíti és ezáltal esztétikai szempontból is hozzájárul faluja fejlődéséhez. Egy kulturális létesítmény felépítése sok faluban még mindig megoldhatatlan kérdésnek látszik. Vajánban is ez a legfájóbb probléma és mégis az ifjúság jogos követelése ez, hiszen a fiataloknak szövetkezeti klubhelyiség sem áll rendelkezésükre, ahol a munka utáni szabad idejüket eltölthetnék. így a fiúk legtöbbször a kocsma füstös helyiségében kártya, gyakran féldecik mellett ülik agyon az időt. A HNB-nek ezért mindent el kell követnie, hogy a község részére egy művelődési otthon felépítését harcolja ki. Ez irányú törekvésében biztosan számíthat az EFSZ vezetőségére is, mert ilyen építkezés esetén kisebb pénzbeli segélyt nem tagadna meg a szövetkezet kulturális alapjából, hiszen a befektetett összeg hatványozottan megtérülne. Nem sokkal jobb a helyzet a könyvtárnak csúfolt helyiségben sem, mely szűk volta mellett a legszükségesebb berendezést is nélkülözi és nem igen használható olvasóteremnek sem. Bár a könyvek kölcsönzésére hetenként csak egyszer kerül sor, mégis szép számú olvasóval büszkélkedhetünk. Legalább szombatonként kellene a könyvtárat kellőképpen előkészíteni és fűteni, hogy az olvasók a könyvek kiválasztása után kissé elbeszélgethessenek egymással ügyes-bajos problémáikról is. Bár nincs szándékomban kritikát gyakorolni a HNB működéséről, hiszen magam is tagja vagyok a végrehajtóbizottságnak, de nem hallgathatom el, hogy a falu gyakran vitatott problémái — gyalogjáró építése, kerítések rendezése, fásítás, víztároló építése stb. — nálunk is megoldásra várnak. Sok a kívánni való az ifjúsági szervezet működése terén is, amiért nem utolsó sorban a falu kommunistái is felelősek. Itt komolyabb irányításra lenne szükség. A falu közepén a község három utcája térnek nevezett kis területre torkollik. Itt is rendet kellene teremteni. Az ott álló épületek a legelhanyagoltabbak. Vagy maguk az épületek vagy a kerítés, de valami minden esetre roskatag. A vendéglátó üzem épületének építésére még a falu legöregebbjei sem emlékeznek és a már régen rászolgált házat hosszú évek óta nem tatarozták. A HNB feladata, hogy ezen a kis téren végre rendet teremtsen. Akad tehát orvoslásra váró hiányosság Vajánban is épp elég! Az elmúló választási időszak emberei hiánnyal zárják számlájukat. Többet várunk az új időszakra megválasztandóktól. Hinni szeretnénk, hogy eredményes munkát végeznek majd. Szalay Gyula, Vaján + Nem a mesebeli tengeri szörny, sem a „hétfejű sárkány", de még a százkarú hidra sem oltotta ki életét annak a szerencsétlennek, aki az ausztráliai Melborune sziklaszirtes parti vizeiben fürdött. Drf Robert Endean queenslandi egyetemi tanár megállapítása szerint egy csupán 10 cm hosszú tintahal volt a halál okozója. Ez a Hapalochlaena maculosa nevű állat papagájcsörhöz hasonló fegyverével olyan mérget fecskendez áldozatába, amellyel teljesen megbénítja annak minden porcikáját. A kígyómarással ellentétben semmilyen fájdalmat sem érez a tintahal által megharapott ember, de teljes eszméletnél órákig viaskodik a halállal, amíg kiszenved. 4- Amennyiben egy nő lépése mintegy 50 cm-nek felel meg, akkor sokan közülük hihetetlen távolságokat tesznek meg munka közben. Egy fodrásznö pl. naponta 18 000 lépést, tehát 9 kilométert, egy pincérnö 30 000 lépést, azaz 15 km-t, a kórházi ápolónő 18 km-t, háztartást vezető asszonyaink pedig átlagban 12 kilométert gyalogolnak naponta. + Rudy Zamaio-t, a párizsi Nagy cirkusz idomítóját tartják a világ legbátrább oroszlán-szelídít ój ének. Miután megtudta, hogy elődjét az egyik oroszlán széttépte, bement annak a ketrecébe és csúnyán megverte a „magáról megfeledkezett" bestiát. Május 12-én Smetana Hazám című alkotásának akkordjaival nyitották meg az idei prágai zenei fesztivált. Az idei zenei fesztiválon megkülönböztetett hangsúllyal emlékszik az egész ország Smetana születésének 140-ik (március 2), és halálának 80-ik (május 12) évfordulójáról, amely egybeesik minden évben a Prágai Tavasz megnyitásával. 1946 óta minden évben a legszebb hónapban, májusban Prága a zenei élet nemzetközi központjává válik. Már az első prágai zenefesztivál ki-• váló művészeket vonzott. Az 1946. évi Prágai Tavaszt a szovjet zene nagymestereinek találkozójaként tartják nyilván. Ekkor itt adott randevút egymásnak Sosztakovics, Mravinszkij, Hacsaturján, David Ojsztrah, Oborin, az Alekszandrov-együttes és a sok más nemzetiségű kiváló művész között volt a híres amerikai karmester, Leonhard Bernstein is. A következő években a résztvevő művészek száma állandóan bővül és a Pnágai tavasz ma már a oitúg egyik legjelentősebb zenei találkozója. Ezt tükrözi az idei program is: 33 hangverseny, ebből 16 alkalommal teljes zenekarok, a többin szólisták szerepelnek. Az idei Prágai Tavaszon megemlékeznek a Shakespeare-évfordulóról, és ebből az alkalomból bemutatnak a nagy drámaíró művei alapján készült több operát és balettet. A cseh szerzők közül természetesen elsősorban Smetana, de ezenkívül Dvorák, Suk, Janácek és a mai cseh komponisták közül Pavel Borkovec alkotásait adják elő. Az idei Prágai Tavaszon lesz a premierje Heinz William nyugatnémet zeneszerző oratóriumának. A zenefesztiválra ismét nagy számban érkeznek külföldi vendégművészek, így a Szovjetunióból David Ojsztrah és Gilels, a Jugoszláviába elszármazott Igor Markevics karnagy és N. Sachovszkája gordonkaművész. Ezenkívül W. Siisskind kanadai, E. Kurtz amerikai, W. Somalisch NSZK-beli és K. Sonderling NDK-beli karmesterek, A. Janigro jugoszláv gordonkaművész zágrábi szólistákkal, Sándor Judit magyar énekesnő, hogy csak néhányat említsünk a sok külföldi művész közül. A rendezvények színhelyei pedig a hagyományos hangversenytermeken és színházakon kívül a prágai és a Prágakörnyéki történelmi kastélyok, templomok és parkok, így többek között a „Máltai Lovagok" palotája, Anna királynő nyaralója, a Waldstein-palota és annak kertje, a Szent Márton és a Szent Jakab templom és Prága leghatalmasabb gótikus építménye a Szent Vitus székesegyház. Egészen bizonyos, hogy a klasszikus zene kedvelőinek idén is nagyszerű élményekben lesz részük a Hazám című szimfonikus zenekölteménytől a befejezést jelző IX. szimfóniáig. És hogy miért Beethoven IX. szimfóniája a Prágai Tavasz hagyományos befejező aktusa? Azért, mert ennek „örömódája" fejezi ki legjobban a fesztivál alapgondolatát: „Zenével a népek barátságáért és a békéért". Mezőgazdasági szekkönyvek Strída mérnök és munkaközösségének A hüvelyes növények termesztése című kézikönyvében termesztőink hasznos tanácsadóra lelnek. A szerzők a könyv általános részében megismertetik az olvasót a hüvelyesek jelentőségével, az egyes fajták tulajdonságaival és a szocialista nagyüzemi termelés helyes alapelveivel. Különös figyelmet fordítanak a vetésforgók bevezetésére és a hüvelyesek vetésterületeinek központosítására a mezőgazdasági üzemekben, a herbicidek és a korszerű gépesítés kihasználása szempontjából. A szerzők példákkal illusztrálják a szakosított vetésforgók megszerkesztését és a jobb áttekintés érdekében pontokba foglalják a vetésterületek központosításának előnyeit. Részletezik a gazdaságos növényvédelem előfeltételeit és a munkák gépesítését a hüvelyesek központosított vetésterületein. Nagy gonddal foglalkoznak a vetés, a talajművelés, a növényvédelem és a betakarítás gépesítésével. Értékelik a betakarítás egyes régi és új módjának gazdaságosságát. Külön fejezetben beszélnek a mag kezeléséről a betakarítás után — szárítás és tárolás — az új technológia alapelvei szerint. A könyv részletesen megismertet egyes hüvelyes növények (bab, borsó, lencse, lednek, szója, csillagfürt, bükköny és lóbab) termesztésével. Minden hüvelyes fajtánál kitér a talajelőkészítésre, trágyázásra, a vetőmag előkészítésére és a vetési mennyiség megállapítására, a vetés és növényápolásra s a betakarítás sajátosságainak leírására, valamint a betegségek és kártevők elleni védelemre. Hangsúlyozza a hüvelyes takarmányok jelentőségét, termesztésüket zöldtakarmánynak és felhasználásukat a keverékekben. Az utolsó terjedelmes fejezet a hüvelyesek jelentőségét tárgyalja a gazdasági állatok takarmányozásában. A könyvet 44 ábra és 26 táblázat teszi szemléltetőbbé. Old. 240, ára fűzve 7,50 Kcs. Növénytermesztőink nélkülözhetetlen kézikönyve lesz Ján Hrnciar és Juraj Synak mérnökök, valamint Mária Rajczyová munkája a Vegyszeres gyomirtás. A vegyi növényvédelem tökéletes érvényesítése kedvező hatással bír nemcsak a terméshozamok növelésére, hanem a gazdálkodás eddigi módjaira is. A hazai és külföldi kísérletek azt bizonyítják, hogy a gyomnövények kiirtása csak akkor lehet sikeres, ha komplexen érvényesítjük az összes mechanikai és vegyi beavatkozásokat. A könyv szerzői hangsúlyozzák a gyomok elleni harc összes formájának együttes alkalmazását. Könyvükben olyan gyomfajokkal is foglalkoznak, amelyeket az eddigi hagyományos módszerekkel nem irthatók ki, ezért elnyomásukra a lehető legnagyobb mértékben vegyszereket kell használnunk. Nagy súlyt helyeznek a gyomnövények elleni védőintézkedések együttes alkalmazására, mert némely herbicidek válogató hatásúak, vagyis csupán a gyomnövények bizonyos fajaira, esetleg azok csoportjaira hatnak, de hatásuk semmi esetre sem terjed ki valamennyi gyomnövényre. A könyv egyes fejezeteiben az olvasó megismerkedik a gabonafélék, kapások, többéves takarmánynövények és a rostnövények gyomnövényzetével, valamint a megelőző és alapvető intézkedésekkel a gyomok ellen. A vegyszeres gyomirtás fejezetében foglalkoznak a kontakt herbicidekkel, a növekedést serkentő herbicidekkel és a gyökérherbicidekkel. Részletesen tárgyalják a vegyszeres gyomirtás alkalmazását a gabonavetésekben, a lenben, a kukoricában, a hüvelyesekben, továbbá a rávetésekben és a herefélék tiszta kultúrájában, a burgonyában, cukorrépában, a zöldségtermesztésben, réteken és legelőkön. Külön fejezet ismerteti a dísznövények vegyszeres gyomirtását és a vegyszeres gyomirtást a gyümölcsészetben és a szőlészetben. A további fejezetek magyarázatot nyújtanak a herbicidek használatáról, a mezőgazdasági növények deszikációjáról és néhány szívós gyomnövény agrotechnikával kombinált vegyszeres irtásáról. Az utolsó fejezetek a gyomirtás jövedelmezőségéről és a vegyszeres gyomirtás biztosításáról szólnak. A könyv befejező része a gyomnövények áttekintését tartalmazza magyar, szlovák és latin nyelven. A könyvhöz csatolt függelék praktikus és szemléltető táblázatokat tartalmaz. Old. 226, ára fűzve 7,— Kcs.
