Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-16 / 40. szám

(^amslom a. hetyi nemzeti bizottságnak ■ äz ú| nemzeti bizottság figyelmébe hozzá az új kultúrotthon építéséhez, így aztán mégis volna reményünk, hogy az valaha elkészül. A jelenlegi falatozó sem felel meg a követelmé­nyeknek, hiszen nem nagyobb egy szobánál. C A falu szépítése megköveteli, hogy az alsó autóbusz-megálló és a volt kovácsműhely közötti mély­séget legalább három méterrel fel­töltsék. Ugyanis, ha itt két busz meg­áll, az egész forgalom megakad. AL Javaslom azonkívül az iskola, valamint a tanítólakás megjaví­tását. Ezek az épületek siralmasan néznek ki. Sőt egy részük életveszél­lyel fenyeget. Az iskola erősebb szél esetén talán be is dőlne. A faluban csak az iskolán látszanak meg a há­ború nyomai, nemcsak a falakon, ha­nem a kerítésen is. S ezek a nyomok nem öregbítik se a falu, se a HNB jó hírnevét. Trenka Tibor, Dunaradvány I Dunaradvány, Virt, Marcellháza • és Path községek közelében fo­lyik a Hévíz. Ez a meleg gyógyvíz a nyári időszakban sok embernek nyújt üdülést, gyógyulást. Állítólag 27 Cel­sius fokú meleg vize ősztől tavaszig mintegy húsz centiméteres átmérőjű csőből a kanálisba, s onnan a Dunába jut. Tehát nincs kihasználva. Javasol­nám ezt a meleg vizet oly módon ér­tékesíteni, hogy egy nagy üvegházat építsünk ide. Ha ez a víz nem is vol­na elegendő a szükséges hőmérséklet eléréséhez, annyival kevesebb tüzelő kellene az üvegház kifűtéséhez. A he­lyi szakértők szerint a tüzelő felét lehetne megtakarítani. Az említett községek szövetkezeteiben az őszi és téli hónapok alatt a nőknek nincs ele­gendő munkájuk. Ahogy az illetékesek szintén úgy vélik, hogy e probléma megoldásával a nők részére is mun­ka lehetőség nyílna, hiszen sok asz­­szonyt és lányt lehetne az üvegház­ban foglalkoztatni. Közvetlenül a falunk előtt fo­­lyik a Duna és szövetkezetünk már megalakulása óta öntözésre hasz­nálja fel a vizét, igen jó eredmény­­nyel. Tavaly például 116 hektáron termelt kora tavasztól a fagyok be­álltáig zöldséget. A kitermelt áru csak igen körülményesen szállítható el, mert a legközelebbi vasútállomás 18 kilométerre fekszik, ami által a szállítás is nagyon megdrágítja a ter­ményeket. Hasonló a helyzet a többi, mintegy tíz EFSZ-ben is. Azt mind­nyájan tudjuk, hogy a talaj mifelénk nagyon is megfelel a kertészkedés­nek. Azt javaslom tehát, hogy a HNB hasson oda, építsenek konzervgyárat Radványon. Azért ajánlom ezt a köz­séget, mert rendelkezésünkre áll a szükséges építőanyag is. A Dunapar­­ton található a legjobb kavics és ele­gendő homok is rendelkezésre áll az építkezéshez. Téglát sem kellene 8 kilométernél nagyobb távolságról ide szállítani. Kő pedig elég van a Duna túlsó oldalán, alig öt kilométeres tá­volságban. Megemlíthetem ezzel kap­csolatban azt is, hogy épült nálunk Radványon még a negyvenes években egy kis kikötő, amelyet csekély ki­adással üzemképessé tehetnénk. így lehetővé válna a konzervgyárhoz szük­séges felszerelések olcsó, vízen tör­ténő szállítása, de a szövetkezeteknek is olcsóbbá és könnyebbé válna az áruszállítás. Tekintélyes összegeket takaríthatnánk meg az államnak is és nem szorulnánk annyira a vasúti szállításra. Nem kellene tönkre men­nie annyi zöldségnek, gyümölcsnek szállítóeszközök hiánya miatt. Szerin­tem itt kora tavasztól a fagyok be­álltáig mindig volna mit befőzni vagy konzerválni. ”2 Javaslom továbbá a helyi nem­­zeti bizottságnak, hogy mivel a határvadász-egység újév óta elköltö­zött Radványról, a legénységi barak­kot béreljék vagy sajátítsák ki és rendezzenek be benne korszerű mű­velődési otthont. A Nagyon helyes lenne, ha a HNB közreműködésével a könyvtárral szomszédos, eddig eléggé ki nem hasz. nált agitációs központot átalakítanak klubhelyiséggé. Az az elképzelésem, hogy a már ott levő bútorzattal ízlé­sesen be lehetne rendezni az említett helyiséget. Nem kellene más, mint havonta néhány koronát áldozni a kulturális alapból a szükséges napi­lapok és folyóiratok megrendelésére. A szövetkezet azonkívül megbízhatna egy rokkant vagy nyugdíjas egyént, aki télen délután 4 órától ott tartóz­kodna és felügyelne a rendre. Ez a javaslat csak ideiglenes elgondolás, de minden esetre megvalósítható arra az időre, amíg az új művelődési ott­hon fel nem épül. Erre pedig még so­káig várhatunk, hiszen még terv sem kész. Ideje volna, hogy a HNB fonto­lóra vegye milyen fontos szereppel bír a faluban egy művelődési otthon. Hiszen kevés falu dicsekedhet azzal a kétes dicsőséggel, amivel éppen Radvány, hogy a felszabadulás óta itt egyetlen közérdeket szolgáló épület sem emelkedett. Értem ez alatt még az üzleteket is. Javaslom továbbá, hogy a HNB adja el a jelenlegi ideiglenes művelődési otthont a Jednota vendéglátó üzem­nek és a kapott összegből fogjanak Nagyobb aktivitást Ipolyszalka mintegy 1600 lakosával már központi fekvése miatt is meg­érdemelne bizonyos kulturális létesít­ményeket, amelyek a környék lakos­ságának igényeit is kielégítenék. Nem vitás, hogy például a komáromi MA­TESZ előadásaira vagy más rendezvé­nyekre szívesen ellátogatnának hoz­zánk a szomszédos községekből is. E probléma megoldásával a helyi nem­zeti bizottság már eddig is próbálko­zott, de nem nagy sikerrel, s hiba vol­na, ha az illetékesek az elmúlt idő­szakban többé-kevésbé megvalósult részmegoldásokkal elégedettek lenné­nek. Remélni szeretnénk ezzel kap­csolatban, hogy az új nemzeti bizott­ság kiharcolja majd egy művelődési otthon felépítését. Sokat bosszankodunk a tavaszi és őszi esőzések idején a helyenként bo­káig érő sár miatt. Nem hiszem, hogy a gyalogjárók kiépítése megoldhatat­lan feladatot jelentene a falu számára. Kavics és homok beszerezhető saját forrásokból, a munkát pedig a lakosok társadalmi alapon végeznék el. Erre­­nézve elég példát találunk járásszer­­te. Szorosan ide tartozik még az eső­víz levezetésének a kérdése is. A csa­padék tekintélyes része nem jut el az Ipolyba, megreked a község külön­böző pontjain, ahol néha hetekig is megmarad. Az aprójószág által be­szennyezett tócsák kipárolgása egész­ségi szempontból is káros, s ezért a víz levezetése sürgős megoldást kö­vetel. A már régen épült felszíni csa­tornázás is tönkrement sokhelyütt. Ideje volna azt is rendbehozni, vagy felújítani. Elég tennivaló akad még az utcák rendezése körül is. Ezzel ugyan már a múltban is többször kísérleteztünk, de nem nagy sikerrel. Ha újra meg­kísérelnek, egyidejűleg a fák védel­méről is gondoskodnunk kell a helyi iskola védnökségének alkalmazásával. Ajánlom, hogy az eddig ültetett gyü­mölcsfák helyett inkább nyárfákkal, vagy topolyokkal próbálkozzunk. Sokai bosszankodunk, de gyakran mosolygunk is az utcai világítás miatt. A lámpák gyakran délelőtt égnek, bár előfordul, hogy este is. Szükségesnek mutatkozik üzemeltetésük szabályo­zása mellett számuk növelése is. A nyári forróságok alatt nálunk a Ipoly megfelelő lehetőségeket bizto­sít a felfrissülésre vágyóknak. Aján­latos volna azonban a fürdő kérdésé­nek rendezése, amit minimális befek­tetéssel és társadalmi munkával is megoldhatnánk. Javaslom ezenkívül a helyi nemzeti bizottságnak, hogy a község utcáinak tisztasága érdekében megfelelőbb helyet használhatnának fel az összegyűjtött ócskavas részére. A több mint egy fél éve a helyi raktár hídmérlegének kiszerelésével kapcso­latban támadt nagy kibetonozott göd­röt pedig ideje volna már betölteni. Szerencséről beszélhetünk, hogy eddig még nem okozott balesetet. Egyike a legkomolyabb problémák­nak a község kenyérellátása. A szál­lítmányok érkezésének időpontja tel­jesen kiszámíthatatlan, ünnep és va­sárnap előtt gyakran fél napokat is ácsoroghat az, aki kenyeret akar vá­sárolni. Azonkívül sok panaszt hallunk a kenyér minőségével, illetve mennyi­ségével kapcsolatban. Szükséges lesz, hogy a helyi nemzeti bizottság ebben a kérdésben a lehető leggyorsabban megállapodást kössön a Jednota ille­tékes pékségének vezetőségével. Tennivaló tehát akad nálunk is épp elég. Ezek nagyrészének megvalósí­tása azonban már az újonnan megvá­lasztandó HNB-re vár. A község la­kossága tehát azt várja, hogy olyan egyéneket válasszunk meg, akik szív­ügyüknek tekintik majd a rájuk há­ruló feladatok megoldását. Tudniuk kell, hogy a község fejlődése rajtuk áll vagy bukik. A lakosság bizalmát élvezni egyúttal a választókkal szem­beni tiszteletet és kötelezettséget is jelenti. Peskó László. Ipolyszalka Teremtsünk lehetőségeket A kulturális forradalom betetőzése többek közt a falu és a város közötti különbségek kiegyenlítődését is ma­gával hozza. A falusi és városi dolgozók életmódja és kulturális színvonala közt mutatkozó különbségek kikü­szöbölése társadalmi munkánk alakulásától függ. Pártunk XII. kongresszusa mezőgazdaságunknak az ipar színvo­nalára való emelésével számol s ennek megvalósítása gazdaságfejlesztési tervünk szerves részét képzi. A fa­lusi ember igénye már nem a földszerzés felé irányul, amely gyakran a betevő falattól fosztotta meg családját, hanem a kultúrát terjesztő szükségleti tárgyak felé (rádió, televízió, könyvek stb.). Szebb és kellemesebb környezetet kíván, házatáját szépíti és ezáltal esztétikai szempontból is hozzájárul faluja fejlődéséhez. Egy kulturális létesítmény felépítése sok faluban még mindig megoldhatatlan kérdésnek látszik. Vajánban is ez a legfájóbb probléma és mégis az ifjúság jogos köve­telése ez, hiszen a fiataloknak szövetkezeti klubhelyiség sem áll rendelkezésükre, ahol a munka utáni szabad idejüket eltölthetnék. így a fiúk legtöbbször a kocsma füstös helyiségében kártya, gyakran féldecik mellett ülik agyon az időt. A HNB-nek ezért mindent el kell követnie, hogy a község részére egy művelődési otthon felépítését har­colja ki. Ez irányú törekvésében biztosan számíthat az EFSZ vezetőségére is, mert ilyen építkezés esetén kisebb pénzbeli segélyt nem tagadna meg a szövetkezet kul­turális alapjából, hiszen a befektetett összeg hatványo­zottan megtérülne. Nem sokkal jobb a helyzet a könyvtárnak csúfolt helyi­ségben sem, mely szűk volta mellett a legszükségesebb berendezést is nélkülözi és nem igen használható olvasó­teremnek sem. Bár a könyvek kölcsönzésére hetenként csak egyszer kerül sor, mégis szép számú olvasóval büszkélkedhetünk. Legalább szombatonként kellene a könyvtárat kellőképpen előkészíteni és fűteni, hogy az olvasók a könyvek kiválasztása után kissé elbeszélget­hessenek egymással ügyes-bajos problémáikról is. Bár nincs szándékomban kritikát gyakorolni a HNB működéséről, hiszen magam is tagja vagyok a végre­hajtóbizottságnak, de nem hallgathatom el, hogy a falu gyakran vitatott problémái — gyalogjáró építése, kerí­tések rendezése, fásítás, víztároló építése stb. — nálunk is megoldásra várnak. Sok a kívánni való az ifjúsági szervezet működése terén is, amiért nem utolsó sorban a falu kommunistái is felelősek. Itt komolyabb irányításra lenne szükség. A falu közepén a község három utcája térnek nevezett kis területre torkollik. Itt is rendet kellene teremteni. Az ott álló épületek a legelhanyagoltabbak. Vagy maguk az épületek vagy a kerítés, de valami minden esetre roskatag. A vendéglátó üzem épületének építésére még a falu legöregebbjei sem emlékeznek és a már régen rászolgált házat hosszú évek óta nem tatarozták. A HNB feladata, hogy ezen a kis téren végre rendet teremtsen. Akad tehát orvoslásra váró hiányosság Vajánban is épp elég! Az elmúló választási időszak emberei hiánnyal zárják számlájukat. Többet várunk az új időszakra meg­­választandóktól. Hinni szeretnénk, hogy eredményes munkát végeznek majd. Szalay Gyula, Vaján + Nem a mesebeli tengeri szörny, sem a „hétfejű sárkány", de még a százkarú hidra sem oltotta ki életét annak a szerencsétlennek, aki az auszt­ráliai Melborune sziklaszirtes parti vizeiben fürdött. Drf Robert Endean queenslandi egyetemi tanár megállapí­tása szerint egy csupán 10 cm hosszú tintahal volt a halál okozója. Ez a Hapalochlaena maculosa nevű állat papagájcsörhöz hasonló fegyverével olyan mérget fecskendez áldozatába, amellyel teljesen megbénítja annak minden porcikáját. A kígyómarással ellentétben semmilyen fájdalmat sem érez a tintahal által megharapott em­ber, de teljes eszméletnél órákig vias­kodik a halállal, amíg kiszenved. 4- Amennyiben egy nő lépése mint­egy 50 cm-nek felel meg, akkor sokan közülük hihetetlen távolságokat tesz­nek meg munka közben. Egy fodrász­­nö pl. naponta 18 000 lépést, tehát 9 kilométert, egy pincérnö 30 000 lépést, azaz 15 km-t, a kórházi ápolónő 18 km-t, háztartást vezető asszonyaink pedig átlagban 12 kilométert gyalo­golnak naponta. + Rudy Zamaio-t, a párizsi Nagy cirkusz idomítóját tartják a világ leg­­bátrább oroszlán-szelídít ój ének. Mi­után megtudta, hogy elődjét az egyik oroszlán széttépte, bement annak a ketrecébe és csúnyán megverte a „ma­gáról megfeledkezett" bestiát. Május 12-én Smetana Hazám című alkotásának akkordjaival nyitották meg az idei prágai zenei fesztivált. Az idei zenei fesztiválon megkülönbözte­tett hangsúllyal emlékszik az egész ország Smetana születésének 140-ik (március 2), és halálának 80-ik (má­jus 12) évfordulójáról, amely egybe­esik minden évben a Prágai Tavasz megnyitásával. 1946 óta minden évben a legszebb hónapban, májusban Prága a zenei élet nemzetközi központjává válik. Már az első prágai zenefesztivál ki-• váló művészeket vonzott. Az 1946. évi Prágai Tavaszt a szovjet zene nagy­mestereinek találkozójaként tartják nyilván. Ekkor itt adott randevút egy­másnak Sosztakovics, Mravinszkij, Ha­­csaturján, David Ojsztrah, Oborin, az Alekszandrov-együttes és a sok más nemzetiségű kiváló művész között volt a híres amerikai karmester, Leon­hard Bernstein is. A következő évek­ben a résztvevő művészek száma ál­landóan bővül és a Pnágai tavasz ma már a oitúg egyik legjelentősebb zenei találkozója. Ezt tükrözi az idei program is: 33 hangverseny, ebből 16 alkalommal tel­jes zenekarok, a többin szólisták sze­repelnek. Az idei Prágai Tavaszon megemlé­keznek a Shakespeare-évfordulóról, és ebből az alkalomból bemutatnak a nagy drámaíró művei alapján készült több operát és balettet. A cseh szer­zők közül természetesen elsősorban Smetana, de ezenkívül Dvorák, Suk, Janácek és a mai cseh komponisták közül Pavel Borkovec alkotásait adják elő. Az idei Prágai Tavaszon lesz a pre­mierje Heinz William nyugatnémet zeneszerző oratóriumának. A zenefesztiválra ismét nagy szám­ban érkeznek külföldi vendégművészek, így a Szovjetunióból David Ojsztrah és Gilels, a Jugoszláviába elszármazott Igor Markevics karnagy és N. Sachov­­szkája gordonkaművész. Ezenkívül W. Siisskind kanadai, E. Kurtz amerikai, W. Somalisch NSZK-beli és K. Sonder­ling NDK-beli karmesterek, A. Janigro jugoszláv gordonkaművész zágrábi szólistákkal, Sándor Judit magyar énekesnő, hogy csak néhányat említ­sünk a sok külföldi művész közül. A rendezvények színhelyei pedig a hagyományos hangversenytermeken és színházakon kívül a prágai és a Prága­­környéki történelmi kastélyok, temp­lomok és parkok, így többek között a „Máltai Lovagok" palotája, Anna ki­rálynő nyaralója, a Waldstein-palota és annak kertje, a Szent Márton és a Szent Jakab templom és Prága legha­talmasabb gótikus építménye a Szent Vitus székesegyház. Egészen bizonyos, hogy a klasszikus zene kedvelőinek idén is nagyszerű él­ményekben lesz részük a Hazám című szimfonikus zenekölteménytől a befe­jezést jelző IX. szimfóniáig. És hogy miért Beethoven IX. szimfóniája a Prágai Tavasz hagyományos befejező aktusa? Azért, mert ennek „öröm­­ódája" fejezi ki legjobban a fesztivál alapgondolatát: „Zenével a népek ba­rátságáért és a békéért". Mezőgazdasági szekkönyvek Strída mérnök és munkaközösségé­nek A hüvelyes növények termesztése című kézikönyvében termesztőink hasznos tanácsadóra lelnek. A szer­zők a könyv általános részében meg­ismertetik az olvasót a hüvelyesek jelentőségével, az egyes fajták tulaj­donságaival és a szocialista nagyüzemi termelés helyes alapelveivel. Különös figyelmet fordítanak a vetésforgók bevezetésére és a hüvelyesek vetés­­területeinek központosítására a mező­­gazdasági üzemekben, a herbicidek és a korszerű gépesítés kihasználása szempontjából. A szerzők példákkal illusztrálják a szakosított vetésforgók megszerkesztését és a jobb áttekin­tés érdekében pontokba foglalják a vetésterületek központosításának elő­nyeit. Részletezik a gazdaságos nö­vényvédelem előfeltételeit és a mun­kák gépesítését a hüvelyesek közpon­tosított vetésterületein. Nagy gonddal foglalkoznak a vetés, a talajművelés, a növényvédelem és a betakarítás gé­pesítésével. Értékelik a betakarítás egyes régi és új módjának gazdasá­gosságát. Külön fejezetben beszélnek a mag kezeléséről a betakarítás után — szárítás és tárolás — az új techno­lógia alapelvei szerint. A könyv részletesen megismertet egyes hüvelyes növények (bab, borsó, lencse, lednek, szója, csillagfürt, bük­köny és lóbab) termesztésével. Min­den hüvelyes fajtánál kitér a talaj­előkészítésre, trágyázásra, a vetőmag előkészítésére és a vetési mennyiség megállapítására, a vetés és növény­­ápolásra s a betakarítás sajátosságai­nak leírására, valamint a betegségek és kártevők elleni védelemre. Hang­súlyozza a hüvelyes takarmányok je­lentőségét, termesztésüket zöldtakar­mánynak és felhasználásukat a keve­rékekben. Az utolsó terjedelmes feje­zet a hüvelyesek jelentőségét tárgyal­ja a gazdasági állatok takarmányozá­sában. A könyvet 44 ábra és 26 táb­lázat teszi szemléltetőbbé. Old. 240, ára fűzve 7,50 Kcs. Növénytermesztőink nélkülözhetet­len kézikönyve lesz Ján Hrnciar és Juraj Synak mérnökök, valamint Má­ria Rajczyová munkája a Vegyszeres gyomirtás. A vegyi növényvédelem tökéletes érvényesítése kedvező ha­tással bír nemcsak a terméshozamok növelésére, hanem a gazdálkodás ed­digi módjaira is. A hazai és külföldi kísérletek azt bizonyítják, hogy a gyomnövények kiirtása csak akkor le­het sikeres, ha komplexen érvénye­sítjük az összes mechanikai és vegyi beavatkozásokat. A könyv szerzői hangsúlyozzák a gyomok elleni harc összes formájának együttes alkalma­zását. Könyvükben olyan gyomfajok­kal is foglalkoznak, amelyeket az ed­digi hagyományos módszerekkel nem irthatók ki, ezért elnyomásukra a le­hető legnagyobb mértékben vegysze­reket kell használnunk. Nagy súlyt helyeznek a gyomnövények elleni vé­dőintézkedések együttes alkalmazásá­ra, mert némely herbicidek válogató hatásúak, vagyis csupán a gyomnövé­nyek bizonyos fajaira, esetleg azok csoportjaira hatnak, de hatásuk semmi esetre sem terjed ki valamennyi gyomnövényre. A könyv egyes fejeze­teiben az olvasó megismerkedik a gabonafélék, kapások, többéves takar­mánynövények és a rostnövények gyomnövényzetével, valamint a meg­előző és alapvető intézkedésekkel a gyomok ellen. A vegyszeres gyomirtás fejezetében foglalkoznak a kontakt herbicidekkel, a növekedést serkentő herbicidekkel és a gyökérherbicidek­­kel. Részletesen tárgyalják a vegy­szeres gyomirtás alkalmazását a ga­bonavetésekben, a lenben, a kukoricá­ban, a hüvelyesekben, továbbá a rá­­vetésekben és a herefélék tiszta kul­túrájában, a burgonyában, cukorrépá­ban, a zöldségtermesztésben, réteken és legelőkön. Külön fejezet ismerteti a dísznövények vegyszeres gyomirtá­sát és a vegyszeres gyomirtást a gyü­­mölcsészetben és a szőlészetben. A további fejezetek magyarázatot nyúj­tanak a herbicidek használatáról, a mezőgazdasági növények deszikáció­­járól és néhány szívós gyomnövény agrotechnikával kombinált vegyszeres irtásáról. Az utolsó fejezetek a gyom­irtás jövedelmezőségéről és a vegy­szeres gyomirtás biztosításáról szól­nak. A könyv befejező része a gyom­növények áttekintését tartalmazza magyar, szlovák és latin nyelven. A könyvhöz csatolt függelék praktikus és szemléltető táblázatokat tartalmaz. Old. 226, ára fűzve 7,— Kcs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom