Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-16 / 40. szám

furcsaságok-4- Hatalmas sóhegyet fedeztek föl a dél-tadzsikisztáni Kulab város köze­lében. A sóhegy 90 méter magas és átmérője ^meghaladja a 8 kilométert. Fúrásokkal megállapították, hogy az óriási sótömb csaknem 4000 méter mélyre nyúlik a talaj felszíne alá. A tudósok kiszámították, hogy ez a tisz­ta kősóból álló hegy egymagában ke­rek egymillió évig fedezhetné a világ sószükségletét.-4- A város klímájának dicsőségére a spanyolországi Denia városban em­lékművet állítanak. Óriási hőmérővel díszített gránitoszlop az emlékmű, amelynek felirata így hangzik: „Váro­sunkban enyhe a hőmérséklet, kelle­mes az éghajlat és nyugtató a csend.“ + Nem szabad púderezni magukat a munkásnőknek egy amerikai vállalat új műhelyében, mert a rizspor szem­cséi veszélyeztetik a műszerek preci­zitását.-4- A Boldogság Völgye-ként emlí­tik a Pamir fennsíknak, a Himalája örök hava közelében levő hunzák bi­rodalmát. A kopár környezetben az emberi erőfeszítés csodájaként oázist, gyümölcsöskertet varázsoltak a hegy­lakók, akik között nemcsak a beteg­ség ismeretlen, de még könnyű rosz­­szullét sem fordult elő soha.-4- Óriási tojást tojt egyik törzs­­lúdja Takács Mihályné, eleki házi­asszonynak (Magyar Népköztársaság). Hossza 15 és fél centiméter, átmérője nyolc. Miután óvatosan feltörték a lúdtojást, a legnagyobb meglepetésre újabbat találtak benne. + Ritka kaktuszgyűjteményt ter­mesztett ki Nyina Kuznyecova lenin­­grádi építészmérnök. Házi „botanikus kertjében“ több száz különböző for­májú kaktusza van. Nyina Kuznyecova Moszkva, Tbiliszi, Baku sok kertészé­vel, valamint külföldi kaktuszkedve­lőkkel folytat kiterjedt levelezést. Egyes madarak egyáltalán nem használják repülésre szárnyukat. A délamerikai nagyfejű ludak evezésre használják satnya és gyönge szárnyu­kat, amikor a víz alá buknak. A struc­­coknak, ezeknek a hatalmas futóma­daraknak, vitorlaképpen szolgál a szárnyuk futás közben.-4- Az angliai Dartmoor környékén van egy Tavy Cleave néven ismert szakadék. 1891 március havában óriási hóvihar tombolt ezen a vidéken és a 90 méter mély szakadékot színültig megtöltötte hóval.-4- Adám almája nem is alma volt, hanem kajszibarack. T. Whitehead an­gol botanikus professzor bebizonyí­totta, hogy a mondabeli édenkertben, amely Mezopotámia területén volt, nem terem alma és a „tiltott gyü­mölcs" nem lehetett más, mint az ott termő egyetlen ehető gyümölcs, — a kajszibarack.-4- Földön található növényfajták száma eléri az 500 000-et, míg az álla­toké az 1,5 milliót.-4- Hagyományos asszony-bált ren­deztek az idei tél folyamán a magyar­­országi Baján. Ezen a vígságon csak nők vehettek részt. E tilalom csupán a zenészekre nem vonatkozott, viszont nekik is női ruhába kellett öltözniük, csak úgy húzhatták a talpalávalót.-4- A kaliforniai rendőrség, hogy meggondoltabb hajtásra késztesse a gépkocsivezetőket, országutak men­tén. balesetek következtében össze­­roncsolódott gépkocsikra festtette rá a szokásos figyelmeztető jelzéseket.-4- Tavaly 11 800 amerikai lelte ha­lálát tűzvészekben és egymillió 800 ezren szenvedtek súlyos égési sebe­ket.-4- John Engwald, svéd lelkész gombmúzeumot rendezett be saját otthonában. A múzeumot felkereső tu­risták a világ legnagyobb gombgyűj­teményét tekinthetik meg nála: 125 ezer különböző gombot. ] j Zootechnik usok! Érdemes megjegyezni ii — A jó legelő füveitől és a gon­­| | dósán szárított szénáktól, valamint i i a gabonafélék magvaitól kellemes i I ízű lesz a tej. | | —* Kellemetlen ízt kap a tej, ha { i sok savanyú füvet etetünk; elront- 1 1 ják a tej ízét a hagymafélék, vala­­] | mint az ernyősvirágú növények is. i i — íztelen lesz a tej, ha kilúgo­­| | zott takarmányfélékből, szalmából, ( I répaszeletből, megázott szénából i i állítjuk össze a fejőstehenek ta­­] | karmányadagját. Átveszi a tej, do- i | hős, penészes takarmányok szagát < i is, ha nagyobb mennyiséget ete­­] | tünk a tehenekkel. ti — A kifejt tej könnyen átveszi < i az istállószagot, főként az istálló­­j | ban felhalmozott silótakarmány I i savanyú szagát, ha fejéskor, illetve 1 1 fejés után huzamosabb ideig érint­­! ’ kezik az istálló levegőjével, (pk) Fontos-e a gyümölcsfák meszezése ? A gyümölcsfák ápolására még min­dig kevés gondot fordítunk. A legtöbb helyen ősszel vagy tavasszal szaksze­rűtlenül metszik a fákat, fölássák a földet, a fák törzsét és a vastagabb ágakat mésztejjel meszelik be és azt hiszik, hogy így sikerű' megsemmi­síteni a kártevőket. Néhány gyümölcs­­fatulajdonos a mésztejbe homokot, agyagot, esetleg trágyát is kever, nem gondolva arra, hogy ezzel inkább árt mint használ. A többéves gyakorlat, a betegség és a kártevők elhatalma­sodása bizonyítja hogy a mésztej nem pótolja a vegyszeres rovar- és gom­baölő permetezéseket. A mésztej a gombaspórákat és a rovarokat vagy azok petéit nem semmisíti meg. Az említett mésztej-keverék a fatörzsre meszelve védőburkot biztosít a kárte­vőknek a hideg ellen. Viszont a mésztej előnyére írhat­juk, hogy a rossz fekvésű fagyveszé­lyes területeken bizonyos fokig védi a fákat a télvégi fagyoktól. A 6 — 7 százalékos mésztej nappal visszaveri a nap sugarait, és ezért nem követ­kezhet be nagyobb méretű hőingado­zás, kisebb a faszövetek tágulása és szűkülése. Nagyméretű hőingadozás esetén a meszezetlen gyümölcsfák törzsének héja felreped és a fa fagy­sebet kaphat. Ez legtöbbször bekö­vetkezik a kajszibarack, cseresznye, körte, alma, őszibarackfáknál. A fagy­sebek délnyugati oldalon keletkez­nek, a héjszövetek pukkadozva sza­kadnak fel, majd szétnyílnak. Sok esetben a fagysebek miatt kiszáradhat a fa. Jó szolgálatot tesz, ha a télvégi fagyok előtt mésztejjel permetezzük a kajszibarackfa vékony ágait és rü­gyeit. így a napsugarak nem csalják ki hamar a virágrügyeket. A hőinga­dozást csökkenthetjük olymódon is, hogy a fa törzsét és vastagabb ágait papírral, vagy ruhával kötözzük be. K. M. A gyökéren fetszfvőtfó hormon­bázisú készítmények triazin­­származékok, amelyek használaté­ról a kukorica gyomtalanításéban már több ízben olvashattunk. Rész­leteiben ismerjük a Simazin és Atrazin gyakorlati felhasználását és hatását. Kiegészítés gyanánt azonban lenne néhány megjegyezni valónk. A jövőben nem találkozunk majd sem a Simazinnal, sem azAtrazin­­nal. Simazin helyett a Hungazin DT használatos, amely teljes egészé­ben azonos készítmény, mint a Si­mazin. Az Atrazint a nálunk elő­állított Zeazinnal és a behozott Hungazin PK-val helyettesítjük már a jelenben is és a jövőben egyaránt. A Simazint, illetve a Hungazin DT-t a kukorica gyomtalanításán kívül felhasználjuk a szőlő, a gyü­mölcsös (kivételt képeznek a csont­héjasok) és a vörös ribiszke gyom­talanítására. Négy évnél idősebb, termőföld­ben levő szőlőre 7—10 kg-nyi mennyiséget használunk 1000 liter vízben oldva, mindjárt tavasszal a kitakarás, vagy nyitás esetleg az első talajlazítás, porhanyítás után. A könnyű, homokos, kavicsos tala­jokon 7 kg-ot, a nehezebb talajo­kon az előforduló gyomnövények­től függően 7—10 kg-ot hektáron­ként. A vegyszeres védekezés után a kultivációs munkálatok számát csökkentjük. A következő években a vegyszeresen kezelt területek gyomtalanítására 3 kg készítményt adagolunk ha-ként. Az almával telepített gyümöl­csösben 5—10 kg mennyiséget használunk 400—1000 1 vízben oldva a levélrügyek fakadása és a gyom­növények kikelése előtt. A körte telepítések gyomtalanítására ugyan ez vonatkozik 5 kg vegyszer hasz­nálata mellett. A vörös ribiszke gyomtalanítására vonatkozó utasí­tások teljes egészében azonosak, mint az almatelepítésénél mon­dottak. Mivelhogy szakemberek között sok szó esik a cukor- és takar­mánycirok gyomtalanításáról, ér-Növényvédelmi tanácsadó dem.es megjegyeznünk, hogy a Nagymegyeri Nagyhizlalda újmajo­ri részlegén a triazin-származékok közül eredményesen használták a Zeazint. Vetés előtt 3 héttel 6 kg­­ot adagoltak hektáronként 400 li­ter vízben oldva, félnehéz talajon. Az utána következő évben siló­­kukoricát termeszttetek. Az idén egy teljesen új triazin­­származék jelenik meg a piacon Gesagard néven (a kísérleti idő­szak alatt A 1114-es jelzéssel, il­letve Prometryn néven volt is­mert). Jónéhány eltérő tulajdon­sággal rendelkezik, mint a Simazin és Atrazin, s ennélfogva szélesebb a felhasználási területe. Vízben sokkal jobban oldódik. Gyökerén és levelén keresztül egyaránt fel­szívódik. Gyomirtó hatása 4 héttől 12 hétig terjed, ami egyben azt is jelenti, hogy a talajban még nyo­mokban sem marad vissza és nem veszélyezteti a következő évi kul­túrát. Hatóereje és hatásának ideje az adagolástól, az időjárástól és a talajtípustól függ. A dúsabb talajnedvesség és a több csapadék a készítmény fel­­használása után fokozza annak ha­tását. A talaj bőséges humusztar­talma és a hidegebb időjárás ese­tén csökken ez a hatóerő. A ké­szítmény hatását az említett ter­mészeti tényezőktől függően az adagolás mennyiségével, esetleg mesterséges elárasztással, vagy öntözéssel szabályozhatjuk. Gesagard-dal főleg az egyéves gyomnövényeket irthatjuk. Ellen­állónak bizonyultak vele szemben a tarackbúza, a folyondár szulák, az ászát, a bükkönyfélék és a ke­­serüfüvek. AGesagardot a következő kultúrnöv^pyek gyomtalanítására használhatjuk: 1. A lencse, borsó, takarmány­borsó és szója, valamint a kuko­rica és az említett hüvelyesek ke­verékének gyomtalanítására. E növények között a vetés után, de legkésőbb a kflaatés előtt foga­natosítjuk a gyomtalanítást, A ki­kelés után tehát a levélre használ­va megkárosíthatjuk a kultúrnö­vényt. 2. A sárgarépa és a petrezselyem esetében szintén a vetés után és a kelés előtt gyomtalanrtunk. Rendkívüli esetekben azonban ké­sőbbi eljárást is foganatosíthatunk, mégpedig a sárgarépa és petrezse­lyem háromleveles állapottól az ötleveles állapotig terjedő idősza­kában. 3 A zeller nagyon ellenálló és elviseli a levélre történő permete­zést. A permetezést a melegágy­ban vagy a szabadban is elvégez­hetjük a gyomnövények kelésekor. 4. A fokhagymát kiültetés után, kelés előtt kezeljük. A levélre tör­ténő permetezést kivételes esetek­ben akkor végezhetjük el, ha a per­metezés előtt 4—5 napon keresztül száraz, meleg időjárás volt. A növény Gesagard-dal történő kezelése után semmilyen talajlezf­­tó műveletet nem végezhetünk, mert rontjuk a hatást azzal, hogy a talajfelületre egyenletesen ki­permetezett anyagot egyenlőtlen elosztásba visszük át, ami mindig káros következményekkel jár. Ép­pen ezért a szükséges talajlazító munkát még a permetezés előtt végezzük el, illetve a permetezés után csak 10—14 nappal végzünk ilyen jellegű eljárást. A Gesagard nevű készítmény por formájában kerül forgalomba. Egy hektár terület gyomtalanítására 1—3 kg közötti mennyiséget hasz­nálunk 400—600 liter vízben oldva. Könnyebb talajokon az alacso­nyabb, nehezebb talajokon a ma­gasabb határt választjuk. A bab és szója esetében a leg­magasabb adagolás 2 kg/ha. Felhasználásának az idejére valő tekintettel relativen a méhekre nem mérgező, higiéniai szempont­ból az egészségre nézve káros, mert kissé mérgező. SZK Sok zöldség - egészség! Népgazdaságunk terve a zöldség- és gyümölcsfogyasztás állandó növe­kedésével számol. A statisztikai ada­tok azt mutatják, hogy az egy sze­mélyre jutó húsfogyasztás (jelenleg évi 60 kilót tesz ki) állandóan emel­kedik. Ezért minden kerttulajdonos érezze kötelességének a zöldség és gyümölcs termesztését. Használják ki erre a célra valamennyi darabka föld­területüket. A bőséges zöldséghozam elérésének előfeltétele: a humuszban gazdag, táp­dús talaj. Ezt csakis rendszeres trá­gyázással érhetjük el. Csakhogy, a tapasztalat azt mutatja, hogy kert­tulajdonosaink nem minden esetben használják ki az adott lehetőségeket. A házinyúl, tyúk, galamb ürüléke kom­­posztkészítés céljára nagyon alkalmas. Igen jó minőségű! Ehhez még össze­­gyűjthetjük a házkörüli, s kerti hul­­trágya nagymértékben pótolja a talaj ladékot, falevelet stb. Segítőtársak a szerelőmunkában A gépműhelyekben folyó munka je­lentős százaléka: a szerelés. Egy-egy ötletes szerelőkészülék, vagy kisgép hozzásegít a szerelési munkák meg­gyorsításához. A következőkben né­hány érdekes típust mutatunk be, rá­mutatva előnyeikre és felhasználási területükre. Franciakulcs helyett: gépi csavarszorítás Gépek szerelésénél újabban külföl­dön egyre több helyen használják az 1. képen bemutatott gépi hajtású csa­varkulcsot. Nemcsak azért előnyös ez, mert csökkenti a szerelő fizikai igény-Nehéz-e a traktoros munkája ? Harminc évvel ezelőtt, amikor a mezőgazdasági napszámos az eke szarva helyett Ni traktor kormányát vette kezébe, búcsút mondott az ős­régi, verejtékes munkának. Mezőgaz­daságunk is ezen az „acélparipán; lépte át a szocializmus küszöbét. Ma már igényesebbek vagyunk. Még a traktoros munkáját Is rendkívül nehéznek tartjuk, mert gyakran for­róságban, rossz időben, sőt, még éjjel is helyt áll a mezőn. Emellett csupán a traktor kormánykerekének forga­tása 24 óra alatt annyi erőt vesz igénybe, amennyivel egy traktort hu­szonötemeletes ház tetejére Is fel­vontathatnánk. A régi típusú traktor vezetése 30—40 kg-nyi erőt igényelt. A mai traktorok irányításához már ennek az erőegységnek csak a fele vagy harmada is elegendő, amit ter­mészetesen még mindig sokallunk, különösen, ha hozzászámítjuk a mo­tor működésére és a vontatott gép­csoport állandó ellenőrzésére össz­pontosított figyelmet is. Sokan talán hihetetlennek tartják, viszont tények bizonyítják, hogy a traktor egyenes vonalú irányítása na­gyobb pontosságot igényel, mint egy transzkontinentális rakéta kilövése. Bár az első szovjet ballisztikus rakéta 12 500 kilométeres útján alig két kilo­méteres eltéréssel ért célba, de ha ezt az adatot arányosan átszámítjuk a traktor munkájára, meggyőződhe­tünk, hogy egy 1 kilométer hosszú tábla szántása közben 16 cm-es elté­rés mutatkoznék, ez pedig már nem engedhető meg. (m) bevételét, hanem a nehezen megkö­zelíthető helyeken is biztosítja a csa­varok jő meghúzását. A gépi csavar­kulcs és a hasonló rendeltetésű típu­sok energiaforrása villamos áram vagy sűrített levegő. Az előbbi esetben a markolatban kisméretű, 40—160 watt teljesítményű villanymotor van, míg az utóbbinál 3—6 m átmérőjű cső­vezetéken érkezik a 4—7 atmoszféra nyomású levegő. A szerszámfejet szükség szerint négy- vagy hatszögletű üreggel ki­alakított kopásálló persellyel látják el, a szerelésre kerülő csavarnak meg­felelően. Ezt a perselyt illesztik a meghúzandó anyára, majd működésbe hozzák a kisgépet. Szükség esetén cserélhető betét is felszerelhető az úgynevezett belső kulcsnyílású csa­varok meghúzásához. Egy 10 ram-es csavarra helyezett anya 5—15 másod­perc alatt meghúzható. Különleges kézifúrógép Mezőgazdasági üzemekben egyre inkább áttérnek a fémből készült szerkezetekre. Ilyenkor gyakran szük­séges a fémszerkezetekben furatok készítése. A villamos kézi fúrógépek a legtöbb szerelési műveletben hasz­nosíthatók. A 2. képen bemutatott új típus teljesen egyedülálló a maga ne­mében. íme néhány jellemző vonás: Formai kialakításnál az úgynevezett pisztoly­fogós megoldást alkalmazták. Mivel kicsi a súlya, nem szükséges a gépet kezelőnek balkezét támasztékul hasz­nálni, így kényelmesebbé válik a sze­relési munka. ötletes a fordulatszám-szabályozás megoldása is. A kisgépben alkalma­zott elektronikus kapcsolás — a telje­sítmény esése nélkül teszi lehetővé a fordulatszám-csökkenést. A 4,1 am-1964. május 16. ftér áramvitelű motor 200—220 wattot szolgáltat, függetlenül a fordulat­számtól és a terheléstől. Elég egy kis mozdulat a kézi fúró nyíllal jelzett forgatógombján és a fordulatszámot (600 és 2000 1/min között) tetszőleges értékre állíthatjuk be. így kezdve a lágy műanyagoktól egészen a szívós További előfeltétele a bőséges zöld­séghozam elérésének: a talaj bő víz­­mennyisége. Száraz, aszályos időszak­ban elengedhetetlen az öntözés, s nem utolsó sorban a növényápolás. A gyom nemcsak a mezőgazdasági üzemekben 'fojtja el a zöldségféléket, hanem a kertekben is. Irtsuk hát „tüzzel-vas­­sal“, kapával, vegyszerrel a gyomo­kat! Ezáltal országos méretben óriási veszteségeknek vesszük elejét. Kertjeinkben igyekezzünk elegendő mennyiségben termeszteni a hagyo­mányos zöldségféléket: ez a táplálko­zás alapja. Am a fő zöldségféléken kívül gyors ütemben kéne meghono­sítani a kevésbé ismert, nagyon jó minőségű, igénytelen fajták termesz­tését. Némelyek nagy előnye, hogy téli időszakra is megőrizhetők, avagy télen is termeszthetők. Például a ró­zsakáposztát, fürtöskáposztát említ­jük. J. Stambera acélig, mindenféle anyag a legkedve­zőbb vágási sebességgel forgácsolha­tó. A kezelő mindig a legcélszerűbb értéket állíthatja be az 1-től 8-ig szá­mozott forgatógombon. A kisgép há­zán lévő táblázatról leolvasható az a jelzőszám, amely az éppen megmun­kált anyagnak és a furatméretnek megfelel. A forgácsolható legnagyobb furat 12,7 milliméter. Lemezkészítő kisgép Közismert, hogy a lemezek hegesz­tését megelőző műveletek közül a hegvarratok előkészítése a legmunka­igényesebb. A harmadik ábrán egy igen érdekes, a problémát célszerűen megoldó kisgépet mutatunk be. Az új, villamos motorral hajtott kézi szerszám a gyakorlatban előforduló, majd minden esetben lehetővé teszi a V, X, K és Y varratokhoz szükséges leélezések gyors elkészítését. A he­gesztésre ilymódon előkészíthető le­mezek széle egyaránt lehet egyenes vonalú, görbült, függőleges vagy víz­szintes helyzetű. Ugyancsak közömbös a gép használhatósága szempontjából, hogy az elkészítendő leélezés milyen nagyságú munkadarab. A lemezréselő kis és nagy átmérőjű csövek hegesztéses előkészítéséhez is használható. Ezzel a drága csővég­­esztergákat is helyettesíti! Nagyon kis alkatrészek megmunká­lásakor a szerszám satuban vagy más befogó készülékben is rögzíthető. A működtetés során a szerszámban egy kis fémhasáb végez ide-oda irá­nyuló mozgást. Ez a fémhasáb, mi­közben a szerszámot a lemez széle mentén vezetjük, • a lemez széléből egy-egy kis darabot hasít le. A leg­nagyobb előtolási sebesség 4 méter percenként. Érdekességként említjük meg, hogy a bemutatott szerszám egy változata, mint lemezvágó, daraboló kisgép használható. Maximálisan 23 mm vas­tag lemez munkálható meg vele. l. Gau

Next

/
Oldalképek
Tartalom