Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-25 / 34. szám

használjuk az összes gazdasági eszközüket a feladatok teljesítésére. Ezeknek az alapelveknek maximális érvényesítésével számolunk már a jövő év tervében is. Ez annyit jelent, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok a szövetkeze­tekkel már az 1965-ös évre is csupán az egyes termékek eladásában, a beruhá­zások terjedelmében, valamint a trágyafélék és más eszközök mennyiségében állapodnak meg. Elvtársnők és Elvtársak! Ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek irányításának, a tervfeladatok elosztásának új alapelvei és mindazok az intézkedések, amelyeket az állam és a mezőgazdasági üzemek közötti árucsere-kapcsolatok terén készítünk, meghozzák a kívánt eredményeket, szükségesnek látjuk, hogy a mezőgazdasági üzemekben és azok ökonómikájában hatékony intézkedéseket foganatosítsunk az irányítás ökonómiai hatékonyságának növelése érdekében. Elsősorban az irányítás helyes módszerének következetes érvényesítéséről, a munkahelyek és a munkafolyamatok tudományosabb szervezéséről, a szövetkezet jövedelmének helyes elosztásáról, a mezőgazdasági üzemek munkaerőinek állandósítására irányuló intézkedésekről és nem utolsó sorban a gazdaságilag eddig még gyenge szövetkezetek színvona­lának növeléséről van szó. Az irányítás gazdasági hatékonyságának növelése szorosan összefügg a terme­lési- pénzügyi tervek, az elsődleges és könyvelési nyilvántartás minőségével és magas színvonalával. A tervezés és a nyilvántartás színvonala, valamint azok kihasználása a legszorosabban összefügg. Szövetkezeteink irányításában nem érvényesül kellőképpen az évi termelési­pénzügyi terv. A szövetkezeti tagok ugyanis még nem tudatosították eléggé annak jelentőségét és nem értékelik még most sem kellőképpen annak feladatát, mint a szövetkezeti gazdálkodás mindennapi irányításának eszközét, vagyis szervezői munkáját. Ennek az az eredménye, hogy a terv összeállítását rendszerint nem követi a tervfeladatok és elsősorban azok teljesítéséhez szükséges eszközök szét­­írása az egyes termelési egységekre. Olyan szövetkezetek, mint például Devínska Nová Vés (bratislavai járás), Jaku­­bov (tíebíéi járás) és sokat tudnánk még felsorolni, meggyőzően bizonyítják, hogy a tervezett feladatok és eszközök szétírása bővíti az élenjáró termelési egységek jogkörét, s felelőssé teszi azokat az eszközök kihasználásáért, a terve­zett feladatok teljesítéséért. Ez a mezőgazdasági termelés hatékonysága emelé­­t sének egyik alapvető tényezője, mely nélkül az üzemek érdekeltségét sohasem tudnánk következetesen érvényesíteni. Az irányítás javulását illetően sok még a kiaknázatlan ökonómiai lehetőség is. A járási szövetkezeti konferenciák vitafelszólalásai szintén erről tanúskodtak, mivel konkrét példák segítségével mutattak rá az önköltsége kedvezőtlen alaku­láséra, valamint azokra a nehézségekre és veszteségekre, melyek külső hatások következtében merültek fel. A felszólalók egész sora boncolgatta az üzemi és az egyéni anyagi érdekeltség egyes problémáit, beleértve az árpolitikát is. Ennek és a CSKP KB határozatának alapján egy szakemberekből álló bizottság már huza­mosabb ideje tanulmányozza a felvásárlási rendszert, a mezőgazdaság és az állam közötti viszonyt. A bizottság észrevételei, javaslatai megvitatás céljából a párt­szervek elé kerülnek. Egyes járási szövetkezeti konferenciákon sok szó esett némely termék ter­mesztésének rentabilitásáról, a szövetkezetesek nyugdijáról és az árakról. Olyan hangok ‘is hallatszottak, hogy elkerülhetetlen a mezőgazdasági termékek felvá­sárlási árának általános emelése, ami — úgymond — feltétele a termelés gazda­­ságossabbá tételének. Ezeket a nézeteket, melyek nem mezőgazdaságunk jelenlegi fejlettségi fokából indulnak ki és nélkülözik az e téren fennálló tartalékok jelen­tőségét, melyek létezése kétségtelen — helyteleneknek tartjuk. Meggyőződésünk, hogy a problémák megoldásában mind a szövetkezetnék, mind az államnak részt kell vállalnia. Noha számolunk is a mezőgazdasági termékek bizonyos árrendezé­sével — nem beszélve a prémiumozásról — nem szabad figyelmen kívül hagy-26 legjobban. Komoly kérdések' ezek, amelyeket a mezőgazdasági termelési Igazgató­ságokkal karöltve és a szövetkezetek tapasztalatai alapján a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldanunk. Nem csak arról van szó, hogy a szövetkezeteket megfelelő szállítóeszközökkel kell ellátnunk, hanem arról is, hogy a mezőgazdasági termények szállítását az eddiginél nagyobb mértékben kell a mezőgazdasági ter­ményeket felvásárló és beszerző vállalatok szállítóeszközeivel elvégezni. Elvtársnők és Elvtársak! Mezőgazdaságunk fejlődésének mostani szakasza éppen olyan fontos és igényes, mint a szövetkezetesítés időszaka volt. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának lehető legnagyobb fokozására irá­nyuló széleskörű komplex intézkedésekről van szó, amelyeknek megoldását pár­tunk központi bizottsága és a kormány állandóan figyelemmel kíséri. A kitűzött feladatok elérése érdekében már most előfeltételeket teremtünk, főként a termelés fokozottabb összpontosítására, célszerű szakosítására, hogy így a mezőgazdasági üzemeket valóban korszerű, jövedelmező szocialista üzemekké változtassuk. Lényegében arról van sző, hogy a mezőgazdaságban megteremtsük a célszerű munkamegosztást, amely lehetővé teszi minden mezőgazdasági üzem­ben és annak minden termelési egységében a legmegfelelőbb mezőgazdasági termékek összpontosított termelését, ami biztosítja a nagyüzemi technológia és nagyüzemi technika teljes mértékű és hatékony kihasználását. A mezőgazdasági termelést úgy kell elosztani az egyes kerületek, járások és főként az egyes szö­vetkezetek között, hogy minden gazdasági növény és minden gazdasági állatfajta olyan feltételek közé kerüljön, amelyek lehetővé teszik termelőképessége legjobb kihasználását. Ugyanakkor fokozatosan el kell érnünk, hogy minden mezőgazda­­sági üzemben, vagy annak termelési egységében a mezőgazdasági termék terme­lésének összpontosítása lehetővé tegye a munkafolyamat teljes gépesítésének bevezetését. Hangsúlyozni szeretném, hogy hosszúlejáratú folyamatról van szó, amikor a mezőgazdaságban a társadalmi munkamegosztás elmélyítéséhez egyforma mér­tékben hozzájárulnak a szocialista mezőgazdasági termelés mindkét alapvető szektorai, azaz a szövetkezetek és az állami gazdaságok. A jelenlegi időszakban a szövetkezetek egész sora elérte a termelés szakosí­tásának bizonyos fokát. Ha ez a szakosítás lehetővé teszi az adott természeti és gazdasági feltételek teljes kihasználását és megfelel a szövetkezet és az egész társadalom érdekeinek, akkor továbbra is támogatni fogjuk és elmélyítjük, hogy ugyanilyen szakosítást érjünk el az összes szocialista mezőgazdasági üzemekben. Számolunk azzal, hogy a távlati szervezés megvalósításakor célszerű összponto­sítást és szakosítást kell elérnünk elsősorban az ipari növények és a különleges gazdasági növények termesztésében. Ezért az 1964-es és 1965-ös év tervének kidolgozásakor határozottabban követeltük, hogy valósítsuk meg a helyes ter­melési irányzat bevezetését és összpontosítsuk elsősorban az ipari növények és a különleges gazdasági növények, valamint a vetőmag termesztésének összponto­sítását, mivel ezeket a terményeket kis területen termesztjük és ennek ellenére a termesztésük igen gyakran sok mezőgazdasági üzem között aprózódik el. Ha­sonlóképpen kell eljárnunk az állattenyésztésben is, elsősorban a tenyészállatok és a haszonállatok, valamint a malacok termelésében. Annak ellenére, hogy ezt az elvet már néhány éve igyekszünk életbe léptetni, az ipari növények és a különleges gazdasági növények termesztésének összponto­sításában és szakosításában elért eredményeket csak első lépésnek tekinthetjük a megkezdett úton. A termelés összpontosítása és szakosítása esetén nem szabad elfeledkeznünk két fontos lépésről: a szövetkezetek egyesítéséről és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperáció kiépítéséről. A szövetkezetek egyesítése, mint az egyes ter­melési ágazatok összpontosítása felé vezető utak egyike, jól bevált és megmutat­kozott a jó szervezésben és irányításban, az alapeszközök kihasználásában és a termelési egységre eső költségek csökkentésében. Ez az út helyes, ezt bizonyítja az a tény is, hogy az egyesített szövetkezetek döntő része rövid időn belül lénye-23 V JEGYZET __________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom