Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-12 / 4. szám
Százezer szakképzett fiatalt A mezőgazdaságban a tél régebben nyugalmi időszak volt a maga jellegzetes foglalkozásaival, szórakozásaival. Akad, ahol még ma is divat a tollfosztás, fonás, tépéscsinálás, de ma már leginkább csak a színpadon, a farsangi műsoros estek keretében találkozunk ezekkel a lánymesterségekkel. A fiúk régebben — egyéb dolguk nem lévén — a lányok körül settenkedtek, vagy a kocsmában mérték össze képességeiket ivásban, meg másban is. Volt akit megszurkáitak, volt akinek betörték a fejét. így nem Is volt olyan unalmas a falusi élet télen. Esemény is akad elég, esküvő, születésnap, disznótor, mind meganynyi kitűnő alkalom az evésre, ivásra. A falu téli képe ma sem sokat változott. A lányok körüli settenkedés átköltözött ugyan a fonóból a kultúrházba, a kocsma varázsló ereje azonban továbbra is hatalmában tartja a féldecit egyszerre lenyelő tehetségeket. Pedig a hangya figyelmeztetése most is érvényes: „Megkérdezi majd a nyár, hogy mit csináltál télen!“ Mert ma, amikor a traktorok és az ismeretlen új munkagépek tömegesen érkeznek falvainkba, nem lehet már tücsökmódra nótázgatni, tanulni kell, fejlődni, együtthaladni az új technikával. „TÖKÉLETES GÉPHEZ — TANULT GÉPKEZELŐT!“ Ez a napiparancs télen-nyáron egyformán érvényes. Manapság sok szó esik a mezőgazdaság gépesítéséről, a mezőgazdaság ipari színvonalra történő emeléséről, a gépek kihasználásáról, a munka termelékenységéről. Megdöbbentő viszont, hogy sokhelyütt számtalan traktor tétlenkedik dologidőben, mert nincs aki megnyergelje és ugyanakkor százezerre rúg azoknak a fiataloknak a száma, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, de nincs a gépekhez képesítésük. Pedig a traktor két, sőt három műszakot is kibír, ha hozzáértő ember kezeli. Ha viszont ugyanaz a traktoros meghosszabbított műszakban dolgozik, az annyira kimerül, hogy a napi karbantartást szükségszerűen elhanyagolja. Ez pedig elöbb-utóbb megbosszulja magát. Sokszor nem marad más hátra, mint megengedni a fiatalok „fekete“ traktorozását — erre ők könnyen kaphatók — és aztán addig recseg-ropog szegény jószág, amíg ki nem adja a lelkét. Még jó, hogy be lehet cserélni és nem kerül mindjárt a temetőbe. Elejét vehetjük ezeknek a bajoknak, ha a téli hónapokban megszervezzük a traktoros képzést. A tél nemcsak a számvetés, a tervezés, de a tanulás ideje is. A nyári feladatokra télen kell felkészülni, mert nyáron az idő sürget, a gépek munkában vannak, késő van ilyenkor tanfolyamokat tartani. A földművelésügyi minisztérium még októberben foglalkozott' a százezer fiatal szakmai kiképzésének kérdésével. A gépállomások az utasítások értelmében már ezen a télen kiképezne^ harmincezer fiatalt, a többiekre a következő években kerül sor. A kiképzés a CSISZ és a HESZ, a szövetkezetek és az állami gazdaságok közreműködésével történik. A gépészeti tanfolyamokat négy fokon szervezik. így a gyakorlattal és alapfokú képesítéssel rendelkező traktorosok is továbbképezhetik magukat, a tél folyamán magasabb minősítési osztályt nyerhetnek. Traktorosaink és gépesítöink képesítést nyerhetnek: a kerekes traktorok és a tánctalpas traktorok vezetéséhez, a speciális betakarító gépek kezeléséhez és a mezőgazdasági gépek javításához. A tanfolyam résztvevői az egyes fokoknak megfelelő mértékben kiképzésben részesülnek a vontatott vagy hordozott munkagépek kezelésében is, valamint a növényvédelmi gépek kezelésében. Az egyes munkagépek kezelésének begyakorlását a hallgatók megfelelő időben, tehát a tavasz vagy a nyár folyamán, közvetlenül a munkafolyamat megkezdése előtt végzik el. A fiatalok kiképzése természetesen csak akkor végződhet sikerrel, ha az iskola működéséhez minden támogatást megadunk. Járásonkint szükség szerint több helyen is létesítehek tanfolyamokat, leginkább a központi fekvésű és a gépekkel jól ellátott üzemekben. Sok megértésre van szükség a tanulás sikeres folytatásához mind a fiatalság, mind az üzemi vezetőség részéről. A fiatalok legfőbb feladata az, hogy lelkiismeretesen végezzék a munkájukat, szorgalmasan tanuljanak, váltsák valóra becsületesen a hozzájuk fűzött reményeket. Az üzemek feladata a tanulási feltételek megteremtésén kívül a tanulók anyagi segítése az iskolázás tartama alatt, az alapszabályok és az ide vonatkozó rendeletek értelmében. A tanfolyam szervezése, a gépállomások, valamint a járási termelési igazgatóságok gondja. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy elsősorban a mezőgazdasági üzemek érdekében fejtik ki munkájukat. Célszerű lenne tehát, ha a szövetkezetek és az állami gazdaságok még most, a tél derekán értékelnék a gépesítési szakoktatás menetét, és ha valami nincsen rendjén, megtennék a szükséges intézkedéseket amíg nem késő, mielőtt ránk köszöntene a tavasz. Értékelték a költségvetésről szóló tárgyalásokat A Nemzetgyűlés elnöksége értékelte az állami költségvetés vitáját a Nemzetgyűlés bizottságaiban. Megállapították, hogy a képviselők egész sor jelentős ösztönző tényezővel járultak hozzá a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. A továbbiakban az elnökség foglalkozott a Nemzetgyűlés plenáris ülésével és az első félévre kerettervet dolgozott ki. Ezután megtárgyalták a Nemzetgyűlésen belül működő polgárjogokkal foglalkozó bizottság jelentését, az életfogytiglani büntetésekről és azok módosításáról. A bizottság főleg az ifjúság nevelésének kérdésével foglalkozott a továbbiakban, mégpedig egészségügyi szempontból. A megfigyelések alapján a belügyminisztérium számára néhány javaslatot tett azok javítására. Az alkotmányjogi bizottság ajánlotta az egyes komisszióknak, hogy ellenőrizzék hogyan teljesítik a kormányrendeleteket azon személyek elhelyezéséről, akik a büntetés kitöltése után munkahelyet keresnek. Az ülés végén a Nemzetgyűlés elnöksége megtárgyalta a Nemzetgyűlés külföldi kapcsolatait. (CTK) Célszerűbb selejtezést a tehenészetekben Mezőgazdaságunkban a szarvasmarhatenyésztés keretén belül a tehenészet igen jelentős helyet foglal el. Ennek ellenére a tehenek bánásmódjában, haszonhozamuk minőségében és mennyiségében még nagyon sok a javítanivaló. A magas selejtezési százalék miatt alacsony a tehenek létszáma is. A komáromi járásban például az utóbbi négy év alatt 14 350 tehenet selejteztek ki, amely az össz-tehénállomány 86 %-a. A selejtezés oka 44 %-ban TBC, 21 °/o-ban alacsony tejhozam, 16 %-ban meddőség, 10 %ban brucellózis, 3 %-ban méhgyulladás. Jelentősen csökkent azonban az elmúlt évekhez viszonyítva az idegen tárgyak gyomorba kerülése által történő veszteség nagysága (1,5 %). A kiselejtezett tehenek 45 %-a nem volt idősebb 7 évesnél, vagyis sok fiatal tehenet selejteztek ki az alacsony tejhozam miatt. Felelősség terheli ezért az állatgondozókat is, akik nem gondoskodtak megfelelően a tehenekről, elapasztották azokat, melyek bizonyos átmeneti rossz tulajdonságokkal rendelkeztek, például rugós, nyugtalan természetűek voltak, vagy a csecsbimbő-csatornájuk vékonysága miatt nehéz volt a fejősük. A tej önköltsége kevés kivétellel nincs arányban az eladási árával. Az utóbbi 2—3 év súlyos takarmányhiánya nagymértékben csökkentette a tejhozamot és növelte a selejtezést. A tehenészet visszaesésének tehát fő oka a gyenge takarmányalap, de ugyanakkor az is, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői és a tehéngondozók sem használják ki a szervezési lehetőségeket és adottságokat ezen termelési ág minőségi és mennyiségi fellendítésére. Sok esetben már az üszők átcsoportosításánál nem megfelelő egyedek kerülnek a tehenek közé. Többéves tapasztalataink és az évente ismétlődő gyenge eredmények arra késztetnek bennünket, hogy részletesen elemezzük a hiányosság okait és ezáltal javítsuk a tehenészet helyzetét. Teheneink tejelékenysége jó tulajdonsága sokkal nagyobb mint a jelenleg elért haszonhozam. Ezért a tehenészet gyors fellendítése érdekében szükségessé válik egyes takarmányozási, pénzügyi és ökonómiai tényezők módosítása, hogy általuk biztosíthassuk a szarvasmarhatenyésztés folyamatos fejlesztését. Dr. Michaloviő Miklós, a Komáromi Állategészségügyi Központ vezetője tunk munkába. így például megindulhatott a Kelet-szlovákiai Vasmű hötermelőjének első üzemegysége, vagy a bratislavai Slovnaft több részlege. Teljesítettük országos viszonylatban a lakásépítés tervét, sőt 280 lakással többet is építettünk. Szlovákiában 1963-ban 32 500 lakás épült. Az iskolaépítésben is jelentős sikereket értünk el, amennyiben 1182 új tantér* met adtunk át rendeltetésének. A pártnak az építőiparral foglalkozó határozata legjobban talán az anyagi érdekeltség elvének elmélyítését vonta maga után. A fontos építkezéseken célprémium-rendszert dolgoztak ki és megoldottuk a túlórák díjazásának kérdését is. Ebben az évben megteremtjük a munkatermelékenység lényeges emelésének feltételeit, ugyanis több igen fontos üzemet kell átadni rendeltetésének. Ig.y például Dunaszerdahelyen egy cukorgyárat, Piesíanyban egy félvezető-gyártó üzemet, Malackyban pedig egy kábel-gyárat. Turista- és idegenforgalmunk fellendítése érdekében szállodákat, üdülőközpontokat, új utakat és egyéb létesítményeket kell építenünk. Természetesen ezen a szakaszon ki kell használnunk a külföldi tapasztalatokat is és e létesítmények építőivel szemben központi szerveink nagyon igényesek lesznek. Kompis elvtárs hangoztatta, hogy ez évben az építőipar dolgozóinak megvannak az előfeltételeik a tervfeladatok teljesítésére. Bratislava, 1964. január 12. Ara: 40 fillér XIV. évfolyam 4. szám. Százötven mázsa sertéshúsra szerződtek Németh Istvánt, az ípolyszakállasi szövetkezet főkönyvelőjét nagy munkában találjuk. Készül a pénzügyi mérleg. A leltározást már befejezték. A számadat-halmazzal kapcsolatban néhány kérdést intéztünk a főkönyvelőhöz. — Elérték a tervezett bevételt? — Öt millió 336 ezer korona volt előirányozva, de már eddig 5 400 000 koronánál tartunk. Az állattenyésztés jóval túlteljesítette a tervet, a növénytermesztésben viszont kissé lemaradtunk. — Mi az oka a növénytermesztésben mutatkozó hiánynak? — A repcénket elvitte a víz. Gyenge termést adott e lencse is. Kertészetünk is többet hozhatott volna. Kissé késtünk az értékesítéssel és ezért, bár többet termeltünk mint a múlt évben, mégis kevesebb pénzt kaptunk az áruért. Az árpolitika nem elég rugalmas. Szinte hihetetlen, hogy a salátauborka kilogrammja, melynek darabja 2 kg-ot is nyom, 4 korona, az elrakni való uborka kilójáért pedig csak 3,60 koronát kaptunk, pedig lemértük, hogy egy kilóra 72 darab uborka is ráment: Emiatt elhatároztuk, hogy a jövőben nem termelünk elraknivaló uborkát. — Az egyes termelési szakaszokon milyen hektárhozamokat értek el? — Árpából 31, kukoricából 40, silókukoricából pedig 572 mázsát takarítottunk be. Paprikából 268 mázsát is termeltünk egy hektáron. — Az állattenyésztési termékek szerződéses tervét teljesítették? — A tervezett 1350 mázsa hús helyett 1483 mázsát adtunk el. Tejből 370 000 litert irányoztunk elő, de 474 ezer litert szállítottunk a tejcsarnokba. Százezer tojás helyett 139 000-ret juttattunk a közellátásnak. — Elégedett a súlygyarapodással? — A hízósertések átlagos súlygyarapodása 50 dkg, a hízómarháké pedig 80 dkg. Idén terven felül 150 mázsa sertéshús eladásra kötöttünk szerződést. — Foglalkoznak az önköltséggel is? — Az eddigi számítások szerint azt látjuk, hogy a baromfihúst kevesebb abrakból lehet kitermelni, A kacsahús kilogrammjához csak 3,5 kg abraktakarmányra van szükség: ugyanez a helyzet a pulykáknál is. Ezért az új gazdasági évben 1000 tojótyúkot, 5000 kacsát és 10,000 pulykát tartunk. — A szövetkezetnek sok a rétje, a helyi viszonyoknak megfelelően bizonyára szarvasmarhatenyésztésre szakosítják gazdaságukat. — Igen. Már most 40 db Elit és Elit Rekord tehenünk van. Ezt a számot hamarosan 100-ra kerekítjük ki. Szarvasmarhaállományunk teljesen egészséges és a jövőben tenyészállatokat adunk el. — Elégedett a múlt évvel? — Elég nehéz volt, de a bevétel tervét túlteljesítettük, és így munkaegységenként 18 koronát zavartalanul ki tudtuk fizetni. Az átlag-kereset 900—1000 korona körül mozog. Az új évben rugalmasabb árpolitikát és rugalmasabb kereskedelmet várok. Például a pulykatojást — mivel nincs szabott ára — nem tudtuk eladni. Pedig gondolom, elkelt volna az üzemi konyhákon és a közellátás más szakaszán. -b-Két új bemutató Két új bemutató-előadásra készül a komáromi Magyar Területi Színház. Január 24-én Gyárfás Miklós jeles magyarországi szerző, „Kisasszonyok a magasban“ című vígjátékát mutatják be. A darabot Konrád József rendezi. Gyárfás Miklós nevét jól ismeri a hazai' közönség. Több munkáját szlovák és cseh nyelvre is lefordították. „Változnak az idők“ című szatíráját a közelmúltban sugározta a budapesti televízió. Színdarabjai állandó műsorszámai hazai műkedvelő színjátszóinknak. A másik bemutató-előadásra február elején kerül sor. Ez alkalommal J. Steinbeck haladó szellemű Nobel-díjas amerikai író „Egerek és emberek“ című drámájával ismerkedik meg a területi színház közönsége. Ez utóbbi darabot, P. Rimsky, a neves szlovák vendég rendező készíti színpadra a tőle megszokott hozzáértéssel. -d-A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A szociotisfo mezőgozdosógért „Az elmúlt év igen nehéz volt, mert már az első hónapokban is késtünk az építkezésekkel. Nem írhatunk azonban minden hibát a kemény tél rovására. Jelentős mértékben hátráltatták a tervteljesítést szubjektív hiányosságok is, amelyek részben a helytelen bérpolitikában fordultak elő. A legfontosabb építkezéseken nem alkalmazták az anyagi érdekeltség elvét, s így nemegyszer meglazult a munkaerköícs. Nálunk Szlovákiában az építőipar összpontosításával különösen pártunk Központi Bizottságának júniusi ülése után értünk el végre sikereket. Szlovák kerületekben tavaly 35 fontosabb üzemet vagy üzemrészleget állíthat-Ég és föld között Nemsokára telefonautomatát kap Ipoly szak állas. Kovács Gáspáron és Uáthé Uihályon még a hideg, zúzmarás idő sem fog ki. Képünk huzalszerelés közben örökítette meg a két lelkes telefonszerelőt. Balia J. felvétele ii Ladislav KOMPIS, az SZNT építésügyi megbízottja e napokban a CTK munkatársának a múlt évi eredményekről és az idei építőipari terv :;j kilátásairól többek közt a következőket mondotta: Építőiparunk problémái
