Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-15 / 31. szám
A kukorica vegyszeres kezelése Í Gyakorlati tapasztalatok és tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a gyomnövények több kárt okoznak a mezőgazdaságban, mint a növényi kórokozók és a kártevők együttesen. Különböző eszközöket alkalmazunk, hogy a gyomnövényektől megszabaduljunk, vagy legalábbis mérsékeljük az általuk okozott károkat. A nagy tenyészterilletet igénylő növényeket — melynek jellegzetes képviselője a kukorica — gyakorlatilag nagyrészt még ma is csak kézi, fogatos, vagy gépi kapálással védjük a gyomoktól. A nagyüzemi mezőgazdaságban, egyre Inkább előtérbe kerülnek a szelektív és szuperszelektív gyomirtószerek, amelyekről tudjuk, hogy , fokozatosan háttérbe szorítják a kapát, a sarabolót és a kultivátort. Kérdés azonban, hogy a kapálás elhagyása, illetőleg csökkentése nem lesz-e hátrányos, mert a gyomirtáson kívül a kapálásnak még sok más hatást tulajdonítunk. Az USA-ban, Magyarországon és még számos kúkoricatermesztésben fejlett országban végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy gyakorlatilag nincs különbség a termésben, ha a vegyszereket eredményesen alkalmazzuk, vagy ha a talajt is porhanyítjuk. Dr. Koltay szerint a kapálás elmaradása nem csökkenti a nitrifikációs folyamatokat, s a hőgazdálkodásban és vízgazdálkodásban sem mutatkozik lényeges különbség, de ami a legfontosabb, a terméshozamban, sem, sőt, a szuperszelektív gyomirtó szerek némi serkentő hatással is rendelkeznek a kukoricára és nem károsítják meg a talajbaktériumokat. A szuperszelektív gyomirtó vegyszereket a kukoricatermesztésben világviszonylatban mintegy 15 éve, köztársaságunkban pedig 4—5 éve használják, gyakorlati alkalmazásuk mégis számos problémával jár. Nincs olyan egységesen alkalmazható módszer, amely minden körülmények között biztos, eredményes hatású lenne, illetőleg mellék- vagy utóhatással gondot ne okozna. Az eddigi itthoni és külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vegyszeres gyomirtás csak ott eredményes, ahol a helyi viszonyoknak megfelelő vegyszereket a legcélszerűbb módon alkalmazzák. A kukoricavetések gyomtalanítására (Befejezés az előző oldalról) DEFOLEX A magratermesztett lucerna és herefélélc kombájn-aratásának megkönnyítésére ez évben új vegyszer gyártását kezdik meg, amely elősegíti a növényzet egyenletes kiszáradását. Az említett vegyszer Defolex jelzéssel kerül forgalomba. Hatóanyaga 40 % 0,0-di-n-butiI- ditiofoszforsav nátriumsó. Az ember egészségére káros hatású, ezért be kell tartani a munkavédelmi rendszabályokat, amelyek a vegyszer csomagolásán találhatók meg. Defolex-permetlével akkor nedvesítjük a lucerna vagy a lóhere levélzetét, amikor a mag már teljesen érett. A vetemény 3—4 nap múlva egyenletesen anynyira megszárad, hogy veszteség nélkül kombájnnal aratható. Részletes felhasználási módját későbbi időpontban még ismertetjük. Az említett vegyszert a harmadik negyedévtől kezdődően árusítják majd az ellátó vállalatok. V a n e k Gáspárné mérnök, a Juraj Dimitrov Vegyiművek (Bratislava) dolgozója 1964. április 19. többféle vegyszert és vegyszeres kombinációt használunk. Ezek közül köztársaságunkban is forgalomban van az Atrazin (2-klór-4-etilamino-6-isopropylamino-striazin), Simazin (2-klór-4-6-bis-etilamino-s-triazin) 50 % hatóanyag tartalommal és a (2,4-diklórfenoxiecetsavnátriumsó) — közismert néven Dikotex, valamint az itthon gyártott Zeazin. Az említett gyomirtószerek használata előtt minden gazdaságban először azt kell megvizsgálni, hogy a helyi viszonyok — különösen a csapadék és a talajviszonyok — szempontjából mely gyomirtószer használata a legkedvezőbb. Tudni kell azt, hogy az Atrazin, Simazin és Zeazin hatása elsősorban a csapadékul függ. Mindhárom gyoniirtószer klór-aminotriazin vegyület, s a vízben oldódik, az Atrazin könnyebben, a Simazin nehezebben. A hatóanyag a gyökéren keresztül felszívódik, s hamar a levelekbe jut —, megzavarja a fotoszintézist és a szénhidrátok forgalmát, aminek következtében az egyszikű, valamint a kétszikű növények elpusztulnak, a kukorica kivételével. A kukorica azért nem pusztul el, mert a gyökerei által felvett hatóanyag már a szárban megbomlik és hatástalanná válik. Ahhoz, hogy ezek a szuperszelektív gyomirtószerek hatásukat kifejthessék és a szükséges 5—10 cm-es mélységbe juthassanak, a talajkötöttségtől függően 15—20 mm egyfolytában lehulló eső szükséges. A Simazin nehezebben oldódik és jó érvényesüléséhez áprilistól júniusig legalább 150 mm csapadék szükséges (dr. Láng). Különösen fontos ez a csapadékmennyiség akkor, ha a permetezést kora tavasszal, vagy közvetlenül a vetés előtt végezzük. Mivel a szükséges mennyiségű csapadék a mi kukoricatermő körzeteinkben, különösen a Csallóközben és Kelet- Szlovákiában nem minden évben hullik le, ezért a szuperszelektív gyomirtószerek szétpermetezését kora tavasszal (Atrazin), vagy ősszel (Simazin) kell elvégezni, sok esetben azonban ez sem biztosítja a gyomirtószer eredményes hatását még akkor sem, ha a gyom kelésének idejére a hatóanyag a kívánt mélységig lejutott, különösen akkor, ha a talaj felső rétege 2—8 cm-es mélységben erősen kiszáradt. Az április végén és május első felében lehullott csapadékmennyiség ezért nagyon befolyásolja a gyomirtószer sikeres hatását. Az eredmény akkor a legkedvezőbb, ha ebben az időszakban (április végén, május elején) a lehullott csapadék mennyisége eléri a 25—30 mm-t, vagyis a nedvességtartalom eléri a talaj vízfeivevő képességének 50—60 %-át, ami a gyomirtószer hatása szempontjából a legkedvezőbb (dr. Virág). Ha a szükséges csapadék hiányzik, a gyomirtószer hatását fokozhatjuk, ha a permetezés vagy a vetés után könnyű fogassal a földet megfogasoljuk és ezt követőleg meghengerezzük. VEGYSZER-MENNYISÉG A szuperszelektív gyomirtószerek felhasználandó mennyisége a mi viszonyaink között eltér a külföldön, különösen a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaországban, a Szovjetunióban, vagy akár az USA-ban, tehát a kedvező csapadékviszonyokat élvező országokban használt mennyiségtől (1—4 kg/ha). Nálunk a nagyobb mennyiségek használatát a kedvézőtlenebb csapadékviszonyok, különösen a gyakori száraz tavaszok, valamint talajaink elgyomosodása tette szükségessé. Gyakran azonban feleslegesen nagy adagokat használtunk (10—12 kg-ot), ami káros hatást gyakorol az utóveteményre és a befektetés általában nem volt az elért eredményekkel kedvező arányban. Több tapasztalat azt bizonyltja, hogy ha a félhasználás helyes, szakszerű, az eddigiekhez képest 18—20 %-kal kisebb vegyszermennyiség is ugyanolyan hatású, mint a nagyobb adag. A szuperszelektív gyomirtószereket a talajminőségtől függően, többéves tapasztalatok alapján a következő adagokban ajánlatos használni (dr. Láng): ■ 1. a homokos vályogtalajokon 4,5—5,5 kg/ha ■ 2. a középkölött talajokon 5,5—6,0 kg/ha B 3. a kötött talajokon 6,5—7,0 kg/ha Az erősen tarackos területeken kivételesen 8—8,5 kg/ha, de utána itt 3 évig kizárólag csak kukoricát, silókukoricát termeszthetünk. A lazaszerkezetű, erősen kötött agyag-, szikes-, valamint a savanyú-táptalajokon a szuperszelektív gyomirtószerek nem megfelelő hatásúak, ezért ilyen helyeken nem ajánlatos alkalmazásuk. TÖMÉNYSÉG A hatóányag mennyiségén kívül kérdéses még a permetezéshez szükséges víz mennyisége. Külföldi tapasztalatok szerint (NSZK, Magyarország) az Atrazin és a Simazin szuperszelektív gyomirtószerek szuszpenziójának koncentrációját (töménységét) 1 % fölé emelni veszélyes lehet, különösen a haladási sebesség csökkenése esetén bekövetkező fedések és csurgások miatt. Az egyszeri fedés csökkenése az 1 %-os töménység esetén a kétszeresére, a 2 %-os töménység alkalmazásakor 4-szeresére növeli az adagolást. Ez az adagolási különbség (magas koncentráció) nem is annyira a permetezés évében, mint inkább a második vagy a harmadik, sőt, szárazság esetén a negyedik évben mutatkozik meg káros hatással az ulóveteményben. Ezért a permetezés töménységét úgy kell megválasztani, hogy az 1 %-os legyen, vagyis minden 1 kg szuperszelektív gyomirtő szerre 100 liter vízmennyiséggel számoljunk. így pl. ha gyomirtást végzünk a középkötött vályogtalajokon, akkor 1 ha kukorica kezeléséhez 5,5 kg vegyszerhez a szükséges vízmennyiség 550—600 liter. Mivel a klór-aminotriazin vegyületek gyökérherbicidek, kémiailag rendkívüli állandó vegyületek nehezen oldódnak (bomlanak el), ezért alkalmazásukkor a kezelt kukoricavetésben a gyomirtó hatáson kívül számos mellékhatással is számolni kell. A nagy adagok alkalmazása sokszor káros utóhatással jár, aminek következtében a harmadik, sőt még a negyedik évben is csak kukoricát, vagy silókukoricát lehet termeszteni a kezelt területen és csupán ezt követően lehet cirokféléket, burgonyát, dohányt vagy tavaszi gabonát (zab kivételével) vetni, míg az őszi gabonát csak a negyedik év őszén ajánlatos a kezelt területbe juttatni (dr. Ubrizsi). A hosszú ideig tartó káros utánhatást a permetezés következtében előforduló technikai hibák (fedés, csurgás, forduló) okozzák. Ha azonban a permetlé megfelelő töménységű és permetezési hiba nem fordul elő, továbbá a permetezést követő esztendő nem száraz, így a harmadik évben a kezelt területeken a kukoricán kívül borsó vagy napraforgó, esetenként gabonaféle is termeszthető.
