Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-15 / 31. szám

A kukorica vegyszeres kezelése Í Gyakorlati tapasztalatok és tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a gyom­növények több kárt okoznak a mezőgazdaságban, mint a növényi kórokozók és a kártevők együttesen. Különböző eszközöket alkalmazunk, hogy a gyomnövé­nyektől megszabaduljunk, vagy legalábbis mérsékeljük az általuk okozott káro­kat. A nagy tenyészterilletet igénylő növényeket — melynek jellegzetes képvise­lője a kukorica — gyakorlatilag nagyrészt még ma is csak kézi, fogatos, vagy gépi kapálással védjük a gyomoktól. A nagyüzemi mezőgazdaságban, egyre Inkább előtérbe kerülnek a szelektív és szuperszelektív gyomirtószerek, amelyek­ről tudjuk, hogy , fokozatosan háttérbe szorítják a kapát, a sarabolót és a kulti­­vátort. Kérdés azonban, hogy a kapálás elhagyása, illetőleg csökkentése nem lesz-e hátrányos, mert a gyomirtáson kívül a kapálásnak még sok más hatást tulajdonítunk. Az USA-ban, Magyarországon és még számos kúkoricatermesztésben fejlett országban végzett kísérletek azt bizo­nyítják, hogy gyakorlatilag nincs különb­ség a termésben, ha a vegyszereket ered­ményesen alkalmazzuk, vagy ha a talajt is porhanyítjuk. Dr. Koltay szerint a ka­pálás elmaradása nem csökkenti a nitri­­fikációs folyamatokat, s a hőgazdálkodás­­ban és vízgazdálkodásban sem mutatko­zik lényeges különbség, de ami a legfon­tosabb, a terméshozamban, sem, sőt, a szuperszelektív gyomirtó szerek némi serkentő hatással is rendelkeznek a ku­koricára és nem károsítják meg a talaj­baktériumokat. A szuperszelektív gyomirtó vegyszere­ket a kukoricatermesztésben világvi­szonylatban mintegy 15 éve, köztársasá­gunkban pedig 4—5 éve használják, gya­korlati alkalmazásuk mégis számos prob­lémával jár. Nincs olyan egységesen alkalmazható módszer, amely minden kö­rülmények között biztos, eredményes hatású lenne, illetőleg mellék- vagy utó­hatással gondot ne okozna. Az eddigi itthoni és külföldi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a vegyszeres gyomirtás csak ott eredményes, ahol a helyi viszo­nyoknak megfelelő vegyszereket a leg­célszerűbb módon alkalmazzák. A kukoricavetések gyomtalanítására (Befejezés az előző oldalról) DEFOLEX A magratermesztett lucerna és here­­félélc kombájn-aratásának megkönnyíté­sére ez évben új vegyszer gyártását kez­dik meg, amely elősegíti a növényzet egyenletes kiszáradását. Az említett vegyszer Defolex jelzéssel kerül forga­lomba. Hatóanyaga 40 % 0,0-di-n-butiI- ditiofoszforsav nátriumsó. Az ember egészségére káros hatású, ezért be kell tartani a munkavédelmi rendszabályokat, amelyek a vegyszer csomagolásán találhatók meg. Defolex-permetlével akkor nedvesítjük a lucerna vagy a lóhere levélzetét, ami­kor a mag már teljesen érett. A vete­­mény 3—4 nap múlva egyenletesen any­­nyira megszárad, hogy veszteség nélkül kombájnnal aratható. Részletes felhasz­nálási módját későbbi időpontban még ismertetjük. Az említett vegyszert a harmadik ne­gyedévtől kezdődően árusítják majd az ellátó vállalatok. V a n e k Gáspárné mérnök, a Juraj Dimitrov Vegyiművek (Bratislava) dolgozója 1964. április 19. többféle vegyszert és vegyszeres kombi­nációt használunk. Ezek közül köztársa­ságunkban is forgalomban van az Atrazin (2-klór-4-etilamino-6-isopropylamino-s­­triazin), Simazin (2-klór-4-6-bis-etil­­amino-s-triazin) 50 % hatóanyag tarta­lommal és a (2,4-diklórfenoxiecetsav­­nátriumsó) — közismert néven Dikotex, valamint az itthon gyártott Zeazin. Az említett gyomirtószerek használata előtt minden gazdaságban először azt kell megvizsgálni, hogy a helyi viszonyok — különösen a csapadék és a talajviszonyok — szempontjából mely gyomirtószer használata a legkedvezőbb. Tudni kell azt, hogy az Atrazin, Simazin és Zeazin hatása elsősorban a csapadékul függ. Mindhá­rom gyoniirtószer klór-aminotriazin ve­­gyület, s a vízben oldódik, az Atrazin könnyebben, a Simazin nehezebben. A hatóanyag a gyökéren keresztül fel­szívódik, s hamar a levelekbe jut —, megzavarja a fotoszintézist és a szén­hidrátok forgalmát, aminek következté­ben az egyszikű, valamint a kétszikű növények elpusztulnak, a kukorica kivé­telével. A kukorica azért nem pusztul el, mert a gyökerei által felvett hatóanyag már a szárban megbomlik és hatástalanná válik. Ahhoz, hogy ezek a szuperszelektív gyomirtószerek hatásukat kifejthessék és a szükséges 5—10 cm-es mélységbe juthassanak, a talajkötöttségtől függően 15—20 mm egyfolytában lehulló eső szük­séges. A Simazin nehezebben oldódik és jó érvényesüléséhez áprilistól júniusig legalább 150 mm csapadék szükséges (dr. Láng). Különösen fontos ez a csapadék­­mennyiség akkor, ha a permetezést kora tavasszal, vagy közvetlenül a vetés előtt végezzük. Mivel a szükséges mennyiségű csapadék a mi kukoricatermő körzeteink­ben, különösen a Csallóközben és Kelet- Szlovákiában nem minden évben hullik le, ezért a szuperszelektív gyomirtósze­rek szétpermetezését kora tavasszal (At­razin), vagy ősszel (Simazin) kell elvé­gezni, sok esetben azonban ez sem bizto­sítja a gyomirtószer eredményes hatását még akkor sem, ha a gyom kelésének idejére a hatóanyag a kívánt mélységig lejutott, különösen akkor, ha a talaj felső rétege 2—8 cm-es mélységben erősen kiszáradt. Az április végén és május első felében lehullott csapadékmennyiség ezért nagyon befolyásolja a gyomirtószer sikeres hatását. Az eredmény akkor a legkedvezőbb, ha ebben az időszakban (április végén, május elején) a lehullott csapadék mennyisége eléri a 25—30 mm-t, vagyis a nedvességtartalom eléri a talaj vízfeivevő képességének 50—60 %-át, ami a gyomirtószer hatása szempontjából a legkedvezőbb (dr. Virág). Ha a szük­séges csapadék hiányzik, a gyomirtószer hatását fokozhatjuk, ha a permetezés vagy a vetés után könnyű fogassal a föl­det megfogasoljuk és ezt követőleg meg­­hengerezzük. VEGYSZER-MENNYISÉG A szuperszelektív gyomirtószerek fel­használandó mennyisége a mi viszonyaink között eltér a külföldön, különösen a Né­met Szövetségi Köztársaságban, Francia­­országban, a Szovjetunióban, vagy akár az USA-ban, tehát a kedvező csapadék­­viszonyokat élvező országokban használt mennyiségtől (1—4 kg/ha). Nálunk a nagyobb mennyiségek használatát a ked­­vézőtlenebb csapadékviszonyok, különö­sen a gyakori száraz tavaszok, valamint talajaink elgyomosodása tette szükséges­sé. Gyakran azonban feleslegesen nagy adagokat használtunk (10—12 kg-ot), ami káros hatást gyakorol az utóveteményre és a befektetés általában nem volt az elért eredményekkel kedvező arányban. Több tapasztalat azt bizonyltja, hogy ha a félhasználás helyes, szakszerű, az eddigiekhez képest 18—20 %-kal kisebb vegyszermennyiség is ugyanolyan hatá­sú, mint a nagyobb adag. A szuperszelektív gyomirtószereket a talajminőségtől függően, többéves ta­pasztalatok alapján a következő adagok­ban ajánlatos használni (dr. Láng): ■ 1. a homokos vályog­talajokon 4,5—5,5 kg/ha ■ 2. a középkölött talajokon 5,5—6,0 kg/ha B 3. a kötött talajokon 6,5—7,0 kg/ha Az erősen tarackos területeken kivéte­lesen 8—8,5 kg/ha, de utána itt 3 évig kizárólag csak kukoricát, silókukoricát termeszthetünk. A lazaszerkezetű, erősen kötött agyag-, szikes-, valamint a sava­nyú-táptalajokon a szuperszelektív gyom­irtószerek nem megfelelő hatásúak, ezért ilyen helyeken nem ajánlatos alkalmazá­suk. TÖMÉNYSÉG A hatóányag mennyiségén kívül kérdé­ses még a permetezéshez szükséges víz mennyisége. Külföldi tapasztalatok sze­rint (NSZK, Magyarország) az Atrazin és a Simazin szuperszelektív gyomirtó­szerek szuszpenziójának koncentrációját (töménységét) 1 % fölé emelni veszélyes lehet, különösen a haladási sebesség csökkenése esetén bekövetkező fedések és csurgások miatt. Az egyszeri fedés csökkenése az 1 %-os töménység esetén a kétszeresére, a 2 %-os töménység al­kalmazásakor 4-szeresére növeli az ada­golást. Ez az adagolási különbség (ma­gas koncentráció) nem is annyira a per­metezés évében, mint inkább a második vagy a harmadik, sőt, szárazság esetén a negyedik évben mutatkozik meg káros hatással az ulóveteményben. Ezért a per­metezés töménységét úgy kell megvá­lasztani, hogy az 1 %-os legyen, vagyis minden 1 kg szuperszelektív gyomirtő szerre 100 liter vízmennyiséggel számol­junk. így pl. ha gyomirtást végzünk a középkötött vályogtalajokon, akkor 1 ha kukorica kezeléséhez 5,5 kg vegyszerhez a szükséges vízmennyiség 550—600 liter. Mivel a klór-aminotriazin vegyületek gyökérherbicidek, kémiailag rendkívüli állandó vegyületek nehezen oldódnak (bomlanak el), ezért alkalmazásukkor a kezelt kukoricavetésben a gyomirtó ha­táson kívül számos mellékhatással is számolni kell. A nagy adagok alkalmazása sokszor káros utóhatással jár, aminek következtében a harmadik, sőt még a ne­gyedik évben is csak kukoricát, vagy silókukoricát lehet termeszteni a kezelt területen és csupán ezt követően lehet cirokféléket, burgonyát, dohányt vagy tavaszi gabonát (zab kivételével) vetni, míg az őszi gabonát csak a negyedik év őszén ajánlatos a kezelt területbe juttat­ni (dr. Ubrizsi). A hosszú ideig tartó káros utánhatást a permetezés következtében előforduló technikai hibák (fedés, csurgás, forduló) okozzák. Ha azonban a permetlé meg­felelő töménységű és permetezési hiba nem fordul elő, továbbá a permetezést követő esztendő nem száraz, így a har­madik évben a kezelt területeken a ku­koricán kívül borsó vagy napraforgó, esetenként gabonaféle is termeszthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom