Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-15 / 31. szám

Lucernát vagy lóherét csak a negyedik évben vessünk a szuperszelektív gyom­­irtószerekkel kezelt területre. Az inten­zív talajmüvelés, többszöri mélyszántás *tb. a káros utóhatást csökkenti. Ha a permetezés időpontját nézzük, akkor tudnunk kell, hogy viszonyaink kö­zött legalkalmasabb a Simazint ősszel szétpermetezni az clmunkált mélyszán­tásra, míg az Atrazint a kukoricater­mesztő körzeteinkben inkább kora ta­vasszal, a simítózás elvégzése után, vagy a vetés előtt, mert az oldódásához arány­lag kevesebb víz szükséges. Permetezni azonban sem tavasszal, sem ősszel a sá­ros kenődő talajon nem szabad. Az eny­hén fagyos talajon még elvégezhető a permetezés. Minden permetezés alkalmá­val a legszigorúbban be kell tartani az előírásokat, különösen ami a permetlé elkészítését, töménységét és a permete­zőgép üzemeltetését illeti. A mi kukoricatermesztő körzeteinkben aránylag jó eredményt várhatunk az At­­razin, vagy a Zeazin koratavaszi alkalma­zásától, különösen akkor, ha az őszi ga­bonafélék fejtrágyázásának befejezése után, amint a talajra lehet menni, azon­nal elvégezzük a permetezést. Ezzel el­kerülhetjük a tavaszi munkatorlódást, elegendő nedvességet biztosíthatunk a hatóanyagok elbomlásához a téli nedves­ségből és a várható tavaszi esők bemos­sák a vegyszert a kívánt mélységbe. A permetezés csak jól elmunkált egyen­letes felszínü, kielégítő kultúrállapotban levő talajon biztosít jó eredményt. Szán­tás után közvetlenül, vagy a rögös tala­jon nem ajánlatos a permetezés. Hason­lóképpen nem ajánlatos a szuperszelektív gyomirtószerek használata a nagyon el­hanyagolt gyomos talajokon sem. A vizet a felhasználás előtt gondosan át kell szűrni. A keverőedény nagysága lehetőleg azonos legyen a permetezőgép tartályának nagyságával. Az Atrazin ki­permetezésére a cirkulációs rendszerű növényvédelmi gépeket (P—900), vagy az RS—09 eszközhordozó gép permetezőjé­nek a használata a legcélszerűbb. Nagyon fontos a szuszpenzió állandó keverése a tartályban, továbbá a permetlé egyen­letes szétpermetezése Nagyon hasznos, ha a permetezés után a szuszpenziót könnyű magtakaró fogassal a talajba be­munkáljuk. Semmi esetre sem szabad a permetezés után a földet simítőzni, tár­csázni, vagy szántani. A kezelt területet állandóan ellenőrizni kell, s ha előfor­dulnak olyan gyomnövények, amelyek ellenállóak a vegyszerrel szemben, pl. tarack, szeder, köles stb. igen jó, ha még a gyomirtószer jő hatása esetén is gon­doskodunk ezek kiegészítő irtásáról kézi, vagy gépi kapálással. Az első évben ke­zelt kukorica talaját ősszel 25—30 cm-es mélységben szükséges szántani. A permetezés alapvető követelménye, hogy az előzőkben összefoglaltak alapján minden szabályt betartsuk avégett, hogy a gyomirtás a kukorica vetéseiben a le­hető legeredményesebb legyen. Barczi András mérnök, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára A hibridkukorica vonaltenyésztése A szemes- és silókukorica jó termés­hozamai attól függenek, hogy az adott természeti viszonyok között megfelelő hibridet használunk-e. Jól tudjuk, hogy ugyanaz a hibrid különböző termesztési viszonyok között különböző terméshoza­mokat ad. S ezek a viszonyok sokszor egy faluban is eltérők. Ilyen a helyzet főleg a Csallóközben, ahol gyakran előfordul, hogy egy azon EFSZ különböző talaj­­viszonyokkal rendelkezik. Jó és termé­keny területeken kívül vannak az EFSZ- nek olyan földjei is, amelyeknek talajá­ban sok a kavics, homok, igen sekély a szántóréteg stb. A kukorica különböző hibridjei éppen ezekre a feltételekre kü­lönbözőképpen reagálnak, s ezért vetés előtt nagy gondot kell fordítanunk a megfelelő hibrid megválasztására. Az engedélyezett választékból a kuko­ricatermesztő körzetekben legisfnertebb az LSP hibrid, a külföldi KC 3 hibrid és a szabadon megporzott Üucsányi lófogú. Mivel a hibridek előnye a fajtákkal szem­ben már közismerté vált. a közeljövőben csakis hibrideket termesztünk. A Bucsá­­nyi lófogút szemtermésben és silóanyag­ban már ugyancsak felülmúlják az ugyan­olyan hosszú tenyészidejű hibridek. Ez Idő szerint legelterjedtebben termesztik nálunk az LSP hibridet. Jó szemtermést és nagy mennyiségű silóanyagot ad, de jő fejlődéséhez tápanyagokkal és vízzel jól ellátott talajt kíván. A KC 3 hibrid, amely körülbelül 8—10 nappal koraibb, mint az LSP hibrid, azzal tűnik ki, hogy jobban bírja a kedvezőtlenebb talajviszo­nyokat (szárazság, tápanyagszegény ta­lajok), s ezért biztosabb és kiegyenlí­tettebb terméshozamokat ad. Legújabb hibridünk a CE III. Ugyanolyan vonal­összetételű fehérszemű lófogú kukorica, mint a szovjet VIR 25 hibrid, amelyet már a múlt évi termesztésből jól ismer­­rünk. A CE III tenyészideje körülbelül 7 nappal rövidebb, mint az LSP hibridé. A CE III. hibrid, mint fehérszemü for­ma kevésbé reagál a talajszárazságra, ezért a könnyebb, homokos vályogtalajo­kon biztosabb terméshozamokat ad, mint az LSP. Ezért elsősorban ilyen talajú táb­lákon termesztjük. A betakarítási munkálatok jobb meg­oszlása céljából vagy őszi keverékek után a koraibb termésű Cejci korai hibridet ajánljuk termeszteni. Ez a hibrid 12—14 nappal előbb érik he, mint az LSP. Ter­mesztésével azonban csak akkor leszünk elégedettek, ha megfelelő kötéstávolságot és a területegységen helyes számú nö­­vényegyedet választunk. A Cejci korai hibrid 7ÖX25 cm-es kötéstávolságot kí­ván, mely esetben egy hektáron 55 000 a növényegyedek száma. A többéves kí­sérletek eredményei arra mutatnak, hogy a Cejci korai hibrid 70X25 cm-es kötés­távolság esetén gyakorlatilag ugyanolyan terméshozamot ad, mint a 70X35 cm-es kötéstávolságban termesztett LSP. Ezért a kukorica vetésterületének bizonyos szá­zalékán szemeskukoricának Cejci korait vessünk. A kukoricatermesztő körzet leg­délibb részén kiváló hibrid a Topoíníky N. Igen kései, ezért leginkább silókukoricá­nak alkalmas. Valamennyi hibrid közül azonban a legigényesebb, ezért ha jó eredményt akarunk elérni, a legjobb fel­tételeket kell számára biztosítanunk. Igen jó lenne, ha az EFSZ-ek félig­­üzemi viszonyok között kipróbálnának néhány hibridet, hogy így megállapíthas­sák, melyik hibrid a legalkalmasabb kör­nyezeti adottságaik között. Mivel a kukoricatermesztésben túl­nyomórészt „vonalak közti“ fajta-hibri­deket alkalmazunk, javult az agrotechni­ka és a növények tápanyagellátása, na­gyobb terméshozamokat ériink el. Am hogy a hibridektől a lehető legnagyobb terméshozamokat érjük el, egyebeken kívül teljes értékű vetőmagot kell hasz­nálnunk. Jól tudjuk, hogy a hibridkuko­rica előállítására csakis eredeti vető­magot használunk. Ha a hibridkukorica termését használjuk vetőmagnak, vagyis az első nemzedéket, a terméshozam csök­ken, mert az első nemzedék kevésbé ter­melékeny vonalakra hasad. A mezőgazdasági gyakorlat azonban abban az igyekezetében, hogy megtaka­rítsa a vetőmag költségeit, mégis veti a hibridek termését, ami alapjában véve igen káros tünet nemcsak a szemeskuko­rica, hanem a silókukorica termesztésé­ben is. A hibrid hasadását a következő képlet magyarázza: ahol F2 = a hibrid vetőmagtermésének terméshozama, Ft = az eredeti vetőmag terméshozama, P = a résztvevő vonalak átlagos terméshozama, n = a hibrid ösz­­szetételében résztvevő vonalak száma. Ha feltételezzük, hogy a kétszeres kereszte­­zésű hibrid terméshozama 40 q/ha, a vo­nalak átlagos terméshozama 15 q/ha, a hibrid terméshozama az Fa nemzedékben a következő lesz: 40 33,75 q, vagyis 6,25 q-4 val kevesebb, ami 15,6 %-ot tesz ki. Lát­juk tehát, hogy eléggé jelentős termés­­csökkenésről van szó. Ha tekintetbe vesz­­szünk, hogy a silókukorica esetén a siló­anyag legértékesebb részét a tejes-viasz­­érésben betakarított csövek képezik, rá­jövünk, hogy silókukorica-termesztésre is eredeti vetőmagot kell használnunk. Ha számításba vesszük, mennyibe kerül egy hektár bevetésére szükséges vető­mag, vagyis 30 kg vetőmag, s mennyit vesztünk, ha az első nemzedék termését használjuk vetőmagnak, láthatjuk, mily nagy veszteséget okozunk saját magunk­nak azzal, ha eredeti vetőmag helyett a hibridek termését vetjük el. Ez eset­ben a megtakarítás hektáronként 100 ko­ronát tesz ki, de a terméshozamon 940 koronát veszítünk (1 q kukorica = 150 korona). Meg kell még említenem, hogy a hibri­dek növényzete egyenlőtlenül fejlődik, virágzik, s a termés beérése sem ki­egyenlített. Látjuk tehát, hogy ilyen ter­mesztésre csak ráfizethetünk. VRBA METODEJ mérnök, a Diószegi Növénynemesítőállomás dolgozója Paradicsompalánták serkentőszeres kezelése A paradicsom érése meggyorsítható, ha a kiültetés előtt, az első fürt virágainak nyílásakor 0,0002 Vo-os 2,4 diklórfenoxi­­ecetsav oldatba mártják a fürtöket. Eze­ken a növényeken 4,6 nappal a kiültetés után megkezdődik a bogyók fejlődése. Erősen csökken a virágelrúgás, az érés pedig 20-25 nappal hamarabb kezdődik. Egy dolgozó 7 óra alatt 5-7000 növényt kezelhet. Az eljárás tehát mégegyszer olyan termelékeny, mint a serkentőszerek szabadföldi kipermetezése. (Kartofel’i ovos. esi) 1964. április 15. F2 = Fi-----­n

Next

/
Oldalképek
Tartalom