Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-15 / 31. szám
Lucernát vagy lóherét csak a negyedik évben vessünk a szuperszelektív gyomirtószerekkel kezelt területre. Az intenzív talajmüvelés, többszöri mélyszántás *tb. a káros utóhatást csökkenti. Ha a permetezés időpontját nézzük, akkor tudnunk kell, hogy viszonyaink között legalkalmasabb a Simazint ősszel szétpermetezni az clmunkált mélyszántásra, míg az Atrazint a kukoricatermesztő körzeteinkben inkább kora tavasszal, a simítózás elvégzése után, vagy a vetés előtt, mert az oldódásához aránylag kevesebb víz szükséges. Permetezni azonban sem tavasszal, sem ősszel a sáros kenődő talajon nem szabad. Az enyhén fagyos talajon még elvégezhető a permetezés. Minden permetezés alkalmával a legszigorúbban be kell tartani az előírásokat, különösen ami a permetlé elkészítését, töménységét és a permetezőgép üzemeltetését illeti. A mi kukoricatermesztő körzeteinkben aránylag jó eredményt várhatunk az Atrazin, vagy a Zeazin koratavaszi alkalmazásától, különösen akkor, ha az őszi gabonafélék fejtrágyázásának befejezése után, amint a talajra lehet menni, azonnal elvégezzük a permetezést. Ezzel elkerülhetjük a tavaszi munkatorlódást, elegendő nedvességet biztosíthatunk a hatóanyagok elbomlásához a téli nedvességből és a várható tavaszi esők bemossák a vegyszert a kívánt mélységbe. A permetezés csak jól elmunkált egyenletes felszínü, kielégítő kultúrállapotban levő talajon biztosít jó eredményt. Szántás után közvetlenül, vagy a rögös talajon nem ajánlatos a permetezés. Hasonlóképpen nem ajánlatos a szuperszelektív gyomirtószerek használata a nagyon elhanyagolt gyomos talajokon sem. A vizet a felhasználás előtt gondosan át kell szűrni. A keverőedény nagysága lehetőleg azonos legyen a permetezőgép tartályának nagyságával. Az Atrazin kipermetezésére a cirkulációs rendszerű növényvédelmi gépeket (P—900), vagy az RS—09 eszközhordozó gép permetezőjének a használata a legcélszerűbb. Nagyon fontos a szuszpenzió állandó keverése a tartályban, továbbá a permetlé egyenletes szétpermetezése Nagyon hasznos, ha a permetezés után a szuszpenziót könnyű magtakaró fogassal a talajba bemunkáljuk. Semmi esetre sem szabad a permetezés után a földet simítőzni, tárcsázni, vagy szántani. A kezelt területet állandóan ellenőrizni kell, s ha előfordulnak olyan gyomnövények, amelyek ellenállóak a vegyszerrel szemben, pl. tarack, szeder, köles stb. igen jó, ha még a gyomirtószer jő hatása esetén is gondoskodunk ezek kiegészítő irtásáról kézi, vagy gépi kapálással. Az első évben kezelt kukorica talaját ősszel 25—30 cm-es mélységben szükséges szántani. A permetezés alapvető követelménye, hogy az előzőkben összefoglaltak alapján minden szabályt betartsuk avégett, hogy a gyomirtás a kukorica vetéseiben a lehető legeredményesebb legyen. Barczi András mérnök, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára A hibridkukorica vonaltenyésztése A szemes- és silókukorica jó terméshozamai attól függenek, hogy az adott természeti viszonyok között megfelelő hibridet használunk-e. Jól tudjuk, hogy ugyanaz a hibrid különböző termesztési viszonyok között különböző terméshozamokat ad. S ezek a viszonyok sokszor egy faluban is eltérők. Ilyen a helyzet főleg a Csallóközben, ahol gyakran előfordul, hogy egy azon EFSZ különböző talajviszonyokkal rendelkezik. Jó és termékeny területeken kívül vannak az EFSZ- nek olyan földjei is, amelyeknek talajában sok a kavics, homok, igen sekély a szántóréteg stb. A kukorica különböző hibridjei éppen ezekre a feltételekre különbözőképpen reagálnak, s ezért vetés előtt nagy gondot kell fordítanunk a megfelelő hibrid megválasztására. Az engedélyezett választékból a kukoricatermesztő körzetekben legisfnertebb az LSP hibrid, a külföldi KC 3 hibrid és a szabadon megporzott Üucsányi lófogú. Mivel a hibridek előnye a fajtákkal szemben már közismerté vált. a közeljövőben csakis hibrideket termesztünk. A Bucsányi lófogút szemtermésben és silóanyagban már ugyancsak felülmúlják az ugyanolyan hosszú tenyészidejű hibridek. Ez Idő szerint legelterjedtebben termesztik nálunk az LSP hibridet. Jó szemtermést és nagy mennyiségű silóanyagot ad, de jő fejlődéséhez tápanyagokkal és vízzel jól ellátott talajt kíván. A KC 3 hibrid, amely körülbelül 8—10 nappal koraibb, mint az LSP hibrid, azzal tűnik ki, hogy jobban bírja a kedvezőtlenebb talajviszonyokat (szárazság, tápanyagszegény talajok), s ezért biztosabb és kiegyenlítettebb terméshozamokat ad. Legújabb hibridünk a CE III. Ugyanolyan vonalösszetételű fehérszemű lófogú kukorica, mint a szovjet VIR 25 hibrid, amelyet már a múlt évi termesztésből jól ismerrünk. A CE III tenyészideje körülbelül 7 nappal rövidebb, mint az LSP hibridé. A CE III. hibrid, mint fehérszemü forma kevésbé reagál a talajszárazságra, ezért a könnyebb, homokos vályogtalajokon biztosabb terméshozamokat ad, mint az LSP. Ezért elsősorban ilyen talajú táblákon termesztjük. A betakarítási munkálatok jobb megoszlása céljából vagy őszi keverékek után a koraibb termésű Cejci korai hibridet ajánljuk termeszteni. Ez a hibrid 12—14 nappal előbb érik he, mint az LSP. Termesztésével azonban csak akkor leszünk elégedettek, ha megfelelő kötéstávolságot és a területegységen helyes számú növényegyedet választunk. A Cejci korai hibrid 7ÖX25 cm-es kötéstávolságot kíván, mely esetben egy hektáron 55 000 a növényegyedek száma. A többéves kísérletek eredményei arra mutatnak, hogy a Cejci korai hibrid 70X25 cm-es kötéstávolság esetén gyakorlatilag ugyanolyan terméshozamot ad, mint a 70X35 cm-es kötéstávolságban termesztett LSP. Ezért a kukorica vetésterületének bizonyos százalékán szemeskukoricának Cejci korait vessünk. A kukoricatermesztő körzet legdélibb részén kiváló hibrid a Topoíníky N. Igen kései, ezért leginkább silókukoricának alkalmas. Valamennyi hibrid közül azonban a legigényesebb, ezért ha jó eredményt akarunk elérni, a legjobb feltételeket kell számára biztosítanunk. Igen jó lenne, ha az EFSZ-ek féligüzemi viszonyok között kipróbálnának néhány hibridet, hogy így megállapíthassák, melyik hibrid a legalkalmasabb környezeti adottságaik között. Mivel a kukoricatermesztésben túlnyomórészt „vonalak közti“ fajta-hibrideket alkalmazunk, javult az agrotechnika és a növények tápanyagellátása, nagyobb terméshozamokat ériink el. Am hogy a hibridektől a lehető legnagyobb terméshozamokat érjük el, egyebeken kívül teljes értékű vetőmagot kell használnunk. Jól tudjuk, hogy a hibridkukorica előállítására csakis eredeti vetőmagot használunk. Ha a hibridkukorica termését használjuk vetőmagnak, vagyis az első nemzedéket, a terméshozam csökken, mert az első nemzedék kevésbé termelékeny vonalakra hasad. A mezőgazdasági gyakorlat azonban abban az igyekezetében, hogy megtakarítsa a vetőmag költségeit, mégis veti a hibridek termését, ami alapjában véve igen káros tünet nemcsak a szemeskukorica, hanem a silókukorica termesztésében is. A hibrid hasadását a következő képlet magyarázza: ahol F2 = a hibrid vetőmagtermésének terméshozama, Ft = az eredeti vetőmag terméshozama, P = a résztvevő vonalak átlagos terméshozama, n = a hibrid öszszetételében résztvevő vonalak száma. Ha feltételezzük, hogy a kétszeres keresztezésű hibrid terméshozama 40 q/ha, a vonalak átlagos terméshozama 15 q/ha, a hibrid terméshozama az Fa nemzedékben a következő lesz: 40 33,75 q, vagyis 6,25 q-4 val kevesebb, ami 15,6 %-ot tesz ki. Látjuk tehát, hogy eléggé jelentős terméscsökkenésről van szó. Ha tekintetbe veszszünk, hogy a silókukorica esetén a silóanyag legértékesebb részét a tejes-viaszérésben betakarított csövek képezik, rájövünk, hogy silókukorica-termesztésre is eredeti vetőmagot kell használnunk. Ha számításba vesszük, mennyibe kerül egy hektár bevetésére szükséges vetőmag, vagyis 30 kg vetőmag, s mennyit vesztünk, ha az első nemzedék termését használjuk vetőmagnak, láthatjuk, mily nagy veszteséget okozunk saját magunknak azzal, ha eredeti vetőmag helyett a hibridek termését vetjük el. Ez esetben a megtakarítás hektáronként 100 koronát tesz ki, de a terméshozamon 940 koronát veszítünk (1 q kukorica = 150 korona). Meg kell még említenem, hogy a hibridek növényzete egyenlőtlenül fejlődik, virágzik, s a termés beérése sem kiegyenlített. Látjuk tehát, hogy ilyen termesztésre csak ráfizethetünk. VRBA METODEJ mérnök, a Diószegi Növénynemesítőállomás dolgozója Paradicsompalánták serkentőszeres kezelése A paradicsom érése meggyorsítható, ha a kiültetés előtt, az első fürt virágainak nyílásakor 0,0002 Vo-os 2,4 diklórfenoxiecetsav oldatba mártják a fürtöket. Ezeken a növényeken 4,6 nappal a kiültetés után megkezdődik a bogyók fejlődése. Erősen csökken a virágelrúgás, az érés pedig 20-25 nappal hamarabb kezdődik. Egy dolgozó 7 óra alatt 5-7000 növényt kezelhet. Az eljárás tehát mégegyszer olyan termelékeny, mint a serkentőszerek szabadföldi kipermetezése. (Kartofel’i ovos. esi) 1964. április 15. F2 = Fi-----n
