Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-04 / 28. szám
Különös falu így tavaszidőben Az iskola Várad. Különös falu. Már az állomást sem építették úgy, mint más helyen. Az állomások vagy a falu mellett közvetlen épültek, vagy — ritkábban — a faluban közvetlenül. Váradon nem. Váradon az állomás — Csatáról jövet — vagy fél kilométerrel a falu előtt kajánkodik. Az utasok kiszállnak a vonatból és elindulnak a sínek mellett a falu felé. így tavaszidőben más utat nem ajánlatos választani. Hogy ezt az állomást miért építették oda, ahol van, azt valószínű, hogy nem értette a tervezője sem. Én se értem. Csinos, világos épület A helyi nemzeti bizottság épületén meglátszik, hogy gondos emberek tevékenykednek benne. Csinos, világos. Talán túlságosan is az. Talán túlságosan is világos, vagy még inkább áttetsző. A titkár elvtárs, Gilan Ignác, azonban nehézségekről beszél. Fő téma az utak, az iskola, a hangszóró oszlopainak az állapota. A falu közvetlenül a Garam partján fekszik, mély a talaja és a fő utca két oldala közvetlenül a házak előtt (de néhol még az udvar is) megfelelne kacsaúsztatónak. Az utolsó választások óta mindössze 317 méter gyalogjáró épült. A többi utat is próbálták ugyan javítani, de kellő alapozás hiányában a kavicsot és homokot, az eső kimossa és a traktorkerekek szétgyúrják. Egyszerűen: ez látszatmegoldás. Viszont másra nincs pénz. Részeg oszlopok Látszólag semmi különbség nincs Várad és a többi falu között. De csak látszólag. Gémeskutak, sár, állandósult csend — ez több helyen virágzik, akárcsak állóvízben a hínár. De Váradon ez nyomasztóbban hat, mert itt nem kizárólag a belső viszonyok adják ezt. Valahogy ötvenhét táján szerelték fel a hangszórókat a faluban, egyszerű, frissen kivágott szálfákra. Azóta mindegyik elkorhadt. Részeg oszlopok. Nagyobbára a vezeték tartja az oszlopokat, nem az oszlopok a vezetéket. Láttam olyat is, amelyet egy „vigyázatlan“ traktorkerék nyomott meg. Ha azóta nem igazították helyre, talán még most is ott szomorkodik nekidőlve az egyik fának. S ez roppant érdekes ... Belső viszonyok, külső tényezők A gyakorlatban ez valahogy annyit jelent, hogy például a váradi iskola legalább százötven éves (az igazgató szerint) s a vendéglő kettő. Nem tu- V V A vendéglő V dóm pontosan mennyi az összefüggés a két intézmény léte között, viszont erős a gyanúm, hogy a HNB-nek beleegyezését kell adnia, vagy mi több, javasolnia kell, hogy fontossági sorrendben mi, hol s mikor épül egy faluban. Lehet, hogy a falu lakói és a vezetők úgy látták, hogy a vendéglő fontosabb az iskolánál. Nem vitatkozom. Lehet, hogy igazuk van. Mért is ne lehetne igazuk? Sőt, azt is elhiszem, hogy a közvélemény tapsolt, amikor elkészült a vendéglő. S igaza volt a közvéleménynek! Kell, nagyon kell minden faluban a korszerű, városias vendéglő. De azért az iskolára is szükség van. Mert hát... De erről a járásnak (Léva) kell gondoskodnia. S ha netalán nem ismerik a váradi iskola állapotát, forduljanak bizalommal az igazgatóhoz. S ha mégis ismerik a helyzetet, legalább annyit tegyenek meg, amit a körülmények engednek. Nem kell azonnal hozzálátni. Elég ha szeptember elsejére rendeződnek a dolgok. Ajtó lakat nélkül Várad különös színfoltja a művelődési otthon. Egyik tulajdonságai közé tartozik, hogy a nemzeti bizottság épülete mellett áll. Egy helyiség az egész, kis színpaddal. Csak annyi a különlegessége, hogy az ajtajáról valaki leütötte a lakatot, s az megy be az ajtón, akinek éppen kedve van hozzá. (Nekem kedvem volt.) S ez lényegében helyes is. Csak éppen az ajtó mellett szomorkodó lemezjátszó és a rajta porosodó rádiókészüléknek nőhet lába. Annyit megér, hogy valaki haza vigye. De majd elfeledtem még megkérdezni, hogy mi a bűne annak a hatlámpás készüléknek, amely a filmvetítő fülkében porosodik? Szegénykének már néhány alkatrésze hiányzik. Arra a kérdésemre, hogy került oda, nem tudott válaszolni. Vajon ki tudna Váradon felelni helyette? Egy utolsó kérdés Hát kérem ilyesmik is vannak. S azt mondjuk rájuk, hogy ez — állapot. Persze mindemellett tervek is vannak: kicserélni a hangos beszélő oszlopait, bevezetni egy új utcába a villanyt, további járdaépítés stb., stb. A szövetkezet és a HNB közösen próbálja megoldani a problémákat. De a járási szervek sokszor mint „objektív tényezők“, nehezítik a munkát. Lehet, hogy a JNB-nek külön terve van a faluval? Ha igen, az más. Mindenesetre még egy utolsó kérdést szeretnék feltenni a váradiaknak: Mit gondolnak, milyen összefüggés lehet a 150 éves iskola, a két éves vendéglő, a művelődési otthon leütött lakatja és a szövetkezeti kertész 30 000 koronás prémiuma között? GÁL SÁNDOR megállapították, hogy ez nem s*ükséges. — Mi igaz a saját bőrben lévő sok évtizedes aszuborról? — Tündérmese. Az aszú tíz évig tökéletes. Aztán veszti a szesz- és cukortartalmát. A további öt-hat év után teljesen ihatatlanná válik, tönkremegy. — Érlelés közben is iható az aszú? — De még mennyire. Megkóstolhatjuk a mádi pincében — invitál a főborász. A mádi pince bejárata semmi különösről nem árulkodik. Csak amikor nek kilójáért. Nemegy gazda 45 000— 50 000 forintot kapott aszuszőlőért. Emellett még 10—15 hektoliter bort préselt a holdacskájáról Hány hektoliter aszubort készítettek! — Én csak a Tarcali Állami Gazda-A Ebben a pincében érlelik a világ legrangosabb borát dig a legmagasabb fekvésű szőlők adták, ahol a sziklákon alig van termő talaj. A lapályosabb részeken egyre kevesebb a talajban a vulkáni tufa. hiányzik a tokaji bor jellegzetességét biztosító kőzetmáladék. A talaj összetételének döntő hatása mellett, a jellegzetes íz kialakításához jelentősen hozzájárulnak a föld mélyén szerteágazó hűs pincék. A tokaji Nagyhegy lábánál levő ezredéves Rákóczi-pince keskeny folyosóin és másutt is csodálatosan selymes, penész-szerű képződmény borítja a boltíves falakat. Eles Sándor, a bor érlelésének egyik nagy mestere, aki hoszszabb ideig dolgozott a kísérleti állomáson, próbálkozott a penész átültetésével más történelmi vidék borpincéibe, s azzal is, hogy bort cserélt próbaképpen. — Hegyalja pincéinek sajátságos penészbársonyát nem lehetett meghonosítani — vallja. — A bor, amely idegen pincében érett, majdnem egészen elvesztette a jellegzetes tokaji ízt. Viszont a mi pincénkben lévőn már érezni lehetett a különleges Hegyaljai zamatot. — Milyen borok érnek az ősi pincékben ? — Három fajta szőlőt termelünk Hegyalján. Furmintot, Hárslevelűt, és kisebb mértékben Sárga Muskotályt. Ebből legnagyobb mennyiségben száraz és édes Szamorodnit, valamint aszút készítünk. De vannak pecsenyeborok is. — Mennyi aszút készítenek évente? — Bárcsak tőlünk függne! — sóhajt mosolyogva, a piros arcú, szelíd tekintetű szakember. Egyelőre még főleg az időjárás határozza meg az aszúszemek mennyiségét. — Egyelőre ...? — Legalábbis úgy szeretnénk. A közbeavatkozás céljából tíz holdnyi területen mesterséges tavat létesítettünk. A közeljövőben mintegy 600 holdnyi területet öntözünk majd esőztető berendezéssel. Az eddigi kísérletek azt igazolják, hogy a mesterséges eső nemcsak a szőlő fejlődését, hanem az aszusodást is elősegíti. — Az eső? — Elsősorban is említsük csak az elmúlt őszt, amikor csodálatos aszusodásnak voltunk szemtanúi — meséli ragyogó arccal. — Szeptember első felében egy pénteki napon megeredtek az ég csatornái. Öt napig esett, szemerkélt. Aztán egy hirtelen támadt szél elsöpörte a felhőket és szinte tizedmagával sütött a Nap. A bőséges csapadék megduzzasztotta Ságban tudom. De ki lehetne számítani. Ha háromputtonyos aszút akarunk készíteni, akkor 100 liter egyéves borhoz 60 kiló aszúszem szükséges, s ebből mintegy 120 liternyi lesz. Ha négy-öt, avagy hatputtonyosat akarunk, további húsz kiló aszúszemet adunk a hektóhoz. — Hogy-hogy? Nem gönczi hordóban érlelik? — Abból már csak hírmondónak maradt néhány. — Mikor ihatnak a vásárlók a múlt évi termésből? — Három év múlva. — Nemrégiben azt hallottam, hogy 7—8 év is kell az éréshez. — Valamikor ténylegesen addig érlelték. Napjainkban tudományosan a pincemester szobája falára esik a tekintetem, buggyan ki önkéntelenül a kérdés. — Ennyi folyosó van a föld alatt? — Több mint két kilométer a hoszszúsága. — Régi pince? — Nem tudjuk pontosan, milyen régi. — Kinek a tulajdonában volt régebben? — Inkább kiknek. Össze vannak kötve a különböző uraságok, egyének pincéi. Még napjainkban is előfordul, hogy rábukkanunk egy egy folyosóra. — Hány hordó „katonáskodik“ a folyosókon? — Több mint háromezer. De meg is érkeztünk —, állít meg a borász egy félhomályos „szentély-féle“ előtt. Aztán kezdődött, a bevett szokás szerint. Száraz és édes Szamorodni, azt követte a két.. . három... négy... majd a hatputtonyos. Még érésben lévő, de máris csodálatos az íze, zamatja az aranybarna színű, akácméz sűrűségű nedűnek. Hiába is próbálom mondatokba formálni a fejedelmi italt, amelyet Szirmay Antal így dícsér: Áldott tokaji bor de jó vagy és valál, hogy csak híredtől is messze fut a halál. Csokonai Vitéz Mihály a mádi pincék boráról ekképpen énekel: Igyunk barátim a komor bú lángja nem csatázik, ha mádi bortól a gyomor e kis pokol megázik. Költőkre, írókra, művészekre, államférfiakra terelődik kóstolgatás közben a szó, akik oly élvezettel ízlelgették a sárgásbarna „aranyat“, hogy sokuknál bekövetkezett a szokásos térdcsuklás és a hosszan tartó édes álom. — Ebből a világhírű italból ki tudják elégíteni a keresletet? — kíváncsiskodom. — Mi örülnénk a legjobban, ha ez így lenne — sóhajt a borász. — Nincs lehetőség több szőlőt telepíteni Hegyalján? — Van. A jelenlegi 9000 holdat legalább 18 000-re lehetne emelni. Tóth Dezső (Befejező rész jövő vasárnap.) w A nemrégiben létesített mesterséges tó, amelyből mintegy 600 ▼ holdnyi szőlőt öntöznek majd a Y a közeljövőben Versenyben a „Példás falu“ címért Felsőszemeréden a március elején megtartott gyűlésen Cyril Frank igazgató, az agitációs központ vezetője értékelte a téli időszakban végzett munkát. Megállapította, hogy bár nem tétlenkedtek, mégis kívánatos lenne, a munkák fellendítése, újjászervezése. Az elkövetkező időszakban igényesebb munkát várnak a helybeli mezőgazdasági műszaki iskolától is. Az iskola igazgatója is javasolta, hogy készítsenek részletesebb munkatervet az egyes csoportok részére. A terv a következő igényeket támasztja az agitációs központ tagjaival szemben: segíteni a szocialista munkaverseny kibontakozását a szövetkezeti dolgozók körében, s megértetni velük a verseny szükségességét. Propagálni kell a premizálást, mert ez sokat segítene a növénytermesztés, mind az állattenyésztés fellendítésében. Ugyancsak kihatással lenne az agrotechnikai határidők betartására is. A terv ellenőrzésének megkönnyítése érdekében diagram készül, amely lehetővé teszi az ellenőrzését. Hogy minden egyes állatgondozó tisztában legyen a reáháruló feladatokkal, az istállókban táblákat helyeznek el, melyen feltüntetik a feladatokat, s azok teljesítésének határidejét. Az agitációs központ egyes csoportjai hetente röpiratokkal tájékoztatják a szövetkezet tagságát az elért eredményekről. Hatékonyan kihasználják a helyi hangszórót. A tervben szó van arról is, hogyan serkentsük a szövetkezet tagságát a tagokkal való személyes beszélgetések alkalmával az eredményesebb munkára. Községünk versenyre kelt a „Példás falu“ cím elnyeréséért. Ez tehát arra is kötelez, hogy jól működő szövetkezetünk legyen. Az agitációs központok munkájának fellendítése országos méretben is indokolt. mert választások előtt állunk. Hogy a választók megismerjék a jelölteket, Felsőszemeréden tablót készítenek, amelyre kifüggesztik a jelöltek rövid életrajzát. Ugyancsak ebben az időszakban készítenek el egy faliújságot, melyen a jelenlegi képviselőknek az elmúlt időszakban végzett munkája, érdeme szerepel majd. Tóth László (Tompa)- az érőben lévő bogyókat, majd a kit pattant szőlőszemeken az esőt követő !. rendkívüli melegben fellépett a nemes- rothadást elősegítő penészgomba, t amely az aszusodást előidézi. A szeptemberi verőfényes napok tovább fokozták a szőlő betöppedését és így < olyan kiváló aszuíermésünk volt, i amelyre évtizedek óta nem volt példa t Tokaj vidékén. 3 — Mennyi aszuszőlőt szemezgethet -. tek Hegyalján? — Több mint 15 000 mázsát. — Kifizetődő a szedése? — Nyolcvantól száz forintig fizet-Borszereto embernek annyit jelent Tokaj vidékén járni, mint az „igazhitűnek“ Mekkában, megismerkedni a borok királyával felejthetetlen élményt jelent. Tokaj az egyetlen magyar hegység, amely közvetlen összefügg a Kárpátok láncolatával. Hogy miért éppen ezen a Bodrog és a Tisza ölelkezése fölött kiemelkedő hegyen terem a világ legrangosabb bora, ma már nem titok. \ szakemberek szerint a tájban, talajban és a bársonyos penésszel bevont pincékben kereshető az ok. Magyarországnak ezen a vidékén napsütéses, hosszú, száraz az ősz. A vulkanikus eredetű kőzetek porhanyós máladéka magába szívja a nappalok melegét, éjjel pedig kisugározz: azt. Így kapnak még októberben i: elegendő hőmennyiséget az aszusod: szőlőszemek. Kétségkívül igaz, hogy i hajdani vulkánok hőtartó lávatömegi érleli a tokaji bor sajátos ízét, za matiát. A leakitűnűhh hnmVaf- min.
