Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-04 / 28. szám

Bratislava felszabadulásának évfordulója alkalmából Szlovákia fővárosának dolgozói szeretettel emlékeznek meg a szovjet katonákról, akik életüket áldozták a város szabadságáért. J8 Az elmúlt napok világpolitikai eseményei közül első helyen Hruscsov J elvtárs budapesti látogatásáról emlékezünk meg. Ausztriában dr. Klaus, * az új miniszterelnök néhány nap múlva mutatja be kormányát, a Dél­­í Amerikában mindig aktuális államcsíny jelenleg Brazíliában izgatja a 5 kedélyeket, s ezekben az órákban dől el sikerül-e a reakciót meghátrá­­? lásra kényszeríteni. Ünnepi látogatás Budapesten Budapesten a már hagyományos magyar vendégszeretettel fogadták Hruscsov miniszterelnököt és a szov­jet küldöttséget, amely Magyarország felszabadulásának 19. évfordulója ün­nepségeire érkezett. Több mint 200 külföldi tudósító ta­lálkozott Budapesten, s ezek szenzá­cióra éhesen követték a szovjet mi­niszterelnököt, kíséretét, valamint Kádár elvtársat az Egyesült Izzóba, a Magyar Népköztársaság világhírű elektrotechnikai üzemébe Újpestre, ahol Hruscsov nagy érdeklődést tanú­sított a hatalmas gyárüzem készítmé­nyei iránt. A Szovjetunió ugyanis nagy tömegekben vásárolja az Egye­sült Izzó gyártmányait Hruscsov elv­társ beszédet: mondott. Dícséretét fe­jezte ki a jó munkáért és rámutatott, hogy azok a külföldiek, akik Magyar­­országot látogatják, saját szemükkel győződhetnek meg a magyar ipar és mezőgazdaság óriási fejlődéséről. A magyarok nagy átszervezési munká­jának a Szovjetunióban is megvolt a visszhangja. A továbbiakban a szovjet miniszter­­elnök élesen támadta azokat a „marx­­leninistákat“, akik teli szájjal éltetik a forradalmat, de, hogy mit kíván a nép, az nem érdekli őket. A munka­termelékenység fontosságát hangsú­lyozva kijelentette, hogy a szocializ­mus csak akkor győzheti le a kapita­lista világrendszert, ha többet termel, mint a kapitalizmus. „Megoldódott“ az osztrák kormányválság Bécsben hat heti válság után végre megegyezett egymással a koalíció két pártja és az Osztrák Néppárt új ve­zére dr. Klaus e héten mutatja be kormányát a parlamentben. A nyugat­német nagytőke, amelynek piaca Ausztriában igen erős, az osztrákok legreakciósabb elemeit állította csa­tasorba, a nagy forradalmi hagyomá­nyokkal bíró, de elég gerinctelen szo­ciáldemokrata vezetés alatt álló mun­kásosztály és a haladó gondolkodású értelmiségi csoportok ellen. Alighogy Raab kancellár, a Néppárt higgadt vezére lehunyta a szemét, Klausnak a német monopóliumok se­gítségével sikerült megbuktatnia Gor­­bach kancellárt, a néppárt vezérét. Hogy mennyire megoszlanak a véle­mények dr. Klausról még saját párt­jában is, azt bizonyítja két néppárti miniszter és egy államtitkár lemondá­sa is, akik az új miniszterelnök alatt nem hajlandók tárcát vállalni. Sajnos az osztrák kormánykoalíciót képező másik fél, a szociáldemokrata párt vezetősége nem osztja Drimmel és Hartmann miniszterek nézetét. Dr. Pittermannéknak megfelel dr. Klaus is, aki különben — és ezt egyáltalában nem titkolja — az osztrák legitimisták legerősebb szószólója. A szociáldemokratákat Bécsben egyáltalán nem izgatja, hogy a sem­leges köztársaság kormányának mi­niszterelnöke vissza akarja hozni a Habsburgokat. De talán nem is annyira magáról Habsburg Ottóról van itt szó, mint inkább az egykori császári család óriási ausztriai ingatlanairól, amelyek értéke 8—10 milliárd schillinget tesz ki. Túl nagy a konc. aminek még a morzsáin — azaz a jutalékán — is érdemes civakodni, esetleg megálla­podni az osztrák szociáldemokrácia vezetőivel. A mindig aktuális államcsíny Brazíliában polgárháború fenyeget. Reakciós körök már hosszabb ideje figyelik sanda szemekkel Goulart el­nöknek, a szakszervezetekkel rokon­szenvező politikáját és az utóbbi idő­ben néhány jobboldali politikus és tábornok, nyíltan állást is foglalt Goulart ellen. Köztük Lacerda, az egyik brazíliai állam kormányzója, már olyan magatartást tanúsított, hogy az elmúlt napokban kormányhú csapatok zárták körül a reakciós politikus szék­házát. Kedden a helyzet nagyon kiéle­ződött, két miniszter lemondott és néhány hadsereg-csoport is Goulart ellen fordult. A szakszervezetek és a Kommunista Párt az elnököt támogat­ja. A helyzet egyelőre még áttekint­hetetlen. A lázadók azzal vádolják az elnököt, hogy „Kuba példáját követi, megsértette az alkotmányt és a kom­munisták befolyása alá került.“ A szakszervezetek és a Kommunista Párt általános sztrájkot hirdettek ki. Még meg nem erősített hírek szerint a helyzet annyira elfajult, hogy Gou­lart elnök már le is mondott. Washington—Párizs Az Egyesült Államok külpolitikájá­ban jelenleg még mindig de Gaulle elnök renitens magatartása okozza a legnagyobb gondot. Miután már he­tekkel ezelőtt felvetődött a kérdés, nem volna-e helyes, ha Johnson elnök és de Gaulle személyesen tárgyalna egymással, hiszen „az Atlanti Szövet­ség egysége megköveteli, hogy a két kormány végre megállapodjon egy­mással“, Johnson egy jól képzett dip­lomata udvariasságával kijelentette a kíváncsi újságírók előtt, hogy számára nagy megtiszteltetés lenne, ha a fran­cia elnökkel beszélhetne. A franciák erre nagyon hidegen reagáltak és ki­jelentették, hogy de Gaulie egyelőre nem szándékszik Washingtonba utaz­ni. E napokban újra csak diplomati­kusan adta tudtára a franciáknak Johnson sajtófőnöke, hogy ameddig az USA elnökének nincsen hivatalos helyettese, nem hagyhatja el az Egye­süli Államok területét. Űj irányzat az Egyesült Arab Köztársaságban Nasszer elnök érdekes nyilatkozat­ban fejtette ki a párizsi Figaro mun­katársa előtt az Egyesült Arab Köz­társaság új politikai mozgalmának a Szocialista Uniónak a célkitűzéseit. Ez az új párt a munkások, a fellahok (nincstelen parasztok) és az értelmi­ségiek egyesülése. Megalakítása azért szükséges, mert az eddigi Nemzeti Unióban a kapitalisták és a földbirto­kosok saját érdekeiket hajszolták. Az új szocialista unióban földbirtokos és tőkés elemeknek nincs helyük. A to­vábbiakban Nasszer kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül minden poli­tikai foglyot szabadon bocsátanak. A Magyar Népköztársaság vegyipara és a mezőgazdaság kemizálása A mezőgazdaság nagyüzemi átszer­vezését követően a vegyiparnak Ma­gyarországon is kulcsfontosságú sze­rep jutott a terméshozamok és az állattenyésztési hozamok növelésében. Modern nagyüzemi gazdálkodás ma njár elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés magasfokú kemizálása nél­kül. Nagyüzemi gazdaságoknak az élenjáró színvonal elérése, illetve a lakosság mind jobb ellátása érdeké­ben szakadatlanul fokozniuk kell a vegyipar készítményeinek felhaszná­lását. Gazdaságaink részére mind több és több műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer szükséges. A kor­szerű nagyüzemi gazdálkodás kiala­kítása a vegyiparral szemben igényt támaszt ezen alapvető termékek gyár­tásának erőteljes ütemű fejlesztésére. Mint ismeretes, 1960-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt ilyen megfon­tolások alapján fontos határozatot hozott a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésére. E határozat szerint a vegyipart az ipar többi ágának fejlő­dési ütemét is meghaladó mértékben kell fejleszteni. El kívánják érni, hogy a harmadik ötéves terv végéig (1970- ig) a magyar mezőgazdaság vegyszer ellátása megközelítse az élenjáró európai színvonalat. Magyarországon különösen nagy je­lentősége van a műtrágyázásnak, mert a mezőgazdaságilag hasznosítható te­rületünk számottevő mértékben nem növelhető és így többtermelésének legfontosabb útja az egységnyi terü­letre eső terméshozam növelése, illet­ve ennek érdekében a műtrágyater­melés nagyarányú növelése. Termé­szetesen, ahhoz is népgazdasági érde­kek fűződnek, hogy mezőgazdasági termésünket megvédjük a különböző növényi és állati eredetű károkozók­tól. Ezért a vegyiparnak fontos fel­adata, hogy arányosan fejlessze a műtrágyagyártó, a növényvédő- és gyomirtószergyártő iparágait. A benne lévő rendkívül nagy gaz­dasági előnyök következtében a mű­trágyagyártás az utóbbi évtizedekben rohamos mértékben fejlődik és ma már óriási mértéket ölt. Amíg például 1930-ban a világ nitrogénműtrágya ermelése hatóanyagban számítva meg­haladta az 1 700 00 tonnát, 1959-ben már e szám 8 700 000 tonna fölé emel­kedett. Huszonöt-harminc év alatt a világ műtrágya-termelése négy-ötszö­rösére növekedett. Magyarországon foszfor és nitrogén­­műtrágya gyártása folyik, míg a ká­­liummütrágya-szükségletünket a Né­met Demokratikus Köztársaságból és Szovjetunióból eredő import útján fedezzük. Szuperfoszfátot gyárt a Bu­dapesti Vegyiművek, az Ipari Robba­nóanyaggyár és a Tiszamenti Vegyi­művek; Nitrogénműtrágyát gyárt a Péti Nitrogénmüvek és a Borsodi Ve­gyi Kombinát. Magyarország műtrágyatermelése dinamikus ütemben fejlődik. 1935-höz viszonyítva mind a foszfor, mind a nitrogénműtrágya termelésünk 1960- ban tízszeresére növekedett. A fejlő­dés üteme a felszabadulás utáni idő­szakban nőtt rohamos mértékben. A magyar mezőgazdaság nagyará­nyú korszerűsítési programjának ke­retében a műtrágyaipar a jövőben a korábbi éveknél is erőteljesebb ütem­ben fejlődik. 1962-ben a Borsodi Ve­gyi Kombinát termelési kapacitását 200 °/o-kal bővítették, és az idén meg­kezdődött e kapacitás további meg­kétszerezése. A következő években ugyancsak nagyarányú beruházással bővítik a Péti Nitrogénművek-et. Most épül és 1964-ben kezdi meg termelését az ország legnagyobb nit­rogénműtrágya gyára, a Tiszai Vegyi Kombinát, amely egyúttal különféle műanyagok és műszál alapanyagok termelésére is berendezkedik. Ügy­­szintén a közeljövő feladata a Szegedi Vegyi Kombinát felépítése, amely a nitrogénműtrágyán kívül műanyago­kat és gumiipari terméket fog gyár­tani. E kombinát gumiipari objektu­mainak építését az elmúlt évben meg­kezdték. Ugyancsak az elkövetkező évek fel­adatát képezi a foszforműtrágya gyár­tó kapacitás további fejlesztése. Je­lenleg a Budapesti Vegyiművek, a peremartoni szuperfoszfátgyár és a Tiszamenti Vegyiművek (Szolnok) termel kénsavat, és import foszfát feldolgozásával foszforműtrágyát. Az elmúlt évben fejezték be a Szolnoki Szuperfoszfátgyár építését; az ország­nak ez a legnagyobb foszforműtrágya­gyára 1962-ben kezdte meg termelé­sét. Részben átépítéssel, részben bő­vítéssel növelni kívánják a peremar­toni gyár kapacitását és megkétsze­rezik a szolnoki műtrágyagyár ter­melési kapacitását. Célul tűzték, hogy a nitrogénmű­trágya gyártás 1965-re az 1960. évihez viszonyítva 2,7-szeresére, a foszfor­műtrágya gyártás pedig kétszeresére növekedjék. E fejlesztés keretében gondoskodni kívánnak a műtrágya­­gyártás termelési költségeinek csök­kentéséről is, mert azokon a helyeken, ahol erre technikai lehetőségek mu­tatkoznak, a földgáz felhasználására kívánnak berendezkedni. A kazincbar­cikai Borsodi Vegyi Kombinát, a Tiszai Vegyi Kombinát már román és magyar eredetű- földgáz felhasználásával állít­ja elő a nitrogénműtrágyát. A műtrágyaipar nagyarányú fejlő­dése, valamint a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása előtérbe helyezte a műtrágya választék bővítésének igé­nyét. Intenzív kísérletek kezdődtek a kettős, hármas hatóanyagtartalmú és különböző nyomelemeket is tartalma­zó műtrágyaféleségek előállítására. Ezzel egyidőben napirendre került a folyékony műtrágyák gyártása. A Péti Nitrogénművek és a Borsodi Vegyi Kombinát fontos fejlesztési feladatát képezi, hogy már ebben az évben is többszáz tonna cseppfolyós műtrágya felhasználását tegye lehetővé a du­nántúli és az észak-magyarországi gazdaságok számára az új és korszerű műtrágyázást' módszer elsajátítását. Sokat ígérőek például azok az erő­feszítések, amelyeket a Borsodi Vegyi Kombinát a cseppfolyós ammónia mű­trágyaként való felhasználására foly­tat. Itt nemzetközi viszonylatban is eredeti módszert alkalmaznak, a fo­lyékony műtrágyák gazdaságokba tör­ténő szállítására. A szállítást ugyanis a gázgyártó iparban kiselejtezett pa­lackokkal végzik. Egy-egy palackban 1 q 25 °/o-os nitrogénműtrágyának megfelelő cseppfolyós ammóniát szál­lítanak. A vállalat laikusok számára is könnyen kezelhető, folyékonymü­­trágya-szóró berendezéseket szerkesz­tett, de már a múlt évben is nagy­üzemi mértékbeli használták ilymódon a cseppfolyós ammóniát öntözéses gazdaságok. Ebben az évben a jelenlegi techni­kai felkészültség mellett jelentősen kiszélesíthető a cseppfolyós ammó­niák felhasználása műtrágyaként. El­képzeléseink szerint a f. évben vég­zett folyékony műtrágyázási eredmé­nyek megvethetik alapját annak, hogy az Alföld öntözéses területeit (árasz­tásos és permetezéses öntözési terü­leteket) a Borsodi Vegyi Kombinát olcsó és gyorshatású folyékony mű­trágyával lássa el. A mezőgazdaság kemizálásának és általában a mezőgazdaság fejleszté­sének másik fontos tényezője, a ké­miai növényvédelem. A növényi és állati kártevők ugyanis a mezőgazda­ság termés-eredményeinek jelentős hányadát megsemmisítik. Magyar vi­szonylatban a mezőgazdaságot így ért kár évente mintegy 7—8 milliárd Ft-ot tesz ki. A burgonyabogár és a dohányperonoszpóra elleni gondatlan védekezés egész termésünk pusztulá­sát eredményezhetné. A gyomnövények elleni védekezés korábban kizárólag fizikai módszerek­kel, gyomlálással, kapálással történt. A vegyipar kiváló hatású kémiai gyomirtőszerekkel helyettesíti e fá­radságos munkát. Már régóta haszná­latban vannak az ún. totális gyomirtó­szerek, amelyek a növényeket kivétel nélkül elpusztítják. Ilyenek például a klorátok, a triklóracetát stb. Az utóbbi időben mindjobban elterjednek világ­szerte a szelektív hatású gyomirtók. Ezek közé tartozik a Magyarországon is gyártott Dikonírt, amelyet elsősor­ban a gabonafélék gyomtalanítására használnak. Rendkívül nagy fejlődést értek el külföldön Simazin és Atrazin néven ismert szelektív gyomirtók gyártásával, amely vegyszereket első­sorban a kukorica és a gyümölcsösök gyomirtásánál alkalmaznak. Hatásuk kettős, mert nemcsak a termésered­ményeket növelik, hanem alkalmazá­suk révén jelentős munkaerő-megta­karítás érhető el. A Simazin alkalma­zása révén a kukoricánál a zöldség­állományban 20—30 %, a szemes ter­mésben pedig 20 % terméstöbblet érhető el. A magyar vegyipar berendezkedett egy új típusú gyomirtószer gyártá­sára, és ez Hungazin néven kerül mezőgazdasági felhasználásra. A mezőgazdaságban a rovarkártevők is rendkívül nagy károkat okoznak. Leküzdésükre a vegyiparunk számos terméket állít elő. Ezek közé tartozik a DDT, a HCH, a különböző arzén­készítmények stb. Növgnyvédőszer-iparunk a felszaba­dulás óta ugyan jelentős mértékű fej­lődést ért el, azonban a világszínvo­nalhoz képest ma még jelentős mér­tékű a lemaradás. Jelenleg az ország szükségletét teljes mértékben kielé­gítjük DDT-ből. HCH-ból, Dikonirtből és Hungazinból. A végyipar fontos feladata, hogy tovább növelje a kü­lönböző gyomirtó és növényvédősze­­rek választékának skáláját. Látható tehát, hogy a magyar vegy­ipar azon ágai, amelyek szerepet visz­nek a mezőgazdaság kemizálásábaii, az utóbbi években rendkívül jelentős fejlődést értek el, és ezzel nagymér­tékben segítették a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A mezőgazdaság igényeivel lépést tartva, a jövőben is fontos feladatunk lesz a műtrágya­­gyártás, a növényvédő- és gyomirtó­szer termelés további nagyarányú fej­lesztése, mert ezzel megteremthetjük a mezőgazdaság technikai színvonala nagyarányú fejlesztésének fontos fel­tételét, a mezőgazdaság kemizálását. Dr. Sütő Kálmán (Budapest) A Magyar Népköztársaságban a Velencei Növényvédő Állomás a legjelentősebbek közé tartozik. Ebben az évben nem kevesebb mint 70 000 holdon végeznek gyomirtást Fejér-megyében. Emellett a növényvédelmi szakképzés központi teendőit is végzik. Az állomás munkatársai je­lenleg két szakiskola és egy tanfolyam szakelőadói teen­dőit látják el. A tanulók különös érdeklődést tanúsítanak a gépek iránt. Az elmúlt évben a növényvédelem munka­igépeivel ismerkedtek meg részletesen, ebben az évben az erőgépek ismerete az egyik fő és legnépszerűbb tantár­gyuk. A megyéből 41 szövetkezeti tag is tanul Velencén, hogy majd az otthoni gazdaságban mint permetezőmester, vagy növényvédelmi felelős végezze a munkáját. Első képünkön a kijavított gépek egész sora bevetésre készen áll. A második képen a jól bevált magyar gyártmányú Rapidtox-2 permetezö-porozó gép látható. 1964. április 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom