Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-04 / 28. szám
Dunamocson — győzött a józan ész Heteken át olyan volt a falu, mint a megbolygatott méhkas. Minden munkaszakaszon, utcán és kocsmában a normákról vitatkoztak. A józanabbak helyeselték az új intézkedéseket, bár nyílt színvallásra nem volt merszük — míg a borúlátók méltánytalannak tartották. Hiábavalónak bizonyult a szövetkezet vezetőségének minden igyekezete, hogy meggyőzze a tagságot az új intézkedés helyességéről. Ezt bizonyítja a két taggyűlés is, mely határozathozatal nélkül zárult. Tulajdonképpen miről is van szó? A dunamocsi szövetkezet annak ellenére, hogy jól zárta az elmúlt gazdasági évet és 7 koronás osztalékot fizetett munkaegységenként, felfedett néhány hiányosságot is. így többek között azt, hogy egy hektár föld megműveléséhez 108 munkaegység szükséges. Vagyis 14—33 munkaegységgel több, mint a környékbeli szövetkezetekben. Ez pedig azt jelenti, hogy drágán termelnek. A laza normák arra az elhatározásra juttatták a szövetkezet vezetőségét, hogy bevezessék az új munkanormákat. Mit mond a tagság ? A vélemények megoszlottak. Annak ellenére, hogy a csoportok keretén belül megegyezés jött létre, a taggyűlés mégis elvetette a javaslatot. Ékkor a szövetkezet vezetősége egy bizottságot állított össze; e bizottság tagjai végigjárták a környékbeli szövetkezeteket és a helyszínen meggyőződtek arról, hogy az új normák bevezetése a munkák igazságosabb jutalmazását segíti elő. Döntő fordulat A zsúfolásig megtelt mozihelyiségben Lajos József, a szövetkezet elnöke ismertette — most már harmadízben — az új intézkedések jelentőségét. Vasas Mihály fejögulyás hozzászólott az új normák bevezetéséhez. Véleménye szerint az új intézkedés a tehenészet dolgozóit érinti a legérzékenyebben. Kérte, hogy minél előbb igazítsák ki a normákat. Vasas elvtárs felszólalására Varga elvtárs, a járási termelési igazgatóság dolgozója válaszolt. Válaszában rámutatott arra, hogy a tehenészet dolgozóit nem éri károsodás, mert a legutóbbi kormányrendelet értelmében az elmúlt évben elért tejmennyiséggel szemben az ez évi túlteljesítésnél minden liter tejért 1,60 koronát kap a szövetkezet, melyből 50 % a tehenészet dolgozóit illeti. így például február hónapra 9000 koronát kap a szövetkezet az államtól a terven felüli tejeladásért, mely összegből 4500 korona a tehenészet dolgozóié. Varga elvtárs továbbá rámutatott arra, hogy a kormány mintegy 8—9 millió koronát fordít a komáromi járás szőlő- és gyümölcstermesztésének fejlesztésére. Mivel a dunamocsi szövetkezetben nagyarányú telepítés folyik, ebből az összegből szintén részesednek és az e célra adott összeg 20—30 °/o-át szubvencióként kapják, amit nem kell visszatéríteni. A felhozott indokok nem maradnak hatás nélkül. Egy fecske nem csinál nyarat LucSár János kocsis többször felszólalt a vitában. Hiába iparkodott bebizonyítani igazát, a tagság zöme nem értett egyet véleményével. Ez beigazolódott akkor is, amikor a szövetkezet elnöke szavazásra bocsátotta az idei pénzügyi tervet és az új normák bevezetését. A szövetkezet tagságának döntő része mellette szavazott. Csupán Cucs’á'r János tartózkodóit a szavazástól. De hát egy fecske nem csinál nyarat. Hogy a szövetkezet tagsága helyesen döntött-e, azt majd az elkövetkező időszak mutatja meg. Az a tény, hogy a munkaegység értéke az elmúlt évi 15 koronával szemben 20 koronára emelkedett, bizonyítja, hogy a szövetkezet vezetősége a tagság életszínvonalának emelésére törekedik. A taggyűlés egy nyolctagú normázó bizottságot választott, amely a járási termelési igazgatóság normaellenőrével együtt az év folyamán felmerülő fogyatékosságok megszüntetését hivatott elintézni. Vagyis, ha valamelyik munkaszakaszon nem reálisak az új normák, azokat felülvizsgálják és a valóságnak megfelelővel cserélik fel. A dunamocsi szövetkezet tagsága dologszerető emberekből áll, akik a vitás kérdések ellenére is szorgalmasan végzik kötelességüket. Ennek bizonyítéka az ősziek nitrálása, a kertészet és a növénytermesztési csoportok dolgozóinak szorgalmas felkészülése és az állattenyésztők odaadó munkája. Egyszóval: Dunamocson győzött a józan ész. Andriskin József, Komárom Talajerőgazdálkodás = magasabb hektárhozam Egy év alatt A tornai és áji szövetkezet egy évvel ezelőtt egyesült. 1679 hektáron gazdálkodnak, melyből 719 hektár a szántó. A többi terület hegyi legelő, vagy terméketlen kopár föld. Ezért elégedetlenek a tagok azzal, hogy a répatermő körzetbe tartoznak. A szövetkezet első közös évzáró gyűlése jó hangulatban folyt le. Bár osztalék nem volt, de a 295 000 korona hitelt törlesztették. Igaz, még jobb gazdasági eredményeket is mutathatnának ki, ha nem alkalmaznának havi fizetéses embereket. Juhász Ferenc könyvelő és Reichel János elnök nem elégedett az eredménnyel. Ám ha az adósság eltávolítása mellett 12 korona előleget tudtak fizetni munkaegységenként, mégsem tartoznak a kassai járás legrosszabb jai közé. Takarékosan gazdálkodtak a munkaegységekkel. A tervezett 76 000-ból 73 482-t merítettek ki. A hosszú tél és a szárazság miatt emelkedett a növénytermesztésben a kiadás, és a tervezett bevételeket nem érték el. 130 hektár őszi búza kifagyott s kénytelenek voltak kiszántani. A szárazság miatt gabonafélékből a tervezett 26 helyett 15 mázsás hektárhozamot értek el. így a növénytermesztés csak 512 ezer koronát jövedelmezett. A melléküzemágak sem hozták meg a várt bevételt. Az állattenyésztési termékekért 70 ezer koronával többet kaptak a tervezettnél. A húseladást 103 %-ra, a tojás- és tejeladást 135 %-ra teljesítették. Ennek ellenére a szövetkezet összbevétele 221000 koronával alacsonyabb a tervezettnél. Az alapokat azonban mégis jól feltöltötték. Az üzembiztosítási alapra például 140 000 koronát, a szociális alapra 127 000 koronát és a kulturális alapra 38 000 koronát tettek. Az 1964-es évben először a fejők érdemelnek dicséretet a tejeladás tervének túlteljesítéséért. A tojáseladásban viszont lemaradás mutatkozik a 8800 helyett 5040 darabot adtak el januárban, húst pedig egy kilót sem. A szövetkezet válaszolt a kenyheciek felhívására. Vállalta, hogy az év végéig 15 000 liter tejet ad el terven felül. A versenybe bekapcsolódtak a háztáji gazdaságok is. Az értékelést júniusban végzik és az a tag, aki legalább 250 liter tejet ad el, jutalomként 100 kg szemestakarmányt, a második 75 kg-ot, a harmadik pedig 50 kg-ot kap. Az említett hibák ellenére azt mondhatjuk, hogy sikeresen végződött az első gazdasági év az egyesített közös szövetkezetben. Most az a fontos, hogy vonják le a tanulságot a múlt évi hibákból, az idei még jobb gazdálkodás érdekében. M a t ó Pál (Kosice) Mezőgazdaságunkban a gyakran vitatott problémák közé tartozik a hektárhozamok növelését befolyásoló fontos tényező, a talajerőfokozás. Talán nem is kell részletezni e kérdést, hiszen minden mezőgazdasági dolgozó előtt ismeretes, hogy ha nem juttatunk elegendő tápanyagot a talajba, bizony alacsony terméseredményt érünk el. A sokat emlegetett téma azonban számos mezőgazdasági üzemben csupán határozat maradt, a gyakorlatban nem történt változás a talajerőgazdálkodás szempontjából. Egyes mezőgazdasági üzemekben ugyan igyekeztek némi tevékenységet kifejteni, de a legtöbb helyen lemaradás észlelhető. Kihasználatlan lehetőségek A pár nappal ezelőtt lezajlott terebesi, kassai és rozsnyói szövetkezeti konferenciákon a beszámolókban, de a vitafelszólalásokban is, a legtöbbet a növénytermesztés fejlesztéséről, a hektárhozamok növeléséről beszéltek. Megállapítást nyert, hogy nem lehet csupán a kedvezőtlen időjárásra hárítani a sikertelenség okát, mert hiszen az üzemekben sem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyek a termelékenység emelését lettek volna hivatva szolgálni. A terebesi járás szövetkezeteinek évi istállótrágya termelése csupán a szántóföld 15 °/o-ára elegendő. A kassai és a rozsnyói járásokban a termelt mennyiség a terület 15, illetve 20 százalékára elegendő. Ez mindenképpen kevésnek bizonyult. Nem számolva a helytelen trágyakezelés következtében adódó veszteségekkel. Meg kell említenünk, hogy szövetkezeteinkben nem használják ki kellőképpen a trágyalevet sem. Terepszemléink alkalmával meggyőződtünk arról, hogy a trágyalé szabadon folyik a gazdasági udvarokon. Csupán a gyüjtőmedencék üresek. Lehetőség kínálkozik továbbá a komposztkészítésre is, de ez a lehetőség sincs kellőképpen kihasználva. Sokhelyütt az ipari trágyákkal sem törődnek a követelményeknek megfelelően. Apró kupacokba szórják a mezőre, ahol tönkremegy. Amint ebből is látjuk, tartalék lenne bőven, csupán ki kellene használni és a termelés szolgálatába kellene állítani. Az eredmények magukért beszélnek Ott, ahol fokozatosan rátérték a tápanyagokkal való gazdálkodás helyes útjára, munkájukat siker koronázta. Említésre méltók az alsólánci, csányi, kechnyeci, migléci, péderi, nagykaposi, zétényi, pólyányi, leleszi, gömörhorkai és más szövetkezetek eredményei, ahol a növénytermesztés fejlődését az említett tényezők helyes kihasználásának köszönhetik. Gabonafélékből az aszályos múlt esztendőben is 20, kukoricából 30, burgonyából 150 és cukorrépából 300 mázsa körüli hozamot értek el. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben szántóterületüknek 25 százalékát látják el szervestrágyával minden esztendőben. Ennek ellenkezőjét tapasztalhatjuk a makranci. pányi, felsőlánci, buzitai, bodrogszerdahelyl, ladmőci és más szövetkezetekben, ahol a szántó túlnyomó résa» éveken keresztül nem látott istállótrágyát. Persze, ezekben az üzemekben gabonafélékből 10, kukoricából 20, burgonyából 100, és cukorrépából pedig 150 mázsa alá süllyedt a hektárátlag. Idén nagyobbak a követelmények Felelősségteljes feladatokról van szó. A lehetőségekhez mérten minden mezőgazdasági üzemnek részt kell vállalnia ezekből. A múlt évhez viszonyítva, mintegy 30 %-kal szükséges növelni a hektárátlagot, hogy a fejlődési tervekben meghatározott irányszámok valóra válhassanak. Minden esetre a legfontosabb a földalap teljes kihasználása, a szántóföld szakszerű megművelése, a magasabb hozamot nyújtó kultúrák termesztése stb. Erre célszerűen használják ki a rendelkezésünkre álló tápanyagforrásokat. Bármely oldalról is vizsgáljuk a dolgot, mindenféleképpen kevésnek bizonyul az istállótrágya évi termelése. Ennek elsősorban az az oka, hogy a mezőgazdasági üzemek nem tartják be a tervezett állatállományt. További hiba pedig az, hogy éveken keresztül nem termeltek elegendő alomszalmát. Alapvető fogyatékosságok ezek, de nem érvelhetünk velük a végtelenségig. Van kiút, csak meg kell találni. Ez pedig a gazdaságban fellelhető összes szervesanyag-forrás, amely rendelkezésünkre áll. El kell érni, hogy minden mezőgazdasági üzemben megalakuljanak a trágyakezelő csoportok. Itt az istállótrágya rendszeres kihordását, gondozását, raktározását értjük ezalatt. Az istállóból nyert trágyalevet gyűjtőmedencékben kell tárolni és rendszeresen ki kell hordani a földekre. Ezenkívül össze kell gyűjteni az udvarokban hányódó hulladékokat, a kazalmaradványokat, hogy jó minőségű komposztot készíthessünk. Mindez csupán a jó szervezésen s nem utolsósorban a dolgozók akaratán múlik, mert nyersanyag van bőven, csupán célszerűen kell felhasználni. Az említett tényezők lehetővé tennék, hogy mezőgazdasági üzemeinkben legalább négyévenként juttassanak szervesanyagot a talajba, minden olyan parcellára, ahol istállótrágyára igényes növényeket termelnek. Jablonci Lajos Módosítások o premizálásban Új anyagi ösztönzők az állami gazdaságokban A CSKP XII. kongresszusának mezőgazdasággal kapcsolatos határozatai megkövetelik, hogy fokozzuk az állami gazdaságok dolgozóinak anyagi érdekeltségét. Ezt a CSKP KB 1964. január 21—22-i teljes ülésén javasolt és az állami bérbizottság, valamint a kormány által február elején jóváhagyott intézkedésekkel valósítjuk meg. Az anyagi érdekeltség fokozásában döntő jelentőségű a prémiumrendszer bevezetése. A növénytermesztési dolgozók jutalmazásában szükségessé vált az idényprémium, valamint az évi prémium erősítése, és az eredmények új értékelésére való áttérés. Eddig az idényprémiumok fő mutatójaként a munkák agrotechnikai határidőn belüli elvégzését tartották. Az új prémiumrendszerben mindenekelőtt az elvégzett munka minőségét értékelik, például az előírt vetési szabályoknak, a vetés mélységének és egyenletességének betartását, az aratási veszteség csökkentését (főleg kombájnoknál stb.). Amellett tekintettel lesznek a munka korai elvégzésére, a gépesítők két- vagy többműszakos munkájára, az új munkamódszerek és technológia alkalmazására, a magasabb hektárhozamokra. Az idényprémiumok szintjét körülbelül a tavaly őszi prémiumok szintjére kell emelni. A fő idénymunkákra vonatkozólag a prémiumok nagyságát és a premizálás módját a minisztérium határozza meg, a többi munkákra vonatkozólag pedig az üzem bizottsága dolgoz ki hasonló prémiumrendszert. Az állami gazdaságok technikusai részére a szakmabéreken kívül az év folyamán újabb lehetőség nyílik prémiumok szerzésére. Alapvető változás áll be a növénytermesztés dolgozóinak az egészévi eredményekért történő jutalmazásában is. A hektárhozamok tervének teljesítéséért nyújtott eddigi jutalmak nem voltak hatékonyak. A gazdaságok gyakran tíz, sőt több százalékos hektárhozam-emelkedést terveztek be a szükséges feltételek biztosítása nélkül. Ez évben bevezetik a megelőző három évben elért hektárhozamokkal szemben mutatkozó termelés-emelkedésért nyújtott prémiumokat. Értékelésre kerülnek a főbb növények hozamemelkedései (gabonafélék, kukorica, repce, cukorrépa, burgonya, kapástakarmányok, rétiszéna hozama az illető gazdasági egységben, gazdaságban vagy csoportban). E jutalmak összege az illető növénycsoportnál minden 1 % hozamemelkedés után számítva a növénytermesztés dolgozóinak betervezett alapbéréből 1—1,5 %-nyit tesz majd ki (a szakosított csoportok munkásai nélkül). Az üzemanyag megtakarításáért és a javítási költségek csökkentéséért járó prémiumok továbbra is érvényben maradnak. A növénytermesztéshez hasonlóan az állattenyésztésben is bevezetik az évi prémiumot, amely a termelékenység emeléséért jár. Az állatok létszáma szerint kiszámított átlagos termelékenységet az előző évben elért valósággal hasonlítják össze. A prémiumot az istállóban levő egész állománynál elért termelékenység növekedéséért az állattenyésztő csoportnak fizetik be. Kisebb istállókban, ahol nincs oly szükség a dolgozók szoros együttműködésére, az eredmények egyénenként is értékelhetők. A jutalom magasságát a kifejt tej literekben kifejezett mennyisége és a súlygyarapodás kilókban kifejezett nagysága szerint állapítják meg az istálló gépi felszerelését figyelembe véve. így például a tehéngondozók jutalékát az elért magasabb átlagos tejelékenység szerint számítják ki (többletliterenként 42—53 fillérével) és nem a gondozott létszám után. Ha például az átlagos évi tejhozam 1900 literről 2050 literre, azaz 8 százalékkal emelkedik, akkor egy gondozó évi prémiuma 900 koronán felül lesz. A magasabb termelékenységért járó évi prémiumokban a takarmány-bekészítök is részesülnek. A magasabb termelékenységért járó évi prémiumokon kívül az állattenyésztésben a negyedévi terv teljesítéséért, valamint a növendék- és tenyészállatok felneveléséért is fizetnek prémiumot. Ez év április 1-ével mindenekelőtt a traktorosok, kombájnosok és segédmunkásaik bérdíjszabását rendezik. Nagyobb mértékben (nagyjából 17 %kai) emelkedik a szakmánybér-munka díjszabása, kisebb mértékben (kb. 15 %-kal) az időbéreké. így például a traktorosok átlagos 5. osztályú órabér-díjszabása 5,15 koronáról 6,05 koronára emelkedik. Feltételezhető, hogy a traktorosok, kombájnosok és segédmunkásaik bérdíjának rendezése nemcsak a dolgozók állandósulását eredményezi, hanem a többi növénytermesztési dolgozót és állatgondozót is a képesítés megszerzésére ösztönzi. A traktorosokat, akik gépjavítással nem foglalkoznak, vagy nem végzik munkájukat mindig kifogástalanul, a gazdaság képesítési bizottsága újra vizsgáztatja és gnnek alapján új képesítési osztályba sorolja. Az állattenyésztésben szintén átdolgozzák ama tehenészek és egyéb szarvasmarha, valamint kocagondozók bérdíjszabását, akik már két műszakban dolgoznak. Ezzel javítanak az eddigi állapoton, melynél a dolgozók munkaszabványát messze túllépték, és az átlagos munkaidő 20 %-kal volt magasabb a törvényesnél (beleszámítva a vasárnapokat és az ünnepnapokat is.) A 17 %-kal magasabb díjszabási fokozat bevezetésével, kétműszakos üzemelésben a dolgozók olyan bérfeltételeket nyernek, hogy a törvényes munkaidő alatt, beleszámítva többszöri vasárnapi, vagy a hét más napján nyerhető szabadidő lehetőségét, nem lesz kisebb a jövedelmük, mint azoké a dolgozóké, akik egy műszakban dolgoznak. A kétműszakos üzemelésnél fellépő béremelkedéshez szükséges anyagi eszközöket a gazdaságok részére kiutalják. 1964. április elsejével szabályozzák az üzemi technikusok alapfizetését. Szó van mindenekelőtt a gazdaságok, termelési csoportok és központok technikusainak fizetésrendezéséről. A fizetések emelkedése havi 1230 koronától 1670 koronáig terjed. A termelőcsoportok és központok vezetőinek fizetését a gazdaságvezetők alapfizetésének szintjére emelik. A nagy gazdaságokban és termelési csoportokban bevezetik az önálló technikus tisztségét lényegesen magasabb fizetéssel, mint amilyen fizetése volt eddig a gazdaság technikusának. Ezt a tisztséget átmenetileg főiskolai végzettségű egyének foglalják el, véglegesen majd középiskolai végzettségűek gyakorlatuk elvégzése után. Ezzel megteremtik annak feltételét, hogy főiskolát, vagy magasabb szakiskolát végzettek kellő gyakorlatot szerezhessenek. Amikor az üzemi technikusok fizetését emelik, ugyanakkor igényesebb termelő és irányító munkát követelnek tőlük. A technikusok felelősek lesznek a jó munkaszervezésért, a rájuk bízott munkások rendes munkavégzéséért, a teljesítményszabványok és a jutalmazás elveinek helyes alkalmazásáért, valamint az elsődleges nyilvántartás vezetéséért. Az üzemi technikusok fizetését különbözőképpen oldják meg; kifejezetten azoknak a technikusoknak a fizetését szabályozzák, akik képesítésüknél fogva alkalmasak ezeknek a feladatoknak teljesítésére. A fizetés szabályozása előtt az állami gazdaságok vezetősége megvizsgálja a gazdaság szervezeti szerkezetét és a gazdaság összes műszaki dolgozójának munkabeosztását. Az állami gazdaságok továbbá előkészítik a gazdaságokban dolgozó javítók, karbantartók, segédmunkások, valamint a kisegítő és mellék üzemágak dolgozói munkabérének megváltoztatását. Itt az ún. állandó dolgozók díjszabásának szintjén lévő havi fizetéseket (pl. a 6. osztályban 1130 koronától 1350 koronáig) és az idejében végzett minőségi és gazdaságos javí- i tásokért az alapfizetés 40 %-áig terjedő prémiumokat adnak. A szakképzettség nélküli dolgozók tanfolyamokat végeznek, s ebből záróvizsgát tesznek a TKK elveinek megfelelően. E dolgozók részére is lehet majd pótlékot adni és egyéb pótdíjakat, amelyek a munkabérrendszer átépítésével függnek össze. Csúcsmunkák idején kaphatnak túlóra-díjat is. A vasárnapi túlóradíjat bevezetik a növénytermelés dolgozóinál is. A javítóknak, a kézműveseknek, valamint a kisegítő- és mellék üzemágak munkásainak bérszabályozása július elsejétől lép érvénybe. Hogy a közölt bérpolitikai intézkedéseket bevezethessék és érvényesíthessék, az állami gazdaságok vezetőségeinek meg kell teremteniük az ehhez szükséges alapfeltételeket az üzemi pártszervezetekkel s a szakszervezet üzemi bizottságaival szoros együttműködésben. S. S. 1964. április 4. 3
