Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-28 / 26. szám
Az EFSZ-ek VI. kongresszusának legyében A közelmúltban tartották a szövetkezetek járási konferenciáit, ahol a főbeszámolókban, valamint a küldöttek vitafelszólalásaiban bonckés alá vették mezőgazdasági üzemeink eredményeit és hiányosságait. Az idei konferenciák az EFSZ-ek VI. kongresszusának jegyében zajlottak le. Érthető tehát, hogy a jelenlevők nemcsak a tavalyi gazdálkodást elemezték, de az V. kongresszus óta eltelt három év tevékenységét boncolgatták. Sok szó esett arról is, szövetkezeteink milyen intézkedéseket tesznek, hogy valóraváltsák a XII. pártkongresszus mezőgazdaságra vonatkozó határozatát. Az alábbiakban ízelítőt adunk négy járás EFSZ-konferenciájáról. Harminc szövetkezetben egészséges állatállomány Az elmúlt két évben, annak ellenere, hogy a komáromi járás szövetkezeteinek számos nehézséggel kellett megbirkózni, termelésük mégis növekvő irányzatot mutat. Példaként felhozhatjuk itt a baromfitenyésztésre szakosított kilenc szövetkezetei (Búcs, Bátorkeszi, Csicsó, Zöldállás, Gúta, ímely, Perbete, Szentpéter, Bodza), melyek 1961-ben 2 508 ezer tojást, a következő évben 5 459 ezret, tavaly pedig már 4 425 ezer tojást adtak a közellátásnak. A javulás főleg annak köszönhető, hogy a dolgozók — a prémiumrendszer bevezetése által — érdekeltebbek a termelésben. Része van ebben azonban a termelőerők és eszközök fejlődésének, az új technológia, az új munkamódszerek bevezetésének. Ez utóbbira jó példa Zöldállás, ahol nagyszerűen bevált a baromfitenyésztésben a kétműszakos munkamenet. A járás mezőgazdászai szép eredményt értek d az állattenyésztés, főleg a szarvasmarha-hizlalás szakosításában. Äm ennek ellenére, hangsúlyozta vitafelszólalásában Sólcy Lajos, a madari szövetkezet agronómusa, helyes volna, ha a sertéstenyésztéshez hasonlóan itt is létesítenének hizlaldákat. Egyes állattenyésztési termékek eladásában hiányosságok mutatkoztak. Kiküszöbölésükre hatékony intézkedéseket foganatosítanak a szövetkezetek. így nagyobb súlyt helyeznek a takarmánytermesztésre, növelik az évelő takarmányok vetésterületét, melynek 1965-ben a járás szántóterületének 22,5 %-át kell kitennie. Hogy ezt elérjék, az idén 5710 hektáron végeznek alávetést. Köztesnövényeket és másodvetéseket pedig a szántóterület 12,7 %-án termesztenek. A vetésterület bővítését tartva szem előtt, 326 hektár parlagon heverő földet vagy kebésbé hasznos legelőt, rétet szántanak fel. Silótakarmányból 13 ezer vagonnal készítenek, s ebből speciális fehérjés szilázs 2700 vagon lesz. Nagyobb teret engednek az új technológiának is. Ezt bizonyítja például az, hogy 11160 hektárról az évelő takarmánynövényeket mesterségesen, hideg levegővel szárítják. Kiterjesztik azonban a gyomirtó vegyszerek használatát is, főleg a gabonánál, kukoricánál és a hüvelyeseknél. Mindemellett fokozott gondot fordítanak a talaj táperejének pótlására is. Az állattenyésztés jelenlegi helyzete, főleg a hús- és tejtermelés növelése megkívánja, hogy emeljük a 100 hektárra eső számosállatot. A járásban 1964 végéig a 100 hektárra jutó szarvasmarha 52-öt tesz majd ki, s ebből a tehenek száma 20 lesz. Az állatok hasznosságát nagyban befolyásolja egészségi állapotuk. A járás e téren szép eredményeket ért el. A fertőzéses elvetélést az év végére az utolsó három szövetkezetben — Nagykeszin, Kolozsnémán és Gútán is felszámolják. A gümőkórt az év folyamán 9 szövetkezet likvidálja, s így 30 falu szarvasmarha-állománya válik TBC-mentessé. 1965 végére pedig 3 %-ra csökkentik a fertőzöttséget. A tehéngondozók előtt a következő feladat áll: 1964 végére 2000 literre emelni a tehenek átlagos tejhozamát, s ezt jövőre még 200 literrel fokozni. A járásban eddig 14 szövetkezet szakosította termelését a szarvasmarha-tenyésztésre. Főleg ezek számára fontos, hogy az egészséges, nagy termelőképességű utódok kinevelése érdekében alkalmazzák az itatásos borjúnevelés módszerét. A terv szerint év végéig ezt 25 szövetkezet vezeti be, mintegy 2200 borjút nevelnek majd így. A sertéstenyésztők sem idegenkednek az újtól. Alkalmazzák az Aureovit C—20-at, a kékgálicot és más biostimulátorokat. Fő céljuk megtartani a 100 hektáronkénti 90—100 darabos állatsűrűséget, melyből 13—14 az anyadisznó. Az eladási tervek teljesítésében nagy hajtóerőt jelent a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság által megszervezett szocialista munkaverseny, melyben a járás valamennyi szövetkezete résztvesz. A versenyt negyedévenként értékelik, a legjobb eredményt elérő szövetkezetei vándorzászlóval, és pénzzel jutalmazzák. A múlt év utolsó negyedében valamennyi termelési mutató értékelése alapján a karvai szövetkezet került az első helyre. A jövőre való tekintettel nem ártana azonban, ha a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság a verseny keretein belül növelné az anyagi érdekeltséget. Kezes Evsa Ezer hektárra rúg a tartalék Járásunk szövetkezeti konferenciáján Vajda István mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetőjé— nek beszámolója nemcsak számokat közölt az elmúlt időszak termeléséről, de ugyanakkor megszívlelendő gondolatokat vetett fel mindazok számára, akiknek szívügye a mezőgazdasági termelés problémáinak megoldása. Járásunk szövetkezetei az 1961/62. években nem érték el a tervekben előirányzott termelési szintet, sem a gazdaságosság irányszámait. Sőt, az 1962. évben az előző esztendő termelési szintjét sem érték el, és így még kedvezőtlenebbül alakultak azok a mutatók, melyek azt jelzik, hogy a hazai szükségletet milyen mértékben tudjuk kielégíteni saját termelésből. Az 1965. esztendő nyerstermelése már az előző évvel szemben 10,7 °/o-os emelkedést mutat. Elemezzük egy kicsit mindazt, amit ez a biztató szám takar. A kukorica 36,7 q/ha szemestermése 17 032 000 koronával, a cukorrépa 8 172 000 koronával és a zöldségtermesztés 4 443 000 koronával teljesítette túl tervét, viszont a nyers mezőgazdasági termelés lemaradásában a növénytermelés szakaszán a gabonafélék 26,2 °/o, a heremagok és más szálastakarmányok 23,2 %-os arányban vettek részt, így a takarmányalapnak egy ha-ra eső része csak 8 %-kal növekedett, mert a kukoricatermés részben pótolta a gabonabeadások terén mutatkozó felvásárlási hiányt. A növénytermelés eredményei gazdagabbak lehetnének, ha rugalmasabban kihasználtuk volna e téren a rejtett tartalékokat. Tavaly a kevésbé termő rétek és legelők, nemkülönben az eléggé ki nem használt területek termékenyebbé tételében lassúnak bizonyultunk. Ezernyi hektárra rúg az a tartalék, amit 1970-ig nyerhetünk a Zsitva és Nyitra folyók szabályozása révén, nem is szólva arról, hogy ezek lecsapolásával kapcsolatban az öntözéses gazdálkodás problémáját is előbbre visszük. Talajjavító szövetkezeteink a tervezett 11 akcióból 1963-ban csak négyet fejeztek be. Járásunkban 4000 ha-ra van öntözőberendezés, de hozzávetőleges számítás szerint ezeknek Vi részét nem üzemeltették. A többi berendezés is javarészt csak a kertészetet szolgálta, csupán Hűl és Udvard községekben öntöztek nagyobb méretben takarmányféléket. Az istállótrágyázás 25 %-os optimális megvalósítását fékezi a szarvasmarhák sűrűségének viszonylagos alacsony szintje (100 ha-ra 47,3 db az országos 54 darabbal szemben) és az utóbbi évek jelentős szalmahiánya. De tegyük hozzá nyomban, ha mindenütt szakszerűen kezelnék az istállótrágyát, 67 %-ról 80 %-ig fokozhatnánk a szükségletet, a hiányt pedig teljes mértékben tudnánk fedezni 200—250 Tizenöt százalékkal emelik a termelést ezer m3 jó minőségű komposzttal és a zöldtrágyázás intenzívebb bevezetésével. Járásunk egyik főprofiljával, a gabonaterméssel sehogy sem lehetünk elégedettek, különösen a búza termelésénél nagyok az ingadozások. Járásunkban a nitratáció aránylag gyorsan tért hódított, de itt sem szabad egyoldalúnak lenni, sokan megfeledkeztek arról, hogy bizonyos fajta műtrágyákat ősszel kell adagolni a szántással egy időben. Bátran elmondhatjuk, hogy a takarmányok termelése terén az elmúlt évben jelentős előrehaladást értünk el. A kukorica 36 q/ha szemtermése 35,6 %-kal, a takarmányozás céljára termesztett cukorrépa 331.7 q/ha termése 41,8 %-kal, a tejes-viaszos érésű silókukorica 380 q/ha termése 41,9 %-kal nagyobb, mint az utolsó hat év átlaga. Az állattenyésztésben 1963-ban a nyers mezőgazdasági termelésben 14.7 %-kal lemaradtunk, viszont a piaci értékesítő tervével egyenesh jutottunk. Az 1962 es évvel szembei a nyers mezőgaz dasági termelés 12 392 000 koroná val növekedett, csupán a tejné csökkent 630 00011 terrel a termeiéi szintje a tehénáilo mány 1223 darabbal történő csökkenése, vaiamint minőségi romlási miatt. Örvendetes előrehaladásról számolhatunk be a baromfitenyésztő: terén, ahol 90 000 darabbal gyarapodott az állomány és ennek 17,7 %-ái mélyalmon tartjuk és tojóházakbai neveljük. Az egy tojóra eső hozam a; 1961-es évvel szemben 29 darabba emelkedett, az egy ha-ra eső termelés átlaga 228 darab. A sertéseknél az egy hektárra est termelés háxom esztendő viszonylatában 51,5 kg-ról 76,5 kg-ra emelkedett, ami a termelési alap azonos volt! mellett a hizlalási idő rövidítését, aza; a gazdaságosabb termelést jelenti. A: új technológia térhódítása jelentő: segítséget nyújtott a termelési feladatok teljesítésénél az elmúlt háron esztendőben. Amíg 1960-ban 87,5 hf szántó, addig 1963-ban már csak 5< hektár jutott egy traktorra. A gépesítés magas foka mellett tanúskodj! a Párkányi Állami Gazdaság, amely í 822 hektárnyi kukorica begyűjtéséi kombájnokkal végezte. Különösen jó munkát végeztek i komplexbrigádok tagjai Köbölkúton Bélán, Udvardon, Érsekújvárott é; Tardoskedden. A beruházások terén a fejlődés a: elmúlt három évben a férőhely-kapacitások építésében mutatkozott met legmarkánsabban. Férőhelyeket építettünk 10 704 szarvasmarha, 17 000 db sertés és 45 250 db baromfi részére. Ebben az időszakban a 103 milliós beruházási keretből csak 11625 000 korona jutott talajjavítási célokra, viszont 1963-ban már változik a helyzet olyképpen, hogy a keretből 25 %-ot fordítanak talajjavításra és az ezzel összefüggő gépi eszközök beszerzésére. Amilyen érdeklődéssel hallhatták a szövetkezeti küldöttek a beszámolót, olyan hozzáértéssel hangzottak el a vitafelszólalások is. Nagy Gyula elvtárs, a szímői 2000 hektáros közös gazdaság elnöke felszólalásában ízelítőt adott az 1963-ban elért eredményekből; egy ha területről a járásban a legtöbb tejet, 435 litert, 168 kg húst és 255 db tojást adtak a dolgozók asztalára. Sikerük egyik titka az, hogy évek során a többéves takarmányok területe nem csökkent 22 % alá, a sertéstenyésztésben sikeresen alkalmazzák takarmányként a cukorrépát, melyből hektáronként 400 mázsát termeltek, kukoricából is 38 mázsát takarítottak be. Náluk törvény a magas .termést biztosító vetőmag használata, kukoricából még a háztáji földekbe is /hibridvetőmag kerül. Viszont szorít a »csizma az anyakocák férőhelyének 0 kapacitása körül, ahol a hiány majdfenem 100 %-ot mutat, így aztán nem gcsoda, hogy csak egyetlen sertésgon«dozó ért el 12 darabos elválasztást egy kocától. A szövetkezet végigjárta azt a pénzügyi kálváriát, ahol a száraz etetéstől a nedves etetés kipróbálásáig bizony nem éppen hatékony kiadásokra fordították a beruházási összeget. Petrás Stefan, a komjaticei elnök felszólalása sem nélkülözi a bíráló megjegyzéseket. Az elmúlt évben a zöldség értékesítése körül — a kereslet és a kínálat bonyolult útvesztője révén — szövetkezeteink kb. 2 000 000 korona kárt szenvedtek, de kevesebb vitamin jutott a közellátás részére is. Az elhangzott vitafelszólalásokból kicsendült, hogy a szövetkezetek felkészültek az ez évi feladatok maradéktalan teljesítésére. Gábris József Nagyobb összhangot a termelési ágak között losonci járási szovetKezen Konferencia beszámolója és az élesen bíráló felszólalók feltárták a tervezésben és az egyes termelési szakaszok közötti mutatkozó ellentéteket, amelyek következtében az utolsó három évben csökkent a hús-, a tejtermelés, az anyakocák és a juhok száma. Lemarad a zöldségtermesztés fejlesztése is. VIRÁG VAGY ZÖLDSÉG A járásban kevés jólmenő kertészettel találkozunk. Ezek közül számottevő a szécsénkei, ahol Hornyák iőkertész vezetésével hektáronként Í2 262 korona tiszta bevételt értek el. Á kertészetek többségében azonban messziről sem közelítik meg. ezt a ízintet. A járási termelési igazgatóság a zöldségtermesztés fellendítésének érdekében 18 000 m2 alapterületű melegágyat tervezett. Viszont meg kell jegyezni, hogy Kalondán 1500 m2 területű üvegházzal rendelkeznek, de főleg virágtermesztés céljára használják. Többszörös bírálat után zöldpaprikát is termesztenek, de mivel nem volt elég szenük, a paprika rossz minőségű és a felvásárlószervek nem vették át. Ezek után felmerül a kérdés, érdemes-e több üvegházat építeni, ha a meglévőt sem tudjuk ellátni szénnel és a kitermelt zöldség nem kerül a piacra? EZER DARABBAL BŐVÍTIK A JUHÁLLOMÁNYT Főleg a járás északi részén, a tanyavilágban, száz meg száz hektár juhlegelő terül el. Ennek ellenére a mezőgazdasági üzemek egymás után szüntették meg a nyájakat. Ennek oka a lelketlen bürokratikus tervezés volt. Egyes szövetkezetek úgy gondolták, ha a nyájat megszüntetik, jobban teljesíthetik majd tejeladási kötelezettségüket, mivel a juhtenyésztésből eredő termékeket nem számították be a tejeladás teljesítésébe. A járási termelési igazgatóság már a múlt évben rájött a baklövésre, és 997 darabbal emelték az anyajuh-állományt, így 100 hektárra 25 db juh jut. Néhány szövetkezet példája bizonyítja, hogy a juhtenyésztés kifizetődő. ,A nagyfalusi juhász például 4,69 kg gyapjút nyírt darabonként. Ján Garaj, az abelovái szövetkezet juhásza pedig 24 kg sajtot termelt anyajuhonként. A juhtenyésztés nem fékezi a szarvasmarha-tenyésztés fejlődését. Kismulyadon 100 hektáronként 93 juhot, 75 szarvasmarhát (ebből 27 tehén) tartanak és egy laktáciő alatt átlagosan mégis 2523 liter tejet fejnek. A terv szerint idén 1000 darabbal bővítik a juhállományt. Az állattenyésztés ezen ágának felkarolása nagyon helyes, mert így ki tudják használni a lejtős hegyi legelőket és a szövetkezetnek a virágzó juhászat jó hasznot hozhat. MALACHIÁNY MIATT ÜRESEK A NAGYHIZLALDÄK Néhány szövetkezet sertéshústermelésre szakosította állattenyésztését. Viszont azzal nem számoltak, hogy a nagy befogadóképességű hizlaldákba sok malac kell. Általában a malacnevelés „mostohagyerek“. A megszületett malacok 12 % elpusztul, sőt Bolgáromban az elhullás elérte a 48 %-ot. A malacok főleg a téli hónapokban pusztulnak, mert a szövetkezetek nem rendelkeznek megfelelő malacneveldékkel. Nagycsalomiján, Hidvégen és máshol a szövetkezeteknek saját kezdeményezésekkel kellett a hideg ólakat átépíteni, padlásolni. A felszólalók szerint a sertéshústermelés akkor volna kifizetődő, gazdaságos, ha a nagyhizlaldák szükségletének megfelelően az illetékes szövetkezetek anyakocatenyésztéssel is foglalkoznának. Kliaszki Bertalan, a tőrincsi szövetkezet küldötte elpanaszolta, hogy a 600-as hizlaldában Csehországból és Léva környékéről vásárolnak malacokat. Kiszámította, hogy a saját nevelésű malac a szövetkezetnek 196 koronájába kerül, a vásárolt malac viszont 20 kg-os átlagsúlyt számítva, 420 koronába. A malachiány miatt csak 500 mázsa sertéshúst termelnek évente, viszont ha volna elég malacuk, 1200 mázsa húst is adhatnának a közellátásnak. A járási termelési igazgatóság a bírálatot figyelembe véve több gondot fordíthatna malacneveldék építésére, mert enélkül nem termelhetnek elegendő húst a nagyhizlaldák. Hasonló a helyzet a baromfitenyésztésben is'. Molnár Imre, az ipolynyéki szövetkezet elnöke, szintén bírálta a tervezőket. Szövetkezetüket szarvasmarha és baromfitenyésztésre szakosítják. Viszont nincs megfelelő csirkeneveldéjük, és így nem tudnak elég fiatal tyúkot biztosítani a tojópavilonok számára. Az új gazdasági évben tehát az egyik legfontosabb feladat a losonci járásban a termelési szakaszok közötti összhang megteremtése. Balta József A trebisovi járásban megtartották a szövetkezeti konferenciát, mely a VI. szövetkezeti kongresszus szellemében zajlott le. A beszámolóból, melyet Pastírik elvtárs, a járási termelési igazgatóság vezetője tartott, kitűnt, hogy az elmúlt három év alatt — a két konferencia közötti időszakban — a szövetkezetek gazdaságilag lényegesen megerősödtek. Javult a közös tulajdonhoz való viszony, mélyebb gyökeret vert az új technika és technológia, emelkedett a szövetkezeti .tagok szakképzettsége. A szövetkezetek példásan teljesítették az állattenyésztési termékek eladási tervét, javult a munkaszervezés, nagy méretet öltött a szövetkezetesek anyagi érdekeltsége a termelésben. Jól működtek az állandó trágyakezelő csoportok a nagykaposi, zétényi, csicseri, cejkovi és más szövetkezetekben. Az említett eredmények mellett sem sikerült azonban mindig tisztázni a termelés körül adódó problémákat. Elsősorban a növénytermesztést kell említenünk, mely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Gabonafélékből jóval alacsonyabb volt a hektárhozam a tervezettnél. Szemeskukoricából a járási átlag 19 mázsa. A cukorrépából sem érték el a várt hozamot. Ezekből a termékekből nem teljesítették az eladási kötelezettségüket sem. A takarmánytermesztésen is csorba esett. Járási méretben alig 50 %-ra fedezték a szükségletet. Ez természetesen hanyatlás okozója az 'állattenyésztésben. Bodrogszerdahelyen, Ladmócon és sok más szövetkezetben alig érték el az 500 literes tejhozamot tehenenként. A kevés takarmány következtében leromlottak az állatok. így nem teljesítették tejből, tojásból és sertéshúsból sem az eladási tervet. Alacsony színvonalon áll mind a szövetkezetek közötti, mind a’ szövetkezeten belüli szocialista munkaverseny. Elégtelennek bizonyult a dolgozók szakmai nevelése, az élenjáró szakemberek és újítók bevált munkamódszereinek terjesztése. Nem tanúsítottak kellő fontosságot és nem segítették kellőképpen a szocialista munkaverseny magasabb formájának kibontakozását, a szocialista munkabrigádok mozgalmának kiszélesítését. A vitafelszólalásokban bírálták a beruházási építkezések fogyatékosságait, a nem bevált mezőgazdasági gépek ráerőszakolását a szövetkezetekre és számos más dolgot, mely a mezőgazdasági termelés fejlesztésére kedvezőtlenül hatott. Tóth elvtárs, a vojkai szövetkezet elnöke-vitafelszólalásában méltatta azokat a változásokat, amelyek szövetkezetükben a termelés javát szolgálják, és említést tett azokról a feladatokról, melyeket idén megvalósítanak. Többek között a borjúnevelésnél áttérnek a fölözött tej itatására, bevezetik a szakaszos legeltetést, rendszeresen ellenőrzik majd az állatok hasznosságát, és minden munkaszakaszon az anyagi érdekeltségre törekednek. A dolgozókat a munka mennyisége és minősége alapján jutalmazzák. A konferencia a XII. pártkongresszus által kitűzött feladatok elérése érdekében a következő feladatokat tűzte ki célul: A mezőgazdasági termelést ebben az évben 15,45 %kai enjelik az 1963-as évhez viszonyítva. Gabonafélékből 23, kukoricából 31, cukorrépából 270 mázsás átlagos hektárhozamot érnek él. Tehenenként átlagosan 1600 liter tejet fejnek ki, és minden 100 darab tehéntől 74 borjút nevelnek fel. A tehénállomány felújítására 100 darabonként 24 üszőt nevelnek. A hízómarháknál átlagosan 0,80 és a sertéseknél 0,30 kg súlygyarapodást érnek el. Minden tyúktól 105 darab tojást nyernek. Anyakocánként 10 malacot nevelnek fel. Határozatként fogadták el, hogy minden talpalatnyi földet a leggazdaságosabban használnak ki. A szövetkezetekben megalakítják a trágyakezelő csoportot. Idén 221190 köbméter komposztot készítenek és 11 624 hektár szántóföldet meszeznek. Nagy gondot fordítanak a takarmánynövények termesztésére és nagyhozamú növényeket termesztenek. Ahol csak lehetőség nyílik rá, előnyben részesítik a gépeket. Gabonaféléket 18 690, kukoricát 2 405, és takarmányt 2 380 hektárról takarítanak be komplex gépesítéssel. A kitűzött feladatok eléréséhez szükséges, minden szövetkezeti tag aktív bekapcsolódása a termelésbe. Jablonci Lajos
