Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-21 / 24. szám

Két kongresszus között

Nemrégiben Fámádon jártunk. Avégből, hogy keressük, kutassuk vajon a több mint kétezer hektáros szövetkezet közel négyszáz tagja mekkorát lépett a megszilárdulás, a fejlődés útján az V. kongresszus óta eltelt három év alatt__S a fejlődés jeleire rá

is leltünk, amelyek mind-mind azt mutatják: sikeres három esztendőt hagytak maguk mögött.

Bizonyítékok: amíg három évvel ezelőtt az egy hektárra eső bruttó termelés értéke 5164 koronát tett ki, addig tavaly már 6432 koronát könyveltek el; a tiszta jövedelem 2034 koronáról 3202 koronára emelkedett. Alapeszközeik értékét csaknem megkétszerezték: a 7 520 000 Kcs 13 236 000- re növekedett.

Kétségkívül a tagok jobb munkaviszonyának, a tökéletesebb munkaszervezésnek, s a közös vagyon védelmének tudható be az is, hogy míg három évvel ezelőtt (1960-ban) 27 094 korona értéket termelt ki egy állandó dolgozó, addig a múlt évben már 31 766 koronát.

Természetesen, a közös vagyon értéke is jelentősen gyarapodott —

9 606 000 koronáról 16 350 000 koronára, ami évente több mint kétmillió korona. Ez aztán a tagok közösből eredő jövedelmének megszaporodására is kihatott. Míg 1960-ban összesen 3 195 000 koronát fizettek ki a munkaegységekre. addig az elmúlt gazdasági évben már közel ötmillió koronát — vagyis egy állandó dolgozó évi pénzjövedelme a háztájiból eredő jövedelmen kívül, a három évvel ezelőtti 8855 koronáról 12 254 koronára szökött fel.

De nemcsak anyagiakban, szellemi téren is gazdagodtak a farnadi szövetkezetesek. 1960 óta szövetkezeti klub működik a faluban. Az erre szükséges kiadásokat a művelődési alapból fedezik. Magnóra, televíziós készülékre

10 800 koronát, s egyéb kulturális célokra 20 000 koronát fordítottak az utóbbi időben.

Az EFSZ-ek V. kongresszusa óta a tagok közül nyolcán mesteriskolái szakképesítést szereztek, ketten tévúton, hárman pedig bentlakásos iskola keretében folytatják tanulmányaikat, hogy az érettségi birtokába jussanak. Tehát, a szövetkezet vezetői gondoskodnak a szakkáderek utánpótlásáról. De jól tennék, ha mezőgazdasági főiskolára is küldenének valakit, hogy a jövőben ne szoruljanak „magasiskolás káder behozatalára“.

Nagyon is helyénvalónak tartjuk, hogy a tagok szaktudásának gyarapítását szaksajtó járatásával is igyekeznek elősegíteni. A legutóbbi határozat alapján mostmár a szövetkezet valamennyi tagjának jár majd a Szabad Földműves, amelyet hasznos segítőtársuknak tartanak.

A farnadi szcvetkezetesek friss észjárására jellemző, hogy idejében felismerték: a növénytermesztésben dolgozó négy állandó csoport már nem szolgálja a fejlődést. Ezért felszámolták ezt a szervezési formát. Mivel a gépesítés előretört, két csoportból álló kompi exbrigádot létesítették. A kétfelé osztott határ, az egyenlő termelési lehetőségek megteremtése jó alapot nyújt a nemes vetélkedésre, a termelési versenyre. Múlt év őszétől már a nyerstermelést veszik figyelembe a verseny értékelésekor ...

A kertészeti csapatot, valamint a szőlészeti csapatot is a komplexbrigádhoz csatolták. Majd a gyakorlat dönti el, helyesen cselekedtek-e vagy nem.

Természetesen, a szocialista munkaversenyt értékes vállalások is alátámasztják. A folyamatos, időnkénti és egyszeri premizálásról nem is beszélve, ami hajtómotornak számít. Érdemes megemlíteni, hogy a 392 tág közül 354-en vállaltak kötelezettséget a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója tiszteletére. A 38 egyéni és három kollektív vállalás értéke 131384 korona. Ha e vállalásokat teljesítik — reméljük, hogy az adott szót tettek követik —, akkor terven felül 11 600 liter tejet, 24 000 tojást, 36,81 mázsa húst adnak a közellátás részére az állatgondozók, s 175-tel több malacot választanak el a tervezettnél. Ez év július 1-ig fel akarják számolni a TBC-s marhaállományt. A komplexbrigád tagjai 10 711 korona értékű üzemanyagot takarítanak meg, öt százalékkal csökkentik a pótalkatrészekre fordítandó költséget. A gabonaféléket teljes egészében kétmenetesen taka+ Mostanig az emberiség 1500 növényt termesztett (a dísznövényeken kívül). Ezek a Föld megművelt területeinek 950 millió hektárját foglalják el, vagyis a szárazföld 70 százalékát.

■+ A lévai szőlőkben álló többszáz esztendős tölgyet mindmáig Rákóczi fájának nevezik, mert a kuruc fejedelem állítólag ennek árnyékában pihent meg lévai tartózkodása alatt. II. Rákóczi Ferenc 1705. január 3-án Léván tartott tanácskozást hadvezéreivel.

rítják be. Az őszi mélyszántást november 20. helyett november 15-én fejezik be.

Ami az új technológiát illeti, nem idegenkednek tőle a farnadiak. Arra törekszenek, hogy a termelési költségeket csökkentsék. így például egy hektárnyi gabona összes munkálataira (talajelőkészítés, vetés, növényápolás, betakarítás) mindössze 12 munkaegységet fordítanak. Ezt azáltal érik el, hogy érvényesül a termelés nagyüzemi technológiája.

A herefélék meleglevegős szárítását költségesnek tartják, így a hideglevegős szárítási módszert alkalmazzák, már 1961-től. Kezdetben, tapasztalat híján saját kárukon tanultak. A kazalozók a „bakok végeit is berakták, s így az értékes takarmány megégett". Azóta már ügyelnek arra, hogy efféle hibát ne kövessenek el.

Ezelőtt két hónappal vezették be a Garst-féle takarmányozást 146 darab hízómarhánál. Az őrölt kukoricacsutkát melasszal vegyítve takarmányozzák. Egyelőre még kevés tapasztalattal rendelkeznek. Annyi bizonyos hogy hízómarhák nem a legszívesebben fogyasztják. Legalábbis az állatgondozók így vélekednek róla. Mindenesetre, ha ez a kísérletezés mégis eredményre vezetne, közöljék a sajtóval.

Ugyancsak szívesen vennénk, ha megírnák az amerikai cukorcirok termesztésével kapcsolatos tapasztalataikat. Annál is inkább, mert — ahogy mondották — a 45 mázsa szemtermés, valamint a 400 mázsa zöldanyag hektáronként, bizony jelentős hozam. Tavaly öt hektáron termesztettek amerikai cukorcirkot, az idén már 10 hektáron akarják termeszteni.

Miben látják a szövetkezet továbbfejlődését? Elsősorban a földterület maximális kihasználásában. 42 hektár kishozamű rét iecsapolásával és feljavításával számolnak. Sajnos, vízforrásaik nincsenek, így kizárólag csak a kutakból történő öntözés jöhet számításba.

Mindenekelőtt megoldásra vár a műtrágya szakszerű tárolásának kérdése. Vegyszeres gyomirtásra szeretnének áttérni (evégből már szerezték némi tapasztalatot a magyarországi termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban).

Szeretnék kialakítani mihamarabb a saját szarvasmarha-törzsállományt. Egyelőre itt szorít legjobban a csizma.

Tovább tökéletesítik az anyagi érdekeltség, a jutalmazási, illetve premizálási rendszerüket.

Irányt vesznek a hüvelyes keverékek silózására. Egyenlőre vetőmaghiány mutatkozik. Ajánljuk, ebben az ügyben forduljanak a dióspatonyi szövetkezethez. Kalmár elvtárs, az említett szövetkezet elnöke — közbenjárásunkra — ígéretet tett, hogy kiszorítanak néhány mázsányit az övékből.

Az EFSZ-ek VI. országos kongreszszusától azt várják még a többi között, hogy foglalkozzék a mezőgazdasági gépek minőségének kérdésével, a pótalkatrészellátással, s nem utolsó sorban az istállótípusok kérdésével. Szerintük legjobban bevált a K—96-os tehénistálló — a négysorosra nagyon rázif ettek.

N. Kovács István

® A szepsi gépállomáson bevezették a traktor-főjavítási munkavonalat, amelynek segítségével lényegesen növelték a javítási munkák minőségét. A gépállomás 154 dolgozója kapcsolódott a munkaversenybe és kötelezettségvállalásuk értéke tavaly több mint 1 070 000 koronát tett ki. A munka észszerűsítésére vonatkozó javaslatok közül tavaly négyet megvalósítottak, és ezzel 148 448 Kcs-t takarítottak meg.

(Bohus Nemcek, Kosice)

9 A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére a radi szövetkezet traktorosai és gépjavítói Bagos Zoltán vezetésével versenyre keltek a szocialista munkabrigád címért. Ez alkalomból kötelezték magukat, hogy minden mezőgazdasági munkát idejében és minőségileg végeznek el, gondoskodnak a gépek jó karbantartásáról, élettartamuk meghosszabbításáról és gazdaságos kihasználásáról. Ezenkívül a csoport tagjai szakmai tudásuk fejlesztése érdekében szaklapokat tanulmányoznak. Február végén befejezték a gépek javítását és felkészülten várják a tavaszi munkák megkezdését. (Király Mária, Rád)

<j$ A kassai járásban levő szesztai szövetkezet fejőnői kötelezettséget vállaltak, hogy az évi tejeladási tervet október végére teljesítik. Ez évben 35 000 liter tejet adnak el terven felül, s ebből 1500 litert az első negyedévben. Az év első hónapjaiban elért tejtermelési eredmények azt bizonyítják, hogy vállalásukat valóra is váltják. Február végéig már 2000 liter tejet adtak el terven felül. A baromfitenyésztők is már 18 000 tojással adtak többet a tervezettnél a közellátás céljaira. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának, valamint hazánk

felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a hús eladási tervét is 208 százalékra teljesítették, és február végéig 365 mázsa hússal többet adtak el a tervezettnél. (Iván Sándor, Kassa) % Rappon a múltban sok mulasztás történt a gépek kezelésénél. Több gép csupán azért esett ki a munkából, mert a karbantartást elhanyagolták. Ezért a szövetkezet évzáró taggyűlése határozatot hozott, amelynek alapján a traktorosok kötelesek rendszeresen elvégezni gépeik karbantartását, a gépesítő pedig állandóan ellenőrzi majd a karbantartás minőségét. A gépeket elhanyagoló szövetkezeti tagok ellen eljárást indítanak.

(Sólyom László, Losonc* Q -A lakszakállasi szövetkezet tavaly 23,03 koronát fizetett munkaegységenként, zárszámadáskor pedig hét koronát osztottak szét. A tagság tehát elégedetten kezdi a tavaszi munkákat. Már március negyedikén hozzáfogtak a tavaszi árpa vetéséhez.

(Bajcsi Jenőné, Lakszakállas) 9 A komáromi keltetőüzem Bástya

5-ös részlegén március 3-án kikeltek az első kiskacsák, összesen 1790 darab. Az üzem célja, hogy fajtatiszta Pekingi kacsákkal lássák el a tenyésztőket. Jelenleg 18 597 tojás van a keltetőgépekben.

(Gál Tibor, Komárom) ® A lukanyényei EFSZ tavaly bevezette az itatásos borjúnevelést. Az első félévben 70—75 dkg-os súlygyarapodást értek el, októberben már 80 dkg-ot, novemberben és decemberben pedig 83 dkg-ot. A borjak gondozói Mihály Imréné és Diós József. Példájuk bizonyítja, hogy nem kell félni az új módszerektől.

(Sólyom László, Losonc)

A z udvarnoki szövetkezetnek már régi terve, hogy egyesíti gazdaságát valamelyik szomszédos EFSZ- szel. Két gazdaság jöhetne számításba: Szádellő és Méhészke. Elsőnek a szádellőiek jelentkeztek.

— Meggondoltuk; egyesülünk. Nem ér ez így már semmit. Pár hektáron nem tudjuk rendesen kihasználni a gépeket. Sok kézi erőre lenne szükség, dehát hol található ez meg a 180 lakosú községben, mikor a fiatalokat csak reggel és este látjuk a faluban? Ha egyesülünk, kibővül a határ, jobban kihasználhatjuk a gépeket és a munkaegység értéke is emelkedik.

A méhészkeiek sokáig gondolkoztak. Fontolgatták, mérlegelték a lehetőségeket. Nem akartak „csak úgy“ beleugrani a bizonytalanba. Hiszen a méhészkei szövetkezet a kassai járás legjobbjai közé tartozott. Kezdettől fogva jól gazdálkodtak. A 140 lelket számláló község úgy összetartott, mint egy nagy család. Ha az egyik bajba jutott, kisegítette a másik. De mindig a közös volt az első. Az eredmény meg is mutatkozott. Az utolsó évzárón 8 korona osztalékot fizettek munkaegységenként a 10 korona előleghez. Szilárd alapokon állt a szövetkezet, az utolsó évben mégis mintha kissé megingott volna. Nem a munkaerkölcs romlott le, hanem az amúgy is kicsi határ lett még kisebb. A szántóföld javát, s a legelő jó részét lefoglalta a Kelet-Szlovákiai Vasműhöz tartozó mészkőbánya. Legelő nélkül pedig nincs jó állatállomány.

Ilyen viszonyok között mihez kezdjenek? Hiába makacskodnak, nyújtják az egyesítés időpontját, előbb-utóbb úgyis sor kerül rá, mert ilyen gazdaságnak ma már nincs jövője. Sok töprengés után aztán mégis beadták a derekukat.

Reményteljes egyesülés

Egy év leforgása után megtarthatták az egyesítő taggyűlést. A szövetkezet vezetőségét igazságosan választották meg. Mindhárom községből kettőt-kettőt.

A három szövetkezet közös vezetősége öt napig gyűlésezett. Sok probléma merült fel. Három szövetkezet meghonosult szokásait kellett összehangolni. Három jól bevált házirendből kellett egyet csinálni. Volt min vitatkozni, míg állást foglaltak, mert mindegyik község a magáét tartotta a leghelyesebbnek. De a végén mégis sikeresen célbajutottak.

Csak egyben nem tudtak megegyezni. Mi legyen az egyesített község és szövetkezet neve. Mindhárom község küldöttei szigorúan ragaszkodtak a magukéhoz. Próbálgatták így is, úgy is, összeragasztgatták a három falu nevét, kiszedett betűkből állítottak össze egyet — de nem ment. Végül is megunták a sok huzavonát, s a névadást elhalasztották.

így látják az egyesítést

Korcsmáros Dezső már 12 éve traktoros. Olyan ember ő, aki „meghalna“ a szövetkezetért — az elnök, s munkatársai legalább is ezt állítják róla. Szókimondó, jókedvű, de nincs olyan munka, amit el nem végezne. Ha reggel hatkor Tornán vagy Szepsiben kell lennie a traktornak — idejében ott van. S ha nem akarják kiadni az abrakot, addig káromkodik, míg meg nem kapja, de üresen nem megy el. Tíz körömmel védi a szövetkezet igazát.

Méhészkei lakos, de már több éve az udvarnoki szövetkezet legjobb traktorosa. Ezentúl már nem tesz különbséget a két falu között. Mindkettő határát a magáénak mondhatja.

— Az egyesítés? Csak jót hozhat. A 826 hektár szántóföldön az eddiginél jobban gazdálkodhatunk. A föld mindhárom község határában különböző összetételű. így a növényeknek megfelelően választhatjuk meg a talajt. S a gépek ... tudja mit jelent az, hogy most már 18 kerekes és 2 lánctalpas traktorunk lesz? — kérdi, s úgy csillog a szeme, mintha az összes gép csakis az övé lenne.

Vérbeli traktoros. Örül annak, hogy sok a gép, könnyebb lesz a munka, nem kell annyi kézi erő. Megszűnik az állandó sápítozás, hogy kevés a munkaerő. A munkaszervezés is jobb lesz. Udvarnok mindig elsőként kezdte a vetést és általában a tavaszi munkákat. Most közös erővel hamarabb elvégezhetik, s mire az időjárás Szádellőn és Méhészkén is megjavul, már teljes erővel oda irányíthatják a gépeket.

* * *

Méhészke olyan kicsi falu, ha az ember bemegy az egyik végén, pár lépést tesz s azt veszi észre, hogy már a másik végére ért. Én is így jártam. Jóformán körül sem nézhettem, máris a falu felső végén, Molnár Bálinték háza előtt voltam.

Molnár Bálintné derék, pirosarcú, beszédes fiatalasszony. Öt gyermek édesanyja. A szövetkezet állandó dolgozója. Hat évig mint sertésgondozó dolgozott, most már ötödik éve tizenöt tehenet gondoz és fej. Férje eddig elnök volt, az egyesítés után főzootechnikus lett. A fejésen kívül ott a me-Az elnök (balodalt) az EFSZ traktorosával, Korcsmáros Dezsővel.

Szabó Sándornak feleségével együtt vedrekben kell széthordania a takarmányt.

zei munka, a gyerekek ... Bizony fáradságos és néha nagyon hosszú a nap.

— De azért sírni tudnék, ha ott kellene hagyni a teheneimet. Nagyon megszerettem ezt a munkát. Nem kell messze mennem, itt az istálló a kertünk végén. Egy ugrás, s már ott is vagyok — mondja nevetve.

Idén sok a gondja, mert kevés a takarmány. Ugyancsak be kell osztania, hogy kitartson az újig. De a nagy takarékosság ellenére is szép eredményt ér el. A jelenlegi napi átlag tehenenként 5,7 liter. S ez határozottan arra vall, hogy sokat törődik az állatokkal.

— Ha mindenki becsületesen, szívvel-lélekkel dolgozik majd az egyesített szövetkezetben is, az eddiginél jobb eredményeket lehet elérni. A két község példát vehet a méhészkeiektől, akik eddig igazán megálltak helyüket. Remélem a szövetkezeti tagok összetartanak majd. S ez pedig csakis jobb munkát eredményezhet. Ami az én munkámat illeti, továbbra is fejönő maradok, mert az állatok csoportosítása után a tehenek Méhészkére kerülnek.

Talpraesetten, józanul beszél Jövőt lát az egyesítésben.

* * *

Udvarnoktól negyedórányi járásra esik Szádellő. A gyönyörű völgy torkolatánál úgy lapul meg a kis falucska, mint félénk gyermek, az édesanyja szoknyájánál.

A falutól egy dobásnyira fekszik a pár épületből álló gazdasági udvar. Az anyasertések istállója hideg, egészségtelen fabarakk. Míg végigmegyek rajta, arra gondolok, hogy ezeknek a malacoknak is megváltásként jött az egyesítés. Az állatok csoportosításakor legalább rendes, meleg istállóba kerülnek. A gondozóknak sem könnyű a dolguk. Vedrekkel kell széthordaniuk az ennivalót, s talicskán kivinni a trágyát.

Szabó Sándor a feleségével együtt éppen a „vacsorát“ melegíti. Harmincnyolc anyasertés és seregnyi malac várja a meleg moslékot. Ennyi állatot gondoz már másfél éve. A felesége csak kisegíti őt. Kell a segítség, mert a vedrekkel elég szaporátlan az etetés. Még csoda, hogy ilyen körülmények között a múlt évi malacelválasztás anyánként 11,5 darab volt.

Arra a kérdésre, hogyan látja az egyesítést. Szabó Sándor megfontoltan így válaszol:

— Hát, mit mondjak magának? Elég ha megemlítem, hogy amióta egyesültünk, jobb a takarmányelosztás. Nekünk pedig az a fontos, hogy bőven legyen mit adni az állatoknak. Éppen itt az ideje, hogy az istállót kicseréljék. Egyszóval: sok jót várok az egyesítéstől.

* * *

Szövetkezeti tagok, vezetők véleménye: az eddiginél csakis jobbat hozhat az egyesítés. Ezt mindnyájan érzik és azt is, hogy ha kitartóan, összefogva dolgoznak, munkájuk meghozza gyümölcsét. Zsebik Sarolta

1964. március 21.