Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-21 / 24. szám
Ä kenyér és a nitrogén Különösnek tűnik, de mégis történelmi igazság az .hogy a Chiléből Európába érkezett első ásványi trágyaszállítmányt, a 18. század végén, a tengerbe dobták. Jő száz év múltán azonban, az első világháború előtt sokmillió tonnára rúgott a Chiléből származó salétromsó. Az idő és a gyakorlat bebizonyította az ásványi eredetű trágya mezőgazdasági felhasználásának felmérhetetlen jelentőségét. A termés átlagos színvonalát mindenkor az ásványi, vagy a műtrágya megfelelő használata határozza meg. Minden tonna műtrágya 2—3 tonna gabonatermés többletet eredményez. Mint ismeretes, a műtrágyák egyik alkotó eleme a nitrogén, melynek alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy a föld oldható, vagyis a növények által „megemészthető“ nitrogén hiányát pótolja. A nitrogént, tiszta formában még 1772-ben Rutheford angol vegyész állította elő. Kísérlete igen egyszerű volt és csak egy egér életébe került. A külső légtértől jól elszigetelt üveg - búra alatt levő egér megfulladt, miután az ottlevő oxigént elhasználta. Á burában csak nitrogén és széndioxid gáz maradt. E gázkeveréket a széndioxid eltávolítása céljából lúgos oldaton átvezette: a megmaradt gáz nitrogén volt. Kiderült, hogy e gázkőzegben a tűz kialszik és az állatok elpusztulnak benne. Az is később köztudomásúvá vált, hogy nitrogén nélkül nem élhet sem ember, sem növény, sem állat. A nitrogén az élet tégláit képező fehérjék fő alkotó eleme. A klorofi! — amely a növény konyhájának legfontosabb anyaga, életének és fejlődésének forrása — szintén nagymennyiségű nitrogént tartalmaz. A növény nitrogén szükségletét a földből kapja ahonnan évenként sokmillió tonna nitrogén távozik el, tehát a föld oldható nitrogéntartalma fokozatosan csökken. Megjegyezzük, hogy A madárvilág minden tonna búza, beérésig kb. 20 kg nitrogént von ki a földből. Ha a talaj nitrogénben szegénnyé válik, a növények elcsenevészesednek, a levelek hamar sárgulnak, elfonnyadnak és lehullanak. Sajnos, a szabad nitrogént a növények túlnyomó többsége nem képes feldolgozni. Kivételt képeznek ilyen tekintetben a borsó, a bab, szója stb. Ezek esetében sem mondhatjuk, hogy a nitrogén feldolgozása közvetlen módon történik. Közrejátszanak itt a növények gyökereiben fellelhető ún. nitrogénbaktériumok. amelyek a levegő szabad nitrogénjét a növény „emészthető“, helyesebben oldható formájává alakítják, közben persze a baktériumok a növény nedveiből táplálkoznak. Az a tény, hogy a hüvelyes növények után vetett gabonafélék termése mindig nagyobb, azon alapszik, hogy a baktériumok által feldolgozott szabad nitrogén nagy része a földben marad. A különféle nitrogénbaktériumok évenként sokmillió tonna szabad nitrogént hasznosítanak, ami néhány nagy műtrágyagyár termelésével vetekedik. Ez az egyik forrása a föld természetes úton történő nitrogénpótlásának. Egy másik, igen jelentékeny, de kevésbé ismert forrása a föld oldható nitrogén pótlásának a légkör elektromos kisülései, a villámlás. Villámláskor a nitrogénmolekulák atomjaikra bomlanak, ami az oxigénnel való vegyüléshez vezet. A nitrogénoxid vízben oldódik s az esőcseppekkel a földbe jut. Azonban a föld nitrogénnel való táplálása ilyen módon nem kielégítő. Éppen ezért eleinte az ásványi eredetű trágyák, majd a műtrágyák alkalmazását vezették be, A műtrágyák előállításának fő alapanyagai az ammóniák és a salétromsav. Az első a nitrogén hidrogénes vegyűTéke, a második oxigénes vegyS-lete. A modern vegyipar egyik nagy vívmánya az ammóniák szintézise, amit nitrogénből és hidrogénből 1000 atmoszféra nyomáson és 500 Celsius fokon, a vegyi egyesülést elősegítő katalizátorok segítségével valósítanak meg. A salétromsavat a nitrogén szintén katalizátorok segítségével történő oxidálása útján és ennek vízben való oldása eredményeképpen állítják elő. Az ammóniákból és salétromsavból kiindulva gyártják a ma annyira elterjedt műtrágyát, az ammőniumnitrátot. Ammóniákból és kénsavból készítik az ammőnium-szulfátot, a műtrágyák egy másik fajtáját. Az ammóniákból kiindulva állítják elő a ma annyira értékelt és a növények által oly könnyen felszívható nitrogénben gazdag karbamidot vagy ureát. A karbamid rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik a talaj nitrogénnel való táplálásának tekintetében. Elsősorban háromszor annyi nitrogént tartalmaz, mint az ammóniumnitrát, ugyanakkor a növények nagyobb hatásfokkal szívják fel. Nem jelentéktelen körülmény az sem, hogy a karbamid alkalmas mindenféle talaj trágyázására és mindenfajta mezőgazdasági kultúra táplálására. A karbamid értékes tulajdonságai ezzel nem merültek ki: megállapították, hogy a szarvasmarhák takarmányába keverve lényegesen elősegíti a tej és a hústermelés növelését. (Egy kilogramm karbamid kb. 8—10 liter tej és több mint félkiló hús termelésnövekedést eredményez.) Hazánk fejlődő vegyipara egyre többet állít elő a minőségileg és mennyiségileg megfelelő, nitrogénben dús műtrágyákból, ami a mezőgazdasági munka termelékenységének állandó növekedéséhez vezet. (FDN) BÜCSÜJÄRÖPILLE. Elsősorban csertölgy erdőkben károsít. Hernyója nappal a törzs alján levő szövedékben tartózkodik. Védekezés: a fészekben levő hernyók perzseléssel vagy mérgezéssel való pusztítása. Szőrzete a bőrön súlyos gyulladást okoz. CAMBON-FÉLE ELJÁRÁS vörösbor-készítési módszer, amelynek során a héjon erjedő mustot egy speciális, zárt tartályban a keletkező szénsav nyomása mérsékelt körforgásban tartja, s így a felemelkedő törkölyre felülről állandóan friss must kerül. A Cambon-féle eljárás előnye a jobb színanyag-kinyerés és az ecetesedési veszély csökkenése; hátránya körülményessége és fokozott berendezés igénye. DIGÖZÄS — kilúgozott, mésztelen szikesek terítése szénsavas meszet tartalmazó sárgafölddel. A terítéshez szükséges digóföldet a javítandó terület altalajából bányásszuk, ha az elegendő szénsavas meszet tartalmaz és szódamentes. Az elteregetett 7—8 cm sárgaföldet csak fokozatosan keverjük a talajba, ezért olyan mélyen szántsunk és az ekét olyan gyorsan járassak, hogy a sárgaföld fele a felszínen maradjon. A digózott területet rendszerint istállótrágyázni kell. FERMENTÁLÁS. Erjedés, biokémiai átalakulás. A fermentálódás a sejt enzimjeinek működésére visszavezethető önerjedés (autolízises) folyamat. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges úton végbemenő fermentálást. GAZDACSERE az a jelenség, amidőn a paraziták (főleg a szívóférgek osztályába tartozók) fejlődésük folyamán gazdát cserélnek. Azt a gazdát, amelyben a kifejlett parazita él, végleges gazdának, azt pedig, amelyben a lárvája fejlődik, közti gazdának nevezzük. KLÖNSZELEKCIÖ. Az a nemesítési — főként fajtafenntartási — eljárás, amely a klónból az értékesebb egyedeket választja ki és szaporítja tovább. PARADOX ZIVATAROK délről áramló hűvös levegőben keletkező zivatarok, levegő talajközeli rétege felmelegedett, de a magasban igen hűvös, ezért bizonytalan a légköri egyensúly és könnyen keletkezik zivatar. VIROCIDEK. Vírusölőszerek. A két utóbbival egyelőre csak kísérleteznek, ezeket a gyakorlatban még nem alkalmazzák.- TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK - TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK -és a mezőgazdaság A falusi ember számára mindig is problémát jelentett a madárvilág hasznos vagy káros voltának megállapítása. Kora tavasztól késő őszig a pacsirta, a fülemüle és a csalogány elmaradhatatlan kísérödaloló társ a szántóföldeken, búzaéréskor vagy az őszi vetések idején egyes madárfajok csapatostól szállják meg ezeket a területeket és tetemes kárt okoznak a termésben. Csak bonyolítja a tájékozatlanságot az a körülmény, hogy elég sok madárfajnál a hasznos és káros tevékenység egyaránt megfigyelhető. A galambok, a pacsirták és a cinegék például amellett, hogy a gazdaságilag hasznos magvakat is elfogyasztiák. tetemes mennyiségű gyommagot is felfalnak, ami feltétlenül hasznos a mezőgazdaság számára. A madárvilág hasznos vagy káros tevékenységének meghatározása természetesen nagy körültekintést igényel, hiszen a tények viszonylagosak Mindig a körülményektől függően, a hely, az idő és más tényezők figyelembevételével kell e kérdésben határozni. Nem egyszer előfordul, hogy a madarak káros tevékenységét maga az ember, az emberek hanyagsága idézi elő. A madarak legnagyobb számát magábafoglaló csoport, a rovarevők csoportja — bár esetenként felfalnak hasznos rovarokat is — a növényvédelemben betöltött jelentőségüknél fogva igen hasznos A füsti fecske például naponta 600— 1000 rovart pusztít el. A harkályok, cinkék, királykák stb. szerepe felbecsülhetetlen a gyümölcstermesztés szempontjából. Ezek a fák egészségügyi őrei s mivel állandóan ittlakó madarak, segítségükre egész évben lehet számítani. Ezzel szemben a fülemülék, csaláncsúcsok és az ökörszem gazdasági értékének eldöntésénél csak gazdag adathalmaz birtokában lehet dönteni. Tehát, a tél elmúltával is védjük hasznos madarainkat! (f. g.) Antibiotikum algából A porto-ricoi egyetem gyógyszerészeti fakultása munkatársainak sikerült tengeri algából antibiotikumot előállítani. Az algából kivont antibiotikum gyógyászati hatása háromszor nagyobb, mint a penicilliné. Megkezdték az óceánok mélyéből felhozott algából készült gyógyszer nagybani gyártását s széleskörű elterjesztését. A legelőtől is függ a gyapjú minősége A gyapjúszál minősége igen sok vonatkozásban a legelőnek, illetve a juhok takarmányozásának függvénye. A legújabb vizsgálatok szerint a gyapjú zsugorodási képessége még az élő juhon, vagyis az élő bundában is csökkenthető. Például a rézben szegény takarmányozás a gyapjúszál göndörödöttségét és acélosságát csökkenti. Ma már köztudomású, hogy a gyapjú műszaki értéke nagymértékben függ a juhok táplálkozásától. Ilyen vonatkozásban az egész világon széleskörű kísérletek folynak. A radar és a madarak Többször hallottunk már olyan véleményekről és állítólagos megfigyelésekről, amelyek szerint a madarak röpülését a radarállomásokról kibocsátott rádióhullámok megzavarják, s hatásukra a madarak irányt változtatnak, stb. Francia kutatók nemrég végérvényesen tisztázták a kérdést. Radaradóknak 50 méterről 10 kilométerig terjedő körzetében vizsgálták varjak, szarkák, galambok, seregélyek és vörösvércsék repülését. Azt tapasztalták, hogy a rádióhullámok nem voltak hatással sem a madarak repülésének irányára, sem a csapatban repülő madarak egymástól való távolságára. (Umschau) Mit kell tudni a kotlóültetésröl ? Gép-újdQnságQk Tojásosztályozó A bolgár ES—18K tojásosztályozó óránként 17—18 ezer tojást megmér, öt csoportba osztályoz és mindegyik tojásra rábélyegzi súlyát. Az első rekeszbe a 65 grammon felüli, a továbbiakba a 65, 60—55 és 50—45 gramm súlyhatárok közé eső darabok kerülnek. A berendezés mérlegének érzékenysége fél gramm. Az osztályozót tojásátvilágító egészíti ki. Üj műtrágyaszóró-gép Romániában újfajta műtrágyaszórógépet szerkesztettek. A traktorhoz kapcsolható gép egyaránt alkalmas por alakú, vagy szemcsés műtrágya szórására: súlya 170 kilogramm szórási szélessége 14 — 16 méter, maximális sebessége óránként 12 kilométer. a tartály befogadóképessége 500 kilogramm, teljesítménye 4—6 hektár óránként. Ezer hektár terület műtrágyázásánál az új gép 5 régi típusú gépet pótol. (Izvesztyija) Komplex kukoricavetés Az amerikai kukoricatermesztő övezetben kedvelt a 8-soros vetögép, amely egy menetben végzi a szántás utáni vetőmagágyelőkészítést, vetést, műtrágyaszórást és sávos vegyszeres gyomirtást. Igen figyelemre méltó, takarékos megoldás. Hidraulikus emelővilla Jelentős súlyokat emel az erdőgazdasági traktortípusokra szerkesztett angol rakodóberendezés. A 11 acélfog 75 cm hosszú ötször tizenöt cm keresztmetszetű nagyszilárdságú acélrudakből áll. A háztáji tenyésztők zöme a tavaszi hónapokban kotlót ültet, hogy biztosan legyen naposcsibéje. Felvetődik egynéhány kérdés: MILYEN TÖRZSÁLLOMÁNY TOJÁSAIT KELTESSÜK? Csak egyöntetű, betegségtől mentes tyúkállomány tojásait. Ha a gazdaasszony csak tarka, vegyes állománynyal rendelkezik, inkább vásároljon a szomszéd jó minőségű állománytól származó tojásokból és azokat keltesse ki. Tojást cserélni is lehet. A megfelelő termelékenység biztosítása érdekében könnyebb típusú állatoknál 1 kakasra 12—15, a nehezebb típusoknál 10—12 tojót számítsunk. MILYEN IDŐSEK LEHETNEK A TOJÁSOK? Az eredményes keltetés feltétele a tojásban levő csíra életképessége. Ezért 2—10 napos tojásokat legjobb keltetésre használni. Az egynapos tojásokban a csíra még nem jutott nyugvó állapotba, az idősebbekben pedig már pusztulásnak indult, kevés a valószínűsége, hogy abból életerős csibe keljen. A tojásokat 10—15 C°-os helyiségben tároljuk. A túlzott kiszáradás ellen védekezhetünk azzal, hogy a padlózatot naponta fellocsoljuk, illetve egy nagyobb tepsiben vizet tartunk, hogy a levegő páratartalma ne legyen nagyon alacsony. Óvjuk a tojásokat a hidegtől, mert a csira elhal benne. A tojások tárolását legjobban erre a célra készült tálcán lehet megoldani. A tálcákat kissé előre lejtő helyzetbe kell helyezni. Naponta az első tojás kiemelésével és a sor végére való helyezésével a tojások forgatását könnyen el tudjuk végezni. Egyéb tárolási mód esetén is naponta mea kell foraatni a toiásokat 1964. március 21. MILYEN LEGYEN A KOTLÖHELY ÉS A KOTLÖFÉSZEK? Természetes keltetés esetén a kotlófészket vagy a fészkeket 15—18 C° hőmérsékletű, csendes, homályos helyiségben készítsük, ahol a kotló nyugalmát semmi sem zavarja. Ha több kotlót ültetünk egy helyiségben, úgy rendezzük el a fészkeket, hogy a kotlók ne bánthassák és ne nyugtalanítsák egymást. A fészekkészítéshez tiszta, nem penészes szalmát vagy szénát használjunk. A fészek jó vastag legyen, nehogy a tojások alulról felfázzanak. Ügyeljünk arra, hogy a fészek meg ne tetvesedjék. Ezért keltetés előtt a kotlót és a fészket szórjuk be DDT porral. A KOTLÖ KEZELÉSE Az etetés és itatás céljából a kotlót naponta mindig ugyanabban az időben 15 percre vegyük le a fészekről. Ez alatt a tojásokat, ha a helyiség hőmérséklete a fentieknek megfelel, nem kell letakarni, mert a szellőzés és hűtés fontos feltétele a jó kelési eredménynek. A kotló takarmányozására a legmegfelelőbb a jó minőségű kukorica. Ez a kotló hőtermelését nagymértékben segíti. Az ivóvíz 15—18 C°-os legyen. A túl hideg víz nem jó, mert az állatot lehűti. A kotlót csak azután tegyük vissza a fészekre, miután ürített. MENNYI TOJÁST TEGYÜNK EGY KOTLÖ ALÁ? Csak annyit, amennyit a kotló teljesen be tud takarni, a tyúk nagyságától függően 15—19 tojást, pulyka kotló alá 21—25 tyúktojást lehet helyezni. I A TOJÁS KEZELÉSE Az ültetés utáni 7. napon tojásvizsgáló lámpával lámpázzuk át a tojásokat. Az egészen tiszta, átlátszó, tehát terméketlen tojásokat és a vérgyűrűs tojásokat távolítsuk el. A normálisan fejlődő embrió babnagyságű foltként lebeg a tojásban és belőle sugárszerűen ágaznak ki a piros színű vérerek. A 12—14. napon a tojásokat ismét lámpázzuk át és amelyikben az embrió nem mozog, távolítsuk el. A tojások forgatása nem szükséges, azt a kotló saját maga elvégzi. A túlságosan vastag héjú tojásokat célszerű langyos vízzel permetezni. Ezzel a kiscsibék könnyebb kelését tesszük lehetővé. (®ar. tenyésztés^
