Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-21 / 24. szám

Bratislava, 1964. március 21. Ära: 40 fillér XIV. évfolyam, 24. szám. Törvényerőre emelik a szövetkezetesek új szociális biztosítását Nemzetgyűlésünk mezőgazdasági bi­zottsága kétnapos ülésen megtárgyal­ta a növénytermesztés fejlesztéséről és a szövetkezeti parasztok szociális biztosításának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az ülésen azonkívül foglalkoztak a takarmánytermelés kérdéseivel és a föld termővé tételére irányuló intézkedésekkel is. A szövetkezeti parasztok szociális biztosításáról szóló törvény módosí­tása szerint a szövetkezeteseknek jo­guk van betegbiztosításra és család­tagjaik ápolása esetén segélyre. A nőtagok rendszerint 22 heti szü­lési szabadságra jogosultak. A szövet­kezeti tagok gyakorlatilag olyan csa­ládi pótlékot kapnak, mint az alkal­mazottak. Az eddigi nyugdíjkategóriákat kibő­vítették. Azok a szövetkezeti tagok, akik nyugdíjjogosultságuk hatályba lépte előtt mint szakemberek vagy ki­váló dolgozók legalább 5 éven át dol­goztak EFSZ-ben és átlagos munka­díjazásuk a természetbeni juttatáso­kat beszámítva meghaladta az 1500 koronát, 650 korona öregségi járadé­kot kapnak. A kormánynak a növénytermesz­tés fejlesztéséről szóló javaslata egy­szerűsíti és rendezi az idevonatkozó előírásokat. A vita folyamán a képviselők rá­mutattak arra, hogy eddig főként az élelmiszeriparban nagy mennyiségű felhasználatlan értékes nyersanyagot nem adnak vissza takarmányozási cé­lokra a mezőgazdasági üzemeknek. A mezőgazdasági bizottság ezért az Élelmiszeripari Minisztériumnak haté­kony intézkedéseket javasol, amelyek lehetővé teszik, hogy a takarmányalap értékes fehérjékkel gazdagodjék. A képviselők a törvényjavaslatokat jóváhagyásra javasolták a Nemzet­­gyűlés plénumának. Készítik a világ­hírű liptói túrót (Foto: Bokor) Operatív tervezéssel Februárban 75000 liter teitobblet ¥ Uj árak a vendéglátóiparban Antonín Méchura, a belkereskedelmi miniszter helyettese e napokban Ismertette a CTK tudósítóját a közétkeztetés és az elszállásolás terén ápri­lis 1-én életbe lépő változásokról. Az éttermi árak a IV. árcsoportban tudajdonképpen nem változnak. A III. árcsoportban átlag mintegy 4 °/b-kal a II. és I. árcsoportban mintegy 10— 15 %-kal emelkednek az árak. Meg­szűnik azonban az I. nehézségi öve­zetbe sorolás, ami túlnyomórészt csak az egyes idényekben nyitva tartó üze­mekre vonatkozott. A II. és III. nehéz­ségi övezetbe sorolt közétkeztetési üzemekben egységesen 10 %-ot szá­mítanak hozzá az új árakhoz. Ezek az étermek nehezebb feltételek között működnek és üzemviteli költségeik is nagyobbak. Az osztályon felüli és az elsőosztályú éttermekben 10 %-os, a ni. és IV. osztályú vendéglőkben pe­dig 5 %-os felárat számítanak az árakhoz. A II. osztályú éttermekben, illetve vendéglőkben — jellegüknek megfelelően — 5, illetve 10 % felárat számítanak az árakhoz. Nem számíta­nak felárat a félkészárukat és kész­ételeket, valamint frissítőket árusító boltokban, az állomásépületeken kí­vüli falatozókban, önkiszolgáló étter­mekben, továbbá üzemi étkezdékben és a kantinokban sem. Hasonló intézkedések lépnek ér­vénybe a szállókban is. A szállodai árak, amelyek nálunk nagyon alacso­nyak, átlag 15—30 %-kal emelkednek. Az árkülönbözet azonban a külföldi látogatók számára fenntartott, osztá­lyon felüli szállókban még nagyobb lesz. Külföldi vendégeink azonban ná­lunk még így is jóval kevesebbet fi­zetnek, mint a nyugat-európai, ha­sonló színvonalú szállókban. A felárat az új szállodai árakhoz is hozzászá­mítják; idegenforgalmi szállókban 10 %-t, a többiekben 5 %-t. A nagy tu­ristaforgalmú helyeken a B és C cso­portba sorolt egyes szállókban is 10 százalékos felárat számíthatnak a szo­ba árához. A felárak hozzászámításával nyert összegek mintegy 25 %-át az üzemek berendezésének kiegészítésére, a szo­ciális és higiéniai berendezések töké­letesítésére és a szükséges javítások fedezésére fordítják. Az új rendezéssel megjavulnak a közétkeztetési üzemek dolgozóinak munkafeltételei is. Ezek a jövőben — a tanulókat is beleszámítva — fokoza­tosan ingyen kapnak munkaruhát és ortopédcipőt. A vállalatok vezteőségé­­nek gondoskodniok kell az alkalma­zottak fehér öltözetének mosásáról, hogy naponta tiszta ruhát válthassa­nak. A mosás költségeit is a válla­latok viselik. A felárakból eredő ösz­­szeg jelentős része az alkalmazottak jutalmazására szolgál majd. E felárak­ból a jövőben a szakácsok, a takarító­nők és a többi üzemviteli dolgozók is részesülnek. A vendéglátóipar egy-egy alkalmazottja így havonta több mint 200 koronához jut. A kisüzemek dol­gozói, ahol nem főznek, vagy csak részben főznek ételeket, jutalékot kapnak. Ez a jutalék magába foglalja a túlórákért, a takarításért, az anyagi felelősségért és a további munkák elvégzéséért járó különbért is. A Zoboraljai fiatalok példás vállalása Milyenek az eredmények a műit ev ugyanehhez az időszakához viszonyít­va ? Tassy Zoltán elvtárs a Tejfeldolgozó Üzem ipolysági részlegének igazgatója figyelemreméltó megjegyzést fűzött a kérdéshez. Elmondta, hogy az üzemrészlegen idén alkalmazzák elsőízben az- opera­tív tervezést. Mi tulajdonképpen en­nek a lényege? Egyszerűen az, hogy — van egy évi kerettervük — minden hónapban a reális lehetőségekkel in­dulnak ki, azaz az előző esztendő ha­sonló hónapjában fölvásárolt tejmeny­­nyiséget veszik alapul s ehhez hozzá­számítanak egy bizonyos többletet, amelynek elérésére lehetőség mutat­kozik. Ennek következtében nincsen olyan nagy ingadozás a felvásárlás te­rén, mint az előző években. Jóllehet, az operatív tervezés mellett is adód­hatnak bizonyos előre nem látható eltérések, ingadozások, azonban ezek csak kevésbé észlelhetők. Bizonyításul fölhozhatjuk, hogy az ipolysági üzem­­részleg az év első két hónapjában csupán 30 000 literrel maradt terven alul, de vegyük figyelembe azt is, hogy mindezek ellenére idén (februárban) 75 000 literrel több tejet vásároltak fel, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Március elején pedig a naponkénti fölvásárlási átlag 105 %-ot mutatott. A hónap végéig mód van arra, hogy a tartozást kiegyenlítsék. Ez hát a lényeg. Mi okozta tulajdonképpen a lemaradást? Részben az, hogy a tejfeldolgozó körzetébe eső szövetkezetek némelyi­kében a tehenek 70 %-a szárazon áH. Alsótúron és Gyerken például tipikus ez az eset, Egegen pedig 40 tehén ki­esett a termelésből mérgezés végett. Megérdemlik az előkelő helyet Mádéi Józsi bácsi nyugodt ember. Nem szereti a fecsegést, az üres be­szédet. Megfontolt minden szava. Ismeri a növények világát, évtizedek során sok-sok tapasztalatot gyűjtött össze. Magángazda korában is jól gazdálkodott. Mostani posztján szin­tén megállja a helyét. A damásdi szövetkezet agronómusa, 1959-től. Azóta jó munkát végzett. Örömmel jelenti ki: — A búza, árpa, kukorica- és a cukorrépa hektárhozamát megkét­szereztük. Bár magasabb hektárho­zamok is lehetnének ... Kissé elégedetlen. Teremhetne több is. A jó zsíros Garammenti föld, ha tudnak vele bánni, jól fizet. De az eredmények arról beszélnek, hogy a két kongresszus között az agronó­­mus megtette a magáét. A szövet­kezetek V. kongresszusának évében búzából 30, árpából 22,60, kukoricá­ból 36,23, cukorrépából pedig 415 mázsás hektárhozamot értek el. A múlt évben az árpa hektárhozama 38,23, a kukoricáé 40, a cukorrépáé 434 mázsára emelkedett. A búza a kedvezőtlen időjárás miatt csak 21,4 mázsát adott. A VI. kongresszus évé­ben búzából 30, árpából 30, szemes­kukoricából 42, cukorrépából 420 mázsát akarnak begyűjteni hektá­ronként. Persze, az eredmények nem szü­letnek könnyen. A vetőmagtermesztő szövetkezet 32 fajta növényt termel. Az agronómusnak is vannak kedven­cei. A cukorrépát nem nagyon sze­reti, mert még 434 mázsás átlagos hektárhozam mellett is ráfizetnek. Papírt, ceruzát vesz a kezébe. Percek alatt kiszámítja­— Ha minden kiadást összegezünk, egy hektárra 8882 korona termelési költség jut, a bevétel viszont csak 8284 korona. A gabonaféléket szere­tem. Tekintélyes jövedelmet hoznak. Kedvence a korai burgonya is. Minden évben szép pénzt kapnak érte. Kifizetődő a termesztése. Ta­valy 20 hektáron termeltek korai burgonyát és 484 997 koronát tehet­tek be a közös kasszába az értéke­sítés után. Elégedett a dohányter­mesztéssel is. Äz öt hektáros par­cella jó jövedelmet hozott. A kiváló minőségű dohányért 173 798 koronát kaptak. Persze, nemcsak a kedven­cek kerülnek előtérbe. A népgazda­ság szükséglete szerint alakítja a ve­tési tervet. A párthatározat szerint a szántóföld 53 %-án kellene gabo­naféléket termeszteni. Ő még elő­kelőbb helyet szánt a gabonafélék­nek, a múlt évben 58,2 %-nál tar­tott, idén pedig 64 %-ra emelte. Az agronómus érdeme, hogy a da­másdi szövetkezetben nem becsülték le a növénytermesztést, megmutat­ta, hogy a gabonafélék termesztésé­vel is jó jövedelmet lehet elérni, ha elég magasak a hektárhozamok. A szövetkezet és az állam is jól jár. A közös gazdaság jó pénzt kap a gabonafélékért, az államnak pedig kevesebb deviza-koronát kell a kül­földről behozott gabonáért fizetni. Ilyen irányú gazdálkodás sokat segít az államnak, mert a gabonafélék, főleg a búza, egyre keresettebb cikk a világpiacon. Mádéi Józsi bácsi szaktudásával lényegesen hozzájárult a szövetkezet belterjesebb gazdálkodásához, ami meglátszik a tagok jövedelmén is. Egy munkanormára 25 korona érté­ket fizetnek. A 820 hektár földön gazdálkodó szövetkezet a múlt év­ben 1922 000 koronát fizetett a tag­ságnak. A gabonafélék tehát megér­demlik a vetéstervben az előkelő helyet. Bállá József Merész lépésre szánta el magát idén a nyitrai járás fiatalsága: hathatósan segítségére siet a mezőgazdaságnak. A talaj célszerű és hatékony meg­munkálása érdekében legalább 10 fa­lusi és üzemi CSISZ-szervezet véd­nökséget vállal az újonnan feltárt földterület fölött. Fokozott gondot fordít a talaj termővé tételére s en­nek céljából 20 000 köbméter kom­­posztot készít. A tavaszi idényben 500 hektár rétet és legelőt vesz gondo­zásba. A nyári szünidő brigádmunká­latainak keretében 2 járási és 5 helyi vonatkozású meliorációs berendezést létesít. Ugyancsak fokozott figyelmet fordít az öntözéses berendezésekre. Minden ilyen berendezés fölött véd­nökséget vállalnak a CSISZ-brigádok és maradéktalanul felhasználják azo­kat az ipari növények, a takarmány­félék és zöldség öntözésére. Egyúttal arra törekednek, hogy legalább 500 hektárnyi területet öntözhessenek. Takarmányalapok létesítése által nem kisebb gondot fordítanak majd a takarmánynövényekre. Ezer hektár földterületen védnökségük alá helye­zik a szemes- és silókukoricát. A gyü­mölcstermesztés felvirágoztatása ér­dekében 15 000 gyümölcsfa-csemete ültetését tűzték ki feladatul. Élénk érdeklődést tanúsítanak a tavaszi, nyári és őszi munkák iránt. A járási szocialista munkaversenybe legalább 30 ifjúsági munkacsoport nevez be. A mezőgazdasági gépek alapismere­teinek és kezelésének elsajátítása cél­jából a nyitrai GTA-n 150 fiatal mező­gazdát és gépkezelőt képeznek ki mezőgazdasági és állattenyésztési szakmára. A gépesítés fellendítésére három ifjúsági komplexbrigád szerve­zését határozták el mind a növényter­mesztésben, mind az állattenyésztés­ben, két ifjúsági munkaközösséget pe­dig az új technológia széleskörű al­kalmazása és érvényesítése érdekében szerveznek. Értékes vállalásnak minő­síthető a fiatalok elhatározása az ifjúsági szervezetek közvetítésével, amely szerint odahatnak, hogy min­den egyes kollektíva megtárgyalja és elfogadja népgazdaságunk élenjáró dolgozóinak felhívását: „A szocialista munkaviszony elmé­lyítéséért, a munkás- és parasztbe­csületért!". Marián Takác (Nyitra) JssSi egészséges állatállomány A nagykeszi EFSZ-ben 25 korona a munkaegy­ség értéke. Ebből oszta­lékként 13 koronát fi­zettek ki, vagyis 1 ko­ronával többet a terve­zettnél. Ez a tagság szorgalmas munkájának eredménye: példásan teljesítették a 800 má­zsa sertéshúseladást, a 25 mázsa baromfihús helyett 27,8 mázsát ad­tak el. Tejtermelési ter­vüket 2700 literrel, a gyapjútermelést pedig 65 kg-mal lépték túl. Nem maradtak el a tojáseladással sem. Az állattenyésztők közül külön dicséretet érde­mel Potháczky Ferenc sertésgondozó, aki egy anyától átlag 14 mala­cot választott el. Ezt annak köszönheti, hogy sosem hagyja felügyelet nélkül az ellő anyákat, és így elejét veszi a fe­lesleges malacelhullás­nak. Említésre méltó, hogy a szövetkezet a gazda­sági udvar tisztasága érdekében központi trá­gyatelepet létesített, ahova naponta elhord­ják az összegyűlt trá­gyát. Az állattenyész­tőkre ez évben nagy fel­adat vár: felszámolni a betegségeket, főleg a szarvasmarhatenyész­tésben. Már a múlt év­ben 40 üszőt vettek, melyeket elkülönítve tartanak. Ezek és bor­jaik képezik majd a be­teg tehenek utánpótlá­sát. A múlt évben az állattenyésztésben nem fordult elő jelentősebb megbetegedés, csupán a borjak sömöreltávolítá­­sára fordíthattak volna nagyobb gondot. Michalovics Miklós A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A szociolista mezőgozdosógért Országszerte kedvezően alakul a tejfelvásárlás! • Szlovákiai méretben februárban 102,5 %-ra teljesítettük ez irányú felada­tunkat • A termelők kihasználják mindazon lehetőségeket, amelyek a termelést elősegítik • A lemaradás további okozója, hogy számos mezőgazdasági üzemben aránytalanul magas a belüzemi tej­­fogyasztás, de kedvezőtlenül hat a termelésre és az eladásra az is, hogy nem tartják be a tervezett tehénállo­mányt. Azon üzemekben, ahol a vezetők és a tehenészek kellő gondot fordíta­nak a tejtermelés szervezésére, az állatok gondozására és etetésére, a múlt évihez viszonyítva lényeges emelkedést észlelhetünk a tejterme­lésben. Ez természetesen hatással van az eladásra is. Például a szécsénke­­nagyfalusi egyesített EFSZ februárban 4200, az ipolynyéki 3400, a ladzanyi 6450, a sipicei 3900, a Hontianske Mo­­ravce-i 3884, a szetei 6158, a palásti 5848, a tesmagi 3339, a ipolysági pedig — annak ellenére, hogy tehénállomá­nyuk 38 darabbal kevesebb, mint ta­valy ilyenkor — 3131 literrel túlszár­nyalta tejeladási tervét, alapul véve a múlt évi tejtermelést. Hadd ismerje őket mindenki A jó eredmények mellett persze akadnak visszaélések is. Kevés ugyan, le akad lelkiismeretlen ember, aki vizezi a tejet. így a felsőszemeréch szövetkezetben végzett ellenőrzés ál­cáiméval 4710 liter tejben 136 liter vizet állapítottak meg. További esetet jegyeztek fel január 21-én a lesze­­nyei szövetkezetben, ahol 47,5 liter tejben 15,7 liter vizet találtak. A Bab­ka Mihály által kifejt tejben 38, Mac­kó Jánoséban 36, Mackó Jőzsefnéében — akit máskor is rajtakaptak — 40 % vizet állapítottak meg. A Leszenyei Állami Gazdaság illésmajori részlegén január 24-én 254 liter tejben 45,8 li­ter, 25-én pedig 280 liter tejben 40 liter vizet „fedeztek fel“. Konkréten Samson fejőnél 33 % vizet mértek a kifejt tejben. Bátran nevezhetjük ezt csalásnak. A felsorolt esetek arra figyelmez­tetik a mezőgazdasági üzemek veze­tőit, az ellenőrző bizottságot, hogy a jövőben éberebben figyeljék, mi tör­ténik az istállóban. Mert hiszen a csalásra a tejfeldolgozó üzemben úgy­­s rájönnek. Ez pedig nagyon rontja i szövetkezetek és az állami gazdasá­­jok jó hírnevét. Hoksza István

Next

/
Oldalképek
Tartalom