Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-10 / 3. szám

visszaesés tapasztalható: a tervezett területnek csupán egyharmada kapott trágyát. A komposztkészítés tervének teljesítésével is évről évre hadilábon állnak. Csupán tavaly 50 000 köbméter hiányzott a tervezett mennyiségből. Mindezek arra intenek, hogy a he­lyi nemzeti bizottságoknak, valamint a járás mezőgazdasági termelési igaz­gatóságának az eddiginél jóval na­gyobb gondot kell fordítaniuk a terv­feladatok teljesítésének ellenőrzésé­re! Hiszen a talaj termőbbé tételétől sokminden függ! (KP) * * * A rimaszombati járásban 1963 de­cember közepéig több mint 930 hektár kihasználatlan, vagy csekélyhozamú legelőt és rétet szántottak föl. Hasz­nos munkát végeztek az „ifjúsági fényszórók“: Ratkovon 24 hektár ki­használatlan földet fedeztek föl, amelynek nagy részét még az ősz fo­lyamán beültették gyümölcsfákkal. Ám a járás mezőgazdasági üzemei korántsem használták ki a rendelke­zésükre álló tartalékokat. Az elő­irányzott 3700 hektárnyi rét- és lege­lőből csak 2270 hektárt trágyáztak meg. Az előirányzott 250 000 köbméter helyett csak 129 000 köbméter kom­­posztot készítettek, s a szántó terve­zett trágyázása is hézagos. A járás mezőgazdasági üzemei ve­zetőinek komolyan kellene venni ezt a kérdést, hiszen enélkül hiába vár­ják a hektárhozam-emelkedést. A föld is csak úgy ad, ha megkapja a ma­gáét. (KZ) A losonci járásban 4215 hektárnyi kihasználatlan területet találtak a szakbizottságok. Ebből még a múlt év őszén felszántottak 1355 hektárt, a többit pedig fokozatosan, 1970-ig. A szántó növelésén kívül intézkedé­seket tettek a talaj termékenyebbé tételére is. Az idén járásszerte 13 500 hektárt istállótrágyáznak, 3150 hektáron zöld­­trágyázást végeznek. 180 000 köbmé­ter komposztot készítenek az istálló­trágya pótlására. 11000 hektáron nit­rátéinak, s ugyanily nagy területet meszeznek, és feljavítanak 3500 ha rétet és legelőt. Szép elhatározások! Ám, csak úgy lesznek értékesek, ha megvalósulnak. Ez a kételyünk jogos, hiszen 1961-ben az előirányzott 12 310 hektárból csak 9257 hektárt istállótrágyáztak (ez a járás szántóterületének csak 18,8 szá­zaléka!). Az 1962. évben már a szánté 20 százalékát sikerült megtrágyáz­niuk. De a tavalyi példa mutatja A riporter útjába mindig akad valami, amin segíteni kéne. Képünkön a „Csáki szalmáját“ látjuk kazalban. A hídvégi szövetkezet­ben igen sok kazal néz ki így. Ha a tagok még néhány kötélnyit kihúznak ebből a kazalból, ledől, az esőtől, hólétől megrothad a szalma. A szövetkezet vezetősége helyesebben tenné, ha a tagoknak járó szalmát fogatokkal helyre szállítaná. így nem ellenőrizhető, hogy ki mennyit visz és sok szalmát eltékozolnak. (Foto: Bállá) A növénytermesztési részlegen a solary-i mezőgazdasági dolgozók — tekintettel az elmúlt túl kemény hidegre — kissé lemaradtak: csu­pán 74 százalékra teljesítették a búzatermelés és eladás tervét. Tava­szi gabonafélék tekintetében viszont 109 százalékos tervteljesítést értek el. Úgyszintén 100 százalékra teljesí­tették a nemesítés célját szolgáló vető- és iiltetömaganyag termeszté­sének tervét, sőt a szudáni fú és a lucerna magjából 200 százalékra is felvitték. Az évelő takarmánynövé­nyek hozama 85 mázsát tett ki hektá­ronként — szárított állapotban. Cu­korrépából 7 hektáron 423 mázsa átlagos hektárhozamot mutattak ki, zöldségmagból pedig, uborkából, pap­rikából, dinnyéből 175 százalékra vit­ték fel. A szép sikerek persze nem kelet­keztek a „semmiből“. Lelkes munká­jukkal kivették részüket a versenyző kollektívák, amelyeknek munkáját szakavatott mérnökök és agronómu­­sok, köztük Bartalos, Monito­­ris és Rákóczi elvtársak irá­nyították. Valamennyien egyidejűleg felkészültek arra, hogy az új évben még szebb eredményeket mutassanak fel. Vlado B a 1 a z i é, (Rovinka) Pontosan vezeti.. A kolárovoi szövetkezet 5000 hektá­ron gazdálkodik. A vezetés nem kis gonddal jár, melyet még az is növel, hogy az állattenyésztő telepek messze esnek egymástól. A két legtávolabbi közt 30 km a távolság. Az elsődleges nyilvántartást Ábe­­lovsky Magda végzi. Szavaiból kitű­nik, hogy a nyilvántartás számai mö­gött látja az embereket és azok mun­káját. A hét állattenyésztési csoport­­vezetőtől szigorúan megköveteli tíz­naponként a jelentések kitöltését és idejében való elküldését. Eleinte nem volt könnyű őket rászoktatni a pon­tosságra, de most már ez a rend ter­mészetes követelménnyé vált. Ábelov­­sky elvtársnő vezeti a havi jelentést# az állatok nyilvántartását és azok szá­mának változásait. A súlyszaporulato­kat és a bevételt koronaértékben írja be. Naponta pontosan vezeti a kifejt tejmennyiséget és felhasználásának módját. A szövetkezet elnöke és a vezető­ségi tagok valamennyien dicsérik munkáját. Ha minden szövetkezet ilyen pontosan vezetné az elsődleges nyilvántartást, sokat könnyítene a szakemberek munkájában, a termelés irányításában és értékelésében. Dr. Michaloviő Komposztkészí tő k hajrája Földjeink termővé tételének ke­retében a legnehezebb feladat a múlt év negyedik negyedére esett a Komposztkészítő Vállalat sládko­­viőovói üzemében: összesen 14 000 tonna humusztrágyát kellett kifu­varoznunk, hogy az állami terv­feladatot teljesítsük. De bármilyen körülményesnek is tűnt ez a fel­adat, teljesítettük. Hálával kell megemlékeznünk az érdekelt szö­vetkezetek és állami gazdaságok valamennyi dolgozóiról, akik példa­mutató készséggel siettek segítsé­günkre. így a negyedi és hrusovi EFSZ, a Dunaszerdahelyi Állami Erdőgazdaság, valamint a nádszegi, taliósi és a szenckirályfai erdésze­tek serény dolgozói is idejében biz­tosították a sikeres kirakodást a tehergépkocsikból. Hatékonyan közreműködtek és sikeresen teljesítették feladatukat éjt nappallá téve a galántai ŐSAD gépkocsivezetői. Sládkoviőovói üzemünk bágerke­­zelői RY —1-es gépükön ugyancsak éjjel-nappal, három műszakban dol­goztak, akik közül Varjú Lajost, Ondrej Havelt, Stefan Moráfkot és Juraj Viciant kell elsősorban ki­emelnünk példás munkateljesítmé­nyükért. A vasár- és ünnepnapokat is kihasználtuk, amikor a szállítás szolgálatába állítottuk valamennyi jármüvünket. Ezáltal hasznos mun­kát végeztünk szántóföldjeink és gyümölcsöseink termővé tétele te­rén, nevezetesen a sládkoviőovói cukorgyár földjein és a kosúti gyü­mölcsösben, ahová 500 tonna hu­musztrágyát fuvaroztunk. A galántai járás szövetkezetesei teljes megértést tanúsítottak a komposztolás fontossága iránt és minden járművet a humusztrágya szállítására szabadítottak fel, így a nagyfödémesi, abrahámi, taliósi és más EFSZ-ek. Vasúti szállításra még vagy 100 vagonra való, 2388 tonna várako­zott az év utolsó napjaiban, melyet a közép-szlovákiai kerületbe kel­lett küldenünk. Tóth elvtárs, a slád. koviőovói állomásfőnök hathatós beavatkozásának köszönhetjük is, hogy ezzel a feladattal megbirkóz­tunk. Alexander Böröök, Sládkovicovo Új rendelet a mezőgazdasági termékek eladásáról Természetbeni juttatás a mezőgazdasági üzemek alkalmazottainak 1964. január 1-én lépett életbe az az új rendelet, amely engedélyezi néhány mezőgazdasági termény eladá­sát az állami gazdaságok és egyéb állami mezőgazdasági üzemek alkal­mazottainak. A termények — főleg gabonanemúek és burgonya — el­adása a mezőgazdasági üzemek alkal­mazottainak lehetőséget nyújt gaz­dasági kisállatok, különösen baromfi tartására. Az eddigi gyakorlat értelmében a gazdaságoktól mezőgazdasági termé­keket csupán a műszaki dolgozók, a műhelyek és építészeti csoportok dol­gozói vásárolhattak. A többi dolgozó számára — annak ellenére, hogy azok is mezőgazdasági üzemek alkalma­zottai voltak — az eladást nem en­gedélyezték. Az új rendelet szerint a mezőgazdasági termékek eladása ezekre az alkalmazottakra is kiter­jed. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állami gazdaságok valamennyi dolgozója vásárolhat, tehát a mellék­termelés és ipari termelés, valamint a mellékipari üzemek vezetősége a műszaki-gazdasági dolgozók, az üzemi éttermek, kantinok alkalmazottai, az üzemi őrség tagjai is, amennyiben módjukban áll kisállatokat tartani. KÉT CSOPORTOT ÁLLAPÍTOTTAK MEG Az új rendeletben az az alapelv jut kifejezésre, hogy azoknak az alkal­mazottaknak, akiket az állattenyész­tésben és a növénytermesztésben képesített, kézi és vontatőmunkánál érvényes tarifa szerint fizetnek, a terményeket az eddig érvényes áron adják el. Ezzel szemben azoknak a dolgozóknak, akiket az egységesen érvényes állami bérrendszer szerint fizetnek, tehát akik az iparágakban érvényes tarifával azonos tarifa sze­rinti bért és fizetést kapnak — a mezőgazdasági termékeket magasabb áron adják el. Jelenleg ez a helyzet áll fenn a mezőgazdasági üzemekben a teher­szállítást végző országúti motorosjár - múvek vezetőinek és kocsikísérőinek munkadíjazásában. A teherszállításba beosztott motoros járművek vezetői és kocsikísérői számára az eddig ér­vényes eladási árakon vásárolhatnak ezután mezőgazdasági termékeket a mezőgazdasági üzemek vezető dolgo­zói, az üzemi éttermek alkalmazottai, az üzemi őrség tagjai és a többi alkalmazottak is. Az új alapelv érvényesítése továbbá azt is jelenti, hogy például az építé­szeti csoportok és csapatok dolgozói, akiket jelenleg a 206/1954 sz, hirdet­mény szerint fizetnek, a terménye­kért továbbra is az eddigi árakat fizetik. A munkásbéreknek ezen a szakaszon történő átszervezése után az építészeti csoportok és csapatok dolgozóit az építészetben érvényes fizetési alapelvek szerint díjazzák és a mezőgazdasági termékeket ők is olyan áron vásárolhatják, mint a mo­toros járművek vezetői és kocsikísé­rői. Ezt azt irányelvet azoknál az alkalmazottaknál is következetesen betartják, akiknek fizetését a hasonló iparágakban érvényes fizetések szín­vonalára emelik. A MEGENGEDETT LEGNAGYOBB MENNYISÉG Az új rendelet változatlanul meg­hagyja a termelési terv teljesítése esetén eladásra kerülő mezőgazda­­sági termények alapmennyiségét. A terv nem teljesítése esetén továbbra is az eddigi módon csökkentjük az alapmennyiséget. Újdonságot jelent a gabonanemúek és a burgonya el­adási mennyiségének egy alkalma­zottra eső legfelső határa, a termelési terv teljesítése és túllépése esetén. A mennyiség legfelső határát aszerint állapítják meg, vajon olyan dolgozó­ról van-e szó, aki egyenesen a ter­melésben dolgozik, vagy pedig olyan­ról, akit az eddigi gyakorlat szerint a vásárlási lehetőségekből kizártak. A legfelső határt úgy állapították meg, hogy az teljes mértékben fedez­ni tudja a személyes szükségletét, vagy a megfelelő gazdasági kis állat­­állomány tartásához szükséges meny­­nyiséget. A mezőgazdasági termékek eladásának éppen ez a célja. AZ IDÉNYMUNKÁSOK IS KAPNAK TERMÉSZETBENI JUTTATÁST Az új rendelet ezenfelül segítséget jelent főként azoknak a cukorrépa­körzetekben működő mezőgazdasági üzemeknek, amelyekre évente nagy feladat hárul — időre és minőségileg kifogástalanul kell elvégezniük a répa egyelését, kapálását és betakarítását. A cukorrépa ápolása és betakarítása megkívánja a gyárak, hivatalok dol­gozóinak, valamint az iskolák tanu­lóinak brigádsegítségét. Pedig sok esetben a munka nagy részét a ház­tartásban dolgozó nők vagy pedig az ipari üzemekből délután falvakra ha­zatérő dolgozók is elvégezhetnék. Az eddigi rendelet engedélyezte ugyan, hogy kivételes esetekben a helyi lakosoknak mezőgazdasági ter­mékeket adjanak el, ezt a lehetőséget azonban csak elenyésző mértékben használták ki. Ezért az új rendelet világosan kimondja, hogy a helybeli dolgozók, akik a mezőgazdasági üzemmel csupán meghatározott időre a mezei idénymunkákra kötnek szer­ződést, a teljesítménynorma elvégzése esetén minden ledolgozott nap után másfél kiló gabonát, esetleg 1 kg burgonyát vásárolhatnak. A teljesít­ménynorma túlszárnyalása esetén az üzem vezetősége ezt a mennyiséget emelheti. Az új rendelet továbbá az előzővel ellentétben megengedi, hogy a szemeskukoricát is a gabonalapba számítsák, hol ott ezt eddig csak bur­gonya helyettesítéseként lehetett az alapba beszámítani. Ez a rendelet fő­ként a dél-morvaországi és szlovákiai kukoricatermelő körzetekben fekvő állami gazdaságok és egyéb mezőgaz­dasági üzemek szempontjából bír nagy jelentőséggel, ahol a gabona­félék vetésterülete a szemeskukorica termesztése miatt az össz-vetéste­­rülethez viszonyítva kisebb. MÉG NAGYOBB JOGKÖRT A SZAKSZERVEZETEKNEK Ha az állami gazdaságok vagy más mezőgazdasági üzemek alkalmazottai földtulajdonosok vagy földbérlők, az új rendelet szerint a földjeiken ter­mett termények mennyiségét figye­­lembevéve vásárolhatnak gabonát. A mezőgazdasági termékek eladása terén nagy jogkört ruháznak a szak­­szervezetekre, amelyek az üzem ve­zetőségével karöltve döntenek a ga­­bonaneműek és a burgonya tényleges alapjának elosztásáról. Arról van szó, hogy az eladás terén ne általánosít­sanak, hanem az élmunkásokat, a ha­ladó munkamódszerek úttörőit, akik kötelezettségeiket teljesítik, nemcsak a bérezésben, hanem a mezőgazdasági termények eladásánál is a termelési feladatok teljesítésében kimutatott érdemeik alapján előnyben részesít­sék. Vera Jelinková mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója A dunaszerdahelyi járásban eddig a szakbizottságok összesen 1698 hek­tárnyi kihasználatlan vagy csak rész­ben kihasznált földterületre bukkan­tak. A szakbizottságok helyes irányítá­sán múlik most már, hogy az intézke­déseket, amelyeket a földek termövé­­tételére tettek, miként váltják valóra a mezőgazdasági üzemek. Helyesen cselekedett a nagylégi szakbizottság. A bizottság tagjai — Németh Vilmos HNB-titkár, Stefan Mihálik szövetkezeti elnök és Szegfű Béla, az EFSZ könyvelője — beható mérlegelés után úgy döntöttek, hogy egy harminc hektáros földterület felét a szövetkezet rendelkezésére bocsát­ják. Ez a terület többnyire mocsaras, kevéshozamú rét, egykori szántóföld, s régi utak egyvelege. A fezóbanforgó 15 hektárból Több mint 6 hektárnyi területet a szövetkezet már a múlt év őszén feltört; s a még hasznosítandó területet is felszántja, felújítja, le­csapolja a tavasz folyamán.’ Mezőgazdasági megművelésre nem javasolt a szakbizottság 7,34 hektárt, hanem az erdőgazdaságnak bocsá­totta rendelkezésére, újrafásítás cél­jából. A Nagylégből Sárosfába vezető út menti 3 hektárnyi területet pedig gyümölcsfákkal ültetik be a bizottság indítványára. Itt most még haszon­talan faféleségek láthatók. A bizott­ság viszont meghagyta a beltelken feltárt földeket eredeti rendeltetésük, családi házak építése céljára, hogy a kültelken ne kerüljön sor a mező­­gazdasági földterület feldarabolására, csökkentésére. Az említett szakbizottság tagjai elhatározták, hogy a jövőben negyed­évenként ellenőrzik, vajon a földhöz jutottak csakugyan betartják-e intéz­kedéseiket, s milyen eredményeket értek el a talajfelújítás szakaszán. (JS) * * * A párt múlt év szeptemberében hozott határozata alapján országos akcic kezdődött a parlag, kevésbé kihasznált és elhanyagolt földterületek fel­kutatása és annak hasznosítása érdekében. Az akció eredményeiről mái több ízben számot adtunk olvasóinknak. Most az alábbiakban a dunaszer­dahelyi, losonci és a rimaszombati járásban felkutatott földterületet hasznosításáról tájékoztat Stuka Jozef, Kajtor Pál és Kovács Zoltán leve­lezőnk. Három járásban közel 7000 hektárral Gvaraoodik a termőföld kodott Stefan M a te j k a vezetése mellett. 247 szarvasmarhának viselték gondját, amelyből 112 volt a fejőste­henek száma. A 270 ezer literre szóló tejeladás évi tervét már december 15-ig teljesítette Matejka munkakö­zössége, sőt azonfelül rá is duplázott 12 ezer literrel. Marhahúsból a beter­vezett 114 mázsa helyett 155 mázsán felül került eladásra és a borjúhús tervezett eladásával sem maradtak adósak. Nem kevésbé derekasan helytállt Kozma János sertésgondozó cso­portja, amely ugyancsak benevezett a nemes versenybe. 60 anyaállat és 360 hízó „jólétét“ viselték szívükön, 15 mázsával túlszárnyalták a sertés­hús eladásának tervfeladatát. A gaz­daság feladata különben tenyészálla­tok nevelése. A beütemezett 105 te­­nyészkoca és tenyészkan helyett ösz­­szesen 132 állatot adtak el, amelyek­nek mindegyikére 154 kg átlagsúly esett. Hízásra pedig azokat az egye­diket fogták, amelyek nem váltak be tenyészállatoknak. Mezogazdasagunk csak olyan tudo­mányos intézmények közreműködésé­vel haladhat a korral, amelyek tudo­mányos és elméleti ismereteik alap­ján — az egyes körzetek fajlagos viszonyainak megfelelően — a gya­korlatba ültetik át tapasztalataikat. Ezen intézetek egyike a Sósszigeti Magnemesítő Állomás. Hogy kutató­munkájának során szerzett észleléseit gyakorlatilag is felhasználhassa, 309,52 hektár mezőgazdasági földterületet felölelő, célirányos gazdaságot tagol­tak hozzá, amelyből 272,11 hektáron szántóföldek terülnek el. Az öreg év végén, mint mindenütt, afféle számadást tartottak a gazda­ság dolgozói: teljesítették-e hivatá­sukat, megfeleltek-e rendeltetésük­nek? A kísérleti állomás célirányos gazdaságának mérlege arról tanúsko­dik, hogy dolgozói megbirkóztak a kitűzött feladatokkal. Az állattenyésztés részlegén a szo­cialista munkabrigád megtisztelő cí­méért versenyző kollektíva szorgos-Megbirkóztak a feladatokkal a Sósszigeti Magnemesítő Állomás dolgozói 3 1964. január KX

Next

/
Oldalképek
Tartalom