Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-10 / 3. szám
visszaesés tapasztalható: a tervezett területnek csupán egyharmada kapott trágyát. A komposztkészítés tervének teljesítésével is évről évre hadilábon állnak. Csupán tavaly 50 000 köbméter hiányzott a tervezett mennyiségből. Mindezek arra intenek, hogy a helyi nemzeti bizottságoknak, valamint a járás mezőgazdasági termelési igazgatóságának az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítaniuk a tervfeladatok teljesítésének ellenőrzésére! Hiszen a talaj termőbbé tételétől sokminden függ! (KP) * * * A rimaszombati járásban 1963 december közepéig több mint 930 hektár kihasználatlan, vagy csekélyhozamú legelőt és rétet szántottak föl. Hasznos munkát végeztek az „ifjúsági fényszórók“: Ratkovon 24 hektár kihasználatlan földet fedeztek föl, amelynek nagy részét még az ősz folyamán beültették gyümölcsfákkal. Ám a járás mezőgazdasági üzemei korántsem használták ki a rendelkezésükre álló tartalékokat. Az előirányzott 3700 hektárnyi rét- és legelőből csak 2270 hektárt trágyáztak meg. Az előirányzott 250 000 köbméter helyett csak 129 000 köbméter komposztot készítettek, s a szántó tervezett trágyázása is hézagos. A járás mezőgazdasági üzemei vezetőinek komolyan kellene venni ezt a kérdést, hiszen enélkül hiába várják a hektárhozam-emelkedést. A föld is csak úgy ad, ha megkapja a magáét. (KZ) A losonci járásban 4215 hektárnyi kihasználatlan területet találtak a szakbizottságok. Ebből még a múlt év őszén felszántottak 1355 hektárt, a többit pedig fokozatosan, 1970-ig. A szántó növelésén kívül intézkedéseket tettek a talaj termékenyebbé tételére is. Az idén járásszerte 13 500 hektárt istállótrágyáznak, 3150 hektáron zöldtrágyázást végeznek. 180 000 köbméter komposztot készítenek az istállótrágya pótlására. 11000 hektáron nitrátéinak, s ugyanily nagy területet meszeznek, és feljavítanak 3500 ha rétet és legelőt. Szép elhatározások! Ám, csak úgy lesznek értékesek, ha megvalósulnak. Ez a kételyünk jogos, hiszen 1961-ben az előirányzott 12 310 hektárból csak 9257 hektárt istállótrágyáztak (ez a járás szántóterületének csak 18,8 százaléka!). Az 1962. évben már a szánté 20 százalékát sikerült megtrágyázniuk. De a tavalyi példa mutatja A riporter útjába mindig akad valami, amin segíteni kéne. Képünkön a „Csáki szalmáját“ látjuk kazalban. A hídvégi szövetkezetben igen sok kazal néz ki így. Ha a tagok még néhány kötélnyit kihúznak ebből a kazalból, ledől, az esőtől, hólétől megrothad a szalma. A szövetkezet vezetősége helyesebben tenné, ha a tagoknak járó szalmát fogatokkal helyre szállítaná. így nem ellenőrizhető, hogy ki mennyit visz és sok szalmát eltékozolnak. (Foto: Bállá) A növénytermesztési részlegen a solary-i mezőgazdasági dolgozók — tekintettel az elmúlt túl kemény hidegre — kissé lemaradtak: csupán 74 százalékra teljesítették a búzatermelés és eladás tervét. Tavaszi gabonafélék tekintetében viszont 109 százalékos tervteljesítést értek el. Úgyszintén 100 százalékra teljesítették a nemesítés célját szolgáló vető- és iiltetömaganyag termesztésének tervét, sőt a szudáni fú és a lucerna magjából 200 százalékra is felvitték. Az évelő takarmánynövények hozama 85 mázsát tett ki hektáronként — szárított állapotban. Cukorrépából 7 hektáron 423 mázsa átlagos hektárhozamot mutattak ki, zöldségmagból pedig, uborkából, paprikából, dinnyéből 175 százalékra vitték fel. A szép sikerek persze nem keletkeztek a „semmiből“. Lelkes munkájukkal kivették részüket a versenyző kollektívák, amelyeknek munkáját szakavatott mérnökök és agronómusok, köztük Bartalos, Monitoris és Rákóczi elvtársak irányították. Valamennyien egyidejűleg felkészültek arra, hogy az új évben még szebb eredményeket mutassanak fel. Vlado B a 1 a z i é, (Rovinka) Pontosan vezeti.. A kolárovoi szövetkezet 5000 hektáron gazdálkodik. A vezetés nem kis gonddal jár, melyet még az is növel, hogy az állattenyésztő telepek messze esnek egymástól. A két legtávolabbi közt 30 km a távolság. Az elsődleges nyilvántartást Ábelovsky Magda végzi. Szavaiból kitűnik, hogy a nyilvántartás számai mögött látja az embereket és azok munkáját. A hét állattenyésztési csoportvezetőtől szigorúan megköveteli tíznaponként a jelentések kitöltését és idejében való elküldését. Eleinte nem volt könnyű őket rászoktatni a pontosságra, de most már ez a rend természetes követelménnyé vált. Ábelovsky elvtársnő vezeti a havi jelentést# az állatok nyilvántartását és azok számának változásait. A súlyszaporulatokat és a bevételt koronaértékben írja be. Naponta pontosan vezeti a kifejt tejmennyiséget és felhasználásának módját. A szövetkezet elnöke és a vezetőségi tagok valamennyien dicsérik munkáját. Ha minden szövetkezet ilyen pontosan vezetné az elsődleges nyilvántartást, sokat könnyítene a szakemberek munkájában, a termelés irányításában és értékelésében. Dr. Michaloviő Komposztkészí tő k hajrája Földjeink termővé tételének keretében a legnehezebb feladat a múlt év negyedik negyedére esett a Komposztkészítő Vállalat sládkoviőovói üzemében: összesen 14 000 tonna humusztrágyát kellett kifuvaroznunk, hogy az állami tervfeladatot teljesítsük. De bármilyen körülményesnek is tűnt ez a feladat, teljesítettük. Hálával kell megemlékeznünk az érdekelt szövetkezetek és állami gazdaságok valamennyi dolgozóiról, akik példamutató készséggel siettek segítségünkre. így a negyedi és hrusovi EFSZ, a Dunaszerdahelyi Állami Erdőgazdaság, valamint a nádszegi, taliósi és a szenckirályfai erdészetek serény dolgozói is idejében biztosították a sikeres kirakodást a tehergépkocsikból. Hatékonyan közreműködtek és sikeresen teljesítették feladatukat éjt nappallá téve a galántai ŐSAD gépkocsivezetői. Sládkoviőovói üzemünk bágerkezelői RY —1-es gépükön ugyancsak éjjel-nappal, három műszakban dolgoztak, akik közül Varjú Lajost, Ondrej Havelt, Stefan Moráfkot és Juraj Viciant kell elsősorban kiemelnünk példás munkateljesítményükért. A vasár- és ünnepnapokat is kihasználtuk, amikor a szállítás szolgálatába állítottuk valamennyi jármüvünket. Ezáltal hasznos munkát végeztünk szántóföldjeink és gyümölcsöseink termővé tétele terén, nevezetesen a sládkoviőovói cukorgyár földjein és a kosúti gyümölcsösben, ahová 500 tonna humusztrágyát fuvaroztunk. A galántai járás szövetkezetesei teljes megértést tanúsítottak a komposztolás fontossága iránt és minden járművet a humusztrágya szállítására szabadítottak fel, így a nagyfödémesi, abrahámi, taliósi és más EFSZ-ek. Vasúti szállításra még vagy 100 vagonra való, 2388 tonna várakozott az év utolsó napjaiban, melyet a közép-szlovákiai kerületbe kellett küldenünk. Tóth elvtárs, a slád. koviőovói állomásfőnök hathatós beavatkozásának köszönhetjük is, hogy ezzel a feladattal megbirkóztunk. Alexander Böröök, Sládkovicovo Új rendelet a mezőgazdasági termékek eladásáról Természetbeni juttatás a mezőgazdasági üzemek alkalmazottainak 1964. január 1-én lépett életbe az az új rendelet, amely engedélyezi néhány mezőgazdasági termény eladását az állami gazdaságok és egyéb állami mezőgazdasági üzemek alkalmazottainak. A termények — főleg gabonanemúek és burgonya — eladása a mezőgazdasági üzemek alkalmazottainak lehetőséget nyújt gazdasági kisállatok, különösen baromfi tartására. Az eddigi gyakorlat értelmében a gazdaságoktól mezőgazdasági termékeket csupán a műszaki dolgozók, a műhelyek és építészeti csoportok dolgozói vásárolhattak. A többi dolgozó számára — annak ellenére, hogy azok is mezőgazdasági üzemek alkalmazottai voltak — az eladást nem engedélyezték. Az új rendelet szerint a mezőgazdasági termékek eladása ezekre az alkalmazottakra is kiterjed. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állami gazdaságok valamennyi dolgozója vásárolhat, tehát a melléktermelés és ipari termelés, valamint a mellékipari üzemek vezetősége a műszaki-gazdasági dolgozók, az üzemi éttermek, kantinok alkalmazottai, az üzemi őrség tagjai is, amennyiben módjukban áll kisállatokat tartani. KÉT CSOPORTOT ÁLLAPÍTOTTAK MEG Az új rendeletben az az alapelv jut kifejezésre, hogy azoknak az alkalmazottaknak, akiket az állattenyésztésben és a növénytermesztésben képesített, kézi és vontatőmunkánál érvényes tarifa szerint fizetnek, a terményeket az eddig érvényes áron adják el. Ezzel szemben azoknak a dolgozóknak, akiket az egységesen érvényes állami bérrendszer szerint fizetnek, tehát akik az iparágakban érvényes tarifával azonos tarifa szerinti bért és fizetést kapnak — a mezőgazdasági termékeket magasabb áron adják el. Jelenleg ez a helyzet áll fenn a mezőgazdasági üzemekben a teherszállítást végző országúti motorosjár - múvek vezetőinek és kocsikísérőinek munkadíjazásában. A teherszállításba beosztott motoros járművek vezetői és kocsikísérői számára az eddig érvényes eladási árakon vásárolhatnak ezután mezőgazdasági termékeket a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói, az üzemi éttermek alkalmazottai, az üzemi őrség tagjai és a többi alkalmazottak is. Az új alapelv érvényesítése továbbá azt is jelenti, hogy például az építészeti csoportok és csapatok dolgozói, akiket jelenleg a 206/1954 sz, hirdetmény szerint fizetnek, a terményekért továbbra is az eddigi árakat fizetik. A munkásbéreknek ezen a szakaszon történő átszervezése után az építészeti csoportok és csapatok dolgozóit az építészetben érvényes fizetési alapelvek szerint díjazzák és a mezőgazdasági termékeket ők is olyan áron vásárolhatják, mint a motoros járművek vezetői és kocsikísérői. Ezt azt irányelvet azoknál az alkalmazottaknál is következetesen betartják, akiknek fizetését a hasonló iparágakban érvényes fizetések színvonalára emelik. A MEGENGEDETT LEGNAGYOBB MENNYISÉG Az új rendelet változatlanul meghagyja a termelési terv teljesítése esetén eladásra kerülő mezőgazdasági termények alapmennyiségét. A terv nem teljesítése esetén továbbra is az eddigi módon csökkentjük az alapmennyiséget. Újdonságot jelent a gabonanemúek és a burgonya eladási mennyiségének egy alkalmazottra eső legfelső határa, a termelési terv teljesítése és túllépése esetén. A mennyiség legfelső határát aszerint állapítják meg, vajon olyan dolgozóról van-e szó, aki egyenesen a termelésben dolgozik, vagy pedig olyanról, akit az eddigi gyakorlat szerint a vásárlási lehetőségekből kizártak. A legfelső határt úgy állapították meg, hogy az teljes mértékben fedezni tudja a személyes szükségletét, vagy a megfelelő gazdasági kis állatállomány tartásához szükséges menynyiséget. A mezőgazdasági termékek eladásának éppen ez a célja. AZ IDÉNYMUNKÁSOK IS KAPNAK TERMÉSZETBENI JUTTATÁST Az új rendelet ezenfelül segítséget jelent főként azoknak a cukorrépakörzetekben működő mezőgazdasági üzemeknek, amelyekre évente nagy feladat hárul — időre és minőségileg kifogástalanul kell elvégezniük a répa egyelését, kapálását és betakarítását. A cukorrépa ápolása és betakarítása megkívánja a gyárak, hivatalok dolgozóinak, valamint az iskolák tanulóinak brigádsegítségét. Pedig sok esetben a munka nagy részét a háztartásban dolgozó nők vagy pedig az ipari üzemekből délután falvakra hazatérő dolgozók is elvégezhetnék. Az eddigi rendelet engedélyezte ugyan, hogy kivételes esetekben a helyi lakosoknak mezőgazdasági termékeket adjanak el, ezt a lehetőséget azonban csak elenyésző mértékben használták ki. Ezért az új rendelet világosan kimondja, hogy a helybeli dolgozók, akik a mezőgazdasági üzemmel csupán meghatározott időre a mezei idénymunkákra kötnek szerződést, a teljesítménynorma elvégzése esetén minden ledolgozott nap után másfél kiló gabonát, esetleg 1 kg burgonyát vásárolhatnak. A teljesítménynorma túlszárnyalása esetén az üzem vezetősége ezt a mennyiséget emelheti. Az új rendelet továbbá az előzővel ellentétben megengedi, hogy a szemeskukoricát is a gabonalapba számítsák, hol ott ezt eddig csak burgonya helyettesítéseként lehetett az alapba beszámítani. Ez a rendelet főként a dél-morvaországi és szlovákiai kukoricatermelő körzetekben fekvő állami gazdaságok és egyéb mezőgazdasági üzemek szempontjából bír nagy jelentőséggel, ahol a gabonafélék vetésterülete a szemeskukorica termesztése miatt az össz-vetésterülethez viszonyítva kisebb. MÉG NAGYOBB JOGKÖRT A SZAKSZERVEZETEKNEK Ha az állami gazdaságok vagy más mezőgazdasági üzemek alkalmazottai földtulajdonosok vagy földbérlők, az új rendelet szerint a földjeiken termett termények mennyiségét figyelembevéve vásárolhatnak gabonát. A mezőgazdasági termékek eladása terén nagy jogkört ruháznak a szakszervezetekre, amelyek az üzem vezetőségével karöltve döntenek a gabonaneműek és a burgonya tényleges alapjának elosztásáról. Arról van szó, hogy az eladás terén ne általánosítsanak, hanem az élmunkásokat, a haladó munkamódszerek úttörőit, akik kötelezettségeiket teljesítik, nemcsak a bérezésben, hanem a mezőgazdasági termények eladásánál is a termelési feladatok teljesítésében kimutatott érdemeik alapján előnyben részesítsék. Vera Jelinková mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója A dunaszerdahelyi járásban eddig a szakbizottságok összesen 1698 hektárnyi kihasználatlan vagy csak részben kihasznált földterületre bukkantak. A szakbizottságok helyes irányításán múlik most már, hogy az intézkedéseket, amelyeket a földek termövétételére tettek, miként váltják valóra a mezőgazdasági üzemek. Helyesen cselekedett a nagylégi szakbizottság. A bizottság tagjai — Németh Vilmos HNB-titkár, Stefan Mihálik szövetkezeti elnök és Szegfű Béla, az EFSZ könyvelője — beható mérlegelés után úgy döntöttek, hogy egy harminc hektáros földterület felét a szövetkezet rendelkezésére bocsátják. Ez a terület többnyire mocsaras, kevéshozamú rét, egykori szántóföld, s régi utak egyvelege. A fezóbanforgó 15 hektárból Több mint 6 hektárnyi területet a szövetkezet már a múlt év őszén feltört; s a még hasznosítandó területet is felszántja, felújítja, lecsapolja a tavasz folyamán.’ Mezőgazdasági megművelésre nem javasolt a szakbizottság 7,34 hektárt, hanem az erdőgazdaságnak bocsátotta rendelkezésére, újrafásítás céljából. A Nagylégből Sárosfába vezető út menti 3 hektárnyi területet pedig gyümölcsfákkal ültetik be a bizottság indítványára. Itt most még haszontalan faféleségek láthatók. A bizottság viszont meghagyta a beltelken feltárt földeket eredeti rendeltetésük, családi házak építése céljára, hogy a kültelken ne kerüljön sor a mezőgazdasági földterület feldarabolására, csökkentésére. Az említett szakbizottság tagjai elhatározták, hogy a jövőben negyedévenként ellenőrzik, vajon a földhöz jutottak csakugyan betartják-e intézkedéseiket, s milyen eredményeket értek el a talajfelújítás szakaszán. (JS) * * * A párt múlt év szeptemberében hozott határozata alapján országos akcic kezdődött a parlag, kevésbé kihasznált és elhanyagolt földterületek felkutatása és annak hasznosítása érdekében. Az akció eredményeiről mái több ízben számot adtunk olvasóinknak. Most az alábbiakban a dunaszerdahelyi, losonci és a rimaszombati járásban felkutatott földterületet hasznosításáról tájékoztat Stuka Jozef, Kajtor Pál és Kovács Zoltán levelezőnk. Három járásban közel 7000 hektárral Gvaraoodik a termőföld kodott Stefan M a te j k a vezetése mellett. 247 szarvasmarhának viselték gondját, amelyből 112 volt a fejőstehenek száma. A 270 ezer literre szóló tejeladás évi tervét már december 15-ig teljesítette Matejka munkaközössége, sőt azonfelül rá is duplázott 12 ezer literrel. Marhahúsból a betervezett 114 mázsa helyett 155 mázsán felül került eladásra és a borjúhús tervezett eladásával sem maradtak adósak. Nem kevésbé derekasan helytállt Kozma János sertésgondozó csoportja, amely ugyancsak benevezett a nemes versenybe. 60 anyaállat és 360 hízó „jólétét“ viselték szívükön, 15 mázsával túlszárnyalták a sertéshús eladásának tervfeladatát. A gazdaság feladata különben tenyészállatok nevelése. A beütemezett 105 tenyészkoca és tenyészkan helyett öszszesen 132 állatot adtak el, amelyeknek mindegyikére 154 kg átlagsúly esett. Hízásra pedig azokat az egyediket fogták, amelyek nem váltak be tenyészállatoknak. Mezogazdasagunk csak olyan tudományos intézmények közreműködésével haladhat a korral, amelyek tudományos és elméleti ismereteik alapján — az egyes körzetek fajlagos viszonyainak megfelelően — a gyakorlatba ültetik át tapasztalataikat. Ezen intézetek egyike a Sósszigeti Magnemesítő Állomás. Hogy kutatómunkájának során szerzett észleléseit gyakorlatilag is felhasználhassa, 309,52 hektár mezőgazdasági földterületet felölelő, célirányos gazdaságot tagoltak hozzá, amelyből 272,11 hektáron szántóföldek terülnek el. Az öreg év végén, mint mindenütt, afféle számadást tartottak a gazdaság dolgozói: teljesítették-e hivatásukat, megfeleltek-e rendeltetésüknek? A kísérleti állomás célirányos gazdaságának mérlege arról tanúskodik, hogy dolgozói megbirkóztak a kitűzött feladatokkal. Az állattenyésztés részlegén a szocialista munkabrigád megtisztelő címéért versenyző kollektíva szorgos-Megbirkóztak a feladatokkal a Sósszigeti Magnemesítő Állomás dolgozói 3 1964. január KX
