Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-10 / 3. szám
Tudnivalók a beruházási építkezésekről A múlt évi június 9-i számunkban megjelent- „Üj előírások az EFSZ-ek beruházási építkezéseivel kapcsolatban“ című cikkünkben felhívtuk olvasóink figyelmét a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Törvénytára 127/ 1'962 számú rendeletére. A szövegben továbbá csak mint rendeletre hivatkozunk, amely 1963 évi január hó 1-i hatállyal új alapokra fektette az EFSZ-ek, beruházási építkezéseit. Mostani cikkünkben a beruházási építkezések legfontosabb előfeltételét, a tervdokumentációt akarjuk tárgyalni az új előírások szemszögéből. ' Az új előírások életbeléptetése előtt az EFSZ-ek beruházási építkezéseinek tervdokumentációjáról csak a polgári törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó előírásai szerint lehetett szerződni. Ezeknek az előírásoknak hiányossága és elégtelen hatékonysága folytán a tervezők az EFSZ-ekkel szemben vállalt szerződé-Látomás Tfagyogó hangulatban töltött szilveszterezés után Dősledny Peter, a kosúti ÁG sorjákosi részlegének vezetője is nyugovóra tért. Alighogy lehunyta szemét, álomképek elevenedtek meg előtte. Ezért nem is lelte nyugodalmát, egyik oldalról a másikra forgolódott ágyában, kezével hadonászott maga körül és értelmetlen szavakat mormogott, amelyek - bocsánat a hasonlatért — tehénbőgésszerűen törtek fel belőle. Felesége egy ideig nézte a hánykolódó embert, végül is megragadta üstökét és erélyesen felébresztette. Dősledny Peter egy ideig restélte a furcsa álmot, de az asszony-., unszolására azután mégis kibökte álomországbeli kalandját. S mivel az asszonynépnek gyakran eljár a szája, az üzemegység-vezető neje is kikotyogta férje „látomását", amelyről harmad- vagy negyedkézből szereztünk tudomást. Peter azt álmodta, hogy éppen látogatóban járt az ÁG egyik udvarán, amikor a pásztorok kihajtották a növendékállatokat a legelőre. Amint meglátták a jövevényt, kimeresztették szemüket, körülállták a vezetőt és bánatos bőgőssel elpanaszolták keservüket. A pásztorok azon voltak, hogy tovább tereljék a jószágot, de az állatok - egy tapottat sem mozdultak. Dősledny Peter fejcsóválva szemlélte a furcsa üsző-gyülekezetét. A kis Tarka megszólalt, akár a mesében: — Nagy a bánatunk, vezető elvtársi Elveszett két testvérkénk, azt se tudjuk mikor és hol. Nem tudnak róluk sem a pásztorok, sem a zootechnikus, sem az agronómus. Amikor tavaly november 18-án kitereltek bennünket a legelőre, senki sem törődött azzal, hányán vagyunk a legelőn, de még otthon sem számláltak meg bennünket. A veszteség csak akkor tudódott ki, amikor súlygyarapodásunkat jöttek ellenőrizni. Most annyira bánkódunk valamennyien, hogy legszívesebben éjjel-nappal bőgnénk. Hiszen olyan takaros kis jószág volt mindkét testvérkénk, még a légynek sem ártottak. Ki tudja, mi történt szegényekkel, vajon nem kószálnak-e mégis valahol a mezőn? Hiszen jóformán még keresésükre sem indultak. Ki biztosít akkor bennünket, nem jutunk-e mi is egy szép napon ugyanolyan sorsra, s majd bennünket sem keres senki? Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy hasznot tíajtsunk az embereknek! Hát ki sajnál meg bennünket, vezető elvtárs ? A kisé^Tarka szívszaggató panaszán azután keservesen elbödült a többi üsző is, és nagyokat bólogatott helyeslése jeléül. Peter szíve is ellágyult a panasz hallatára. Megígérte a gyülekezetnek, hogy személyesen kivizsgálja az esetét, mire az üszők feloszlatták röpgyűlésüket és megbékélve elindultak a legelőre. A lig fordult be Dősledny az ÁG udvarára, egybehívta a részleg állattenyésztőit. Haragra gerjedve hanyagsággal, nemtörődömség gél vádolta őket, akik egyszerűen „átsiklottak“ a két üsző| elvesztésén. Pattogó szavainak senki sem mert ellentmondani: — Ezek után talán még újévi ajándékot is vártok, mi? Még prémiumot, jutalmat és egyéb kedvezményeket’. Majd gondoskodom róla, hogy ... Hát így tartjátok számon a növendékállatokat? Vegyétek tudomásul, hogy hanyag súg tokkal a szocialista tulajdont károsítottátok meg és bíróság elé kerültök ... Dősledny Peter még folytatta volna jogos szapulását, ha felesége nem rángatja olyan cudarul az üstökét és nem t'éhti vissza az álomvilágból. Jozef Melichercík, Galanta ses kötelezettségeiket nagyon felületesen és nem eléggé felelősségteljesen teljesítették. Ezért a rendelet a következőképpen szabályozza a tervdokumentáció kivitelezését: Tervezési kötelezettség Az EFSZ-ek beruházási építkezései számára a következő lervezőszervek kivitelezik a tervdokumentációt: 1. A kerületi mezőgazdasági tervezőintézetek az eddigi terjedelemben. 2. A mezőgazdasági beruházásokat elkészítő járási központok olyan építkezéseknél, amelyeknek költségvetési értéke nem haladja meg a 60 000 koronát, vagy a kerületi nemzeti bizottság jóváhagyása alapján az 500 000 koronát, valamint az összes felújításoknál és karbantartási munkáknál. 3. A járási építővállalatok olyan apró építkezéseknél, amelyeknek költségvetési értéke nem haladja meg a 250 ezer koronát, és ha egyúttal ezeknek' az építkezéseknek a kivitelezője is. , A felsorolt szervek és az illető szövetkezetek mint beruházók kötelesek tervezési szerződést kötni a tervdokumentációk kivitelezésére, amint a kerületi nemzeti bizottság jóváhagyta a talajvizsgálati és tervezési munkálatok évi tervének jegyzékét, amely tervokmányt képez. Hogyan kötjük meg a tervezési szerződést? A beruházó EFSZ megrendeli a tervdokumentációt a tervezőnél a beruházási feladat jóváhagyásától számított 30 napon belül, vagy esetleg más határidőre, amennyiben előre megállapodott a tervezővel. A megrendeléshez csatolni kell e jóváhagyott beruházási feladatot. A megrendelésben szükséges" a tervdokumentáció átadására oly időpont meghatározása, hogy az építkezést a tervezett időben megkezdhessék. A tervező a dokumentáció megrendelését annak átvételétől számított 14 napon belül köteles megerősíteni vagy elutasítani. Ha egyetért a megrendeléssel, közli egyben a dokumentáció árát és szükség esetén javasolja a megrendelés kiegészítését vagy módosítását. Ha a megrendelő EFSZ a módosító javaslat ellen az átvételtől számított 14 napon belül nem emel kifogást a tervezőnél, úgy a szerződést érvényesnek nyilvánítják. Ha ellenben a megrendelő EFSZ a fenti határidőn belül elutasítja a javaslatot, a tervező szerződés az eredeti megrendelés szerint érvényes, hacsak a tervező az elutasító válasz vételétől számított 14 napon belül" nem nyújt be a kerületi állami döntőbíróságnál javaslatot a vitás kérdés eldöntésére. Meg kell még említeni, hogy olyan esetben, ha a tervdokumentációt ugyanaz a járási építövállalat kivitelezi, amely az építést is végezni fogja, az EFSZ csak egy közös tervezési és építési szerződést köt. A tervdokumentáció módosítási lehetősége Amint már fentebb ismertettük, a teryezővállalat az EFSZ megrendelése alapján elkészíti a tervezési szerződés-javaslatot, annak esetleges módosításaival vagy kiegészítéseivel. Miután a beruházó EFSZ-nek joga van 14 napon belül kifogásait érvényesíteni, rendkívül fontos, hogy ezen határidőn belül jól áttanulmányozza a 'szerződésjavaslatot, és időben kifogásolja a javasolt tervek hiányait, amelyek ellenkező esetben későbben nagy károkat okozhatnának a szövetkezetnek, sőt egyes beruházásokat teljesén hasznavehetetlenekké tehetnének. A tervező anyagi felelőssége a tervdokumentáció minőségéért A tervezővállalat az EFSZ-szel szemben felelős az új előírások értelmében a terv hiányosságaiért és az ezzel felmerülő károkat köteles megtéríteni. Ez az intézkedés arra kényszeríti a tervezővállalatot, hogy a tervdokumentációt kellő gonddal és időben elkészítse. Azért is felelősek, hogy idejekorán közöljék a beruházóval, milyen építőanyagot és technológiai berendezést rendeljen meg a munkaművelet elkezdése előtt, nehogy az építkezés menetét késleltesse. Az ebből keletkező károkat köteles a tervező a beruházónak megtéríteni. Ha .az EFSZ a kivitelező vállalattal olyan gazdasági szerződést kötött, amely magába foglalja mind a tervdokumentációt, mind az építkezés kivitelezését, úgy a kivitelező a tervdokumentáció kifogástalan voltáért, azaz az építkezés jó minőségéért a törvényes szavatosság keretén belül felelős. Nagyobb figyelmet a beruházási feladat kidolgozására és egyeztetésére Az EFSZ-ek beruházási építkezéseit szabályozó előírások új rendezése csak abban az esetben juthat’ Igazán kifejezésre, ha a szövetkezetek már a tervezési . időszakban, fokozott figyelmet szentelnek a beruházási feladat kidolgozására és egyeztetésére. A múltban Ugyanis abban rejlett a hiányosságok gyökere, hogy a szövetkezetek a beruházási feladat egyeztetésénél alaposabb megfontolás nélkül elfogadták a benyújtott javaslatot. Ezt a mulasztást a későbbi kivitelezési időszakban már csak nehezen lehetett orvosolni. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a szövetkezetek a munkák jó minőségét már a beruházási feladat jóváhagyásánál biztosítsák. Végül még hangsúlyoznunk kell, hogy a szövetkezeti építkezés, sikere a tervdokumentáció gondos elkészítésén és az építkezések jó minőségén kívül nagymértékben attól is függ, hogy az EFSZ vezetői idejekorán elsajátították-e az összes idevágó új jogi, tervezési és pénzügyi előírásokat, valamint rendeleteket. Ezekben a kérdésekben nemcsak a mezőgazdasági beruházásokat előkészítő járási központok, hanem a többi szervek is főleg a mezőgazdasági termelési igazgatóságok kötelesek az EFSZ-eknék segítséget nyújtani. A Szabad Földműves szerkesztősége is segédkezet kíván nyújtani részint további cikkekkel, amelyek ismertetni fogják a legfontosabbíproblémákat, másrészt a beruházási építkezésekkel' összefüggően a hozzánk beérkező ezirányú kérdések megválaszolása útján is. Dr. A. Marnék, a CSSZSZK Állami Döntőbíróságának döntöbírája Lelkiismeretes vadgondozó Az alsószecsei vadászok december 15-én vadászbált rendeztek, melyen a résztvevők jól elkészített nyúlpecsenyét kaptak vacsorára. Volt miből sütni-főzni, kedvezett a szerencse a vadászoknak. A tervezett 70 helyett 90 nyulat adtak a közellátásnak. De azért nem lehet mindent a szerencsének tulajdonítani. F a s k ó József érdeme is a határ gazdag vadállománya. Miközben őrködik a szövetkezet terményei fölött, törődik a vadakkal is. Lelkiismeretességét bizonyítja, hogy kaszáláskor a traktorok elé rudat, ennek végére láncot szerelt, a szerkezet pár lépés távolságra a géptől felriasztotta a vadakat. Télidőben pedig a táplálásukkal törődik. Faskó elvtárs tehát nemcsak vadászni szeret, de törődik a vadállomány etetésével is, amely,’igazán dicséretre méltó vadász-tulajdonság. Kúcs Gyula (Alsószecse) Nyitrán több mint 90 millió korona költségvetéssel épül a város mintegy 6Ö különböző épületből álló új mezőgazdasági főiskolája. A magasépítővállalat dolgozói jelenleg a képünkön látható állattenyésztési fakultás épületének külsejét csinosítják. (Foto: S. Petrás — CTK) Hi akadályozza a két műszakra való áttérést az állattenyésztésben ? A mezőgazdaság iparosítása történelmi követelmény, szükségszerűség. Ez a megállapítás nemcsak a növénytermesztésre, de az állattenyésztésre is vonatkozik. Az iparosításnak az állattenyésztésben legalább 3 alapvető feladatot kell megoldania, éspedig: • Az állattenyésztésben emelkedjen a munkatermelékenység, hogy ilymódon olcsóbban termeljünk, ezáltal fokozatosan csökkenhet a húsfélék és hústermékek ára! • Az állattenyésztésben is megteremteni az emberhez méltó munkakörülményeket, mivel az állattenyésztés mezőgazdaságunk igen fontos termelési ága. Itt még most is ügy dolgoznak tekintet nélkül a munkaidőre, akárcsak a hűbériség vagy a tőkés rendszer idején. • Az ifjúság részére, az iparéhoz hasonló munkafeltételeket kell teremteni. Nyolc órai munkaidő, szabad vasárnap (ha az illetőnek nincs műszakja), mert ellenkező esetben nehezen maradnak meg a munkahelyen. Akárhogy is vesszük, s akárhogy is ítéljük meg a dolgokat, a mezőgazdaság iparosításán, — s főleg az állattenyésztésén — távoLról sem lehet csak az istállókban, hizlaldákban, borjúneveldékben lévő gépi berendezést stb. érteni, mivel az ipari dolgozókéhoz hasonló munka és szociális feltételek elválaszthatatlan részei a gépesítésnek, s annak,; hogy az állattenyésztésben a termelést valóban ipari színvonalra emeljük. Vagyis a 8 órai munkaidő, ha az illetőnek nincs műszakja, a szabad vasárnap, esetleg hétközben más szabadnap stb. A jelenlegi helyzet 1984. január 10. Hazánkban, s különösen Szlovákiában a két műszak bevezetése igen lassan halad. Azokat a mezőgazdasági üzemeket, ahol az ipari jellegű, haladó munkamódszereket bevezették, a tíz ujjunkon megszámlálhatjuk. Ilyen szövetkezet a Liptovsky Mikulás-i, a nádszegi, a Karlová Ves-i és még néhány. A két műszak, bevezetésével azokon a döntő fontosságú munkahelyeken, ahol a legtöbb ember dolgozik — mint az állat s főleg a tehéntenyésztés — komolyabban még nem haladtunk előre. Elle'nkezőleg, olyan példa is akadt, ahol a két műszak "már megvolt, de mivel az automatizált fejőhelyiséget rosszul tervezték és építették, a két műszakot. időközben megszüntették. Ez a lépés visszafejlődés. így történt ez az Üszori Állami Gazdaságban is. A cseh országrészekben etéren valamivel jobb a helyzet. A Hrusovany-i Állami Gazdaság példája nyomán több állami gazdaságban és szövetkezetben két műszakot vezettek be. Ez irányban a legnagyobb előrehaladást a Kutná Hora-i a nymburki, továbbá a Havlíckuv Brod-i járásban érték el. E. Horváth mérnöknek, a Mezőgazdasági Ökonómiai Kutatóintézet dolgozójának megállapítása szerint hazánkban a két műszakot a Nymburki Állami Gazdaságban vezették be a legpéldásabban. E gazdaság komplex módon oldja meg a problémákat. Hol szorít a csizma? Mi okozza azt, hogy az állattenyésztésben az ipari jellegű munkaformák bevezetése olyan lassan halad? Amikor nemrég megkérdeztük a senicai és a lévai járási termelési igazgatóság vezetőit, miben látják ők a két műszak bevezetése körüli elégtelen helyzetet, nem véletlen, hogy önbírálólag megemlítették —, s ez mindkét esetre vonatkozik — a járási irányító szervek keveset törődnek a munkaszervezés új formájával. Ez a lassú előrehaladás egyik fő oka. Ami a területi tudományos intézkedéseket illeti, akik a gazdálkodással tudományos alapon foglalkoznak, hát bizony, ezeknek is van mit utőlérniök. Aztán ne csodálkozzunk, hogy a két műszak bevezetését több tényező fékezi. Egyes, a központoktól távolabb eső mezőgazdasági üzemekből például tűi korán szállítják el a tejet a tejcsarnokokba. A szállításnál tehát bizonyos eltolódás áll be, s ilymódon kevésbé lehet kihasználni a szövetkezetek és állami gazdaságok hűtőberendezéseit. Az is szükséges, hogy a kutatás kellő választ adjon azoknak a zootechnikusoknak, akik ellenzik a két műszak bevezetését, azzal indokolva, hogy ilymódon tovább tart a fejés, s ez — szerintük — kedvezőtlenül hat a tehenek hasznosságára. Csak csodálkozhatunk azon, hogy kutatóink az országban addig még nem találtak két egyforma istállót, ahol egyformák a tehenek és a takarmányadag, hogy e példákon kitapasztalnák a tehenészetek hagyományos és új munkaszervezési módszereit. Itt a minisztérium is hatékonyabban segíthetne. Természetes, hogy ez csak az érem egyik oldala. Máshol is van hiba. Nem lehet azt mondani, hogy a zootechnikusoknál a szövetkezetekben és állami gazdaságokban — akik lényegében közvetlenül a termelésben vannak — elegendő készséget és kezdeményezést tapasztaltunk volna a két műszak bevezetésének keresztülvitelénél. A kt': műszak bevezetése ugyanis éppen az ő részükről követel több munkát és felelősséget, hiszen a műszakra ki kell válogatni — párosával — a megfelelő fejőket, ki kell dolgozni a teljesítménynormát, a munkát állandóan figyelemmel kell kísérni, szervezni kell és ellenőrizni. Ezért nemegy zootechnikus inkább kitér a felelősség elől, s így a két műszak elől is, nem értékeli annak társadalmi jelentőségét. Ezzel magyarázható, hogy olyan, egyébként jól gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben, mint a nyárasdi szövetkezet és a Zidlochovicei Állami Gazdaság is, még nem találkoztunk a két műszakkal. Az okot nemegyszer a fejőgulyásokban és a tehenészekben is megtaláljuk. Sok esetben ők sem nagyon érdeklődnek a két műszak iránt. Egyesek — ok nélkül — attól félnek, hogy az új munkaszervezés bevezetésével csökken a keresetük, mások viszont el sem tudják képzelni, hogy két műszak esetén hogyan oldják meg a családi problémáikat (gyermekgondozás, főzés stb.). A nymburki, Kutná Hora-i, Havlíckuv Brod-i és más járások tapasztalatai azt mutatják, hogy a kereset csökkenése miatti félelem teljesen alaptalan, s hogy a családban a munka éppen a két műszak bevezetésével lesz egyszerűbb, természetesebb és kulturáltabb. Hogyan tovább? A két műszak bevezetését, amely a mezőgazdaság iparosításának egyik jelentős része, nem lehet félvállról kezelni. Szükséges, hogy a kérdés a mezőgazdasági irányítószervek munkájának tartalmává váljék. Vonatkozik ez a minisztériumokra, a kerületi termelési igazgatóságokra, a terület, tudományos intézetekre, az állami gazdaságok és szövetkezetek zootechnikusaira. Kezdeti tapasztalataink már vannak, csak értékelni kell őket, hogy a gyakorlat átvehesse .a legjobban bevált megoldást. Nem kell a dolgot eltitkolni, problémák vannak. Probléma például a fejők és az etetők beosztása, a fejőstehenek elosztása a fejők között, a vasárnapi (ha az illetőnek, nincs műszakja), vagy hétköznapi munkaszünet biztosítása, a tejelszállítás, a. fejésidő tartama, amely körül még mindig folyik a vita. Mindezt gyorsan meg kell oldani, s az embereknek azokra a kérdésekre, melyeket nem értenek, világos választ kell adni. S főleg szilárdan kézbe kell fogni a dolgot, s a gyakorlati végrehajtást megelőzően mindent pontról pontra átgondolni, megfontolni. E feladat gyakorlati megoldását sürgeti a mezőgazdaság munkaerőhiánya, amely még ma is nagy gondot okoz népgazdaságunknak. Jozef Inovecky A szerkesztőség megjegyzése: A fenti cikkel teljes mértékben egyetértünk. Van hozzá azonban egy lényeges megjegyzésünk. Azok, akik a két műszak bevezetését akadályozzák, vagy ezt a kérdést könnyelműen kezelik, elfeledkeznek egy nagyon fontos összefüggésről. Ez pedig az ifjúság elhelyezkedésének kérdése az állattenyésztésben. Bizonyos, hogy az egyműszakos munka, ami magával hozza a vasárnapi elfoglaltságot, elriasztja az ifjúságot fáz állattenyésztési munkától. Ma az állattenyésztésben főképpen idősebb dolgozókat, 50—60, sőt 70 éves dolgozókat találunk. Mi lesz, ha ezek kiöregednek és kiválnak a munkafolyamatból? A fiatalság szórakozási és művelődési igényei megkövetelik, legalább a kétheti szabadnapot, ami rendszeresen csak a két műszakos munkafolyamatnál biztosítható. Tehát az olyan vezetők, akik előre néznek és látnak, kell hogy ezt a szempontot is figyelembevegyék, mégpedig nem utolsósorban. Hiszen a jövőről van szó. (p £ j 4
