Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-22 / 16. szám
Szövetkezeteinkben rövidesen végetérnek a zárszámadások, s vele egy év kapuja zárul. A gazdálkodás elemzése során felszínre került mit csináltunk jól, mit rosszul az elmúlt esztendőben. Valljuk be őszintén, van miről beszélni, hiszen a mezőgazdasági termelés tervét Szlovákiában tavaly csak 89 százalékra teljesítettük. A lemaradás mellett beszédes számként tanúskodik a 267 ezer tonna kenyérgabona, 255 ezer tonna burgonya és a 11 millió liter tej, mellyel adósak maradtunk népgazdaságunknak. Most, amikor mezőgazdasági dolgozóink kézhez kapták az EFSZ-ek VI. kongresszusának vitaanyagát, nagyobb mód nyílik arra, hogy az elkövetett mulasztásokból levonjuk a tanulságot, a munka jobb szervezésével az előforduló hiányosságokat mielőbb kiküszöböljük. A vitaanyag terjedelmes s részletes. Jóleső érzés tudni, hogy kormányunk idén a mezőgazdasági beruházásokra 17 milliárd 500 millió koronát fordít 21,7 százalékkal többet, mint 1963-ban. Az sem lehet közömbös, hogy messzemenő intézkedések történtek a mezőgazdasági dolgozók szociális helyzetének megjavítása érdekében, amelyek érintenek fiatalt, öreget, asszonyt és szakembert egyaránt. A vitaanyag arra is ösztönöz, hogy elgondolkodjunk az új mezőgazdasági termelési eljárások bevezetése fölött, de egyúttal rámutat, milyen intézkedéseket kell tennünk egyes szakaszokon a termelés lényeges fokozása érdekében. Ha figyelmesen áttanulmányozzuk, alaposan átgondoljuk az olvasottakat, majd saját gazdálkodásunkra vonatkoztatva mérlegeljük a javallatok átültetését; a vitaanyag hathatós segítőtárs, s kimeríthetetlen forrása lehet a gazdálkodás fellendítésének. A jól megszervezett vitaanyag-tárgyalás határozatainak valóra váltása fordulatot hozhat a termelésben, hiszen egymillió szövetkezeti tag, többezer szakember és mérnök gondolkodik afölött, milyen módszerekkel valósítsuk meg az EFSZ-ek 'Cl. kongresszusának jelszavát: „1970-ig a mezőgazdaságban elérni az ipari színvonalat“. Az utóbbi időben nagyon sokat beszéltünk arról, milyen tartalékokkal rendelkezünk, mit kellene tennünk, hogy a szavak végre tettekké váljanak, illetve a kitűzött irányszámok évről évre elérhetők legyenek. Az egyik ilyen javaslat, amelyet a CSKP KB ülése a múlt év szeptemberében tett: a földtartalékok feltárása. A fiatalok segítsége, valamint a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek lelkiismeretes munkája révén, 80 000 hektár föld kerülhet művelés alá, amely eddig parlagon hevert, vagy silány termést hozott. Egy másik égető kérdés, a növénytermesztés fokozása, a gabonafélék és a takarmánynövények figyelembevételével. Az 1964-re előirányzott 20 százalékos emelkedést a növénytermesztésben csakis ésszerű, megfontolt szervezéssel, agrotechnikai követelmények betartásával érhetjük el. Kell hogy előtérbe kerüljön a minőségi munka a vetéstől a termés betakarításáig. Ezen a téren bizony akad behoznivaló. Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban elhangzik szakembereink ajkáról, hogy aratáskor a kombájn sok szemveszteséget okozott. Becslések szerint a betakarítási veszteségek néhány üzemben elérték a 20 százalékot is. S ez a veszteség csupán a szervezésből eredt. Ugyanis, a kombájnosok a hektárteljesítmény után kapták fizetésüket, sőt a prémiumot is. Ehhez még hozzájárult a kombájnosok közötti helyi és járási méretű verseny. Természetes, hogy az ígért anyagi jutalmazás gyors munkára serkentette a kombájnosokat, a minőséggel mit sem törődve. Több esetben előfordult, hogy a kombájnosnak juttatott prémium összege csupán néhány százalékát tette ki annak a kárnak, amelyet a kombájnos gépével a nagy szemveszteséggel okozott a gazdaságnak. A takarmányok betakarítása terén az elcsípi évekhez viszonyítva előbbre léptünk. A herefélék hideglevegős szárítása tért hódított üzemeinkben. A nyugat-szlovákiai kerületben például a galántai, dunaszerdahelyi, érsekújvári és a komáromi járás mezőgazdasági üzemei szálastakarmányuk javarészét hideglevegősen szárították. Ezáltal a hagyományos 7 — 8 százalékról 12—13 százalékra növelték a lucerna fehérjetartalmát. A silótakarmányok tartósítása terén azonban még sok a behoznivaló. Számos helyen nem tartják be a silózás alapvető technológiai eljárását, másutt viszont nem rendelkeznek elegendő és alkalmas tárolóhelyiséggel. Ha a felsorolt fogyatékosságok kiküszöbölése révén érdemleges változás tprténik a takarmánytermesztésben, továbbá alkalmazni fogjuk a takarmányozási technika jól bevált módszereit, ez minden bizonnyal maga után vonja az állattenyésztés nagyarányú fellendülését is. A tartalékok feltárása, a hibák felfedése csupán az első lépés a siker felé. A mezőgazdaság csak akkor lendülhet fel igazán, ha rendszeresen betartjuk és érvényesítjük az agro- és zootechnika alapvető szabályait. Ennélfogva a vitaanyagot a lehető legszélesebb körben tárgyaljuk: a munkahelyen, csoportokban és a taggyűléseken. Ott merülhet fel a legtöbb ötlet, születhet a legtöbb hasznos javaslat annak érdekében, hogyan lehetne magasabb szintre emelni a termelést. Tudatosítsuk, hogy a mezőgazdaság fellendítése terén leghatékonyabb tartalék a dolgozók megannyi tapasztalata, kezdeményező készsége. A kongresszus előtti vita jó alkalmat nyújt arra, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel. A szövetkezetekben lezajlott évzáró gyűlések beszámolói, valamint a vitában felvetett javaslatok és tárgyilagos bírálat szolgáljon alapul az EFSZ- ek VI. kongresszusa vitaanyagának tárgyalásakor. A vitaanyag-tárgyalás váljék a milliós szövetkezeti tagság szívügyévé, majd a termelés növelésének hatékony eszközévé. Az évfordulói ünnepi gyűlés szép, meleghangú volt. Az ipolyszakállasi és az érsekvadkerti szövetkezet egyéves barátságát ünnepelte. Az üdvözlőbeszédek és felszólalások igazolták, hogy az ipolyszakállasi szövetkezet méltón viseli a Csehszlovák—Magyar Barátság nevet. Szép eredményekkel dicsekedhet az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság szövetkezet is. A két szövetkezet tagságát, habár országhatár húzódik köztük, valóságos rokoni kapcsolatok fűzik egymáshoz. Mindenki kedvence például Sólyom Ferenc, az érsekvadkerti szövetkezet főkönyvelője, a kultúrális rendezvények ötletgazdag bemondója. A testvéri együttműködés kedvezően hat ki a gazdálkodásra is. A szövetkezetesek eljárnak egymás gyűléseire, megtekintik a gazdasági udvarokat és a tapasztalatokat ki-ki házatáján kamatoztatja. Gombos György, az ipolyszakállasi szövetkezet elnöke alig várja, hogy szövetkezetükben az érsekvadkerti tapasztalatok alapján mesterségesen neveljék a borjakat. Galacid alkalmazásával borjanként így 200 liter tejet takaríthatnak meg. Az érsekvadkerti szövetkezetesek büszkesége a 20 000 férőhelyes csirkenevelő. Egy év alatt több mint 70 ezer csirkét dobnak a piacra. Mivel a szövetkezet baromfitenyésztésre szakosodik, az ipolyszakállasiak tapasztalata alapján rátérnek a pulykatenyésztésre. Van mit tanulni az ipolyszakállasiaktól is. Hisz egy országos és három kerületi kitüntetés tulajdonosai. Az országos versenyben 576 mázsás silókukorica hektárhozammal az élre kerültek. Árpából 31 mázsás hektárhozamot értek el. Az érsekvadkerti szövetkezet hektárhozamai sokkal alacsonyabbak, ezért ezen a téren is tanulni akarnak az ipolyszakállasiaktól. Az ünnepi gyűlés a meleghangú köszöntők mellett, komoly gazdasági problémákkal foglalkozott és mindkét szövetkezet tagsága figyelemmel kísérte a termelési eredményekről szóló jelentéseket. Sólyom Ferencnek, az érsekvadkerti szövetkezte főkönyvelőjének nagyon tetszett az ipolyszakállasiak idei termelési terve, amely merészen előre mutat a belterjesség felé. Hektáronként már 210 kg húst és 493 liter tejet adnak el. Ötvenezer koronával többet adnak műtrágyáért, mint az 1963-as évben. A gabonaeladás terve pedig 402 mázsás többletet irányoz elő. Értékelte a termelés magas szintjét, gazdaságosságát. Komoly eredményként méltatta, hogy az ipolyszakállasi szövetkezetben egy tagra már 40 ezer korona érték kitermelése jutott az elmúlt évben. A tagság életszínvonala állandóan emelkedik. Az új gazdasági évben az 1000 hektáros szövetkezet már 2 millió 400 ezer koronát tervezett a munkaegységekre, ami 250 ezere koronával több az előző évinél. Ozsvald elvtárs, a balassagyarmati járási pártbizottság titkára szakszerűen elemezte járásuk szövetkezeteinek fejlődését. Elmondotta, hogy jó irányban haladnak a szövetkezetek; a tartalékalapra üzemenként 200—700 Dr. Ladislav Landau, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, az ivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet igazgatója február 21-én ünnepli gazdag, alkotó munkával telt életének 50. születésnapját. Dr. Landau akadémikus mezőgazdaságunk egyik legismertebb szaktekintélye az állattenyésztés szakaszán. Rendkívüli szervező képességét és tudását már közvetlenül a felszabadulás után állattenyésztésünk szolgálatába állította, és az állami gazdaságok sikerei e téren nagy mértékben fűződnek az ő személyéhez is. 1950- ben a vigfasi Állattenyésztési Kutató Intézet élére került, ahol éveken át fejlesztette Szlovákiának ezt a legnagyobb tudományos munkahelyét és a keze alól a kutatómunkával foglalkozó fiatal zootechnikusok egész sora került ki. Azután a Szlovák Tudományos Akadémiára hívták meg, és Duna- Ivánkán megalapította a mezőgazdasági állatok Fiziológiai Laboratóriumát. Ez az intézet 1959-ben Baromfitenyésztési Kutatóintézettel bővült ki, amelynek élére Dr. Landaut nevezték ki igazgatónak. Az őrá annyira jellemző frissességgel fogott hozzá az új intézet kiépítéséhez. Céltudatos és felelösségtelezer forintot helyeztek, emellett átlagosan 39 forintos munkaegységet értek el. Az érsekvadkerti szövetkezet az idén a munkaegység értékét 37—40 forintra emeli. Megelégedéssel állapította meg a lévai járás szövetkezeteinek magas szintjét, főleg a nagy hektárhozamokat és az egy hektárra eső hústermelés mennyiségét. Ezen a téren az Ipoly másik oldalán gazdálkodó szövetkezetek sokat tanulhatnak. Az érsekvadkertiek elhozták a falu. a szövetkezet forró, testvéri üdvözleté. A frigyhez sok sikert kívánt táviratban Cséby Lajos, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete, és Písek elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Krajcsík elvtárs, a Magyar Népköztársaság bratislavai konzula meleg szavakkal méltatta a két szövetkezet és a két nép barátságát. — Két testvéri szövetkezet jó munkával erősíti a barátság láncszemét — mondotta. Befejezőül jó munkát, egységet kívánt mindkét szövetkezet tagságának. Az ünnepi gyűlés résztvevői viharos tapssal jutalmazták Benőik elvtársnak, a Lévai Járási Nemzeti Bizottság elnökének azt a bejelentését, hogy Ipolyszakállas utcáinak rendbehozására 170 000 koronát engedélyeztek. Az ünnepi gyűlés után a szövetkezetesek, vendégek jó falatokkal és vérpezsdítő borral pecsételték a barátságot. A két testvérnép dolgos földművesei, funkcionáriusai a további jó munkára, a csehszlovák—magyar barátság elmélyítésére, a kapcsolatok még szorosabbra fűzésére ürítették poharukat. Bállá József jes munkával használja fel a kutatóintézet rendelkezésére bocsájtott pénzeszközöket, amely ma államunk egyik legkorszerűbb kísérleti és kutatási munkahelye. Valahányszor Ivánkára érkezik bármely, baromfitenyésztéséről ismert ország szakembere, szinte irigységgel nyilvánítja elismerését erről a nagyszerű intézményről. Dr. Landau akadémikus hazánk állattenyésztési tudományának egyik legjelentősebb vezéralakja. Számos tudományos mű szerzője és ezek a munkák nemcsak tudományos alaposságukkal, hanem gyakorlati felhasználhatóságukkal is kitűnnek. A kutatóintézetben végzett kimerítő tevékenysége mellett Dr. Landau sokat foglalkozik a zootechnikai szak tudományos dolgozóival, akiknek gondos és mindig barátságos mentora. 1960- ban köztársasági elnökünk „A felépítésben szerzett érdemekért“ kitüntetéssel jutalmazta meg. Ötvenedik születésnapján a legjobbakat kívánjuk Önnek dr. Landau elvtárs, főként azonban erőt, egészséget tervei, a mi terveink valóra váltása érdekében, szocialista mezőgazdaságunk további fellendítése útján. A zon izgultam, hogy Léván elérjem a gyorsvonatot. És csodák csodája, mikor leugrottam a még mozgó vicinális lépcsőjéről, ott komoricodott jégvirágos ablakaival a negyedik vágányon. S ennél még csak az volt a csodálatosabb, hogy hely is akadt bőven. Teljesen üres fülkét találtam, de... szóval fütetlenül. Tovább mentem, de eredménytelen és felesleges volt ez a kutatás. Végül beültem a jégvirágos ablak mellé s próbáltam meggyőzni' magamat, hogy mindig joßb egy fütetlen ülőhely, mintsem fütött kocsiban néhány órát állni. A folyosóról hangokat hallottam.- Gyere, itt van hely bőven. A hangot alacsony, barna férfi követte.- Szabad ez a hely? - kérdezte tört szlováksággal.- Tessék - válaszoltam.- Kutya hideg van, - fordította ő is magyarra, miközben kezeit dörzsölte nagy igyekezettel egymáshoz. Igaza volt minden szempontból. Kis idő múlva még egy fiatalember rakta a bőröndjét a csomagtartóba. — Van kenyered? — kérdezte tőle az alacsony. — Majd veszek a büfékocsiban — válaszolt. — Akkor már mehetsz is, mert ideje megvacsorázni. Maga meddig utazik? — fordult felém.- Csak Pozsonyig — feleltem.- En Prágába utazom.- Hideg lesz itt reggelig.- Majd keresünk valami jobbat.- Ott dolgoznak?- Ott... - húzza el a szót, majd rövid szünet után hozzáteszi. - Most megyünk először.- Es megéri?- Még nem tudom. Martinban dolgoztam három évig. Martinban jó volt,. de már haza szerettem volna híenni. Tudja, én prímás vagyok, most is hívnak mindig játszani...- Akkor miért megy Prágába? — Ajaj, — sóhajt — úgy terveztem, hogy a szövetkezetben maradok. A házat rendbetettiik, az aszszonynak is könnyebb lett volna, meg nekem is. A szövetkezetben is megél az ember, ha becsületesen dolgozik. Papírt szed elő a belső zsebéből. — Valami építkezés lesz ez. Ide van írva, hogy: Armabeton .. . 1300 koronát kapok, meg távolsági pénzt. — Nem lett volna jobb a szövetkezet? — Dehogy nem, csak nem vettek be. i — Miért? , — Van elég munkás. Látja, ezt nem értem, ezen gondolkodom én is. Pár évvel ezelőtt még két kézzel kaptak volna utánam, most meg azt mondják, van elég munkaerő. Hallgatom, ahogy az alacsony, barna ember mondja a magáét, ahogy kifordul a száján: „van elég munkaerő", s egyre inkább az a gondolat kerekedik felül bennem, amit már régen sejtek; hogy elérünk oda, mikor az emberek vándorlása megfordul - a falu felé. GS Dr. Landau akadémikus 50 éves / 0) JB 2 S | 53 » 1 5? " -Ifi Q J Ifi S) > o a o a s i *0) s s JC 'O ii L m 0) ** N-'0 Ifi GQ ? Váljék szívügyünkké Bratislava, 1964. február 22. Ára: 40 fillér XIV. évfolyam, 16. szám A szocialista mezőgazdaságén tssíssmi A MP7flf,A7. DASiGI DOLGOZÓK LAPJA
