Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-19 / 15. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. február 19. Ára: 40 fillér XIV. évfolyam, 15. szám. A munkadíjazás új elvei az EFSZ-ekben Jelenleg szövetkezeteinkben a munkadíjazásnak két formáját alkalmazzák. Az egyik a munkaegységek szerinti, a másik a pénzbeni díjazás. A termelés és a munkatermelékenység növelését nagy mértékben segíti elő a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének felkeltése az elért munkaeredmények szerint készpénzben fizetett munkadíjazás által, munkaegységek számítása nélkül. Már az EFSZ-ek V. kongresszusa is jóváhagyta ,-,Az EFSZ-ek pénzbeni munkadíjazásának rendszerét“. Főbb elvei a munkáért járó díjazás meghatározásának alapját képezik azokban a szövetkezetekben, amelyek bevezették a pénzbeni díjazást. Ezeknek a szövetkezeteknek a tapasztalatai megmutatták, hogy a pénzbeni díjazás új elvei kiküszöbölik a munkaegységek szerinti díjazás egyes hiányosságait, elsősorban a munkák normázása és a díjszabási felosztás terén. Ezért az EFSZ-ek V. országos kongresszusának határozatai ajánlották, hogy a „Munkadíjazási rendszer“ fontosabb meghatározásait azok a szövetkezetek is vegyék alapul, amelyek tagjaikat még munkaegységek alapján díjazzák. Ennek következtében a Mező-, Erdő- és Vízgazdaságügyi Minisztérium közzétette „Az EFSZ-ek pénzbeni munkadíjazásának rendszere“ újabb kiadványát a munkakatalógussal és az egy termékegységre valamint az állattenyésztésben végzett munkákra kidolgozott szakmánybér díjszabásokkal együtt. Ez a „Munkadíjazási rendszer“ az év kezdetén lépett érvénybe s ezzel egyidejűleg az összes EFSZ-ben bevezetik a hatosztályos díjszabási rendszert, s a munkákat valamint a dolgozókat a munkakatalógusban feltüntetett osztályokba sorolják. Egyúttal hatálytalanították „A munkadíjazás elvei az EFSZ-ekben“ című irányelveket, amelyeket a munkaegységek szerint díjazó szövetkezetekben használtak. Az EFSZ-ek szükségletére kiadták „A gépesített mezei munkák és a szállítás új minta-teljesítménynormáit“. Az eddig érvényes minta-teljesítménynormákból tovább-ra is érvényben maradnak a növénytermesztésre kidolgozott teljesítménynormák éspedig a kézzel és fogatokkal végzett munkákra valamint az erdőgazdasági munkákra beleértve az egészségre káros munkahelyeken végzett munkákért járó felbért, amelyeket „A munkák normázása az EFSZ-ekben“ című brosúrában tettek közzé. „Az EFSZ-ek pénzbeni munkadíjazásának rendszere“ a szövetkezetek számára nem kötelező, de igen jó alapot biztosít az EFSZ saját munkadíjazási rendszerének kidolgozására. Az egységes földmüvesszövetkezetnek helyi termelési feltételeik szerint kell kidolgozniuk saját teljesítménynormáikat. A mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak azonban ügyelniük kell arra, hogy a teljesítménynormákat a szövetkezetekben indokolatlanul ne lazítsák. Emellett szükséges az is, hogy az EFSZ-ek konkrét munkadíjazási rendszerének kidolgozásában hatékony segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek, főképp a pénzbeni díjazás bevezetése előfeltételeinek létrehozásában és a munkadíjazás olyan formáinak alkalmazásában, ahol az egyének és a szövetkezetek anyagi érdekeltségét közvetlenül nem kapcsolják össze az egyes részleg-munkafolyamatokkal, hanem a munka végeredményével. A minta-teljesítménynormák alapján a mezőgazdasági termelési igazgatóság a szövetkezetek számára kidolgozhatja saját körzeti teljesítménynormáikat is. Az a szövetkezet, amely megkezdi vagy már rátért a pénzbeni díjazásra az új díjazási rendszer szerint kidolgozza saját, konkrét pénzbeni díjazásának rendszerét, amit a taggyűlés hagy jóvá. A pénzbeni díjazásra való áttérés egyúttal megköveteli, hogy a taggyűlés jóváhagyja az EFSZ alapszabályainak megváltoztatását a Minta-alapszabályok 19., 20., 21. és 25. cikkelyének értelmében. A szövetkezet csak akkor térhet át a pénzbeni díjazásra, ha bevezetéséhez kialakította a szükséges előfeltételeket. A pénzbeni díjazás bevezetésekor és a további években való alkalmazásakor a szövetkezetnek a „Munkadíjazási rendszer“ szerint elsősorban: meg kell határoznia a munkabéralap nagyságát, valamint felosztását alapdíjazási- és prémiumalapra, megszabni a pénzbeni díjazás nagyságát az I. munkaosztályba sorolt egy teljesítménynormáért, megállapítani az egyes termékfajtáknek azt a menynyiségét, amit a szövetkezet a tagoknak indokolt személyes szükségletük kielégítésére ad el. A szövetkezet továbbá az új „munkadíjazási rendszer“ szerint átveszi a díjszabási skálát, amelyben a munka egyes fajtáit munkaosztályokba sorolták, esetleg a kvalifikáló és munkanormázó bizottság ajánlatára — ilyen bizottságnak minden szövetkezetben kellene lennie — szakembereit az egyes munkaosztályokba sorolja. Ezen kívül a szövetkezet a teljesítménynormákat egyéni termelési feltételei szerint szabja meg éspedig vagy „A munkák normázása az EFSZ- ekben“ foglalt módszer alapján vagy az ugyanebben a brosúrában levő „Minta-teljesítménynormák“ szerint, esetleg átveszi a mezőgazdasági termelési igazgatóság által kidolgozott körzeti teljesítménynormákat. A szövetkezet ugyancsak meghatározza a szövetkezeti tagok alapmunkadíját a termelés minden ágazatában, beleértve a vezető dolgozókat is, éspedig a „Munkadíjazási rendszeriben ajánlott lehetőségek valamelyike szerint, tekintetbevéve az esetleg nehezebb vagy az egészségre káros munkafeltételeket. A prémiumokat a szövetkezet saját prémiumrendjében szabja meg, amely prémiumrendjét a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium által 1962-ben kiadott „Minta-prémiumrend“ szerint dolgozza ki. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek eddig még tagjaikat munkaegységek alapján díjazzák ajánlható, hogy ugyanolyan díjszabási rendszert, munkakatalógust vezessenek be, a munka normázását, premizálását és az EFSZ-ben dolgozó tagok díjazását ugyanígy végezzék, mint a pénzbeni díjazást alkalmazó szövetkezetek. A munkaegységek szerint fizető szövetkezetek a díjszabási együtthatók (koeficiensek) helyett munkaegységeket használhatnak, amikor is egy díjszabási együttható megfelel egy munkaegységnek. Továbbá ajánlatos ezekben a szövetkezetekben a termelés minden ágazatában bevezetni az alapdíjazást beleértve a vezető dolgozóknak és azoknak az alkalmazottaknak díjazását, akik nem tagjai a szövetkezetnek. „Az EFSZ-ek pénzbeni munkadíjazásának új rendszere“ a következő fő részekre oszlik: a munka normázása, a munkának díjszabási osztályokba sorolása, az alapdíjazás és a prémiumok fizetéseinek formái. A munkák normázása terén legelsősorban is el kell távolítani az EFSZ- ek saját teljesítménynormáik kidolgozásánál észlelt eddigi hiányosságokat. Az új minta-teljesítménynormák alapján a szövetkezetek az illetékes mezőgazdasági termelési igazgatóság irányítása mellett kidolgozhatják egységes teljesítménynormáikat, amelyek eseténként érvényesek lehetnek a hasonló termelési feltételekkel rendelkező más szövetkezetekben is, s emellett az új minta-teljesítménynormák hatékony segítséget nyújtanak azáltal, hogy a munkák műszaki normázása alapján dolgozták őket ki. A munkák díjszabási osztályozása során bevezetik a hatosztályos díjszabási skálát és a munkákat, valamint a dolgozókat az egyes osztályokba sorolják. A szakmáriy- és az óradíjszabásra egységes díjszabási skálát állapítanak meg. A szakmánydíj ellenében végzett munkák díjszabási skálája a következő: Ipolyságon is egyre nagyobb tért hódít a szövetkezeti lakásépítkezés. A képünkön látható épületben főleg a tanítók lelnek majd kellemes otthonra. Bállá József felvétele A mezőgazdaság a legvonzóbb életpályák egyike lesz Antonín Novotny ©Ívtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke tegnap Klatovyba látogatott. Novotny elvtárs tavalyelőtt azzal a feltétellel fogadta el Zdenka Vokrojovának, a Klatovyi Mezőgazdasági Műszaki Iskola növendékének városuk meglátogatására szóló meghívását, ha az iskola teljesíti hektáronként átlagosan 200 mázsa burgonya termesztésére tett felajánlást. A diákok becsülettel helytálltak a munkában és 88 hektáron átlagosan 214 mázsa hektárhozamot értek el. Antonín Novotny elvtárs az iskolában beszédet mondott, melyet a tanulók nagy figyelemmel hallgattak meg. A beszámolót élénk vita követte, amelyben a tanulók Novotny elvtárs szavai alapján foglalkoztak problémáikkal. Antonín Novotny elvtárs beszédéből Nem is arnyira ez a látogatás fontos, mint inkább az a tény, hogy hektáronként átlagosan több mint 200 mázsa burgonyát termesztettek. Több más élenjáró szövetkezettel és állami gazdasággal együtt bebizonyították, hogy a 200 mázsás átlagos hektárhozam jó gondoskodás mellett rövidesen átlagos terméseredménnyé válhat. Novotny elvtárs ezután arról beszélt, hogy elsősorban az emberek döntenek a lehető legnagyobb terméseredmények eléréséről, azok az emberek, akik ragaszkodnak a földhöz és a mezőgazdaságot választották életpályául. Nem hangoztatunk frázisokat, amikor arról beszélünk, hogy a mezőgazdaság jelenleg a legfontosabb munkaterületek egyike, s néhány év múlva technikailag is a legigényesebb és legvonzóbb életpályák közé fog tartozni — jelentette ki Novotny elvtárs. Novotny elvtárs a továbbiakban kifejtette, hogy a fiatal dolgozóknál; főként a szövetkezetekben érezhető hiányának okát abban kell keresni, hogy nem tartották rendszeresen szem előtt a mezőgazdasági termelés fejlesztésének fő eszközét, az anyagi érdekeltség érvényesítését, és a hatékony gazdálkodást a technika segítségével. Másrészt a mezőgazdasági dolgozók számának csökkenése az egész világon tapasztalható jelenség, amelyre a technika, a vegyszerek és a korszerű nagyüzemi munkaszervezés egyre szélesebb körű alkalmazása következtében kerül sor. A mezőgazdasági termelés színvonala hazánkban jelenleg néhány százalékkal meghaladja a háború előtti színvonalát, a mezőgazdaság állandó dolgozóinak száma azonban csak mintegy kétötöde a háború előttinek. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdaságunk egy állandó dolgozója ma átlagosan hatvan százalékkal több terméket termel, mint a háború előtti földműves. Amennyiben pedig további összehasonlítást akarnánk tenni a München előtti köztársaság mezőgazdasága- és a jelenlegi helyzet között, akkor arra is rá kell mutatni, hogy a mezőgazdaság egy állandó dolgozója akkor átlagosan 4,5 lakos ellátását biztosította, 1962-ben pedig 11 ember számára termelt. Köztársaságunk elnöke kijelentette, hogy minden lehetőségünk és erőnk megvan mezőgazdaságunk színvonalának felemelésére. Mezőgazdasági dolgozóink mostani korösszetétele kedvezőtlen, az átlagos életkor 45 év körül van. Ezért sokoldalú szervezőmunkát kell végeznünk, hogy évent# 40 000 fiatal embert nyerjünk meg mezőgazdasági tanulónak, amint ezt Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának irányelvei kitűzték. Ezt a feladatot mindeddig nem teljesítettük kielégítően. A múlt évben a mezőgazdaságba, vagy a vele összefüggő ágazatokba 26 839 tanoncot nyertek meg, a kitűzött tervet tehát csak 79 %-ra teljesítették. Ezenkívül 13 000 fiatal ment mezőgazdasági közép- és főiskolára; a tervet ezen a téren 7 °/o-kal túlteljesítették. Tavaly több mint hatezer fiú és lány kezdett dolgozni a mezőgazdaságban anélkül, hogy szakképzettséget nyertek volna. Természetesen, szívesebben látnánk, ha később mégiscsak elsajátítanának valamilyen szakmát, mert ekkor munkájuk eredményesebb lenne. Le kell küzdenünk a különféle előítéleteket, amelyek a mezőgazdasági munkát a régi szemüvegen át nézik, elferdítve látják. Ezek az előítéletek azokban a régi tapasztalatokban gyökereznek, amikor a mezőgazdasági munka hajnalhasadástól késő estig tartó robotolást jelentett, vagy pedig szövetkezeteink működésének egyes eddig még le nem küzdött árnyékoldalaiban. Nincs szándékomban a mezőgazdaság helyzetét bármiképpen is szépítgetni, vagy a jövőt valamilyen problémamentes, sima útként lefesteni — hangoztatta Novotny elvtárs —, Annak megértéséről van szó, hogy mit akar elérni szocialista társadalmunk a mezőgazdaságban, hogy önállóan, új szemmel nézzenek a falu életére, meglássák mindazt, ami új a mezőgazda(Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a kormány üléséről Cél: a termelés fokozása és a gazdálkodás színvonalának emelése Munkaosztályok Díjszabási együtthatók 1 2 3 4 5 8 1,00 1,10 1,25 1,45 1,70 2-,00 (Folytatás a 2. oldalon) A kormány jóváhagyta a legfontosabb építkezések jegyzékét, az egységes földműves szövetkezeteknek nyújtandó közvetlen segítség módjait és az egyes ágazatok létszámcsökkentési feladatait. Köztársaságunk kormánya legutóbbi ülésén az állami beruházási építkezési bizottság beszámolójáról és a beruházási terv évi teljesítéséről tárgyalt. A tavaly hozott intézkedések hatására különösen az év második felében jobban teljesítették az építési feladatokat a tüzelőanyag-, az energia és a vegyiparban. A kormány jóváhagyta a legfontosabb építkezések jegyzékét, amelyeket 1964-ben fog majd figyelemmel kísérni. Jóváhagyta a kormány az építési feladatok teljesítését elősegítő anyagi érdekeltség elvének alkalmazását is. A kormány jóváhagyta továbbá az egységes földműves szövetkezeteknek nyújtandó közvetlen segítség módjait. A CSKP KB januári plénumának határozata értelmében az EFSZ-ek állami támogatásának fö célja a termelés fokozása és a gazdálkodás színvonalának emelése, valamint a szövetkezetek saját forrásainak mozgósítása. Ennek érdekében a mezőgazdasági termelési igazgatóságok felelősek a közvetlen állami támogatás eszközeinek felhasználásáért. Az idén bővítik a szövetkezeteknek nyújtott közvetlen pénzügyi támogatás egyes formáit. A mezőgazdasági szakemberhiány megszüntetése érdekében pd. rendezik azoknak a szakközépiskolai és főiskolai végzettségű dolgozóknak a bérezését, akik a szövetkezetbe mennek dolgozni. Hathatósabban hozzájárulnak a tanoncnevelés költségeinek fedezéséhez is. A közvetlen anyagi támogatást indokolt esetekben lakásépítésre is fel lehet használni a szövetkezetben munkát vállaló dolgozók számára, sőt ezekből az eszközökből a szövetkezetek az üzemeltetés költségeit is fedezhetik. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok közvetlen segélyt nyújthatnak az egészséges borjú- és üszőtenyésztés céljaira is. A kormány felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, hogy adjon ki megfelelő irányelveket az EFSZ-eknek nyújtott közvetlen állami támogatás felhasználásáról. Az irányelvek alapján a mezőgazdasági termelési igazgatóságok kidolgozzák a támogatás eredményes felhasználásának elvét és gondoskodnak arról, hogy ennek alapján dolgozzák ki az EFSZ-ek évi pénzügyi tervét. A kormány ezután ellenőrizte a műtrágyagyártás helyzetét. A jóváhagyott intézkedések szerint időben kell elkészíteni az új üzemek terveit. A kormány emellett hangsúlyozta, hogy a beruházóknak és a szállító vállalatoknak elsősorban a kraskéi Chemko és a vágsellyei nitrogéngyár építésére kell összpontosítani erőiket. A CSKP Központi Bizottságának az irányító és az igazgatási apparátus csökkentéséről hozott határozata értelmében a kormány jóváhagyta a létszámcsökkentési feladatokat az egyes ágazatokban és a központi igazgatásban, és meghatározta a végrehajtás elveit. Az adminisztráció csökkentése érdekében felülvizsgálják az egyes vállalatok érvényben levő irányelveit és módszertani utasításait, célszerűen egyszerűsítik és egységesítik a tervezési ügyvitelt, a nyilvántartást és a kimutatásokat. Felülvizsgálják a tájékoztatások rendszerét is. A vállalatok irányító tevékenységét feltétlenül az ezen a téren jó rendszert kialakító vállalatok tapasztalatai alapján kell megszervezni és elsősorban a szakképzett technikusok foglalkoztatása szükséges. A kormány hangsúlyozta, hogy az irányító szerveknek tervszerűen és körültekintően kell elvégezniük az adminisztratív dolgozók átcsoportosítását új munkahelyekre. Tekintetbe kell venni a dolgozók képességeit, tapasztalatait, valamint egyéni adottságaikat. A kormány megvitatta továbbá a Tüzelőanyagipari Minisztérium, a Központi Energia Igazgatóság, a Földtani Intézet, a Vegyipari Minisztérium, valamint az illetékes szakszervezeti szövetségek munkaterveit. Ezek a tervek konkrét intézkedésekkel segítik elő a CSKP KB januári határozatainak teljesítését. A szocialista mezőgazdosogért
