Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-19 / 15. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. február 19. Ára: 40 fillér XIV. évfolyam, 15. szám. A munkadíjazás új elvei az EFSZ-ekben Jelenleg szövetkezeteinkben a mun­kadíjazásnak két formáját alkalmaz­zák. Az egyik a munkaegységek sze­rinti, a másik a pénzbeni díjazás. A termelés és a munkatermelékeny­ség növelését nagy mértékben segíti elő a szövetkezeti tagok anyagi érde­keltségének felkeltése az elért mun­kaeredmények szerint készpénzben fizetett munkadíjazás által, munka­egységek számítása nélkül. Már az EFSZ-ek V. kongresszusa is jóváhagyta ,-,Az EFSZ-ek pénzbeni munkadíjazásának rendszerét“. Főbb elvei a munkáért járó díjazás meg­határozásának alapját képezik azok­ban a szövetkezetekben, amelyek be­vezették a pénzbeni díjazást. Ezeknek a szövetkezeteknek a tapasztalatai megmutatták, hogy a pénzbeni díja­zás új elvei kiküszöbölik a munka­egységek szerinti díjazás egyes hiá­nyosságait, elsősorban a munkák nor­­mázása és a díjszabási felosztás terén. Ezért az EFSZ-ek V. országos kong­resszusának határozatai ajánlották, hogy a „Munkadíjazási rendszer“ fontosabb meghatározásait azok a szövetkezetek is vegyék alapul, ame­lyek tagjaikat még munkaegységek alapján díjazzák. Ennek következtében a Mező-, Er­dő- és Vízgazdaságügyi Minisztérium közzétette „Az EFSZ-ek pénzbeni munkadíjazásának rendszere“ újabb kiadványát a munkakatalógussal és az egy termékegységre valamint az ál­lattenyésztésben végzett munkákra kidolgozott szakmánybér díjszabások­kal együtt. Ez a „Munkadíjazási rendszer“ az év kezdetén lépett érvénybe s ezzel egyidejűleg az összes EFSZ-ben be­vezetik a hatosztályos díjszabási rendszert, s a munkákat valamint a dolgozókat a munkakatalógusban fel­tüntetett osztályokba sorolják. Egy­úttal hatálytalanították „A munka­díjazás elvei az EFSZ-ekben“ című irányelveket, amelyeket a munkaegy­ségek szerint díjazó szövetkezetek­ben használtak. Az EFSZ-ek szükség­letére kiadták „A gépesített mezei munkák és a szállítás új minta-telje­­sítménynormáit“. Az eddig érvényes minta-teljesítménynormákból tovább-­­ra is érvényben maradnak a növény­­termesztésre kidolgozott teljesít­ménynormák éspedig a kézzel és fogatokkal végzett munkákra vala­mint az erdőgazdasági munkákra be­leértve az egészségre káros munka­helyeken végzett munkákért járó felbért, amelyeket „A munkák nor­­mázása az EFSZ-ekben“ című brosú­rában tettek közzé. „Az EFSZ-ek pénzbeni munkadíja­­zásának rendszere“ a szövetkezetek számára nem kötelező, de igen jó ala­pot biztosít az EFSZ saját munkadíja­zási rendszerének kidolgozására. Az egységes földmüvesszövetkezetnek helyi termelési feltételeik szerint kell kidolgozniuk saját teljesítménynor­máikat. A mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak azonban ügyelniük kell arra, hogy a teljesítménynormá­kat a szövetkezetekben indokolatlanul ne lazítsák. Emellett szükséges az is, hogy az EFSZ-ek konkrét munkadíja­zási rendszerének kidolgozásában ha­tékony segítséget nyújtsanak a szö­vetkezeteknek, főképp a pénzbeni díjazás bevezetése előfeltételeinek létrehozásában és a munkadíjazás olyan formáinak alkalmazásában, ahol az egyének és a szövetkezetek anyagi érdekeltségét közvetlenül nem kap­csolják össze az egyes részleg-mun­kafolyamatokkal, hanem a munka végeredményével. A minta-teljesít­­ménynormák alapján a mezőgazdasági termelési igazgatóság a szövetkezetek számára kidolgozhatja saját körzeti teljesítménynormáikat is. Az a szövetkezet, amely megkezdi vagy már rátért a pénzbeni díjazásra az új díjazási rendszer szerint kidol­gozza saját, konkrét pénzbeni díjazá­sának rendszerét, amit a taggyűlés hagy jóvá. A pénzbeni díjazásra való áttérés egyúttal megköveteli, hogy a taggyűlés jóváhagyja az EFSZ alap­szabályainak megváltoztatását a Min­ta-alapszabályok 19., 20., 21. és 25. cikkelyének értelmében. A szövetkezet csak akkor térhet át a pénzbeni díjazásra, ha bevezetésé­hez kialakította a szükséges előfelté­teleket. A pénzbeni díjazás bevezeté­sekor és a további években való alkalmazásakor a szövetkezetnek a „Munkadíjazási rendszer“ szerint el­sősorban: meg kell határoznia a mun­kabéralap nagyságát, valamint felosz­tását alapdíjazási- és prémiumalapra, megszabni a pénzbeni díjazás nagysá­gát az I. munkaosztályba sorolt egy teljesítménynormáért, megállapítani az egyes termékfajtáknek azt a meny­­nyiségét, amit a szövetkezet a ta­goknak indokolt személyes szükség­letük kielégítésére ad el. A szövetkezet továbbá az új „mun­kadíjazási rendszer“ szerint átveszi a díjszabási skálát, amelyben a munka egyes fajtáit munkaosztályokba so­rolták, esetleg a kvalifikáló és mun­­kanormázó bizottság ajánlatára — ilyen bizottságnak minden szövetke­zetben kellene lennie — szakembereit az egyes munkaosztályokba sorolja. Ezen kívül a szövetkezet a teljesít­ménynormákat egyéni termelési fel­tételei szerint szabja meg éspedig vagy „A munkák normázása az EFSZ- ekben“ foglalt módszer alapján vagy az ugyanebben a brosúrában levő „Minta-teljesítménynormák“ szerint, esetleg átveszi a mezőgazdasági ter­melési igazgatóság által kidolgozott körzeti teljesítménynormákat. A szö­vetkezet ugyancsak meghatározza a szövetkezeti tagok alapmunkadíját a termelés minden ágazatában, bele­értve a vezető dolgozókat is, éspedig a „Munkadíjazási rendszeriben aján­lott lehetőségek valamelyike szerint, tekintetbevéve az esetleg nehezebb vagy az egészségre káros munkafel­tételeket. A prémiumokat a szövet­kezet saját prémiumrendjében szabja meg, amely prémiumrendjét a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium által 1962-ben kiadott „Minta-pré­­miumrend“ szerint dolgozza ki. Azoknak a szövetkezeteknek, ame­lyek eddig még tagjaikat munkaegy­ségek alapján díjazzák ajánlható, hogy ugyanolyan díjszabási rendszert, munkakatalógust vezessenek be, a munka normázását, premizálását és az EFSZ-ben dolgozó tagok díjazását ugyanígy végezzék, mint a pénzbeni díjazást alkalmazó szövetkezetek. A munkaegységek szerint fizető szövet­kezetek a díjszabási együtthatók (koeficiensek) helyett munkaegysé­geket használhatnak, amikor is egy díjszabási együttható megfelel egy munkaegységnek. Továbbá ajánlatos ezekben a szövetkezetekben a terme­lés minden ágazatában bevezetni az alapdíjazást beleértve a vezető dol­gozóknak és azoknak az alkalmazot­taknak díjazását, akik nem tagjai a szövetkezetnek. „Az EFSZ-ek pénzbeni munkadíja­zásának új rendszere“ a következő fő részekre oszlik: a munka normá­zása, a munkának díjszabási osztá­lyokba sorolása, az alapdíjazás és a prémiumok fizetéseinek formái. A munkák normázása terén legelső­sorban is el kell távolítani az EFSZ- ek saját teljesítménynormáik kidolgo­zásánál észlelt eddigi hiányosságokat. Az új minta-teljesítménynormák alap­ján a szövetkezetek az illetékes me­zőgazdasági termelési igazgatóság irá­nyítása mellett kidolgozhatják egysé­ges teljesítménynormáikat, amelyek eseténként érvényesek lehetnek a ha­sonló termelési feltételekkel rendel­kező más szövetkezetekben is, s emel­lett az új minta-teljesítménynormák hatékony segítséget nyújtanak azál­tal, hogy a munkák műszaki normá­zása alapján dolgozták őket ki. A munkák díjszabási osztályozása során bevezetik a hatosztályos díjsza­bási skálát és a munkákat, valamint a dolgozókat az egyes osztályokba so­rolják. A szakmáriy- és az óradíjsza­básra egységes díjszabási skálát álla­pítanak meg. A szakmánydíj ellené­ben végzett munkák díjszabási skálája a következő: Ipolyságon is egy­re nagyobb tért hódít a szövetke­zeti lakásépítkezés. A képünkön látha­tó épületben főleg a tanítók lelnek majd kellemes ott­honra. Bállá József felvétele A mezőgazdaság a legvonzóbb életpályák egyike lesz Antonín Novotny ©Ívtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk el­nöke tegnap Klatovyba látogatott. Novotny elvtárs tavalyelőtt azzal a feltétellel fogadta el Zdenka Vokro­­jovának, a Klatovyi Mezőgazdasági Műszaki Iskola növendékének városuk meglátogatására szóló meghívását, ha az iskola teljesíti hektáronként átla­gosan 200 mázsa burgonya termesztésére tett felajánlást. A diákok be­csülettel helytálltak a munkában és 88 hektáron átlagosan 214 mázsa hek­tárhozamot értek el. Antonín Novotny elvtárs az iskolában beszédet mondott, melyet a ta­nulók nagy figyelemmel hallgattak meg. A beszámolót élénk vita követte, amelyben a tanulók Novotny elvtárs szavai alapján foglalkoztak problé­máikkal. Antonín Novotny elvtárs beszédéből Nem is arnyira ez a látogatás fon­tos, mint inkább az a tény, hogy hek­táronként átlagosan több mint 200 mázsa burgonyát termesztettek. Több más élenjáró szövetkezettel és állami gazdasággal együtt bebizonyították, hogy a 200 mázsás átlagos hektárho­zam jó gondoskodás mellett rövide­sen átlagos terméseredménnyé vál­hat. Novotny elvtárs ezután arról be­szélt, hogy elsősorban az emberek döntenek a lehető legnagyobb termés­­eredmények eléréséről, azok az em­berek, akik ragaszkodnak a földhöz és a mezőgazdaságot választották életpályául. Nem hangoztatunk frázisokat, ami­kor arról beszélünk, hogy a mező­­gazdaság jelenleg a legfontosabb munkaterületek egyike, s néhány év múlva technikailag is a legigényesebb és legvonzóbb életpályák közé fog tartozni — jelentette ki Novotny elv­társ. Novotny elvtárs a továbbiakban ki­fejtette, hogy a fiatal dolgozóknál; főként a szövetkezetekben érezhető hiányának okát abban kell keresni, hogy nem tartották rendszeresen szem előtt a mezőgazdasági termelés fejlesztésének fő eszközét, az anyagi érdekeltség érvényesítését, és a haté­kony gazdálkodást a technika segít­ségével. Másrészt a mezőgazdasági dolgozók számának csökkenése az egész világon tapasztalható jelenség, amelyre a technika, a vegyszerek és a korszerű nagyüzemi munkaszerve­zés egyre szélesebb körű alkalmazása következtében kerül sor. A mezőgazdasági termelés színvo­nala hazánkban jelenleg néhány szá­zalékkal meghaladja a háború előtti színvonalát, a mezőgazdaság állandó dolgozóinak száma azonban csak mintegy kétötöde a háború előttinek. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdaságunk egy állandó dolgozója ma átlagosan hatvan százalékkal több terméket ter­mel, mint a háború előtti földműves. Amennyiben pedig további összeha­sonlítást akarnánk tenni a München előtti köztársaság mezőgazdasága- és a jelenlegi helyzet között, akkor arra is rá kell mutatni, hogy a mezőgaz­daság egy állandó dolgozója akkor átlagosan 4,5 lakos ellátását biztosí­totta, 1962-ben pedig 11 ember szá­mára termelt. Köztársaságunk elnöke kijelentette, hogy minden lehetőségünk és erőnk megvan mezőgazdaságunk színvonalá­nak felemelésére. Mezőgazdasági dol­gozóink mostani korösszetétele ked­vezőtlen, az átlagos életkor 45 év kö­rül van. Ezért sokoldalú szervező­­munkát kell végeznünk, hogy évent# 40 000 fiatal embert nyerjünk meg mezőgazdasági tanulónak, amint ezt Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának irányelvei kitűzték. Ezt a feladatot mindeddig nem tel­jesítettük kielégítően. A múlt évben a mezőgazdaságba, vagy a vele össze­függő ágazatokba 26 839 tanoncot nyertek meg, a kitűzött tervet tehát csak 79 %-ra teljesítették. Ezenkívül 13 000 fiatal ment mezőgazdasági kö­zép- és főiskolára; a tervet ezen a téren 7 °/o-kal túlteljesítették. Tavaly több mint hatezer fiú és lány kezdett dolgozni a mezőgazdaságban anélkül, hogy szakképzettséget nyer­tek volna. Természetesen, szívesebben látnánk, ha később mégiscsak elsajá­títanának valamilyen szakmát, mert ekkor munkájuk eredményesebb len­ne. Le kell küzdenünk a különféle elő­ítéleteket, amelyek a mezőgazdasági munkát a régi szemüvegen át nézik, elferdítve látják. Ezek az előítéletek azokban a régi tapasztalatokban gyö­kereznek, amikor a mezőgazdasági munka hajnalhasadástól késő estig tartó robotolást jelentett, vagy pedig szövetkezeteink működésének egyes eddig még le nem küzdött árnyék­oldalaiban. Nincs szándékomban a mezőgazda­ság helyzetét bármiképpen is szépít­­getni, vagy a jövőt valamilyen prob­lémamentes, sima útként lefesteni — hangoztatta Novotny elvtárs —, An­nak megértéséről van szó, hogy mit akar elérni szocialista társadalmunk a mezőgazdaságban, hogy önállóan, új szemmel nézzenek a falu életére, meg­lássák mindazt, ami új a mezőgazda­­(Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a kormány üléséről Cél: a termelés fokozása és a gazdálkodás színvonalának emelése Munkaosztályok Díjszabási együtthatók 1 2 3 4 5 8 1,00 1,10 1,25 1,45 1,70 2-,00 (Folytatás a 2. oldalon) A kormány jóváhagyta a legfonto­sabb építkezések jegyzékét, az egy­séges földműves szövetkezeteknek nyújtandó közvetlen segítség módjait és az egyes ágazatok létszámcsök­kentési feladatait. Köztársaságunk kormánya legutób­bi ülésén az állami beruházási épít­kezési bizottság beszámolójáról és a beruházási terv évi teljesítéséről tár­gyalt. A tavaly hozott intézkedések hatására különösen az év második felében jobban teljesítették az építési feladatokat a tüzelőanyag-, az ener­gia és a vegyiparban. A kormány jóváhagyta a legfonto­sabb építkezések jegyzékét, amelye­ket 1964-ben fog majd figyelemmel kísérni. Jóváhagyta a kormány az építési feladatok teljesítését elősegítő anyagi érdekeltség elvének alkalmazását is. A kormány jóváhagyta továbbá az egységes földműves szövetkezeteknek nyújtandó közvetlen segítség mód­jait. A CSKP KB januári plénumának határozata értelmében az EFSZ-ek állami támogatásának fö célja a ter­melés fokozása és a gazdálkodás színvonalának emelése, valamint a szövetkezetek saját forrásainak moz­gósítása. Ennek érdekében a mező­gazdasági termelési igazgatóságok felelősek a közvetlen állami támoga­tás eszközeinek felhasználásáért. Az idén bővítik a szövetkezeteknek nyúj­tott közvetlen pénzügyi támogatás egyes formáit. A mezőgazdasági szak­emberhiány megszüntetése érdekében pd. rendezik azoknak a szakközép­iskolai és főiskolai végzettségű dolgo­zóknak a bérezését, akik a szövetke­zetbe mennek dolgozni. Hathatósab­ban hozzájárulnak a tanoncnevelés költségeinek fedezéséhez is. A közvetlen anyagi támogatást in­dokolt esetekben lakásépítésre is fel lehet használni a szövetkezetben munkát vállaló dolgozók számára, sőt ezekből az eszközökből a szövetkeze­tek az üzemeltetés költségeit is fe­dezhetik. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok közvetlen segélyt nyújthatnak az egészséges borjú- és üszőtenyésztés céljaira is. A kormány felhatalmazta a földmű­velésügyi minisztert, hogy adjon ki megfelelő irányelveket az EFSZ-eknek nyújtott közvetlen állami támogatás felhasználásáról. Az irányelvek alapján a mezőgaz­dasági termelési igazgatóságok kidol­gozzák a támogatás eredményes fel­­használásának elvét és gondoskodnak arról, hogy ennek alapján dolgozzák ki az EFSZ-ek évi pénzügyi tervét. A kormány ezután ellenőrizte a műtrágyagyártás helyzetét. A jóvá­hagyott intézkedések szerint időben kell elkészíteni az új üzemek terveit. A kormány emellett hangsúlyozta, hogy a beruházóknak és a szállító vállalatoknak elsősorban a kraskéi Chemko és a vágsellyei nitrogéngyár építésére kell összpontosítani erőiket. A CSKP Központi Bizottságának az irányító és az igazgatási apparátus csökkentéséről hozott határozata ér­telmében a kormány jóváhagyta a létszámcsökkentési feladatokat az egyes ágazatokban és a központi igazgatásban, és meghatározta a vég­rehajtás elveit. Az adminisztráció csökkentése ér­dekében felülvizsgálják az egyes vál­lalatok érvényben levő irányelveit és módszertani utasításait, célszerűen egyszerűsítik és egységesítik a terve­zési ügyvitelt, a nyilvántartást és a kimutatásokat. Felülvizsgálják a tá­jékoztatások rendszerét is. A vállalatok irányító tevékenységét feltétlenül az ezen a téren jó rend­szert kialakító vállalatok tapasztalatai alapján kell megszervezni és elsősor­ban a szakképzett technikusok fog­lalkoztatása szükséges. A kormány hangsúlyozta, hogy az irányító szerveknek tervszerűen és körültekintően kell elvégezniük az adminisztratív dolgozók átcsoporto­sítását új munkahelyekre. Tekintetbe kell venni a dolgozók képességeit, tapasztalatait, valamint egyéni adottságaikat. A kormány megvitatta továbbá a Tüzelőanyagipari Minisztérium, a Köz­ponti Energia Igazgatóság, a Földtani Intézet, a Vegyipari Minisztérium, valamint az illetékes szakszervezeti szövetségek munkaterveit. Ezek a tervek konkrét intézkedésekkel segí­tik elő a CSKP KB januári határoza­tainak teljesítését. A szocialista mezőgazdosogért

Next

/
Oldalképek
Tartalom