Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-15 / 14. szám

A hústermelést 750 mázsáról 1130 mázsára emelik MosianaDan a szovetKezeteK veze­tői járnak-kelnek a járási székhe­lyekre. Jóváhagyják a pénzügyi mér­legeket. Ilyen út után akadtunk össze Gyurász Imrével, az inámi szövetke­zet elnökével és Nagy Józseffel, a he­lyi nemzeti bizottság titkárával. Mind­ketten rózsás hangulatban voltak. — Miért ez a nagy jókedv? — Sikerült... jóváhagyták a pénz­ügyi mérleget, tagságunk nem kis örö­mére. — Talán valami osztalék is jut? — De jut ám! Meg vagyunk elé­gedve. A 10 korona előleghez még 9 korona osztalékot adunk. Ettől bi­zony jó hangulatú lesz az évzáró gyűlés. — Hogyan teljesítették a bevételi tervet? — Három millió 130 ezer koronát terveztünk és 3 276 000 koronát ér­tünk el, de még nem kaptunk meg lso uuu Koronát Kuionoozo terménye­kért. — Az eladási tervüket is sikerül teljesíteniük? — A tojást 105 %-ra teljesítettük húsból pedig 45 mázsával adtunk töb­bet. — Csehszlovákia Kommunista Párt ja Központi Bizottságának a népgaz daság fejlesztésére és az életszínvona emelésére hozott határozata arról be szél, hogy a hústermelést 4,8 %-ka kell emelni. Szövetkezetükben milyet intézkedést tesznek ezen a téren? — Szövetkezetünk főleg hústerme­lésre szakosodik. A múlt évben 751 mázsa húst adtunk el, az új gazdaság évre 1130 mázsát tervezünk. — Másil fő termelési águnk — mondja a tit­kár — a szőlészet lesz. Húsz hektárt tavasszal már kiültetünk és 1970-ig 70 hektárra terjed a szőlőterületünk. A taggyűlés már jóváhagyta az új normákat és előreláthatólag 25—30 koronát adnak majd egy munkaegy­ségre. Előlegként több mint 15 koro­nát akarnak fizetni. 1 Amint a számadatokból kitűnik, elég jól gazdálkodtak a múlt évben és • az idei termelési terveik is biztatóak. ■ De ezek teljesítésére szükséges a jó indulás. — Nyugodtan várják a tavaszt? I összenevetnek. Aztán egyszerre . mondják: 1 — Jól dolgoznak a gépjavítók. Les­í tyanszky szerelőnek és csoportjának az érdeme, hogy a gépekkel akár már - ma is indulhatnánk. Reméljük, az idei ) gazdasági évben nem ér bennünket i meglepetés és termelési terveinket c túl is teljesíthetjük. —b— Ä szarvasmarhatenyésztés I jelenlegi helyzete és fejlődése A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban jelenleg főként a kettős, hús­tej hasznosítású szarvasmarhafajtákat tenyésztik. A legelterjedtebb fajta a pirostarka, amely a szarvasmarhaállo­mány 73,2 %-át alkotja. A törzskönyvezett tehenek átlagos tejhozama 3289 kg, 3,94 % tejzsírtar­talommal. A pirostarka fajtában meg­különböztethető: a hribineci (3,8%) és a kravarskoi (2,9 %) tájfajta. Szlo­vákiában a szlovák zsemlyetarka (szimmentéli eredetű) szarvasmarhát tenyésztik, mely az egész szarvas­marhaállomány 20,9 %-át teszi ki. A törzskönyvezett tehenek átlagos tejhozama 3291 kg tej, 3,93 % tejzsír­tartalommal. A pinzgaui fajta a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságban a szarvasmarhaállomány 4,2 %-a. A törzskönyvezett tehenek átlagos tej­hozama 2815 kg tej, 3,86 % zsírtarta­lommal. Az egyes fajták és tájfajták tenyésztésében a tenyészcél a követ­kező: Nehezebb jellegű tarka szarvas­­marha: a tejhozam a III, és azt követő laktációkban: 3800 kg, 4,0 % tejzsír­tartalommal és 24,5 kg relatív zsír­termeléssel. Életteljesítmény: 25 000 kg tej és 1000 kg tejzsír. Hústerme­lésben alkalmasság intenzív hizlalás­ra, 450—500 kg élősúlyú növendék­állatokkal 58—60 %-os vágási kiter­meléssel. Könnyebb jellegű tarka szarvasmarha: tejhozam a III. és azt követő laktációkban: 3500 kg, 4,1 % tejzsírtartalommal és 26 kg relatív tejzsírtermeléssel. Életteljesítmény: 25 000 kg tej és 1000 kg tejzsír. Hús­termelésben alkalmasság gazdaságos hizlalásra, a 450—500 kg élősúlyú nö­vendékállatokkal 57—59 %-os vágási kitermeléssel. Pinzgaui szarvasmarha: a tejhozam a III. és az azt követő lak­­tációkban: 2700 kg, 4,1% tejzsírtar­talommal és 21 kg relatív zsírterme­léssel. Életteljesítmény: 20 000 kg tej és 820 kg tejzsír. Hústermelésben al­kalmasság gazdaságos hizlalásra, a 450—500 kg élősúlyú növendékállatok­kal 57—58 %-os vágási kitermeléssel. A felsorolt három legfontosabb fajta mellett a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban 3385 dán vörös szarvasmarhát is tenyésztenek, me­lyek főként a nagyvárosok körül találhatók, és a tejtermelésben na­gyon jó eredményeket érnek el. Ki­sebb számban található az eredeti vörös fajta, néhány tehenészetben az ayrshire, a svéd vörösfehér, a jersey, a vöröstarka lapály fajta, valamint kísérleti és nemesítés! célokra ke­­resztezettek. ___A fajta javító nemesítés___ A tehenek termelésében 1980-ra kitűzött tervfeladatok a hasznos tu­lajdonságaik — különösen a tejter­melés — rendszeres fokozását kíván­ják meg. A kitűzött cél elérésére a tisztavérű tenyésztést és a fajtajavító keresztezést is felhasználják. A fajta­javító keresztezés célja a gyors javu­lás, illetve a következő tulajdonságok elérése: s) a tejtermelés és a tejzslrtartalom növelése, különösen a relatív ter­melés javulása a megfelelő hús­termelés megőrzésével, fc>) a gazdaságokban termelt takar­mányok jobb kihasználása tejter­melésre (a könnyebb jellegű szarvasmarhák alkalmazása legel­tetésre), :) a tőgy funkcionális és alaki saját­ságainak javítása, különös tekin­tettel a gépi fejés követelményeire. A fajtajavító keresztezéshez, az említett sajátságokat figyelembe vé­ve, a következő kiemelkedő fajtákat választották ki: ayrshire, svéd vörös­fehér, dán vörös, jersey. Az említett fajták kiválasztása a fajtajavító ke­resztezéshez a következő célokat kö­veti: Ayrshire szarvasmarha: a könnyebb jellegű tájfajtákban a tejtipus javí­tását és a tejhozam fokozását, a tőgy funkcionális és alaki sajátságainak ja­vítását a gazdaságban termelt terimés takarmányok jobb kihasználását, a tejtermelésre és különösen a legelte­tésre alkalmasság növelését. Az ayrshire marha a Skócia délnyu­gati partvidékén elterülő Ayr grófság körzetében alakult ki. Ez a vidék hegyes és terméketlen, a partvidéken kb. 700 m magasságig emelkedik. Az időjárás az egész év folyamán hűvös és igen csapadékos. A terület talaja részben agyag, részben homokos vá­lyog, amelyekben főleg zabot, takar­mányrépát és szálastakarmányokat termesztenek. A körzet őshonos fajtája kisrámájú 250—300 kg élősúlyú, kiegyenlítetlen testalakulású, rövid szarvú, vörös, vö­rösfehér vagy barna színű, rendkívül edzett, igénytelen primitív szarvas­­marha. A szarvak tövében található mély barázdák azokról a nehéz körül­ményekről tanúskodnak, amelyek kö­zepette ez a szarvasmarha fajta élt. Ennek ellenére — a XVI. és a XVII. századbeli adatok szerint — ez a faj­ta, amelyet jelentősebb tenyészkör­­zete után cunninghami marhának ne­veztek, meglehetősen kitenyésztett fajtának számított, napi 7—8 liter tejet adott és jó volt a hústermelő képessége is. E tulajdonságai lehetővé tették gyors nemesítését, amelyet úgy értek el, hogy a különböző fajtákkal keresztezték és egyidejűleg az élet­­feltételeket javították, miközben a talaj és éghajlati adottságok hatására az eredeti ősök bizonyos bélyegeit és tulajdonságait megtartotta. Nemesítéséhez mindenekelőtt a teeswater marhát használták fel, me­lyet a durhami uradalomból 1750-ben vásároltak. 1877-ben alapították az ayrshire szarvasmarha törzskönyvet. Ma az ayrshire marha közepes nagy­ságú, tejelő fajta. A kifejlett tehenek élősúlya kb. 450—470 kg, a bikáé 700—950 kg. Igen nemes és kiegyenlí­tett, mindenekelőtt tejelőképességé­vel, valamint jól kialakult, jellegzetes alakú tőgyével tűnik ki, amilyennel más fajtáknál nem találkozunk. Az ayrshire tehenek tőgye előre és hátra terjedő széles alapokból indul ki, elől ideális átmenettel a has síkjában. A tőgybimbók kicsit rövidek, a gépi- és kézi fejésnek egyaránt kedvező szabályos elhelyeződésűek. Az istálló­ban is az ayrshire marha tőgye köny­­nyebben tisztán tartható, mint az egyéb fajtáknál előfordulőT lecsüngő tőgyek. Az ayrshire marha mellkasa mély és széles, szilárd csontozatú, gerince erős és feszes. A fej közepesen hosz­­szú és alakú, a szarvak hosszabb lant alakúak. Szemei élénkek, kifejezőek, élénk vérmérsékletre mutatnak. A nyak közepesen hosszú, alsó részén lebe­­nyeges, a bőr finom láncolatú. Színe vöröstarka, nagy fehér mezőkkel. Né­mely állományban viszont éppen for­dítva, a vörös szín az uralkodó, néha egészen barnás (mahagóni) árnyalatú. A fej oldalai általában színesek, a homloktól a szutyakig fehér sáv hú­zódik, a homlokon gyakori a fehér háromszög. A tenyészetben mindig fenntartják a fajta eredeti élénk tem­peramentumát, mely szorosan össze­függ az intenzív anyagcserével. Ez különösen előnyös a meredek, egyen­lőtlen felületű legelőkön szükséges mozgékonyság fenntartása szempont­jából. A vékonyabb, de szilárd végta­gok kemény körmökkel, könnyű moz­gásukkal tűnnek ki. Az ayrshire mar­ha kitűnik ellenálló képességével és meglehetős igénytelenségével is. Ed­wards tanulmányozta a különböző angliai fajták termelését és takar­mányértékesítő képességét. A legjobb arányt éppen az ayrshire marhánál tapasztalta. Ez a marha Anglia legna­gyobb teljesítményű tejelő fajtái közé tartozik. Svéd vörösfehér szarvasmarha. Az előzőkben felsorolt sajátságok javítá­sát és a tejzsír tartalmának növelését akarják vele elérni. Dán vörös szarvasmarha: A nehe­zebb jellegű tájfajták javítását, a tőgy javítását, a tejtípus kialakítását és a tejhozam növelését akarják e fajtával elérni, különösen Prága, Brno és Bratislava körüli vidékeken. (Molnár F.) (Folytatjuk) 5 1964. február 16. Kitüntetett sertésgondozók A svetlái EFSZ szép eredmények­kel zárta a múlt évet. Az év végi elszámoláskor az eredményeiknek megfelelő tekintélyes összeget kap­tak a szövetkezet tagjai. Hogy az EFSZ ilyen szépen fi­zethet osztalékot, az a sertésgon­dozók érdeme is, akik több mint 400 ezer korona bevételt biztosí­tottak a szövetkezetnek. Filipiak Mária és Kapco Paulina sertésgon­dozók a 7000 korona osztalékon kí­vül állami kitüntetést is kaptak. Kovács Zoltán, Rimaszombat Elmélpt - és írva korlat A Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola harmadéves növendékei nagy szorgalommal járják az iskola tangazdaságának hóval borított őszi vetéseit. Az arcuk piros 8—10 fokos hidegtől, de annál nagyobb érdeklő­déssel figyelik Tücsök József mér­nök szavait: — Ha figyelték az őszi időjárást, tudják azt, mennyire kedvezett az őszi vetéseknek, amelyek buján fej­lődtek és fennáll az a veszély, hogy ilyen jégkéreg esetén, mint amilyen most is képződött a hótakaró felüle­tén, a gabona kipálik, a hó és a jég­takaró alatt, a betegségek könnyebben megtámadják, ami a terméshozamok jelentős csökkenéséhez vezethet. Ezért nem szabad elmulasztanunk az őszi és téli növényápolást! Ekkor Bucsek Károly kér szót: — Nálunk a szövetkezetben igye­keztek megakadályozni, hogy a veté­sek buján fejlődjenek. A kövér veté­seken juhokat hajtottak keresztül, amelyek egy kicsit letiporták és meg­tépázták a vetést. — Ezt mindenhol így kellett volna csinálni — válaszolja a vezető — ahol a vetések buják voltak. Ahogy folyik az eszmecsere, egy­­szercsak traktorzúgást hallunk. El­indulunk a zúgás irányában. Rövide­sen feltűnik előttünk a tangazdaság traktora, amint a hóval és jégkéreg­gel fedett rozstáblán gyűrüshengerrel kering. A hókérget töri, melynek vas­tagsága mintegy 1—1,5 cm. Termé­szetes, hogy ilyen feltételek mellett a vetés nem jut levegőhöz, amelynek a már említett káros következményei vannak. Az idő egyre hidegebb, nazaindu­­lunk. A fiúk között hamarosan egy négyes csoport alakul ki és élénk be­szélgetés kezdődik: — Nagyon egészséges és élvezetes volt számomra ez a kis túra — mond­ja Stefankovics Gyuszi — ne­kem nagyon tetszik ez. Ha leérettsé­gizem, a mező lesz a második ottho­nom. — Én inkább az állattenyésztést vá­lasztom — szól közbe B e n y ó János, az osztályelnök helyettes. — Szeretem gondozni, ápolni az állatokat és örü­lök, ha takarmányadagokat állíthatok össze számukra. Ha az állattenyész­tésben kapok állást, alkalmazni sze­retném az új technológiát. — Hasonló állásponton vagyok — vágja rá Jánoska Ferenc, az osz­tály legjobb tanulója. — Csak azzal a különbséggel, hogy az érettségi után szeretnék megpróbálkozni az állat­orvosi főiskolával. A negyedik fiú kissé hátrább lép­ked. Ő egy kissé szűkszavú, de az élénk vita őt is szóra bírja. — Minden vágyam az volt, hogy kertészeti iskolába menjek, de nem sikerült. Nem bántam meg, hogy tech­nikumba jöttem, mert itt a nagy gya­korlattal és szakképzettséggel rendel­kező Valkovics I. tanár elvtárs tanítja a kertészetet, akitől mind a tanórán, mind a gyakorlaton értékes dolgokat sajátíthatunk el — fejezi be a vitát. .,. Már az iskola bejáratánál va­gyunk. Kifújjuk magunkat a kiadós túra után, mert kezdődik az üzem­­szervezési óra. Jóba Mihály (Komárom) Csányi példa Csány község polgárai (kassai járás) tőrödnek községük csinosításával. Ta­valy például a stadionban lelátót épí­tettek jel társadalmi munkával. De gondoskodtak az egészségügyi központ megjavításáról is. E központ, valamint az orvosi lakás elrendezésénél közel ezer brigádórát dolgoztak le a község polgárai. Ez J úrik elvtárs HNB titkár példás kezdeményezése, valamint Bú­za elvtárs HNB elnök odaadó munkája és P ilár o v á elvtársnö érdeme is. Ma tó Pál (Kassa) Betétre is Jut ma már^ a sirakiaknak A siraki EFSZ irodájában barátsá­gos melegben folyik a beszélgetés. Az Állami Takarékpénztár losonci dolgo­zói Vankó József elnökkel, Hárfái Imre könyvelővel, Dudás István HNB titkár­ral s az irodába belátogató szövetke­zeti tagokkal beszélgetnek. A munka azonban beszélgetés köz­ben sem szünetel. Hárfái Imre köny­velő az utolsó simításokat végzi a mérlegen, míg Vankó József az évi terv összeállításán fáradozik. A be­szélgetés a siraki szövetkezet múlt évi sikereinek jegyében folyik. Mert ami igaz, az igaz, Sirak okozta a járás szövetkezetei közül a legnagyobb meglepetést. A szövetkezet múlt évi eredményeire még nem igen figyeltek fel. Ma pedig azt kérdezik a járásban, mi eredményezte, hogy Sirakon 6 ko­rona osztalékot fizetnek. Mi is erre voltunk kíváncsiak. Hi­szen az 1958-ban alakult kis szövet­kezet eddig még csak kétszer fizetett osztalékot, s mindkétszer csupán 2 korona jutott egy-egy munkaegy­ségre. Most pedig egyszerre 8 koronás előleggel és 6 koronás osztalékkal figyeltettek föl magukra. Sokat nem kell kérdezősködnünk, mert a szövetkezet vezetői maguktól is nyilatkoznak az Állami Takarék­­pénztár dolgozóinak, akik betétszer­zés végett tárgyalnak a szövetkezet vezetőivel. Mert ma már betétre is jut a sirakiaknak. — Végre itt, Sirakon is megértették a tagok — mondja Vanko József, a Dacsókesziről származó elnök —, hogy ha dolgoznak, van eredmény is. És hogy érdemes dolgozni, mert annak a tagság is hasznát, előnyét látja. Ez volt az egyik forrása az 1963-as jó eredménynek. A másik a jő szervezés, a vezetőség egyetértése. S végül, de nem utolsósorban kell említenünk a HNB-vel és a helyi pártszervezettel való zavartalan együttműködést. El­simultak a szövetkezet és a HNB kö­zötti ellentétek, erősen javult a párt­­szervezettel való kapcsolatunk is. Dudás István, a HNB új titkára na­gyon megértő a szövetkezet különféle problémái iránt, támogatja mindenben éppen úgy, mint Sztranyovszky István, a helyi pártszervezet elnöke. — Persze a főérdem — mondja Du­dás István titkár — a szövetkezet dol­gozóié, akik jobbár iparkodtak és Erőtől duzzadó, szélesvállú fiatal­ember. Kertész. El sem hinném, hogy már megpróbáltatásokkal teli 11 esz­tendeje űzi kedvelt mesterségét. 1962 novemberében az albári EFSZ szerződ­tette. — Igen, pontosan akkor kötöttük meg a szerződést — kezdte el Rácz János, majd elgondolkozva folytatta: — Nagyon siralmas állapotban vettem át a kertészetet. A gondjaimat még az is tetézte, hogy a 12,5 hektárból csak 4 hektáron volt eddig kertészet. A többit újonnan létesítettük. Állandó munkaerőhiánnyal kezdtünk dolgozni A kezdeti akadályokat sikerült le­győzni. A palántázás kitűnően sike­rült. — Versenyre keltem a „járás leg­jobb kertésze“ címért is. Az aratáskor csaknem ember nélkül maradtam. Egy alkalommal két vagon árut kellett el­szállítani. És ehhez csak 4—5 nyug­díjas emberem volt. De ez csak a ki­sebbik baj. Futottam fűhöz, fához, de fogatot, amelyik elszállítja az árut, nem találtam. A szövetkezet vezető­ségének „nyoma veszett“ az aratás forgatagában. Ott álltam tanácstala­nul és elkeseredetten. Beismerem, fiatal és indulatos vagyok... Nagy tanácstalanságomban az italhoz me­nekültem. Ez aztán bezzeg nem ke­rülte el a vezetőség figyelmét. Azóta részegeskedőnok tartanak. Olyan em­ber lettem a szemükben, mint akiben nem lehet megbízni. Csak az vigasztal, hogy a tagság nem osztozik a veze­tőség véleményében — hallgat el Rácz János és arca keserű mosolyra húzódik. Eddig a történet. De érdemes talán közelebbről is megvizsgálni a dolgot. Igen, Rácz János hibázott, de a vele kötött szerződés negyedik pontja (szó szerint) így hangzik: „Ezzel szemben a szövetkezet kötelezi magát, hogy a szükséges munkaerőt és járművet a kertészet részére biztosítja.“ A szövetkezet vezetősége mégis úgy érzi, hogy jóvátehetetlen ballépés tör­tént, és ezt iparkodik is kellőképpen éreztetni Rácz Jánossal. Eltekintve attól, hogy a tervezett 33 000 korona helyett 39 280 koronát jövedelmezett a kertészet. Ezek után tehát felte­hetjük a kérdést: valóban megérdemli a teljes bizalmatlanságot ez a fiatal­ember? Erre a feleletet talán az ille­tékes személyek adhatnák meg! Bereck József (Albár) Végleg elveszett a becsülete?... jobban is dolgoztak a múlt évben mint azelőtt. A jobb munka magával hozta a jobl termelési eredményeket is. Ezt mt Sirakon mindenki elismeri. Pénzügy tervüket teljesíteni tudták. Kiadás tervüket ugyan túllépték, de a kü­­lönbözetet a bevételi oldalon kiegyen­lítették. — A kiadások túllépése is indo­kolt — jegyzi tpeg a könyvelő. — Sokkal több volt az anyag, a naftt fogyasztása a traktoroknál, mint más­kor. De ezt a nehéz talaj okozta. Az elnök röviden ismerteti a terme­lési eredményeket: a cukorrépa jobl gondozása, kapálása 9 vagonnal töbl termést eredményezett. A korai bur­gonyából 150 mázsával tudtak többe eladni. A vörösheréböl elérték a ter­vezett mennyiséget. A tej- és hús­eladás tervét 100 %-ra teljesítették A kertészetből 20 000 koronával töbl lett a bevételük. Kukoricából 50 má­zás átlagos hektárhozamot értek el Nagy gondot fordítottak a takarmány­alapra is. Mind a szálas-, mind az ab­raktakarmányt biztosítani tudták. P termelés minden ágában elérték a ter­vezett eredményeket. így történt hogy a zárszámadás elkészítése utár 216 000 koronát fordítanak az oszta-Sikeres esztendő; lék kifizetésére. A szövetkezet veze­tősége előrelátó. A tavalyi sikerek nem kapatják el őket. — Ősszel agrotechnikai határidőben vetettünk és a talajt jól előkészítet­tük. A vöröshere mellett a lóhere is jó minőségű, s ha áttelelnek, jó lesz a termés. Az állatok jó takarmányo­zása magával hozta a tejhozam emel­kedését is. Jelenleg például napi 40 literrel emelkedik a tejtermelésünk az előző évi eredményeinkhez viszo­nyítva — mondja az elnök. A továbbiakban arról beszél, hogy a szövetkezet 1964-ben a pénzügyi tervét 130 000 koronával emeli az 1963-as évihez viszonyítva. Tejből 15 000 literrel, tojásból 30 000 darab­bal kívánnak a tavalyinál többet ter­melni. A kertészetüket 1,5 hektárral bővítik, s így 50 000 koronával itt is több bevételre számítanak.. Tavasszal 6 hektáron új szőlőt telepítenek; s a szőlészet idővel emeli majd a szövet­kezet jövedelmét. A vezetőség bízik a tagság megér­tésében és támogatásában. Még jobb munkaerkölccsel, jobb szervezéssel és az eddigi szorgalmas munkával egy év múlva kell, hogy a tavalyinál is jobb legyen az eredmény. Sólyom László (Losonc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom