Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-04 / 62. szám
100 HEKTÁRRA 10 EMBER Iparszert termelés Az utolsó négy esztendő alatt 30 312 traktort, 4969 aratócséplőgépet, 6467 burgonyakombájnt, 3728 répakombájnt és 3660 silókombájnt kapott az NDK mezőgazdasága. Már 1961-ben a betakarítás a gabonánál 50,5, a burgonyánál 25,2, a cukorrépában 59,9 és a kukoricánál pedig 79,6 %-ban a kombájnokra várt. Az ipar tehát Igyekezett kielégíteni a növekvő szükségleteket. Azzal, hogy az NDK parasztsága 1952—1960 között termelőszövetkezetekbe tömörült, a modern és bonyolult nagy teljesítményű gépek munkateltételei egyre kedvezőbbek lettek. Jól érzékelteti ezt például, hogy míg a korábbi aratókévekötő gépekkel egy hektár aratás 20 munkaórát vett igénybe (az összes munkafolyamatokat beleértve), az aratócséplőgépekkel ehhez már elég 5 óra. Egy másik számítás is a termelékenység növelését igazolja: a cukorrépakombájn a kiszedett répát mindjárt az utánfutóra rakja. Ehhez a nem teljesen gépesített betakarítási eljárások költségeinek fele Is elegendő. Az NDK intenzíven művelt mezőgazdasága az ■ elkövetkező években annyira fejlődik, hogy 1970-re a kereken 6,4 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosított terület elláthatja az ország 17 millió lakosát állati termékekkel. Ez nem kis feladat, ha tekintetbe vesszük, hogy az NDK népsűrűsége km2-enként 160 fő. Az állattenyésztés azért követel ma viszonylag nagy kézi munkaráfordítást, mert az egykori a gépesítésre gyakran alkalmatlan vagy csak részben gépesíthető egyéni paraszti épületeket fel kell még használni. Az épülő mind több új istállóban azonban gépesíthetők a munkafolyamatok. 1958 óta a többi között 1608 500 sertés számára épült új ól. 1970-ig további 2 millió sertést gondoznak olyan ólakban, ahol minden munkafolyamatot korszerűen gépesítenek. A frauenpriessnitzl termelőszövetkezetben, Jéna közelében, már évek óta modern gépesített berendezések segítségével hizlalják a sertéseket. Az automatikus takarmánymosó-berendezés, a takarmány gépesített előkészítése, szállítása és adagolása és a gépi trágyakihordás következtében itt egy munkaerő már nem 150, hanem 1500 sertést gondoz. Az állatok súlygyarapodása sertésenként napi 300— 400 gramm, sőt eléri a 700 grammot is. Egy munkaerő itt nem évi 200— 240 mázsa sertéshúst termel, hanem ennek a tízszeresét. A fejlett ipar munkaerőt vont és von ki a mezőgazdaságból, tehát a mezőgazdaság jelenlegi és jövőbeni növekvő feladatait 100 hektáronként legfeljebb 10—12 munkaerővel kell megoldania. Ez csak a szántóföldi gazdaság és az állattenyésztés meszszemenő gépesítésével és a nagyüzemi, iparszerű termelési módszerek bevezetésével lehetséges. Az NDK parasztságának termelőszövetkezeti összefogása megteremtette ennek a feltételeit. Hans Pieckermann Uj fajta féli káposzta A Groznyíenszkól Kutatóintézet dolgozói a téli káposzta új fajtának termesztésével kísérleteztek a Csecseno-Ingusszkői Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban. A kísérletek nagyszerűen beváltak és a jeles mezőgazdasági dolgozók már eddig is számottevő eredményeket értek el. Az új káposztafajta magját ősszel vetik. A palánták jól átteleltek, bírják a kemény kaukázusi hideget és márciusban kezdtek rohamosan fejlődni, május elején pedig megkezdődött a termés begyűjtése. Hektáronként körülbelül 20—25 tonna káposztát termesztenek. Az új káposztafajta termelési költségei kétszer alacsonyabbak, mint a közönséges káposzta termesztésével járó kiadások. (K. E.) Burgonya-háború Teljes ütemben halad a tarlóhántás az ipolyhidvégi szövetkezetben. E fontos munka zömét Streda András végzi détéjével, s nem nagyon marad le mögötte Krupcsák László szuperos sem. (Kép és szöveg: Terényi L.) Néhány nappal ezelőtt szokatlan látvány fogadta Saint -Malo észak - franciaországi városkába látogató idegent. A főutcán nagy mennyiségű burgonya volt szétszórva. A napokban lezajlott „burgonya-háború" egyik csatájának színtere ez az utca. Mi robbantotta ki ezt ajcülönös háborút? És hffgyan zajlott le ? Az a tény, hogy az új burgonyának nem találnak megfelelő piacot Franciaországban, vagy ha találnának is, a felvásárlók egészen potomárat fizetnek érte, hogy aztán tízszer drágábban továbbadják a lakosságnak - nagy felháborodást váltott ki a francia mezőgazdasági kistermelőkben. A hatóságok úgy határoztak ezen a tavaszon, hogy a Közös Piac országaiból importálnak burgonyát, természetesen sokkal olcsóbban. Ez a francia parasztok tönkretételét jelenti. A burgonyatermelők egyszerűen nem tudják eladni termésüket. Ez az oka a most kirobbant „burgonyaháborúnak" . Hogy miként zajlik le ? íme mit ír a Combat francia lap a Saint- Malo-i „csatáról“: „Kora délután volt, amikor megjelentek az első szekerek a Üjaint-Vincent utcán. A parasztok több zsák burgonyát kiöntötték a kövezetre, majd a traktorok jöttek, s azokról is jelentős mennyiségű burgonyát szórtak az utcára... A rendőrség beavatkozott, de nem tudta megakadályozni a felháborodott parasztokat, hogy ilymódon tüntessenek a hatóságok politikája ellen. Össze-, tűzésre került sor a karhatalmi erők és a parasztok között." 'Hasonló csaták zajlottak le Chateaurenard, Saint-Pol-de-Léon, Perpignan városokban is. Avignonban a parasztok burgonyával elbarikádozták a főutcát... S ez a háború az elmúlt héten már kiterjedt egész Franciaországra. És kiterjedt más mezőgazdasági terményekre is. Franciaország egyes részeiben „paradicsomháború“ folyik. Más vidékeken „barackháború“. így tiltakozik a parasztság a hatóságok közös piaci mezőgazdasági politikája ellen. Tapasztalatok az amerikai állattenyésztésbűi Az Egyesült Államokban az utóbbi évek folyamán jelentős sikereket értek el az állattenyésztés fejlesztése terén. Egyes farmokon a fejőstehenek takarmányozásánál mutattak ki jó eredményeket. Szeretnénk itt érzékeltetni az ottani kísérletezők és élenjáró zootechnikusok tapasztalatait, takarmányozási módszereit. Előjáróban meg kell jegyeznünk, a mi állattenyésztőink előtt is ismeretes, hogy mindenkor a takarmány minősége, valamint a takarmányozás módja határozza meg a tejelékenységet, a tej minőségét és összetételét. Amerikában a nagy tejelékenységü teheneket napjainkban jelentős menynyiségű abrakkal látják el, amit azelőtt pazarlásnak, s mi több, károsnak tartottak. Különös gondot fordítanak a jó minőségű, tápanyagokban gazdag térfogati takarmányok előállítására. Az etetésnél előnyben részesítik a silóféléket, míg a szénaadagot csökkentik a takarmányadagból. Sokhelyütt pedig ellene vannak a tehenek legeltetésének. Ezek szerint a nedvdús térfogati takarmányok (minden változatban) képezik a takarmányozás alapját az amerikai farmokon. Persze, az adagokat mindig a tejelékenység szerint állítják össze. Például az alacsony hozamú tehenek számára jó minőségű, nedvdús térfogati takarmányokat adnak, mire tejelékenységük maximálisra emelkedik, míg a nagytejelékenységű tehenek az említett takarmányadagtól tejelési képességüknek felét sem nyújtanák. Ezeknek az állatoknak tehát abrakot is adnak, hogy termelőképességüket mindjobban kihasználják. Széna, siló, abrak Jónéhány farmon kísérletképpen a kis tejelékenységü teheneknél csupán silót takarmányoztak, mire csökkent az állatok átlagsúlya és ezzel egyidejűleg a tej szárazanyag-tartalma is. Többrendű kísérlet folytán rájöttek arra, hogy ezt a kedvezőtlen hatást keményítőben gazdag, egészen kis adag abrak hozzáadásával megelőzhetik. A bőséges tejtermelést csakis megfelelő abrakkeverék juttatásával lehet 1963. augusztus 4 állandósítani, megtartani. Abrak nélkül még a legjobb legelő sem nyújt állandó sikert. A gyakorlat azt mutatja, hogy a fenti példa szerinti elegendő silótakarmány etetése esetén a nagytejelékenységű teheneknél, úgymond el lehet tekinteni a szénafélék takarmányozásától, azaz csak igen minimális adagban kell etetni, hogy az állatok elegendő szárazanyagot kapjanak. Az amerikai szakemberek azt állítják, hogy a szénafélék ugyanis nem föltétlenül szükségesek a nagy tejtermelés szempontjából, ha megfelelő forrásunk van a tápanyagok más úton történő nyerésére. Ha például csupán jó minőségű silókukorica áll rendelkezésünkre, úgy szükséges, hogy megfelelő mennyiségű fehérjékben gazdag abraktakarmánynyal dúsítsuk, hogy hatékony termelést érhessünk el. Jegyezzük meg, hogy a szakszerűen összeállított abrakkeverék kedvezően befolyásolja a tejtermelést. Ellenben túlzott etetése folytán csökken a tei zsírtartalma. Ne takarmányozzunk egyenlősdi szerint Mielőtt összeállítjuk a takarmányozási tervet, meghatározzuk a takarményadagokat, szükséges, hogy a teheneket hasznosság szerint csoportosítsuk, hogy minden egyes csoportnak érdem szerint állíthassuk össze az eleséget, ami kell, hogy befolyással legyen a tejelékenységre. Különben is ez a főcél. A nagyobb tehénállománnyal rendelkező üzemekben az állatoknak hasznosság szerint történő csoportosítása nem ütközik különösebb nehézségekbe. Könnyűszerrel létesíthetnek több csoportot anélkül, hogy többletmunkát jelentene. Megoldható az állatok istállózása, tisztítása, takarmányozása, fejése is. S mi több, olcsóbbá, gazdaságosabbá válik a termelés. Szemcsés- és hugyanyos takarmányok Ajánlatos az állatokkal a takarmányokat közepes nagyságúra daráltan etetni. A magvasok ilyen állapotban emészthetőbbekké válnak, míg durvára vagy egészen finomra daráltan nem használódnak ki teljesen. Az Egyesült Államokban az utóbbi időben nagyban elterjedt a szemcsézett abraktakarmányok előállítása, ami az automatizált üzemekben jó szolgálatot tesz, mert az abrak könnyen raktározható, a szállító mechanizmusok is biztosabban működnek - nem dugulnak el — és egyenletesen juttatják a takarmányt a vályúkba. A hugyany takarmányozásával kapcsolatban az amerikai szakemberek azt a nézetet vallják, hogy a teheneknél megfelelő arányban a takarmányokhoz keverten hasonló hatást vált ki, mint más fehérjéket pótló anyagok. A legjobb hatást akkor nyújtotta, ha keményítőben gazdag takarmányokhoz keverik. Megállapítást nyert az is, hogy a hugyanynak egészen kicsi adagban történő adagolása esetén a rosszabb minőségű abrak értékesebbé válik, nagyobb hasznosságot nyújt, de a hugyany magában még nem fehérje, hanem csupán eszköz arra, hogy közreműködésével a gyomorban fehérjék képződjenek. Okszerű adagolása esetén nagyszerűen kiegészíti a többi fehérjéket. Ne feledjük el... Ismeretes számunkra, hogy az emészthető tápanyagoknak a takarmányokban megfelelő arányban kell lenniük. Nam hiányozhatnak azonban az ásványi anyagok, a sók, amelyek rendszerint 0,5—1 %-ban vannak jelen a keverékekben. Sokszor kívánatos, hogy a takarmányokat foszforral kiegészítsük. Emellett szükséges továbbá a mész, a kobalt, jód és néha a réz, amelyeket föltétlenül pótolnunk kell, hogy hiba ne csússzék a számításba. Végül jegyezzük meg, hogy a tehenek takarmányozásánál mindig a környezet adottságaiból kell kiindulni. A külföldi tapasztalatokat nem vehetjük receptként sablonosán, számunkra is végérvényesnek. Ha így tennénk, káros lehetne, azonban tanuljunk belőlük. Próbáljuk meg alkalmazásukat saját elgondolásaink szerint, mind kevesebb befektetéssel, amiáltal emelhetjük teheneink tejelékenységét. (Z. N.) A természet átalakítása Egyiptomban Egyiptom 2,3 millió hektár szántóföldje már a jelenlegi lakosság ellátására sem elég. Az ország népessége évenként 300 090 fővel szaporodik.-Az életszínvonal emelkedése és a lakosság számának növekedése miatt egyre több élelmiszerre van szükség. Növelni kell tehát a mezőgazdasági területet. Ez ott csak az öntözés kiterjesztésével lehetséges. A most épülő nílusi Assuáni Gát csak kezdet. Tervbe vették egy nagy terület: a New Valley termővé tételét. Ezen a területen valamikor virágzó mezőgazdaság folyt. Az egyre fokozódó, szárazság következtében az évszázadok során a talaj terméketlenné vált. Ezen a dombos területen fúrásokat végeztek és máris felfedeztek egy földalatti természetes víztároló medencét, amelynek víztartalmát 740 milliárd köbméterre becsülik. Ha ennek csak egyharmadát fel tudják hozni a föld felszínére, úgy ezzel a vízmenynyiséggel 200 éven át 200 000 hektár területet tudnak majd öntözni és újra termővé tenni. Egyelőre 48 600 hektár öntözését vették tervbe 1965-ig, 8500 hektár máris öntözhető területen kísérletképpen 8 falut létesítenek, egyenként 800—800 hektár szántófölddel. A falvakba a nagyon sűrűn lakott, túlnépesedett mezőgazdasági területekről telepítenek földműves családokat. Ezek a családok 4—4 hektár területet, házat, mezőgazdasági épületet, felszereléseket, sőt egy-egy tehenet is kapnak. A termelés irányítása, a termékek értékesítése szövetkezetek útján történik. Ha a kísérleti falvak jól beváltak, úgy ebben a rendszerben telepítik be az egész 48 600 hektár területet, majd később a többi, újonnan öntözhető területeket is. Az állattenyésztésben is jelentős változásokat akarnak Egyiptomban végrehajtani. A kevés tejet és húst adó egyipttomi szarvasmarha-fajtákat Angliából importált Hereford és Fríz bikákkal keresztezik. Ezer darabból álló kísérleti gulyát létesítettek, hogy a száraz és meleg éghajlatot elviselő, emellett bőven tejelő és hústermelő fajtákat tenyésszenek ki. Az újonnan öntözött területek baromfitenyésztésre rendkívül alkalmasak. Ennek fejlesztésére is intézkedéseket tettek. A mezőgazdasági problémák az egész világon hasonlóak, néhány fejlett kapitalista ország kivételével. A növekvő számú és életszínvonalú lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátása egyik legfőbb feladat. A megművelt földterületek és a terméshozamok növelése persze nemcsak gépesítési, öntözési, nemesítési kérdés. Elsősorban a földműves lakosság életszínvonalát, kulturáltságát, képzettségét kell az ipari munka színvonalára emelkedő mezőgazdaság követelményeihez emelni. Egyiptomban is, és számos volt gyarmati országban kulturális forradalom folyik. A falusi emberek egyre nagyobb száma tanul.-pio— Nyári szántás és talajerőgazdálkodás Olyan kérdést szeretnék felvetni, amellyel kapcsolatban mindeddig megoszlottak a vélemények: ajánlatos-e a nyári mélyszántással egyidejűleg trágyázni a földet. Milyen természetes és műtrágyát alkalmazhatunk ilyenkor, milyen eredményre számíthatunk és hogyan hajthatjuk végre ezt az akciót, tekintettel az amúgyis nagy erőfeszítést igénylő nyári munkára? — Ezek azok a kérdések, amelyekre választ kerestünk. Ma már bizonyos tapasztalatokkal rendelkezünk ezen a téren és éppen ezekről szeretnénk beszámolni, figyelembe véve gazdaságunk sajátos körülményeit. Az első években elvégeztük ugyan a nyári mélyszántást, de nem gondoskodtunk az egyidejű trágyázásról is. Ami az istállótrágyát illeti, nem szerveztük meg idejében a trágya hordását, a műtrágyát pedig — szuperfoszfátot — csak ősszel alkalmaztuk, mert úgy vélekedtünk, hogy akkor jobb a hatása. 1959-től kezdve, hosszabb időre (egészen 1965-ig) összeállított tervünk szerint áttértünk a nyári trágyázásra. Elsősorban az istállótrágyára támaszkodtunk s az első évben 120 hektárt trágyáztunk meg vele. Azóta évről évre egyre nagyobb területen alkalmazunk nyári trágyázást. Tavaly például 280 hektár területet trágyáztunk meg, hektáronként 20 tonna érett istállótrágyát szántottunk be a földbe. . Az istállótrágyán kívül a nyári mélyszántással műtrágyát is szántunk a talajba. Az utóbbi években földjeinken — szikes csernozjom talajon — nagy mennyiségű szuperfoszfátot alkalmaztunk, amely nyáron (még istállótrágya, vagy ammónium-nitrát nélkül is) az őszi búzával bevetett területeken hagy terméstöbbletet eredményezett. Tavaly például, a nyári mélyszántással egyidejűleg 300 hektáron 3—3 mázsa szuperfoszfátot alkalmaztunk hektáronként az őszi búza alá. A nyári trágyázás hatékonysága minden évben megmutatkozott az elért terméshozamokban. 1962-ben például a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére gazdaságunkban a búza átlagos hektárhozama 1952 kiló volt. A nyár folyamán szuperfoszfáttal trágyázott táblákon a hozam meghaladta a 2300 kilót hektáronként. A nyári trágyázásnak nagy hatása van a tavaszi vetésre is. Tavaly például 250 hektárnyi területen, amelyet a nyár folyamán istállótrágyával trágyáztunk, 4560 kiló szemeskukorica termett hektáronként — a gazdaság 826 hektáros kukoricaföldjén termett átlagos 3260 kiló helyett. A trágyázási terv szerint az idén a nyári felszántásra kerülő több mint 300 hektárt istállótrágyázunk, további 450 hektáron pedig műtrágyát alkalmazunk. Ez utóbbi hatékonyságának fokozása érdekében az egész fenti területen az. idén elsőízben alkalmazunk kevert műtrágyát: 300 kg szuperfoszfátot és 100 kiló ammóniumnitrátot hektáronként. Meg vagyunk győződve róla, hogy a nyári mélyszántással egyidejűleg végzett trágyázás a legnagyobb mértékben elősegítette és elsegíti majd a bőséges hektárhozamok elérését. V. Marinescu, a Dobrudzsa tartományi Cobadin községi kollektív gazdaság mérnöke (Románia)
