Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-28 / 60. szám

Bratislava, 1963. július 28. Ära 40 fillér XIII. évfolyam, 60. szám. Eredményes tárgyalások ALÁÍRTÁK a légköri, kozmikus és víz alatti atom­fegyver-kísérletek BETILTÁSÁRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNYT Moszkva — A Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Britannia kép­viselői tegnap Moszkvában aláírták a légköri, kozmikus térbeli és víz alatti- atomfegyver-kísérletek betiltá­sáról szóló egyezményt. Szemjon Carapkin, a- szovjet kül­döttség tagja moszkvai idő szerint 15.30-kor elhagyta az üléstermet, ahol már két órája tanácskoztak a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia küldöttségei. 17 óra 20 perc­kor az ülésterembe bebocsátották az újságírókat. Macmillan angol miniszterelnök fel­hívta helyettesét Butiért, hogy elnö­köljön a kormány ülésén, mivel ő székhelyén akar maradni, ahol a moszkvai híreket várta. A legfrissebb jelentések közük, hogy a megállapodást az Amerikai Egye­sült Államok kormánya részéről Ave­­rell Harriman, Nagy-Britannia kor­mánya részéről Lord Hailsham és a Szovjetunió kormánya részéről And­rej Gromiko külügyminiszter írták alá. A France Presse hírügynökség kö­zölte, hogy Dean Rusk, az USA kül­ügyminisztere Moszkvába utazik, hogy aláírja az egyezményt. (ŐTK) A nagyölvedi EFSZ- ben a múlt évben még nem ismerték a szalmabálák be­­kazalozásának for­télyát, bizony szá­mos kazal beázott és a télen'úgy „be­fogyott" , hogy fe­szítővasakkal kel­lett széjjelbonta­­niok. Idén — amint a kép is mutatja — minden egyes bála­kazlat gondosan vastagon befödtek, hogy újra meg ne ismétlődjék a tavalyi eset. Ebből az a tanulsáa hon,, n i,ua , okuló, de tanulékony szövetkezetesekgazdálkodnak. tanulság, nagy Oheden s^afotkárukon Néhány szó a szalmáról A legtöbb szövetkezet már közvet­lenül a cséplőgéptől vagy a tisztító­gépektől szállítja a raktárba a gabo­nát. A rozs és árpa eladással nem lesz különös baj, de egyes helyeken a rosszul fejlődött búza alacsony hek­tárhozamot ad és nem tudják majd teljesíteni az eladási tervet. Ennek ellenére szövetkezeteink hazafias lel­kesedéssel igyekszenek eleget tenni a lehetőségekhez mérten búzaeladási kötelezettségeiknek is. Az eladás tel­jesítése elég gyors. A nyugat-szlovákiai kerületben na­ponta 600 vagon gabonát hordanak az állami raktárakba. A szénabegyűjtés tervét jól telje­sítjük és pár napon belül célba érünk. Burgonyából eddig nem látott gazdag termés ígérkezik. Még fölösleg is mu­tatkozik és az étkezési burgonyát egyes raktárakból kiutalják a szövet­kezeteknek takarmányozási célokra. Az állami raktárakban van és lesz egész éven át étkezési burgonya. Jó lenne, ha az éttermek a gombóc he­lyett inkább burgonyát adnának a húsételekhez. A szembegyüjtéSsel tehát nem ál­lunk rosszul, bár a szárítás körül itt-ott akadnak problémák. Sokkal nagyobb nehézségek adódnak a szal­ma betakarítása körül. Főleg a gyen­gén fejlett búza és általában a többi gabonaféle is kevesebb szalmát ad, diint a múlt évben. Ennek ellenére még mindig sok szalma van a határ­ban, pedig az időjárás is kedvez a betakarításnak. Fő ok az, hogy nem gépesítettük eléggé a szalmabetaka­rítást és a meglévő gépek teljesítő­­képességét nem használjuk ki. A cseh kerületekből kisegítésképpen 180 ma­gasnyomású szalmaprést kaptunk, de nem használjuk ki ezeket eléggé. A szalmaprések után például akaszt­hatnánk pótkocsikat, így nem marad­nának szét a bálák a tarlón. A szalma begyűjtésére használjunk fel minden gépet, beleértve a szalmapréseket, silókombájnokat, szénaboglyázókat. Leghelyesebb volna a szalma begyűj­tésére gépesített csoportokat alakí­tani, főleg a védnökség! üzemek se­gítségével. A szalmabegyűjtés lénye­gesen kihat majd a takarmányalapra és a jövőévi termésre is. Ha a szal­mát nem takarítjuk be idejében, ter­mészetesen elmarad a tarlóhántás és a tarlókeverékek vetése is. A tarló­hántással kapcsolatban a szakembe­rek véleménye eltérő. Egyesek azt állítják, hogy a sekély tarlóhántás a jobb, mások a mélyebb tarlóhántás mellett kardoskodnak. A többéves tapasztalat bizonyítja, hogy az északi járásokban legmegfelelőbb a 8 cm mély tarlóhántás, Csallóközben vi­szont a 14—16 centis. Természetesen a jó agronőmus tudja, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően milyen tar­lóhántást végezhet. De leszögezhetjük, hogy a száraz időjárásban nem vé-Az utóbbi években mindjobban el­terjedt az új technológia alkalmazása a mezőgazdasági üzemekben. Az ara­tást kombájn végzi, a kombájncséplés után magas nyomású présekkel dol­gozzák fel a szalmát, hogy könnyebbé váljék a velejáró munka. Ezeket a préseket egyes mezőgazdasági üze­mekben már a széna munkálatainál is alkalmazzák. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy figyelmeztessek a kaz­lak befödésénél előfordulható követ­kezményekre. A préselt szalmából rakott kazlakat csak addig húzzuk fölfelé, amíg a ka­zal egyenesen van felfelé rakva. A kazal betetőzéséhez ajánlatos szá­las, (nem préselt) szalmát használni. Tapasztalatok bizonyítják, hogy bár­milyen szépen is be van fedve a szal­makazal bálozott szalmával, egy idő múlva mégis teljesen átázott és az egész éven keresztül vizes maradt. A másik kérdés a szalmahiány. S ha már a szalmafélékkel foglalkozunk, vessünk egy pillantást a szalmahiány okaira. A kombájnaratásánál egyes területeken a szalma, polyva és törek meghaladja az 5—6 mázsát is. Le­gyünk csak szerények, s számítsunk hektáronként 3—5 mázsás szalma­veszteséget, amit széthagyunk vagy szétszóródik. Szalmaveszteségünk 100 ha területen kitesz 3—5 vagont, ami viszont már nagy tömeg, s pénzérték­ben kitesz 9900—16 500 koronát, vagy­is a hektáronkénti veszteségünk 99— 165 korona. Egyes mezőgazdasági üzemek a szalmahiányt az állatok aljazására fürészporral igyekeznek helyettesíteni, vagyis fűrészport kény­telenek vásárolni, amit az eladó vál­lalatnál saját maguknak kell berakni, idehaza az állomásról hazaszállítani, s mire az a rendeltetési helyére ke­rül, az ára már megduplázódik. Egy­szóval a termelési költség kétszer­­annyi lesz a fűrészport számlázott értékénél, nem számítva, hogy a trá­gya minősége a fűrészporból egyálta­lán nem megfelelő. Felvetődik a kér­dés, vajon milyen intézkedéseket kell a jövőben foganatosítanunk, hogy a gabonát teljesen a tőnél tudjuk ka­szálni, vajon nem lenne-e szükség a szalma nagyobb megbecsülésére ép­pen az aratási időszakban, M. E. A zöldség elosztásának bírálata Két váltásban A járásban kevés ember van, aki ne ismerné Egri Lacit, a CSISZ járási és központi bizottságának tagját. Laci jelenleg a galántai traktorállomáson dolgozik mint nevelő, de egyben a pártszervezet elnöke. Most kombáj­­nos. Klabudzai Árpáddal, aki ebben az évben érettségizett a Bernojákovói Gépjavító Technikumban, két váltás­ban dolgoznak a tallósi szövetkezet­ben. Egyízben felhívással fordultak a járás minden kombájnosához, hogy az SZK—4-es kombájnnal legalább 250 hektár gabonát arassanak le. E napokban a járás legjobb kom­­bájnosai közé tartoznak. Kétváltásban egy-egy nap alatt 14—16 hektár ga­bonát is learatnak. Az ő segítségük­kel a tallósiak 10 nap alatt elvégzik az aratást. Egri eddigi teljesítménye máris megközelíti a 200 hektárt. (KFG) Bár az idén a vártnál sokkal több burgonya és zöldség termett nálunk, köztársaságunk számos helyén még­sem kapható kielégítő mennyiségben. Még a múlt héten sok helyen, fürdö- és üdülőtelepeken, éttermekben — sőt Prágában és Bratislavában is régi zöldséget és burgonyát fogyasztottak dolgozóink. A friss áru ugyanakkor raktárokban romlik. Szervezési fogyatékosságok okoz­zák, ha a friss zöldség begyűjtése után hosszú idő múlva kerül csak a fogyasztó asztalára. A felvásárlás ru­galmasságának hiányában előfordul, hogy számos mezőgazdasági üze­münkben a friss zöldséget takarmá­­nyozzák, sílózzák. Nem csoda, ha a fogyasztó közönség elégedetlen a zöldségellátással, a termesztők pedig jelentékeny károkat szenvednek ter­ményeik elértéktelenedése folytán. Július 24-én Jindrich Uher belke­reskedelmi miniszter és helyettese Jindrich Koplic, továbbá Karol Mes­tek, az Állami Terményfelvásárlási Hivatal központi igazgatója részvéte­lével sajtóértekezlet folyt le Prágá­ban, amely ezzel a kérdéssel foglal­kozott. Mestek elvtárs szerint bizto­sítanunk kell, hogy a mezőgazdasági üzemekben a zöldséget, minősége megőrzése érdekében, rendszeresen este gyűjtsék be és éjjel adják át. Továbbá, hogy ezek az üzemek a leg­szélesebb mértékben szállítsák az árut közvetlenül a kiskereskedelem­nek és a nyilvános éttermeknek, ter­mészetesen a Zöldségértékesítö n. v. közvetítésével. A belkereskedelem feladata, hogy hiánytalanul gondos­kodjék a zöldség és a korai burgonya széthelyezéséről. Minden boltnak és étkezdének legalább 7—10 napra ele­gendő burgonyája legyen raktáron. Uher miniszter a felmerült nehéz­ségeket többek közt azzal magya­rázta, hogy a zöldséget minden kör­zetünkben körülbelül egyszerre szed­ték le, túl sok felhalmozódott belőle és a felvásárlási szervek nem győzték a sok munkát. július 28-ig teljesítik a gabonafelvásárlás tervét a dunaszerdahelyi járásban 50 hektár szemes- és 15 hektár siló­­kukorica termesztését és gondozását vállalták el, úgyhogy tervezett 35 mázsa szemeskukorica helyett hektá­ronként 50 mázsát akarnak termelni. Bajcsi Imre, a szövetkezet ag­­ronómusa elmondja, hogy az EFSZ vezetősége bízik a fiatalokban és min­den előfeltétel megvan arra, hogy vállalásukat teljesítsék. A tóparti csendet és a halásztanyák nyugalmát két hatalmas szivattyú Diesel-motorjainak dohogása veri fel. Két fiatalember: Nagy Imre és A n­­g yal Béla gondjaira van bízva a kertészet öntözése. Mint hatalmas gejzírekből úgy lövell 45 fokos szög­ben — milliónyi vízcseppre bomolva egyszerre tíz öntözőpisztolyból az éle­tet jelentő víz, mindmegannyi szivár­ványt rajzolva a nyári felhőtlen égre. A FIATAL, FÜRGEKEZÜ LÁNYOK most kezdték meg a paprika és para­dicsom szedését, hogy estére kelve megindulhasson egy egész pótkocsi rakománnyal Jussák Irma és A n­­g y al Kálmán a begyüjtőhelyre. Jó­kedvűen, vidáman csipkelődve „szüre­telnek", hiszen tudják, hogy holnap már a városi dolgozók étrendjét gaz­dagítják a vitamindús ízletes zöldség­gel. Németh Ödön (Dióspatony) S z u h a Mária és P ó d a Erzsébet a Iakszakállasi EFSZ kertészetében dolgozó sozcialista munkabrigád két fiatalja Szünet nélkül gördülnek a zsákok­kal megrakott pótkocsis teherautók, traktorok a dunaszerdahelyi felvá­sárló üzem hatalmas raktára elé. Tóth József elvtárs, az üzem igaz­gatója nagyon elfoglalt ember ezek­ben a hetekben, s nem is zavarjuk őt, mert állandóan csörög a telefon. Be­kopogtatunk a laboratóriumba, ahol Czajlik főraktáros a laboránssal ép­pen a gabona minőségét ellenőrzi. Tőlük tudom meg, hogy július 28-ig teljesítik a gabonafelvásárlás tervét. Járási méretben a királyfiakarcsai EFSZ áll az élen, amely hétfőig 80 százalékra teljesítette eladási tervét. Utána következik Nagyudvarnok és Nagyabony. A szélsőséges időjárás ellenére az alistáli EFSZ — amely 100 °/o-ra tel­jesítette a vetőmag-árpa eladását — 40,5 mázsás hektárhozamot ért el hektáronként. Czajlik elvtárs, az üzem főraktárosa elégedett a felvásárlás menetével. Az árpái? kicsit gyengék lettek, ami a tisztaságot illeti, míg a búzák a várt­nál jobban sikerültek minőségileg, mint gondolták — hektoliter-súlyuk 81—82 g — jó acélosak. Itt meg az a hiba, hogy a mennyiség kevés. — De ne haragudjon — s a kezét nyújtja —, el kell mennem. — El is ment, Czajlik elvtárs eltűnt a ha­talmas udvar pótkocsi-rengetegében. Olyan ő kicsiben, mint a világváros forgalmában a rendőr. A főraktáros az élet forgalmát irányítja. Molnár Ferenc (Dunaszerdahely) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA yezne tűim. aeiveiy lanuaautaoi, a mc­lyebb tarlóhántás viszont lehetővé teszi, hogy a tarlókeverékek kikelje­nek, és lényegében nevezhetjük közéj A Központi Aratási Bizottság jelentése szerint az uj tecnnoiogia szé­leskörű alkalmazása lényegesen meggyorsította az aratást. A gabona­félék begyűjtésére továbbra is kedvez az idő. A szövetkezetek egymás után jelentik: kész! Az élen továbbra, is a komáromi, érsekújvári, a galántai és a trebisovi járás halad. A dunaszerdahelyi járásban a határ­ban alig látni félkeresztet. Ezzel szemben egyes járásokban még min­dig sokat aratnak kévekötőgéppel. A kévekötőgépes aratás tervét 114 százalékra teljesítették. A lévai járásban például közel 3000 hektárt arattak kévekötővel. Mondanunk sem kell, hogy emiatt lényegesen el­húzódik majd a gabonafélék szerződéses eladásának teljesítése is. Mindent a maoa ideiében Egri László Paprikaszüret a Zsemlékes partján SZEMET GYONYORKODTETO lát­vány fogadja azt a látogatót, akinek ilyenkor a nyár derekán Csallóköz leg3 nagyobb tava, a Zsemlékesi tó partján visz el az útja. Már a távolból szemé­be tűnik a látogatónak a környékbeli falvak lakásainak kedvelt fürdőhelye, a kékesen csillogó tó vize. Talán több évszázaddal ezelőtt a Duna valamelyik ága keletkezett itt, és azóta is hűen szolgálja Lakszakállas, Bogya, Lipové, Gellér, Szilas és sokszor még Brati­slava fürdőzőit és halászait is. Hosszú évtizedek folyamán sok áldo­zatot követelt a környékbeli lakosok köréből a néhol 5 — 6 méter mélységű tó. Az utóbbi években, hála az egyes helyi nemzeti bizottságok tagjai és az iskolák tanítói felvilágosító munkájá­nak, nem fordult elő halálos kimene­telű fürdőzés. Amióta a közös gazdálkodás útjára lépett Lakszakállas dolgozó paraszt­sága, nagyszerű lehetőség nyílik arra, hogy a tó 20 -,22 Celsius fokú vizét, a tó mentén elterülő húsz hektáros ker­tészet öntözésére használják fel. A KERTÉSZET VEZETŐI, Nagy Vince és B art al András elmondják, hogy a szövetkezet számára komoly pénzforrástt jelent évente a kertészet bevétele. Ez évi pénzügyi tervük 706 ezer korona 'és minden előfeltétel megvan arra, hogy ezt túl is teljesít­sék, — ezt már a kertészetben dolgozi ló tagú szocialista munkabrigád fiatal dgjai és a helyi CSISZ elnöke Nagy Miklós mondja el. Többek között vál­­alták, hogy a kertészet pénzügyi tér­iét 25 000 koronával túliévik. Ezenkívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom