Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-15 / 100. szám

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságénak hétfőn meg­nyílt plénuma a vegyipar gyors ütemű továbbfejlesztésének kérdéseivel foglalkozik. Hruscsov elvtárs négy és fél őrés beszédében alapos elem­zést nyújtott a szovjet mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről és jövőbeni feladatairól, különös tekintettel a vegyipar fejlesztésének meggyorsítá­sára. A lenini jelszó kibővítése Hruscsov elvtárs elöljáróban meg­állapította: a szovjet vegyipar fejlesz­tésének az elkövetkező hét évre elő­irányzott méretei példa nélkül állnak a világ gyakorlatában. A vegyiparban és a mezőgazdaság komplex kemizá­­lásában eszközlendő beruházások tel­jes összege több mint 42 milliárd ru­bel lesz (420 milliárd csehszlovák korona). Az előadó összehasonlító adatokat közölt különböző ipari termelési ágak növeléséről. A szovjet mezőgazdaság jelentős sikereiről szólva hangsúlyoz­ta, hogy ez az év időjárási szempont­ból rendkívül kedvezőtlen volt. A zord tél. majd a kegyetlen szárazság óriási károkat okozott az orszúg legfontosabb mezőgazdasági területein. A termés­hozam kisebb volt a múlt évinél, és sok millió hektáron elpusztultak az őszi vetések. A szovjet miniszterelnök részlete­sen foglalkozott azokkal a problémák­kal, amelyek miatt a párt olyan nagy figvelmet fordít a vegyiparra, s hang­súlyozta, hogy ez a rendkívül fontos kérdés érinti a kommunizmus anyagi­technikai alapjának megteremtését • szolgáló célszerű utakat és eszközö­ket. Emlékeztetve Lenin szavaira, ame­­. lyek szerint a kommunizmus egyenlő a szovjet hatalom, plusz az egész or­szág villamosítására; Hruscsov elvtárs hozzátette: ha Lenin élne körülbelül ezt mondaná: „a kommunizmus egyenlő a szovjet hatalom, + az egész ország villamosítása, + a me­zőgazdaság kemizálása. A vegyipar fejlesztésének alapvető feladataival foglalkozva a szónok megállapította, hogy az elkövetkező hét év alatt körülbelül 200 új üzemet keli építeni és több mint 500 működő Üzemet felújítani ■ Hruscsov elvtárs beszámolóját igen alapos vita követte, amelynek során :a szgiíjet tudomány különböző ágainak tudósai; szakemberei'fejtették ki vé­leményüket a vegyipar továbbfejlesz­tésének lehetőségéről és szükségessé­géről. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma élénk visszhangot váltott ki világszerte. A nyugati sajtó is igen behatóan foglalkozik a plénumon el­hangzott beszéddel és a hozzászólá­sokkal. Útvesztők a nyugati politika berkeiben Johnson elnök vasárnap részt vett az elhunyt New York-I kormányzó te­metésén. Előző napon egy rögtönzött sajtóértekezleten kijelentette, hogy egyelőre nem szándékozik külföldi látogatásokat tenni. Bejelentette, hogy december 17-én felszólal az ENSZ közgyűlésén. Az amerikai külpolitika további alakulását érintve Johnson elnök elmondotta, hogy december vé­gén MacNamara hadügyminiszter Sai­gonba utazik Mint mondta, az USA minden lehetőséget megkíván adni a dél-vietnami kormánynak „a kommu­nista partizánok" elleni harchoz. Azoknak a megfigyelőknek lett iga­zuk. akik azt állították hogy Kennedy halálával megnövekszik Rusk külügy­miniszter tevékenysége, hiszen a tra­gikus sorsú elnök a legfontosabb külpolitikai kérdésekben nem engedte túlságosan hosszú gyeplőre az állam­titkárt Szinte valamennyi lényeges kérdésben maga döntött, miután azt alaposan megvitatta széleskörű ta­nácsadó testületével. Washingtoni diplomáciai megfigye­lők szerint Johnson több önállóságot biztosít Rusknak, aki néha bizony haj­lamos a kelet-nyugati kapcsolatok kedvező fejlődését akadályozók előtt tetszelegni. Bár legutóbbi St. Pauló-i beszédében azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok tovább kívánja fej­leszteni a Kennedy által megjelölt kapcsolatokat, a Szovjetunióval, de ugvanakkor a szocialista országokat nróbálta felelőssé tenni a nemzetközi helyzetben még fennálló feszültségért. Remélhető, hogy Rusk beszédének ez a kitétele nem az amerikai külpolitika ói irányvonalának eov veszélyes ki­növése. hanem csupán egy bók a' hideohábörús erők felé! ’’’ Miközben az amerikai diplomácia vezetői óriási munkát fejtenek ki a Kennedy halála által beállt nehéz helyzet áthidalására, az „öreg konti­nens" vezető nyugati politikusai kö­zös vágy önálló erőfeszítéseket tesz­nek a Fehér Ház bizalmának elhódí­­tásáért. Közismert ugyanis, hogy a burzsoá francia sajtó Kennedy meg­gyilkolása után alig titkolt örömmel bizonygatta olvasóinak, hogy „most már de Gaulle elnökön a sor", mert a washingtoni, londoni és bonni őrség­váltás után ő a legtapasztaltabb a négy vezető nyugati nagyhatalom po­litikusai között. Szinte paradoxonnak tűnik, hogy ezek a francia remények egy véletlen diplomáciai félreértés folytán oszlottak szerte. Johnson ugyanis a tábornokkal folytatott be­szélgetésre hivatkozva, még Kennedy temetése napján közölte, hogy de Gaulle a jövő tavasszal Washingtonba látogat. Két nappal később Párizsban egészen mást mondtak: a francia el­nök eredeti terve, amely szerint hiva­talos látogatást tesz az Egyesült Ál­lamokban, Kennedynek szólt és nem utódának. Ha Johnson találkozni akar de GauIIeval, Párizsba kell utaznia. Viszont Johnson is kereken kijelentet­­tette: egyelőre otthon a helye. Ehhez már csak kiegészítő adalékul szolgálhat a londoni Times találó megjegyzése Butler angol külügymi­niszter napokban tett bonni látogatá­sával kapcsolatban, amely annak a reményének adott kifejezést, hogy Angliának rövidesen sikerül olyan emelőt találni Erhard személyében, akivel ki lehet billenteni de Gaulle-t a kizárólag Nyugat-Európára koncent­rált katonai és gazdasági politikájának kátyújából. Az Európai Gazdaság) Közösség brüsszeli értekezletének legújabb fej­leményei arról tanúskodnak, hogy a francia—nyugatnémet gazdasági el­lentétek tovább bonyolódnak és így egyre jogosabb lesz az angolok óvatos optimizmusa. Mint Ismeretes, de Gaul­le elnök ultimátumszerűén kijelentet­te, hogy december 31-ig megállapo­dást kell elérni a Közös Piac mező­­gazdasági árpolitikájának ügyében Bonnban igen hevesen reagáltak erre a francia követelésre, hiszen köztu­domású, hogy a de Gaulle által hir­detett közös piaci mezőgazdasági po­litika éppen a nyugatnémet érdekeket érinti a legsúlyosabban. Washington­ból már. megérkezett a kellő válasz: Johnson elnök az elmúlt héten sorolta fel azoknak az árúknak a jegyzékét, amelyeknek vámemelésével vissza akar vágni az úgynevezett baromfi­háború megindításáért. E bonyolult gazdaságpolitikai harcban az angolok pillanatnyilag kevésbé kapcsolódnak be, mivel éppen most villant fel a re­mény arra,' hogy Adenauer támogbtá­­sával a de Gaulle által becsapott Kö­zös Piac kapuit éppen Erhard segíti majd kinyitni az angolok előtt. (tg) A Barátság Kőolajvezeték, amelyet a szocialista országok építettek Jel, egyedülálló a maga nemében az egész világon. Az óriási acél-ütőér, amelyen a szovjet nyersolaj folyik, öt és fél ezer kilométer hosszú. Üzembehelye­zésének első évében, 1063. februárjáig 3 millió tonna nyersolaj érkezett ha­zánkba ezen a vezetéken. Felvételünkön a kujbisevi fő szivattyúközpont látható. (ŐTK —TASSZ) Kenya és Zanzibár független Ezekben a napokban újabb két afrikai állam nyerte el függetlenségét s ezáltal a „fekete kontinensen“ már 34-re emelkedett az önálló országok száma. KENYA, amely a hosszú gyarmat­­uralom idején az angol „védelem" központja volt Kelet-Afrikában és a Közép-Keleten, az egyenlítő mentén, az indiai-óceán nyugati partján terül él Etiópia és Tanganyika között. Te­rülete megközelíti a 600 ezer négy­zetkilométert. Éghajlata a partvidé­ken trópusi, a belföldön szubtrópusi. Gazdaságilag legfontosabb vidéke az úgynevezett Fehér Felföld. „Afrika mezőgazdasági csodája", ahol 3600 farmról és ültetvényről évente há­romszor takarítanak be termést. Ki­viteli cikkei között főleg a kávé, tea, hús, bőr, étszóda, gyapot és vaj sze­repel. • • Az USA igazságügyi minisztériu­ma szerint Kennedy gyilkosa csak Oswald lehetett. A Johnson által ki­nevezett elnöki különbizottság ugyan­is. a szövetségi nyomozóiroda jelen­tése alapján arra a megállapításra jutott, hogy minden kétséget kizárva, Oswald lőtte le Kennedyt, aki két nappal később a dallasi rendőrség épületében esett merénylet áldoza­tául. Ezt bizonyítja állítólag Oswald ujjlenyomata azon a papiroson, mely­­b'e'i&z USA volt éifiökénck:"hálálát okozó fegyvert'csomagolták. A’Jfryo­­mo'zók ezenkívül Oswald' ruházatának mikroszkopikus részecskéit találták a fegyveren. Kenya 8 millió lakosának 97 szá­zaléka mintegy hatvan afrikai törzsre oszlik, amelyek egymás közti torzsal­kodását Jomo Kenyatta, a független Kenya első miniszterelnöke Igyekszik majd mielőbb felszámolni. ZANZIBÁR Afrika keleti partja mentén, az Egyenlítő alatt terül el. Területe 2642 négyzetkilométer. A szi­get földrajzi fekvésénél fogva eddig „ugródeszkaként" szolgált az. európai gyarmatosítóknak, akik Afrika kelejti vidékei felé törekedtek. Az ország­nak több mint 300 ezer lakosa van, ebből a legtöbb afrikai, de élnek itt arabok és fehérek is. ★ ------------------------------------­• Walter Ulbricht elvtárs kész Bonnba látogatni, vagy Erhardot az NDK-ban fogadni. Az NDK Államta­nácsának elnöke kijelentette, ma is lehetségesnek tartja Németország új­raegyesítését és erről mindenkor haj­landó tárgyalni Erharddal vagy az Erhard-kormány megbízottjával. „Haj­landó vagyok azonnal Bonnba utazni vagy Erhard urat fogadni az NDK fő­városában, hogy megtárgyaljuk prob­lémáinkat“ — mondotta. • Galvao kapitány beszámolt az ENSZ-ben A legendás hírű Galvao kapitány, aki 1961-ben a Santa Maria nevű portugál oceánjárőn átvette a parancsnokságot, hogy felhívja a fi­gyelmet a portugál gyarmatok hely­zetére, felszólalt az ENSZ' közgyűlé­sének gyámsági bizottságában a por­tugál gyarmatok problémáinak meg­oldásáról. 1963. december 15. Falvak, városok, emberek Utiképek az NDK-ból P alatt 120 embert végeztek ki oly mó­don, hogy az egyes csoportoknak egy­más kivégzésénél kellett segíteni. Eszembe jutnak német kalauzunk sza. vai, melyeket a buchenwaldi látogatás után mondott: láttuk tehát a német szégyent, most pedig nézzük meg a németek büszkeségét. Weimar ősi házai között járva ízlel­gettük e nagymúltú város levegőjét. Az óváros minden köve a nagy mű­vészek és humanisták: Goethe, Schil­ler, Herder és Wieland korát idézi, amikor ez a drágakő szépségű város­ka a legragyogóbb szellemi központja volt nemcsak a német, de az európai A hires Autobahn Harminchat óra alatt, amelyet ott töltöttünk, nem lehet Berlint még futólagosán sem megismerni. Az új­ságíró bízva szimatjában, ilyenkor né­hány szondát enged le a mélybe, el­beszélget az emberekkel, megszemléli a romokat, pl. Hitler bunkerjének földtúrásait és szemre veszi az épülő újat. A legmegkapóbb látvány természe­tesen a Kari Marx-Allé pompás pa­norámája, az épülő új szocialista fő­város eljövendő középpontja. Egyik utitársam megjegyezte: „Nézd, alig van itt ember az utcán!" Látszólag ez így is van. De ha számba vettük volna a sétálókat és az ügyes-bajos dolgaikat végző polgárokat, bizony jó néhány ezret számolhattunk volna lyező 6—8 emeletes szépvonalú köz­épületekkel, lakóházakkal és üzlet­palotákkal. Legújabb dísze az üvegből és betonból konstruált Tanítók Háza és a merész megoldású hatalmas mé­retű Film-palota. A treptowi szovjet hősök emlék­művének megtekintéséhez óriási ki­terjedése miatt legalább fél nap kel­lene. A remekbe készült mauzóleum arannyal és nemes kövekkel kirakott nagyméretű mozaikja méltón őrzi a hős szovjet katonák kegyeletét. A MEDVE HÁROM ARCA Berlinben lépten-nyomon megtalá­lod a város címerjének fő alakját, a kedves, joviális berlini mackót. Ott díszük az áruházak címtábláján, a parkok feliratain, a kommunális in­tézmények berendezésein. A berlini mackó az újságok könnyű rovatainak is állandó témája. De a berlini medve néha dörmög is. Egyik berlini napilap „Mit dörmög a medve“ rovatcím alat­ta visszaságokat, a hibákat ostorozza. Ez a medve két ábrázata. A harma­dikat Buchenwaldban a helyreállított haláltáborban ismertem meg. Láttuk a halálcellákat és néhány ke­­gyeletes percet töltöttünk Ernst Thälman örökké virágokkal borított emléktáblája előtt. A parancsnokság udvarában egy szöges dróttal körül­kerített bunkerszerü építmény áll. Kísérőnk elmondta, hogy az építmény egy medvebarlang, melynek hatalmas vérmedve volt a lakója. Ha az SS urak unatkoztak, foglyot vezettek be a szögesdrót mögé, ahol aztán a ki­éheztetett vadállat pillanatok alatt széttépte. A hírhedt Koch Ilse a női bőrbe és ruhába öltözött SS-vadállat vitte ebben a játékban a ,vezető sze­repet. Ez tehát a medve harmadik arca. Nem kétséges, hogy nem az eszközül felhasznált állat, hanem az emberfor­májú vadállat visszataszítóbb. GOETHE ÉS LISZT VÁROSÁBAN Nem szeretném riportsorozatomat e disszonáns sorokkal befejezni. kultúrának is. A Goethe és Schiller barokk színháza, a nagyok szobrai, lakóházai és síremlékei, ha nem is tudják feledtetni a buchenwaldi bor­zalmat, de megerősítik a hitet, hogy a demokratikus Németország ezeknek a szellemóriásoknak, e nagy huma­nistáknak hagyatéka nyomán alakítja, formálja a mai német embert. Liszt Ferenc egykori lakóházában működik a róla elnevezett zeneiskola. Német kalauzunk így mutatta be: „Itt lakott Liszt Ferenc, a nagy ma­gyar zeneszerző.“ Német ajakról ezt most hallottam először. Az új német ember felszámolja a militarizmussal együtt a kultúrsovinizmust is, nem sajátítja ki más nemzetek nagyjait önmagának és elismeri más népek kulturális értékeit. Ez pozitívan és jólesőn egészíti ki az újjá formálódó német mentalitást. Perl Elemér össze. Ez a sokezer ember ugyanis szinte elveszik a széles járdán. Ezen­kívül a forgalom nagyrésze a föld­színi gyorsvasúton és a 100 km-es sebességgel robogó földalattin bonyo­lódik le. A Marx-Allé a paloták utcája. A széles zölddel tagozott úttest harmó­­nikusan olvad egybe az utat szegé­TÖMEGHALÄL A BÜKKÖS ÁRNYÉKÁBAN Buchenwald néhány kilométernyire Weimartól ritkás bükk- és nyírfa­­erdők között terül el. A Hitler-ban­­díták politikai foglyok, szocialisták, kommunisták, haladó katolikusok és más ellenfeleik számára építették. Az ember leggyalázatosabb megalázá­sának testi és lelki megkínzásának és a gépesített tömeggyilkoiásnak mintaiskolája volt a tábor. A kínzás és emberölési technika legfejlettebb eszközeivel volt felszerelve. Láttuk a halálkemencéket, a tarkólövéses ki­végzés orvosi ambulanciának maszkí­rozott helyiségét, ahol a gyanútlan pácienst a fal résén keresztül lőtte főbe az orgyilkos. Láttuk a futószalag rendszerű akasztó-termet, ahol félóra /%szi reggel. A száraz faleveleket , dühösen kergeti a szél, az Un­ter den Lindenen. Ez volt a régi Ber­lin felvonulási díszútja. Az utat a Brandenburgi kapu zárja be, itt van a demokratikus Berlin határa. Az im­pozáns diadalív oszlopai felett római versenykocsi a quadriga négy izmos -lova ágaskodik kétlábra patáit Nyu­gat Berlin fölé emelve. Az emlékmű­től jobbra és balra húzódik a sokat emlegetett, védelmi fai, melyet az NDK emelt az átszivárgó, illetve sza­badon'átsétáló kémek, szabotőrök és csempészek áradata ellen, akik a bonni ultrák pénzéve1 és irányításával zavarták és akadályozták a demokra­tikus Berlin békés életét. Innen a kaputól jól láthatók a Reichstag rom­jai. Nyomott csend mindenütt. Szinte .vastag a levegő, amit a tejsűrű köd még fokoz Érthetően minden berlini polgár súlyos lelki teherként viseli a mostani helyzetet, de már a nyu­gati oldalon is mindtöbben belátják, hogy a nyugat-némát ultrák agresz­­szív . politikája sodorta Berlin népét a m: gosztottság nehéz helyzetébe. A buchenwaldi emlékmű fő szoborcsoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom