Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-17 / 57. szám
Nem az egyesülés az oka Kasza alá érett a kalász A nagyüzemi mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése nyomán született meg a jászói és a debrődi szövetkezetesek körében az a gondolat, hogy hasznos lenne, ha a két szövetkezet egyesülne. Meghányták-vetették a dolgot és végül „összeházasodtak“. Meghatározták, hogyan oldják meg az állatállomány elhelyezését, valamint a növénytermesztés központosítását, a gépi technika minél előnyösebb kihasználását. Megválasztották a vezetőséget, melyben mind a két község képviselve van. A gyakorlatban azonban korántsincs úgy, mint ahogy azt papírra fektették. De vajon mért? Az elnök, Novák József szerint, nincs áttekintése a vezetőségnek a gazdaság menetéről. Munkafegyelemről szó sem lehet, nincs elegendő munkaerő. Ahány munkaszakasz, annyiféle jutalmazás. Az állattenyésztésben például a dolgozók egy része havi fizetést, a másik pedig munkaegységet kap. A takarmányos csoport dolgozói napi 2,5 munkaegységért hajlandók végezni feladataikat. Ha a védnökségi üzem dolgozói segítségünkre sietnek az egyes munkálatoknál (kaszálásnál, aratásnál), akkor olyan megjegyzéseket lehet hallani a tagságtól, hogy minek jöttek, előlünk elszedni a munkaegységet. A vezetőség nem képes a tagsággal megértetni, hogy milyen fontos az egyes munkálatok időbeni elvégzése. A szövetkezet traktorosa, Laczkó József naponta hordta a stószi fürdőből a sertések részére a konyhai hulladékot. Egyszeresek meggondolta magát és egyszerűen nem ment. ő nem lesz gazdagabh azzal a 20 koronával, amit naponta érte kapott. De hogy ne tudjon menni más sem, a Major-Zetor traktoron összekeverte a sebességet. Ezt a szabotálást a szövetkezet vezetősége karbatett kézzel, szó nélkül nézte. Amikor a takarmánybetakarítás gyors befejezéséről lett volna szó, Laczkó József volt az egyedüli a traktorosok közül, aki azt mondta, hogy ő már bizony nem megy, pedig még csak délután három óra körül járt az Idő. A tehénistállóban be van szerelve a fejógép, de nem használják. A fejők azt mondják, hogy míg az edényeket mosogatják, addig megfejnek öt tehenet is. MinRégente a zsákoló titulust hoszszú évek múltéval, no meg egy kis protekcióval lehetett csak megszerezni a cséplö-bandában. Gyerekfejjel, tizenhárom esztendős koromban a pelyvahordással kezdtem, majd szalmahordó, utána meg villás lettem a szalmakazalon. Csak ezután érdemelhettem ki a zsákoló állást, Most meg ? Bizony nem nagy az érdeklődés a zsákoló beosztásért. Például tavaly, a pilisi szövetkezetben — így ezidőtájt — senki sem sietett a cséplőgép farához. Az ok; a tagok kilenctized része nyugdíjas, meg rokkant Amikor a zsákok már sorra megteltek, még mindig nem akadt zsákoló,.. Olyannyira fajult a dolog, hogy önkéntes zsákoló-brigád érkezett a faluból, a szövetkezet elnöke, a HNB titkára és a pap személyében. ... A harmadik forduló után meg is jegyezte a losonci gabonaíelvásárló vállalat raktárosa; — Kinyitni a raktár másik ajtaját is, mert újból megjött a „szentháromság" Pilisből. Ezt hiteles forrásból tudom, hiszen a zsákoló „szentháromság“ brigádnak egyik tagja voltam. De nemcsak ez az oka, hogy nem siet senki a zsákoláshoz. A búzás zsákok ma is nyolcvan-kileneven kilót nyomnak, éppúgy, mint harminc, vagy ötven esztendővel ezelőtt. Még sok helyütt kézi erővel kell a nehéz, zsákokat felrakni az autóra, s vállon behordani a raktárba, A technika Ugyan sokat fejlődött azóta, s számos dennap egy bányamunkás jár zöldtakarmányt kaszálni az állatoknak, s ha ő nem volna, talán éhen maradnának az állatok. Nincs szakképzett emberük. Volt ezelőtt egy agronómus, Köteles János személyében, akit valóban jó szakemberként emlegetnek még ma is. De sajnálták tőle a fizetést. Jelenleg az agronómus! tisztséget egy idősebb ember tölti be, aki ezelőtt szücsmester volt. Azonban őt sem lehet látni másutt, mint villával a kezében dolgozni. Persze, az irányításra nincs ideje. Jászén például azt tartják egyesek, hogy a debrődieknél nem megy a munka és emiatt vannak lemaradva a jászóiak is. Mások viszont azt mondják, hogy Debrődön elegendő a munkaerő, és a munkát is idejében elvégzik. Kinek van tehát igaza? Kezdjük talán azzal, hogy minden tekintetben a mukaszervezés hiányossága mutatkozik meg. Mondhatjuk azt, hogy amíg a jászéi szövetkezet nem egyesült, talán jobban ment minden, De nem az egyesülésben kell a hibát keresni, hanem mondjuk meg azt, hogy a szövetkezet termelési színvonala nem nagyon emelkedett. Talán inkább egyhelyben topogott. Nem törődtek a haladó jutalmazási formák bevezetésével és bizony ennek hátrányát látni lehet jelenleg is. Nem nagyon építettek az anyagi érdekeltségre. így aztán nem csoda, hogy egyes dolgozók megrövidítettnek érezték magukat. A munkaerőhiány következtében minden munka elvégzése jóval az agrotechnikai határidőn kívül esett, és mégsem vették jónéven az üzemi munkások segítségét. Jobban lehetne szervezni a már meglévő komplex brigád munkáját is és nem lenne annyi helytelen megnyilvánulás, amely az új munkamódszerek érvényesülését fékezné. Nem volna szabad elnézni csak úgy az olyan dolgokat, mint amely bekövetkezett Laczkó József traktoros esetében. Nincs etető fejőnő és mégsem gondolkoztak a gépi fejés bevezetéséről. Ma már egyes szövetkezetek el sem tudják képzelni a fejést fejőgép nélkül. Hogy nincs szakemberük? Abban a régebbi vezetők a ludasak, mert nem törődtek a tagság iskoláztatásával kellőképpen. Az peszövetkezetben és állami gazdaságban láttam, hogy az autóról le sem veszik a zsákot, hanem egyenesen a szállítószalagra öntik, vagy a gabonafúvó továbbítja rendeltetési helyére. Ám a losonci gabonaraktárakba még máig is vállon cipekedjük be a temérdek gabonát, a legjobb esetben a „páternoszterbe“ öntjük, amely felviszi az emeletekre ... Legtöbször csak deszka kerül a gabona-garmadák oldalára s azon botladozik a jámbor zsákoló, mígnem felér a garmada tetejére, Sokszor elbillen a deszka, s a zsákolőt nyakig nyomja a teher a gabonakupacba, Pedig van a raktár-udvaron elég gabonafúvó, meg transzportőr, de tíz év óta nem volt olyan szerencsém, hogy az effajta, korhoz igazodó alkalmatosságra önthettem volna a zsák terhét. Vagy rosszak ezek a felszerelések, vagypedig nincs aki törődne velük, Dehát, minek is! Ha morogva is a nemtörődömség láttán, behordjuk a gabonát a vállunkon a raktárba. Két éve még az első emeletre Is ilymóden hordtuk fel a rozsot, úgy mint Tutenkhámen Idejében, az ókorban, Igaz, hogy régi, nem megfelelő ,a 'osonci raktár, de egy kis törődéssel meg lehetne könnyíteni a dolgozók munkáját. Ennek már Itt a legfőbb ideje! a magas teherautók, pótkocsik megdlg, hogy • vezetőségnek nincsen áttekintése a gazdaság menetéről, a vezetőség gyengeségét bizonyltja. A helyi nemzeti bizottság irodáján azt hallottam, hogy rendszeresen foglalkoznak a mezőgazdasági termelés problémáival. A gyakorlatban éppen az ellenkezője az Igazság. Jobb volna, ha a helyi nemzeti bizottság la komolyabban foglalkozna a szövetkezet termelési problémáival és közösen a szövetkezet vezetőségével könnyebben tudnék 'a problémákat megoldani. Címzett: A Kassai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság. Nagyobb segítséget kellene nyújtani a járási termelési igazgatóság dolgozóinak az olyan szövetkezeteknél, ahol szervezési problémákkal küzdenek. A szövetkezet vezetőségének állítása szerint a körzeti tanácsadó szakemberek ezideig még egyszer sem látogatták meg a jászói egyesült szövetkezetét. A szövetkezet több mint 80 hektár legelőjét ültette be az erdőgazdaság csemetével, anélkül, hogy megegyeztek volna. Az állami erdészet nem sajátíthatja ki a szövetkezet területét abból a célból, hogy befésítja, csak ha közös megegyezés jön létre. Jablonel Lajos Jó ideje várjuk Mikóczy Jánost, a jányoki EFSZ elnökét, míg végre motorkerékpárjával berobog a gazdaság udvaréba, Mikor elcsípjük, azzal menti megát, hogy máris a járásra kell sietnie, ahol a szövetkezetét érintő igen fontos tárgyalása lesz. — Pénz áll a házhoz — mondja — olyan pénz, amit előbb még ki kell verekedni. — Többet erről nem is mond. — Nagy gond az aratás? — teszszük fel a kérdést az indulni készülő elnöknek. — Az aratással van a legkevesebb gondunk — válaszolja. — Valamikor, ilyenkor az egész falu talpon volt, apraja-nagyja mind aratott. Most nincs szükség erre. Jóformán észre sem vesszük az aratást. Egyébként kétmenetesen aratunk. Minden munkát géppel végzünk. Ami tényleg komoly gondot okoz, az a kapásnövények ápolása és a takarmánynövények betakarítása. Az utóbbi tfz esztendő, vagyis a szövetkezeti gazdálkodásunk leggazdagabb takarmánytermésének betakarítására készülünk. Mér most annyi a silónk és évelő takarmányunk, amennyi még soha nem volt — mondja az elnök —, majd arről beszél, hogy a takarmánytérolést csak ügy tudják elvégezni, ha az ifjúság az eddiginél jóval nagyobb segítséget nyújt a szövetkezetnek. A szövetkezet a Kis-Duna túlsó partján termeli a kapásnövények túlnyomd részét. A nagy esőzések következtében a folyó megduzzadt, az átkötés megnehezült, ráadásul a komp is kilyukadt és felmondta a szolgálatot. A szövetkezet vezetősége, hogy ■ sürgős és halaszthatatlan növényápolást Idejében elvégezhessék, a folyón keresztül Igen ötletes módon kevés költséggel, a gyalogjáróknak hidat épített. Hiába, ahol nem hiányzik az akarat, az ilyen váratlan akadályok sem törik meg a tagok munkakedvét. pakolása gabonával telt zsákokkal — szintén barom-nehéz munka. Ha az ember harmadmagával megrak egy öttonnás teherautót, hát utána egy darabig citerázik a térde, A negyven évvel ezelőtt gyártott eaéplőgépeken még láttam önműködő zsákemelőt, amely a kívánt magasságba juttatta a zsákot, úgy, hogy az ember könnyen 8 vállára vehette, ... Ogylátszik, hogy gépszerkesztőink ilyen körülményekkel nem számolnak — a cséplőgépek tervezésekor kifelejtik az efféle éaszerü berendezést a „műsorból", Ezekután érthető, hogy sem a fiatal, aem az idősebb, nem siet a zsákoláshoz, Czerintem a hidraulikus felrakót ^ is alkalmazni lehetne a zsákrakodásnál. Nem kell semmi egyéb hozzé, csak a villás markoló hegyére két darab méteres szarufahulladékot rászerelni, és kész a dolog, A szartffadarabot a villák hegyénél kifúrjuk, úgy hogy a villa ne menjen egészen át rajta, A caéplőgépnél a telt zsákok halmazából kettőt egymásnak döntve talpraállítunk és a markoló a rászerelt fával derékban a zaákot összeszorltja, s könnyen az autóra »mell, ahol egy ember aztán eligazítja. Ilymódon két emberrel kevesebb kell s rakodáshoz. Igazodjunk ahhoz a közmondáshoz Többet ésszel, mint erővel! Kováé* Imre, Vüké Végeláthatatlan távolságban hullámzik az érett gabonatenger. A kassai járás déli részében is zúgnak a gépek, a rendvágök, kombájnok éa kévekötők. A nagy gabonahozamok mesterei, a kehnycei szövetkezeti tagok, Pataky mezőgazdásszal az élen, elsők voltak a kassal járásban, akik július 4-én megkezdték a tavaszi árpa aratását. A Tornai Állami Gazdaság zsarnól részlegén július 5-e óta teljes ütemben halad az aratás. Vidrickó Gyula traktoros boldogan vontatja kitűnő bolgár rendvágó gépét, szép rendre vágja a tavaszi árpát, hogy aztén a kombájn felszedje és kicsépelje. Július 8-án rajtoltak az udvarnoki szövetkezet tagjai is. Hatásos segítséget kaptak a Tornai Állami Gazdaságtól, éspedig két teljesen felszerelt kombájnt, 3 traktort 6 pótkocsival és egy rendrakót, A kombájnt szalmaszedővel és préssel is ellátták, összesen 4 kombájnnal, 2 rendrakóval és 3 ké-A beláthatatlan kukoricatenger láttán önkénytelenül is a fiatalokra gondolunk! Milyen segítséget nyújtanak csúesmunkák idején, amikor minden kézre szükség van. A faluban a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének jányoki szervezete igen élénk tevékenységet fejt ki. Tagjainak csaknem fele a szövetkezetben rendes tagként dolgozik. Mezey Lajost, a szervezet elnökét otthonában találjuk. Afelől érdeklődünk, milyen segítségre számíthat a szövetkezet az idei csucsmunkákban. — Csaknem minden évben részt veszünk az aratásban. Tavaly jómagam is két hétig dolgoztam a szövetkezeti dűlőkön, Az idén 300 óra ledolgozására vállalkoztunk. — A fiatalok hogyan készültek fel az aratásra? — Ezt kérdezzék meg tőlük- Kint dolgoznak a telepen, beszéljenek velük — ajánlja Mezey Lajos. Csenkey László, a helyi nemzeti bizottság elnöke kísér a telepre, A nap túlságosan pazarolja sugarait, az ember ilyenkor önkénytelenö! Tt a hűst keresi. Már a kapuban feltűnik * két indulásra kész kombájn, A fiatalokat munka közben találjuk. Az elnök az egyik szőke, nyúlánk fiatalra mutat; Az 1960—61-es években a lévai járásban sokat emlegették a füzesgyarmati szövetkezetei. A járás funkcionáriusainak szinte naponta foglalkozniuk kellett az ottani nehézségekkel. A munkaerkölc* sokszor egyenlő volt a nullával. A közös vagyon védelméről csupán szavaltak. Példa rá, hogy a régi vezetőségnek nem okozott különösebb gondot, ha évente 76 birka, egy 180 kg-os hízó, 2—3 autó gabona eltűnt. Az eredmény «kár • növénytermelés, akár ez állattenyésztés terén igen gyenge volt, Az állattenyésztés tehernek számított. Nem okozott gondot senkinek, hogy egy anyakocától évente csupán 4 malacot neveltek fel. Természetesen ez nem folytatódhatott a végietekig. Sürgős intézkedésekre volt szükség. Gyűlés gyűlést követett, mert rendet akartak teremteni, de a tagság bizalmatlankodott, hiszen az előleg igen kevés volt és csak minden 3—4 hónapban fizettek. A régi vezetőséget leváltották. Üj ember, Adamcsok elvtárs, a vezekényi szövetkezet régi elnöke került a szövetkezet élére, Az Új vezetőség, az új elnök helyzete nem volt rózsás, hiszen maga a tagság nem akarta alávetni magát az újonnan kialakított rendnek, Mindezt azért elevenítem fel, hogy párhuzamot vonjak a két évvel ezelőtti helyzetről, összegezve az azóta elért változásokat és eredményeket. Míg a szövetkezetben 1960—61 és 1962 elején is a fizetés csak 3—4 hónapban volt, addig idén rendszeresen, minden hónsp 10-ig kifizetik az előlegeket, A szövetkezet fennállása óta tehát 12 éven át csak 30, esetleg 60 százalékban teljesítette eladási tervét, addig 1963 első félévében tojásból 40 352 darabbal, tejből 4180 literrel teljesítették túl a termelési tervet, sertéshúsból 100 %-ra teljesítették, marhahúsból is csupán 23 mázsául maradtak adósak, Miként érték el ezeket a biztató ■redményeket? Előszóm a helyes, szakszerű takarmányozás, körültekintő gondozás vezette őket az eredményekhez. Természetesen a problémavekötövel végzik az aratást 213 hektáron. Ha az időjárás nem lép közbe, akkor ezt a munkát 10-12 nap alatt befejezik. A szesstai szövetkezeti tagok agy komplexbrigáddal. Abosi Pál elvtárs gépesltövel az élen július 9-én kezdték meg a tavaszi árpl aratását. Előnyben részesítik a kétmenetaa aratást. Július 8-én a zsebeli szövetkezet Is megkezdte a tavaszi árpa aratását. A mlgléei EESZ július 6-án fogott a tavaszi árpa kaszálásához. Rendrakóval is kévekötővel dolgoznak. A azlnai szövetkezeti tagok learatták az árpát. Sorra következnek a többi mezőgazdasági üzemek az egész kassai járásban, mert a kedvező Időjárás mellett a gabona mindenütt beérett. A kassai jérla szövetkezeteinek segítséget nyújtanak a tétraalji azövetkazetek la, ahonnan kombájnok jöttek gyoriltani az aratáat. Andreái Sándor, Kassa Végre helyes úton — A flsm — mondja, nem kla büaxkaaéggal. Az ifjú Csenkey a szervezet legpéldásabb tagjai közé tartozik. A szövetkezetben mint traktoros dolgozik, de tavaly már kombájnnal aratott, így idén nagyobb tapasztalatokkal Indul az aratásba. — Milyen aratást kívánsz az idén, Gyuri? — kérdezem az elnök kombájnéi fiát, skl példaadásképpen hivatásul a mezőgazdaságot választotta. — Milyent? Olyant mint a tavalyi volt! — Elégedett vagy a tavalyi aratással? — Nagyon! Egyetlenegy üzemzavarunk sem volt! A fiatalok közül többek között fit dolgozik még Hrazdel György és Csenkey Albert, ők traktorosok, de ha a szükség úgy kívánja, felülnek a kombájn nyergébe is. Természetesen a fiatalok valemenynyien gépre ülhetnek. A 270 hektár gabona Ieeratésára két kombájn, szükség esetén a harmadik, teljesen elegendő. A traktorokon Is mindenütt fiatalokat találunk. A többiek a takarmány begyűjtésében nyújtanak majd segítséget a szövetkezetnek. Hiszen Mikőczy János, a szövetkezet elnöke az imént mondta: Az aratás nálunk n»m gond. Az utóbbi évek leggazdagabb takarmánytermésének betakarítása azonban annál nagyobb gond, és ehhez Is várjuk a fiatalok segítségét. —fy— kát nem lehetett volna megoldani kellő takarmánybázis nélkül. Ennek biztosítása Nevizánszky Kálmán és mások nevéhez fűződik. A szövetkezetben a fősúlyt s jó takarményslap megteremtésére fektették. Az elmúlt évben jó silőtakarmányt termeltek. Lucernát 110 hektáron igen jó minőségben takarítottak be. Míg a azövetkezetben e múltban az a nézet uralkodott, hogy az ilUtállomány csak teher, idén sikerült ennek az ellenkezőjét bebizonyítani. Már most rendelkezésükre éti 140 tonna elsőrendű lucerna az első kaszálásból. Ez a múltban n*m volt. Bakai István zooteehnikus példásan végzi munkáját, szigorúan ellenőrzi, hogy a kiadott takarmányt az állatok megkapják-e. Munkájában nagy segítségére van Szarlna Ilona gertésgondoző, aki önzetlenül hozzájárult ahhoz, hogy ma már nem négy, de 9 és 10 malacot nevetnek fel anyakocánként, Míg a múltban sokszor erősebb volt a kapásoknál a gyom, ma már más a helyzet, A kukoricát és a répát idejében kiegyelték és mindazok részére, akik a munkát időben és jő minőségben elvégezték, prémiumot fizettek, Ilyesmi a múltban szintén nem volt. Ebből ia láthatjuk, hegy a tagságot érdekeltté tették a termelésben, A szövetkezet aratásra is készen áll, Idén 482 hektáron 12 nap alatt szándékoznak befejezni az aratást. Míg a múltban a fiatalok futottak a szövetkezetből, ma már az ellenkezőleg van. Ez évben a szövetkezeti klub Is megalakul. Július 10-től pedig a napközi-otthont is megnyitják. Ha a tagság továbbra is bízik a vezetőségben és becsülettel munkálkodik, a közös gazdaság ügyét szem előtt tartva, ekkor az eredmények a jövőben tovább növekednek. Tóth Károly, Léva 1913. július 17. Haulík Sándor kombájné* és Jantosík Dezső segédkombájnos a Párkányi Állami Gazdaság földjein árpát aratnak. A mennyiség mellett a fősúlyt a minőségre helyezik. Foto: Nagy J. A zsákoló „szentháromság“ Segítenek a fiatalok
