Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-08 / 98. szám
Szakkérdésekre válaszolunk ♦ Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Jóvátehetetlen mulasztás KÉRDÉS: Már nyugdíjigényem van és nagyon meglepődtem azon, milyen kis járadékot állapítottak meg számomra. Arra hivatkoznak, hogy a szövetkezetben vezetett keresetem alapján számították ki. De hiszen én annál sokkal többet kerestem, csakhogy a munkaegységek egy részét a férjem nevére Írattuk, hogy mint családfőnek kevesebb legyen belőle az adólevonás. Most mit tegyek? VÄLASZ: Felesleges hangsúlyozni, hogy az ilyen eljárás, mint a tényeknek nem megfelelő, nemcsak helytelen, hanem büntetendő cselekmény. Egyes szövetkezetekben a vezetőség hozzájárul ahhoz, hogy az EFSZ-ben dolgozó feleség keresetét egészben vagy részben a férj nevére „vezesse“. A házasfelek ugyanis az említett okon kívül abban a feltevésben kérik erre a szövetkezet vezetőségét, hogy a rendszerint idősebb férj előbb vonul nyugdíjba, mint a felesége, hadd élvezzen tehát azután nagyobb járadékot. Ez kétségtejfnül helytelen, a hatóságok félrevezetése. De nem erről van szó. Az ilyen eljárás büntete.ndő cselekmény és a szövetkezeti tag szempontjából más következményekkel is jár. Semmi biztosíték nincs arra, hogy a férj csakugyan előbb vonul-e nyugdíjba, mint felesége. SzakhJurf és e kre Hiszen nemcsak a korról van itt sző, hanem rokkantság is beállhat, mind az egyik, mind a másik házastársnál. Hátha a feleségnél előbb áll be a rokkantság? Ilyenkor alacsonyabban bejelentett keresete után alacsonyabb rokkantsági járadékot is szavaznak meg neki. Akkor azután már nem hozakodhatik elő azzal, hogy: „Kérem, nekem a valóságban nagyobb volt a keresetem, mint amennyire bejelentettek!“ Azonkívül a házastársak el is válhatnak, s ennek ismét az asszony vallja kárát. Az ilyen megtévesztés előbb-utóbb „kipattan“. Az Állami Járadékbiztosító Hivatal óva figyelmeztet mindenkit, ne ferdítse el a tényeket és ne igyekezzen „túljárni“ a hatóságok eszén. Külön figyelmezteti erre a szövetkezetek vezetőségét azzal, hogy a valóságnak nem megfelelő Az angol baromfitenyésztés elmaradt az amerikai mögött Valamikor — még nem is olyan régen — az angolokat világszerte a legjobb állattenyésztőkként ismerték. Ma már más a helyzet. Az angol baromfiipar kérdéseiről szólva Dr. G. A. Clayton, az edinburghi egyetem professzora drámai módon ecsetelte az angol baromfitenyésztés lemaradását az amerikai mögött. Az angol keltetőüzemek versengése az amerikai felhasznál lási jogokért mutatja, hogy a tengerentúliak jobban értik a dolgukat, mint mi — mondotta Clayton. Majd minden tojás- vagy hústípusú baromfi, ami Európában található, közvetve vagy közvetlenül amerikai eredetű. Anglia gyümölcsöző piacokat adott fel s ezt tehetetlen tenyésztőinek és ezek alkalmatlan tanácsadóinak tudja be. Ennek következménye, hogy a kutatásban, a termelésben, mindinkább lemaradnak amerikai partnereik mögött. „Az amerikaiak könyörtelenül kivetettek minden tenyésztési szempontot, ami gazdaságilag nem előnyös. Formális jegyek, küllem, kedveltségi szempontok, mind lomtárba kerültek. A tudósok bevonása a termelés irányításába azt eredményezte, hogy a régi módszerek megbuktak. A genetikusnak óriási állományra és bőséges anyagi alapokra volt szüksége — mindezt az amerikaiak felismerték. A tudományos kutatásra fordított hatalmas összegek megtérültek. Ha az angol baromfiipar nem töírödik a kutatással, önmagát arra ítéli, hogy amerikainak csak sápadt árnyéka legyen" Dr. Clayton szerint Angliában ma a termelési érték 0,2%-át fordítják baromfitenyésztési kutatásra. Más termelési ágak ugyanakkor 2,7 százalékot költenek erre a célra. Ugyanakkor betegségek, keltetési hibák és más fogyatékosságok évi 45 millió font kiesést okoznak, a húscsibe-termelés évi vesztesége több mint 6,5 millió fontra rúg. (Poultry World) Bevált a kaktusz mint takarmány Ezúttal nem azokról az óriási kiterjedésű terméketlen területekről van szó, amelyeket szorgos kezek a Szovjetunióban öntözőhálózatok kiépítésével termőfölddé varázsolnak. Ellenkezőleg: a közép-ázsiai szovjet szocialista köztársaságokba, a sivatagok sivatagjába vezetjük gondolatban az olvasót, ahol még nem került sor öntözőberendezések létesítésére, ahol vízhiány miatt egy fűszál sem terem és amely vigasztalan pusztaságot nagyon találóan a „könnytelen sírás földjének“ neveznek a környékbeli lakók. Sivársága, terméketlensége miatt az állatok is elkerülték, amelyeket ezért távol eső legelőkre kellett terelni. Türkmén és üzbég tudósok most egy nem szőrös, nem tüskés kaktuszfajtával népesítették be a kopár területet, az egyedüli növénynyel, amely a csapadékban felette szegény sivatagban is jól fejlődik. A kísérlet várakozáson felül bevált. Eltekintve attól, hogy a sivatagnak kaktusszal beültetett része most sárga, rózsaszín és lila virágdíszben pompázik, az állatállomány is megtalálta számítását. Kiderült, hogy a tehenek élvezettel majszolják a kövér, nedvdús és szapora kaktusz - takarmányt. adatok bevallása esetén bűnrészességet vállal és az államnak okozott kárt a nyugdíjintézet behajtja rajta a bírsággal együtt. Ami a panaszát illeti, itt nem lehet mást tenni, mint vállalni a saját helytelen, téves eljárásának következményeit. K. E. Betiltott permetezőszer KÉRDÉS: Szíveskedjenek megírni, gyártják-e hazánkban a „Dinol“-t, s ha igen, hol lehet kapni, öt várost bejártam és sehol sem kaptam. Fáimat eddig hetenként kétszeres Dinol permetezéssel mentettem meg a pajzstetvektöl és egyéb szívó-rágó kártevőktől. Mit használjak nyári permetezőszerként (tavasztól őszig) e veszedelmes paraziták ellen és milyen arányban keverjem? (Gál István, Handlová) VÁLASZ: A Dinol gyártását az Egészségügyi Minisztérium javaslatára beszüntették és ez évben már nem gyártják. Ugyanis megállapították, hogy ez az emulziós készítmény jobban behatol a gyümölcs héja alá és utóhatása hoszszabb ideig tart, mint a szuszpenziós készítményeké. Helyette a Dikol készítményt javasolhatjuk, amelyet a Neratovicei Spolana n. v. gyárt. Ez egy szuszpenziós állományú 50 %-os DDT készítmény, amelyet 0,4 %-os töménységben kell felhasználni a fák nyári permetezésére. A pajzstetvek ellen azonban most télen, nem pedig nyáron kell védekezni. A téli permetezést 2 %-os Nitrozán oldattal végezze el. -gir-KULTÜR-SZÄNTÄS. Legalább 20 cm mély szántás. A talaj felső 10 cm-es szintje a tipratás, csapó esők, mészlemosódás és az aerob körülmények között történő tápanyaglebontás miatt szerkezetében megromlott, részben elporosodott. Ugyanakkor bőven tartalmaz lebontatlan gyökérmaradványok formájában szerves anyagot. Ezt a felső 10 ém-es réteget az előhántó a barázda aljába dobja, a fő eketest pedig az alsó 10 cm-es, szerkezetében helyreállt réteget ráborítja. A barázda fenekére került felső talajréteget a fő ekeltest által felszínre hozott alsó morzsalékos réteg teljesen betakarja, anaerob körülmények közé kerül. Ott a felbomlatlan gyökérmaradványok nagyrészt levegő kizárásával korhadásnak indulnak, így tartós humuszfrakció és cementező anyagok keletkeznek és a szerkezetesség helyreáll. A kultúr-szántás eredményessége attól függ, hogy az alábuktatott felső szint mennyi és milyen minőségű szerves anyagot, elsősorban gyökérmaradványokat tartalmaz. A kultúrszántás clmunkálási munkaszükséglete kisebb, mint a közönséges ekével végzett szántásé, és gyorsan beérik. TAVASZI SZÄNTÄS. Szélhordta tőzeg- és homoktalajokon és szétfolyós szikeseken az őszi szántást mellőzni kell és helyette az első kettőnél közvetlenül vetés előtt, szikesen pedig a legkedvezőbb nedvességi állapotban szántunk. Ha más talajokon az őszi szántást valamilyen ok miatt elmulasztottuk, ha lehet télen vagy tél végén szántsunk, hogy a fagy porhanyító hatása érvényesülhessen. Későbbi időpontban kelleténél nedvesebb talajállapotban végzett szántás a szántás évében helyrehozhatatlan szerkezet-rongálódáshoz vezet. Tavasszal kissé szárazabb talajállapotban és a szokottnál sekélyebben szántsunk, ügyelve arra, hogy a szántás omoljon. Az omlós szántás érdekében inkább később vessünk, minthogy szalonnásan szántsunk. Tavaszi szántás esetén, amint a szántott talaj megpirkad, a felszínét munkáljuk el, zárjuk le. Méhészeti tárgyú irodalmi verseny A Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség irodalmi versenyt írt ki a méhészeti tárgyú kis színpadi formákra (jelenetek, versek, dalok) és jelszavakra. Hálás témakör a méhészek nemzetközi szoiidaritása úgy, ahogyan az megnyilatkozik a Nemzetközi Méhészhetek alkalmával vagy a Nemzetközi Méhészkongresszusokon. A méhtenyésztéssel és a népgazdaságunk szempontjából nagyjelentőségű méhészkedés értékelésével kapcsolatos új népnevelői módszerek megkívánják a méhészeti tárgyú irodalmi munkák színvonalának növelését. Az irodalmi verseny célja, hogy a méhészeti tárgyú müveket irodalmi formában dolgozzák fel. A beküldött munkákból néhányat leközölnek a méhészeti lapokban. Az értékes irodalmi művek legnagyobb részét abban a publikációban is leközlik, amelyet a Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség készít nyomás alá, s amely a méhészeti gyűlések, esztrádműsorok és más kulturális népnevelői rendezvények számára megfelelő anyagot nyújt. A legjobb műveket az alábbi díjakkal jutalmazzák: három első díj 1000 korona egyenként, három második díj 700 korona egyenként, három harmadik díj 500 korona egyenként. A verseny határideje 1964. május 31. Eddig az időpontig be kell küldeni a versenymunkákat „Méhészeti irodalmi verseny“ jelszó alatt az alábbi címre: Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség, Praha I., Kremencová 8. Tárgyi jutalmak a fiatal természetbúvárok versenyében Ä barkácsolók számára A Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség dolgozói a prievidzai Méhészeti Szövetkezettel megbeszélték a méhkaptárak otthoni elkészítéséhez szükséges elemek gyártását. A B-típusú kaptár készítéséhez szükséges komplett anyagot a prievidzai Méhészszövetkezet az érdeklődőknek a Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség alapszervezetein keresztül 185 koronáért adja azzal a feltétellel, hogy az alapszervezet legalább 20 kaptár készítéséhez szükséges építési elemet rendel meg. Az egyes szervezetek szállítószekrényekbe csomagolva kapják meg a megrendelt árút. A Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség járási és kerületi bizottságai tárgyi jutalmakat adhatnak azoknak a fiatal természetbúvároknak, akik a legjobb helyezést érték el a méhészeti érdeklődési körök járási és kerületi versenyében. így a járási bizottságok a járási verseny keretében 200 korona értékig terjedő tárgyi jutalommal, a kerületi bizottságok pedig a kerületi verseny keretében 300 korona értékig terjedő tárgyi jutalommal járulhatnak hozzá a győztesek megjutalmazásához. A tárgyi jutalmak méhészeti szakkönyvekből, méhészeti szükségletekből stb. álljanak. A műtrágyák tárolása Mivel mezőgazdasági üzemeinkben nagyon elhanyagolják a műtrágyák tárolását, részint nemtörődömségből, részint hozzá nem értésből, az alábbiakban szeretnék némi útmutatást nyújtani a műtrágyák beszerzésére és tárolására vonatkozóan. A műtrágyák beszerzését a Mező-, Erdő- és VIzgazdasági Minisztérium 1956. december 11-én kiadott 234 sz. hirdetménye határozza meg. Csak olyan mennyiséget szerezzünk be, amennyi egy tenyészidőre elegendő, mert hoszszú tárolással a műtrágya veszít hatóanyag-tartalmából, illetve a növények számára nehezen felvehetővé válik. A műtrágyatároló helyiségnek száraznak és szellősnek kell lennie. A nedves helyiségben: az N-tartalmú trágyák elfolyósódnak (kénsavas ammónia), a K-tartalműak összecsomósodnak (káliumszulfát), a Ca-tartalmúak ismét kalciumkarbonáttá alakulnak (kalciumoxid), a secundér szuperfoszfát visszaalakul tercierré, a legtöbb műtrágya, de főként az NO3 tartalmúak oxidálódnak. Erélyesebb oxidáció közben felforrósodnak, sőt robbanhatnak is. A műtrágyák egy része erősen rongálja a zsákokat (mésznitrogén, Thomas-salak). Ezeket juttazsákokban hozzák forgalomba, és átvételük után a zsákokat ki kell üríteni. Az ömlesztett műtrágyákat beton- vagy fapadlón tároljuk. A többsoros nátronpapír zsá- * 1 Az I vasakból készült box vázlatrajza. 1. I vasak. 2. Forsnlk. 3. Fal. 4. Box. kokban érkezett műtrágyát a zsákok kalitkázásával raktározzuk és szalmafonatokkal bevont farácsokkal szigeteljük el. A zsákokat csak közvetlen a felhasználás előtt bontsuk fel. A raktárhelyiség fapadlózatának nyílásait szurokkal töltsük ki, hogy megakadályozzuk a nedvesség behatolását, Az ablakoknak is jól kell záródniuk. „ Az egyes trágyaféleségeket külön boxokban raktározzuk és címkékkel látjuk el. A nagyobb helyiségekben is olcsón csinálhatunk boxokat, mégpedig úgy, hogy I vasakat függőlegesen betontalpazatba öntünk. Az I vasak reteszeibe forsnikat ágyazunk be és ezt tetszés szerinti magasságig emeljük. A műtrágyák keverésére vonatkozóan tudnunk kell a következőket: 1. Nem szabad NH3 tartalmú trágyát szabad meszet tartalmazó trágyával keverni. 2. Nem szabad NO3 tartalmú trágyát szuperfoszfáttal keverni. 3. Nem szabad szabadmeszet tartalmazó trágyát foszfortartalmú műtrágyákkal keverni. A kombinált keverések mutatójául támaszkodjunk az erre a célra készült táblázatokra, amelyek pontos és megbízható útmutatást nyújtanak. K. Gy. Rakodókaptár csomagolása többesével ládába. A közöket forgáccsal, lombbal, törekkel töltik. Kölcsönnyújtás a méhészeknek A Pénzügyminisztérium 1963. szeptember 27-én kelt levelében 115/63 szám alatt értesítette az Állami Takarékpénztárak főigazgatóságát, hogy a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériummal kötött megegyezés alapján egyetért azokkal a kölcsönökkel, amelyek támogatják a társadalmi érdekszervezetek kollektív munkáját. Ez a határozat Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1963 májusában a talajalap észszerű kihasználására vonatkozó határozata alapján született. Az Állami Takarékpénztárak kamatos kölcsönöket folyósíthatnak a Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség szervezeteinek közös berendezések (méhészetek, tenyészállomások stb.) kiépítésére és azok üzemeltetésére. A kölcsönt 5 évre folyósítják és indokolt esetben hosszabb időre is. A szervezetek így kiegészíthetik saját eszközeiket a költségek fedezésére, ám a kölcsön csak az összkiadások 75 %-át fedezheti és csak abban az esetben, ha a szövetség tagjai minden munkát ingyen, önsegély! alapon végeznek el. Azok a méhészeti alapszervezetek, amelyek az említett kölcsönért folyamodnak, költségvetést nyújtanak be az illetékes állami takarékpénztárba előrelátható kiadásaikról és kiszámítják azt is, miiven eszközökből törlesztik majd a kölcsönt. A kölcsön évi kamatja 5 százalék. }9ZSdigzs ‘ }9zs$soigiunfio « (gioifupa opi uahim • ipoßpui Baut pipwsj « uo^ixaj siy ißpsopzvßozapi • pDjjoil^H • yuniozsvjpa ajyasapuawvzs ■K» CD N 60 KD *0 «0 1 '•Ka <i) N <0 KD 60 0 :o 1 =3 a U • A* C 3 0 N 60 ö Ki Ö *k. Ai CD 60 Sk >0) Ai Ai e N co ■Ka CD N 60 'CD A? 'CD •KJ <D N 60 flVD N 60 1 ■Ki CD ti 60 '<D 60 O KI :o s 53 a u K5 ■Ka Q Aí V» 'ö IC c © a s a a a S a © s •c *—. 'ö •S u • e © A; fi © Ki te s •w 'Q «o ’C N ö >0 N CD £ C-. *K 'ö s 0 ■K» •Ka O Ö Ai c 3 K o N 60 ö 'Ö ö Sk A! ti) 60 '<D ?K 'CD Ai Ae cs N tO .
