Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-08 / 98. szám

Szakkérdésekre válaszolunk ♦ Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Jóvátehetetlen mulasztás KÉRDÉS: Már nyugdíjigényem van és nagyon meglepődtem azon, milyen kis járadékot állapítottak meg számomra. Arra hivatkoznak, hogy a szövetkezetben vezetett keresetem alapján számították ki. De hiszen én annál sokkal többet kerestem, csakhogy a munkaegy­ségek egy részét a férjem nevére Írattuk, hogy mint családfőnek ke­vesebb legyen belőle az adólevo­nás. Most mit tegyek? VÄLASZ: Felesleges hangsúlyoz­ni, hogy az ilyen eljárás, mint a tényeknek nem megfelelő, nem­csak helytelen, hanem büntetendő cselekmény. Egyes szövetkezetekben a veze­tőség hozzájárul ahhoz, hogy az EFSZ-ben dolgozó feleség kerese­tét egészben vagy részben a férj nevére „vezesse“. A házasfelek ugyanis az említett okon kívül abban a feltevésben kérik erre a szövetkezet vezetőségét, hogy a rendszerint idősebb férj előbb vo­nul nyugdíjba, mint a felesége, hadd élvezzen tehát azután na­gyobb járadékot. Ez kétségtejfnül helytelen, a hatóságok félreveze­tése. De nem erről van szó. Az ilyen eljárás büntete.ndő cselek­mény és a szövetkezeti tag szem­pontjából más következményekkel is jár. Semmi biztosíték nincs arra, hogy a férj csakugyan előbb vo­nul-e nyugdíjba, mint felesége. SzakhJurf és e kre Hiszen nemcsak a korról van itt sző, hanem rokkantság is beállhat, mind az egyik, mind a másik há­zastársnál. Hátha a feleségnél előbb áll be a rokkantság? Ilyen­kor alacsonyabban bejelentett ke­resete után alacsonyabb rokkant­sági járadékot is szavaznak meg neki. Akkor azután már nem hoza­­kodhatik elő azzal, hogy: „Kérem, nekem a valóságban nagyobb volt a keresetem, mint amennyire be­jelentettek!“ Azonkívül a házas­társak el is válhatnak, s ennek ismét az asszony vallja kárát. Az ilyen megtévesztés előbb-utóbb „kipattan“. Az Állami Járadékbiztosító Hi­vatal óva figyelmeztet mindenkit, ne ferdítse el a tényeket és ne igyekezzen „túljárni“ a hatóságok eszén. Külön figyelmezteti erre a szövetkezetek vezetőségét azzal, hogy a valóságnak nem megfelelő Az angol baromfitenyésztés elmaradt az amerikai mögött Valamikor — még nem is olyan régen — az angolokat világszerte a legjobb állattenyésztőkként is­merték. Ma már más a helyzet. Az angol baromfiipar kérdéseiről szól­va Dr. G. A. Clayton, az edinbur­ghi egyetem professzora drámai módon ecsetelte az angol baromfi­­tenyésztés lemaradását az amerikai mögött. Az angol keltetőüzemek versengése az amerikai felhasznál lási jogokért mutatja, hogy a ten­gerentúliak jobban értik a dolgu­kat, mint mi — mondotta Clayton. Majd minden tojás- vagy hústípu­sú baromfi, ami Európában talál­ható, közvetve vagy közvetlenül amerikai eredetű. Anglia gyümöl­csöző piacokat adott fel s ezt te­hetetlen tenyésztőinek és ezek al­kalmatlan tanácsadóinak tudja be. Ennek következménye, hogy a ku­tatásban, a termelésben, mindin­kább lemaradnak amerikai partne­reik mögött. „Az amerikaiak könyörtelenül ki­vetettek minden tenyésztési szem­pontot, ami gazdaságilag nem elő­nyös. Formális jegyek, küllem, ked­veltségi szempontok, mind lomtárba kerültek. A tudósok bevonása a ter­melés irányításába azt eredmé­nyezte, hogy a régi módszerek megbuktak. A genetikusnak óriási állományra és bőséges anyagi ala­pokra volt szüksége — mindezt az amerikaiak felismerték. A tudomá­nyos kutatásra fordított hatalmas összegek megtérültek. Ha az angol baromfiipar nem töírödik a kuta­tással, önmagát arra ítéli, hogy amerikainak csak sápadt árnyéka legyen" Dr. Clayton szerint Angliában ma a termelési érték 0,2%-át fordít­ják baromfitenyésztési kutatásra. Más termelési ágak ugyanakkor 2,7 százalékot költenek erre a célra. Ugyanakkor betegségek, keltetési hibák és más fogyatékosságok évi 45 millió font kiesést okoznak, a húscsibe-termelés évi vesztesége több mint 6,5 millió fontra rúg. (Poultry World) Bevált a kaktusz mint takarmány Ezúttal nem azokról az óriási ki­terjedésű terméketlen területekről van szó, amelyeket szorgos kezek a Szovjetunióban öntözőhálózatok kiépítésével termőfölddé varázsol­nak. Ellenkezőleg: a közép-ázsiai szovjet szocialista köztársaságokba, a sivatagok sivatagjába vezetjük gondolatban az olvasót, ahol még nem került sor öntözőberendezések létesítésére, ahol vízhiány miatt egy fűszál sem terem és amely vigasztalan pusztaságot nagyon ta­lálóan a „könnytelen sírás földjé­nek“ neveznek a környékbeli lakók. Sivársága, terméketlensége miatt az állatok is elkerülték, amelyeket ezért távol eső legelőkre kellett terelni. Türkmén és üzbég tudósok most egy nem szőrös, nem tüskés kak­tuszfajtával népesítették be a ko­pár területet, az egyedüli növény­nyel, amely a csapadékban felette szegény sivatagban is jól fejlődik. A kísérlet várakozáson felül be­vált. Eltekintve attól, hogy a siva­tagnak kaktusszal beültetett része most sárga, rózsaszín és lila virág­díszben pompázik, az állatállomány is megtalálta számítását. Kiderült, hogy a tehenek élvezettel majszol­ják a kövér, nedvdús és szapora kaktusz - takarmányt. adatok bevallása esetén bűnrészes­séget vállal és az államnak oko­zott kárt a nyugdíjintézet behajt­ja rajta a bírsággal együtt. Ami a panaszát illeti, itt nem lehet mást tenni, mint vállalni a saját helytelen, téves eljárásának következményeit. K. E. Betiltott permetezőszer KÉRDÉS: Szíveskedjenek meg­írni, gyártják-e hazánkban a „Di­­nol“-t, s ha igen, hol lehet kapni, öt várost bejártam és sehol sem kaptam. Fáimat eddig hetenként kétszeres Dinol permetezéssel mentettem meg a pajzstetvektöl és egyéb szívó-rágó kártevőktől. Mit használjak nyári permetező­szerként (tavasztól őszig) e vesze­delmes paraziták ellen és milyen arányban keverjem? (Gál István, Handlová) VÁLASZ: A Dinol gyártását az Egészségügyi Minisztérium javas­latára beszüntették és ez évben már nem gyártják. Ugyanis meg­állapították, hogy ez az emulziós készítmény jobban behatol a gyü­mölcs héja alá és utóhatása hosz­­szabb ideig tart, mint a szuszpen­­ziós készítményeké. Helyette a Dikol készítményt javasolhatjuk, amelyet a Neratovicei Spolana n. v. gyárt. Ez egy szuszpenziós ál­lományú 50 %-os DDT készítmény, amelyet 0,4 %-os töménységben kell felhasználni a fák nyári per­metezésére. A pajzstetvek ellen azonban most télen, nem pedig nyáron kell védekezni. A téli per­metezést 2 %-os Nitrozán oldat­tal végezze el. -gir-KULTÜR-SZÄNTÄS. Legalább 20 cm mély szántás. A ta­laj felső 10 cm-es szintje a tipratás, csapó esők, mész­­lemosódás és az aerob körülmények között történő tápanyaglebontás miatt szerkezetében megromlott, részben elporosodott. Ugyanakkor bőven tartalmaz lebontatlan gyökérmaradványok formájában szerves anyagot. Ezt a felső 10 ém-es réteget az előhántó a barázda aljába dobja, a fő eketest pedig az alsó 10 cm-es, szerkezetében helyreállt réteget ráborítja. A barázda fenekére került felső talajréteget a fő eke­ltest által felszínre hozott alsó morzsalékos réteg tel­jesen betakarja, anaerob körülmények közé kerül. Ott a felbomlatlan gyökérmaradványok nagyrészt levegő kizárásával korhadásnak indulnak, így tartós humusz­frakció és cementező anyagok keletkeznek és a szer­kezetesség helyreáll. A kultúr-szántás eredményessége attól függ, hogy az alábuktatott felső szint mennyi és milyen minőségű szerves anyagot, elsősorban gyökér­maradványokat tartalmaz. A kultúrszántás clmunkálási munkaszükséglete kisebb, mint a közönséges ekével végzett szántásé, és gyorsan beérik. TAVASZI SZÄNTÄS. Szélhordta tőzeg- és homoktalajo­kon és szétfolyós szikeseken az őszi szántást mellőzni kell és helyette az első kettőnél közvetlenül vetés előtt, szikesen pedig a legkedvezőbb nedvességi álla­potban szántunk. Ha más talajokon az őszi szántást valamilyen ok miatt elmulasztottuk, ha lehet télen vagy tél végén szántsunk, hogy a fagy porhanyító ha­tása érvényesülhessen. Későbbi időpontban kelleténél nedvesebb talajállapotban végzett szántás a szántás évében helyrehozhatatlan szerkezet-rongálódáshoz ve­zet. Tavasszal kissé szárazabb talajállapotban és a szo­kottnál sekélyebben szántsunk, ügyelve arra, hogy a szántás omoljon. Az omlós szántás érdekében inkább később vessünk, minthogy szalonnásan szántsunk. Ta­vaszi szántás esetén, amint a szántott talaj megpirkad, a felszínét munkáljuk el, zárjuk le. Méhészeti tárgyú irodalmi verseny A Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség irodalmi versenyt írt ki a méhészeti tárgyú kis színpadi formákra (jelenetek, versek, da­lok) és jelszavakra. Hálás témakör a méhészek nemzetközi szoiida­­ritása úgy, ahogyan az megnyilatkozik a Nemzetközi Méhészhetek alkalmával vagy a Nemzetközi Méhészkongresszusokon. A méhtenyésztéssel és a népgazdaságunk szempontjából nagyje­lentőségű méhészkedés értékelésével kapcsolatos új népnevelői mód­szerek megkívánják a méhészeti tárgyú irodalmi munkák színvona­lának növelését. Az irodalmi verseny célja, hogy a méhészeti tár­gyú müveket irodalmi formában dolgozzák fel. A beküldött munkákból néhányat leközölnek a méhészeti lapok­ban. Az értékes irodalmi művek legnagyobb részét abban a publi­kációban is leközlik, amelyet a Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség készít nyomás alá, s amely a méhészeti gyűlések, esztrádműsorok és más kulturális népnevelői rendezvények számára megfelelő anya­got nyújt. A legjobb műveket az alábbi díjakkal jutalmazzák: három első díj 1000 korona egyenként, három második díj 700 korona egyenként, három harmadik díj 500 korona egyenként. A verseny határideje 1964. május 31. Eddig az időpontig be kell küldeni a versenymunkákat „Méhészeti irodalmi verseny“ jelszó alatt az alábbi címre: Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség, Praha I., Kremencová 8. Tárgyi jutalmak a fiatal természetbúvárok versenyében Ä barkácsolók számára A Csehszlovákiai Méhészeti Szö­vetség dolgozói a prievidzai Méhé­szeti Szövetkezettel megbeszélték a méhkaptárak otthoni elkészíté­séhez szükséges elemek gyártását. A B-típusú kaptár készítéséhez szükséges komplett anyagot a prie­vidzai Méhészszövetkezet az ér­deklődőknek a Csehszlovákiai Mé­hészeti Szövetség alapszervezetein keresztül 185 koronáért adja az­zal a feltétellel, hogy az alapszer­vezet legalább 20 kaptár készíté­séhez szükséges építési elemet rendel meg. Az egyes szervezetek szállítószekrényekbe csomagolva kapják meg a megrendelt árút. A Csehszlovákiai Méhészeti Szö­vetség járási és kerületi bizottsá­gai tárgyi jutalmakat adhatnak azoknak a fiatal természetbúvá­roknak, akik a legjobb helyezést érték el a méhészeti érdeklődési körök járási és kerületi versenyé­ben. így a járási bizottságok a já­rási verseny keretében 200 korona értékig terjedő tárgyi jutalommal, a kerületi bizottságok pedig a ke­rületi verseny keretében 300 ko­rona értékig terjedő tárgyi juta­lommal járulhatnak hozzá a győz­tesek megjutalmazásához. A tárgyi jutalmak méhészeti szakkönyvek­ből, méhészeti szükségletekből stb. álljanak. A műtrágyák tárolása Mivel mezőgazdasági üzemeink­ben nagyon elhanyagolják a mű­trágyák tárolását, részint nemtö­rődömségből, részint hozzá nem értésből, az alábbiakban szeretnék némi útmutatást nyújtani a mű­trágyák beszerzésére és tárolására vonatkozóan. A műtrágyák beszerzését a Me­ző-, Erdő- és VIzgazdasági Mi­nisztérium 1956. december 11-én kiadott 234 sz. hirdetménye hatá­rozza meg. Csak olyan mennyisé­get szerezzünk be, amennyi egy tenyészidőre elegendő, mert hosz­­szú tárolással a műtrágya veszít hatóanyag-tartalmából, illetve a növények számára nehezen felve­hetővé válik. A műtrágyatároló helyiségnek száraznak és szellősnek kell len­nie. A nedves helyiségben: az N-tartalmú trágyák elfolyó­sódnak (kénsavas ammónia), a K-tartalműak összecsomósod­nak (káliumszulfát), a Ca-tartalmúak ismét kalcium­karbonáttá alakulnak (kalcium­­oxid), a secundér szuperfoszfát vissza­alakul tercierré, a legtöbb műtrágya, de főként az NO3 tartalmúak oxidálódnak. Erélyesebb oxidáció közben fel­forrósodnak, sőt robbanhatnak is. A műtrágyák egy része erősen rongálja a zsákokat (mésznitro­­gén, Thomas-salak). Ezeket jutta­­zsákokban hozzák forgalomba, és átvételük után a zsákokat ki kell üríteni. Az ömlesztett műtrágyákat be­ton- vagy fapadlón tároljuk. A többsoros nátronpapír zsá- * 1 Az I vasakból készült box vázlatrajza. 1. I vasak. 2. Forsnlk. 3. Fal. 4. Box. kokban érkezett műtrágyát a zsá­kok kalitkázásával raktározzuk és szalmafonatokkal bevont farácsok­kal szigeteljük el. A zsákokat csak közvetlen a felhasználás előtt bont­suk fel. A raktárhelyiség fapadlózatának nyílásait szurokkal töltsük ki, hogy megakadályozzuk a nedvesség be­hatolását, Az ablakoknak is jól kell záródniuk. „ Az egyes trágyaféleségeket kü­lön boxokban raktározzuk és cím­kékkel látjuk el. A nagyobb helyi­ségekben is olcsón csinálhatunk boxokat, mégpedig úgy, hogy I va­sakat függőlegesen betontalpazat­ba öntünk. Az I vasak reteszeibe forsnikat ágyazunk be és ezt tet­szés szerinti magasságig emeljük. A műtrágyák keverésére vonat­kozóan tudnunk kell a következő­ket: 1. Nem szabad NH3 tartalmú trá­gyát szabad meszet tartalmazó trágyával keverni. 2. Nem szabad NO3 tartalmú trá­gyát szuperfoszfáttal keverni. 3. Nem szabad szabadmeszet tar­talmazó trágyát foszfortartalmú műtrágyákkal keverni. A kombinált keverések mutató­jául támaszkodjunk az erre a cél­ra készült táblázatokra, amelyek pontos és megbízható útmutatást nyújtanak. K. Gy. Rakodókaptár csomagolása többesével ládába. A közö­ket forgáccsal, lombbal, tö­­rekkel töltik. Kölcsönnyújtás a méhészeknek A Pénzügyminisztérium 1963. szeptember 27-én kelt levelében 115/63 szám alatt értesítette az Állami Takarékpénztárak főigazga­tóságát, hogy a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériummal kö­tött megegyezés alapján egyetért azokkal a kölcsönökkel, amelyek támogatják a társadalmi érdek­­szervezetek kollektív munkáját. Ez a határozat Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága 1963 májusában a talajalap ész­szerű kihasználására vonatkozó határozata alapján született. Az Állami Takarékpénztárak ka­matos kölcsönöket folyósíthatnak a Csehszlovákiai Méhészeti Szö­vetség szervezeteinek közös be­rendezések (méhészetek, tenyész­­állomások stb.) kiépítésére és azok üzemeltetésére. A kölcsönt 5 évre folyósítják és indokolt esetben hosszabb időre is. A szervezetek így kiegészíthetik saját eszközei­ket a költségek fedezésére, ám a kölcsön csak az összkiadások 75 %-át fedezheti és csak abban az esetben, ha a szövetség tagjai minden munkát ingyen, önsegély! alapon végeznek el. Azok a méhészeti alapszerveze­tek, amelyek az említett kölcsö­nért folyamodnak, költségvetést nyújtanak be az illetékes állami takarékpénztárba előrelátható ki­adásaikról és kiszámítják azt is, miiven eszközökből törlesztik majd a kölcsönt. A kölcsön évi kamatja 5 százalék. }9ZSdigzs ‘ }9zs$soigiunfio « (gioifupa opi uahim • ipoßpui Baut pipwsj « uo^ixaj siy ißpsopzvßozapi • pDjjoil^H • yuniozsvjpa ajyasapuawvzs ■K» CD N 60 KD *0 «0 1 '•Ka <i) N <0 KD 60 0 :o 1 =3 a U • A* C 3 0 N 60 ö Ki Ö *k. Ai CD 60 Sk >0) Ai Ai e N co ■Ka CD N 60 'CD A? 'CD •KJ <D N 60 flVD N 60 1 ■Ki CD ti 60 '<D 60 O KI :o s 53 a u K5 ■Ka Q Aí V» 'ö IC c © a s a a a S a © s •c *—. 'ö •S u • e © A; fi © Ki te s •w 'Q «o ’C N ö >0 N CD £ C-. *K 'ö s 0 ■K» •Ka O Ö Ai c 3 K o N 60 ö 'Ö ö Sk A! ti) 60 '<D ?K 'CD Ai Ae cs N tO .

Next

/
Oldalképek
Tartalom