Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-08 / 98. szám

AZ ORSZÁGOS SZÁNTÖVERSENY-MOZGALOM KEZDETÉN Traktorosok első járási vetélkedője Melánián Aki november 9-én kint volt ezen •e őszi verőfényes napon az állandó •rszágos mezőgazdasági kiállítás ma- ISntai gazdaságában a Nyitrai Mező­­gazdasági Főiskola agrotechnikai tan­széke által rendezett első járási szán­tóversenyen, az nem bánta meg. A kellemes idő jócskán gyarapította • szántóverseny sikerét. Igaz, a rendezés is kifogástalan volt. Ä szép. egyenletes parcellákon tíz versenyző állt rajthoz — a járás kü­lönböző vidékeiről — mérte össze Ügyességét, tudását. E nemes versen­gés a kezdet volt csak abban a moz­galomban, amelyet a már említett fő­iskola indított el a szántás minősé­gének fokozása, a terméshozamok nö­velése érdekében. Élvezet volt nézni, amint a tíz trak­toros felsorakozott a részére sorsolás útján kijelölt 200 négyzetméternyi parcellán s rakétajelzésre kezdett a versenyszántáshoz. Egy-egy traktoros szántásának minőségét háromtagú bí­rálócsoport ellenőrizte, összesen har­minc bíráló tevékenykedett. Az ellen­őrzés során elért és összesített pont­számokból számították ki a verseny­zők átlagpontszámát. A szántóverseny résztvevői közül az első díjat Stranák Emil, a jároki szö­vetkezet traktorosa, a második díjat Palaticky Imre, a mojmírovcei szö­vetkezet traktorosa, a harmadik díjat Ján Curgali, a nyitrai országos mező­­gazdasági kiállítás gazdaságának trak­torosa szerezte meg. 83 625; 73 250; és 70 625 pontszámmal. Negyedik helyet Rak Frantisek (verebélyi ÁG) az ötö­diket Buch Rudolf (nyitrai ÁG), hato­dikat Miskóczi Gyula (vícsápapáti szövetkezet), hetediket Rafael Krizán (Veiké Za!izie-i EFSZ), nyolcadikat Stefan Drugona (nevericei EFSZ), kilencediket Frantisek Stefánik (alek­­sincei ÁG) traktoros kapta. A verseny első helyezettje a pénz­jutalmon kívül a Szlovák Nemzeti Ta­nács mezőgazdasági megbízottjának. Botfa professzornak értékes ajándékát is elnyerte. Ezúton is köszönet a mezőgazda­­sági megbízottnak, amiért különleges figyelemben részesítette az országos szántóverseny első járási vetélkedő­jét. Minden reményünk megvan arra, hogy ez a most induló mozgalom traktorosok ezreit vonzza majd, s a jövő évben már országos méretűvé válik. MIT MOND A KEZDEMÉNYEZŐ? A szántőversenyek feladatairól Dr. Frideczky Ákos, mezőgazdasági mér­nök, egyetemi tanár a következőkép­pert nyilatkozott: — Ez csak a kezdet kezdete. Ám, hogy az első járási vetélkedést továb­biak kövessék, szükséges, hogy a ke­rületi nemzeti bizottságok a járásaik­ban gondoskodjanak szántóverseny­bizottságok szervezéséről; e bizottsá­gok azután irányítanák a mezőgazda­­sági üzemek traktorosainak üzemi­válogató versenyét, majdpedig a já­rási vetélkedők lebonyolítását. Ezen intézkedések szükségességét hangsúlyozták a malántai versenyen résztvevő mezőgazdasági irányító szervek, szakemberek és a sajtó kép­viselői egyaránt. Az országos szántóverseny sikere jórészt attól függ, mennyire alapos az előkészület. Tehát, az üzemi válo­gató versenyeknek már tavasszal kell kezdődniük, hogy nyár elején sor ke­rülhessen a járási vetélkedőkre, nyár végén pedig a járási versenygyöztesek kerületi versenyeken mérjék össze erejüket. — Aki egyszer megtanulta — mon­dotta az első járási verseny szerve­zője, Frideczky mezőgazdasági mér­nök —, mi a jó szántás, soha többé rossz szántást nem végez. Ez a leg­főbb cél! A minőségi szántás nemcsak műszaki követelmény, hanem vegyi, biológiai folyamatokat is szolgál, ame­lyek a humuszgazdálkodás és a helyes tápanyagfeltárás alapvető feltételei. — Szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelésünk már elérte azt a fejlődési fokot, amikor nemcsak az agrotechnikai határidők betartásával igyekszünk a terméshozamokat növel­ni, de a minőségi munkák, s így első­sorban a minőségi szántások biztosí­tása döntő. Itt még megjegyezzük, hogy éppen ideje, hogy a- mezőgazdaságban is fel­vegyük a harcot a seicjtmunka ellen! A kezdeményező mérnök-tanár vé­gezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő szántóversenyeinek meg­szervezéséhez szívesen nyújt a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola agrotechnikai tanszéke tanácsot, készséggel bocsátja rendelkezésre az első járási szántó­verseny szervezési tapasztalatait. Erre nagyon alkalmasnak tartanák a téli hónapokat. Annál is inkább, mert az idejében történő, alapos felkészülés legelső lépése: a járási és kerületi szántóverseny-bizottságok tagjainak gondos összeválogatása, majd e bi­zottságok megalakítása. * * • A szerkesztőség vélemé­nye: Tudomásunk van arról, hogy az Országos Szántóverseny-bizottság már létezik, melynek Jíri Donth az elnöke. Az első járási szántóverseny nyitrai kezdeményezőinek ajánljuk, hogy az országos szántóverseny-bi­zottsággal tartsanak rendszeres kap­csolatot. A csehországi és szlovákiai szántóvevseny-bizottságok közötti együttműködés (itt a kerületiekre gondolunk!), a tapasztalatok kicseré­lése, általánossá tétele ad majd egy­séges alapot a versenyszántásnak. Ahhoz, hogy ez az új és jelentős mozgalom, mielőbb tömegalapot nyer­jen, országossá terebélyesedjék, a Szabad Földműves szerkesztősége tőle telhetőén mindenképpen igyekszik majd hozzájárulni és a reá háruló feladatot erre vonatkozóan teljesíteni. Fejlődő szocialista nagyüzemeink doigozói egyre jelentősebb és nagyobb mértékben vannak ráutalva arra, hogy állandóan tanulva lépést tartsanak a korszerű mezőgazdasági termelés legújabt követelményeivel. Ennek elérése céljából a Slovenské vydavatefstvo pődohospodárskej lite­­ratúry (Szlovák Mezőgazdasági Könyv­kiadó) a dolgozók legszélesebb réte­geinek jó könyvek kiadásával kíván szakismereteket nyújtani. így a Cseh­szlovák Szocialista Népköztársaság magyar ajkú dolgozóinak is segítsé­gére akar lenni, hogy tudásukkal, amelyet e szakkönyvekből meríthet­nek, előmozdítsák és fellendítsék a mezőgazdaság! termelést. 1964-ben a következő magyar nyelvű szakköny­vek kerülnek kiadásra, mégpedig a nép széles rétegei és a magyar nyelvű mezőgazdasági iskolák számára: Hanák és munkaközössége: A SZARVASMARHA-GONDOZÖK KÉZIKÖNYVE. A könyv szerzői kérdések és fele­letek útján törekednek átadni az olva­sónak azt, ami őket a legjobban érde­kelheti. A könyv könnyű stílusban 250 oldalnyi terjedelemben, 1964. február­jában jelenik meg. Ára fűzve 13 ko­rona. Stanek és munkaközössége: A BAROMFIGONDOZÖK KÉZIKÖNYVE. Hasonló az előbbi könyvhöz. Szintén kérdések és feleletek formájában ír­ták, s a baromfigondozás legfőbb problémáival foglalkozik. Nagyon idő­szerű nemcsak a nagyüzemi baromfi­gondozók, hanem minden háztáji,ba­romfitenyésztő számára is. Oldalszá­ma kb. 250, 1964. februárjában jelenik meg. Ára fűzve 11,50 korona. Novotny és munkaközössége: TRAKTOROSOK ÉS KOMBÁJN­­VEZETŐK ZSEBKÖNYVE. Ahogy címe is mutatja, ez a szak­könyv nélkülözhetetlen segítőtársa a traktorosoknak és kombájnvezetők­nek. A gyakorlati ember számára ké­szült. Zsebkönyv nagyságú, műanyag (PVC) borítólappal, úgyhogy mindig és mindenütt használható. Terjedelme 420 oldal, megjelenik 1964. februárjá­ban. Ára kötve 15,50 korona. Pochyba és munkaközössége: POMOLÖGIA. Az első nálunk kiadott magyar nyelvű gyümölcstermelési szakkönyv. Szerzői röviden és világosan ismerte­tik a legjobb és legelterjedtebb gyü­mölcsfajtákat, azok természeti, talaj- és éghajlati követelményeit, valamint alkalmasságukat az egyes gyümölcs­­termesztő övezetek és tájak számára. Ezenkívül az egyes gyümölcsfajták növekedési erélyét, termőképességét, valamint a gyümölcsfák betegségeit és kártevőit is tárgyalja. 142 színes kép valóban gazdagon illusztrálja a könyvet. Terjedelme 270 oldal, meg­jelenik 1964 első felében. Ara kötve 28,50 korona. Megjelenő magyar mezőgazdasági szakkönyvek Fridecky Ákos mérnök: TALAJMÜVELÉS. A szerző részletesen foglalkozik a talajmüvelés problematikájával. Köny­ve első részében az éghajlati viszo­nyokkal, klimatológiával, meteoroló­giával, további részeiben a talajtannal, vagyis a talaj keletkezésével, fejlődé­sével és korszerű megművelésével foglalkozik. Külön kell hangsúlyoz­nom, hogy a szerző nagyon részlete­sen és behatóan tárgyalja e fontos kérdéseket. Oldalszáma 440, megjele­nik 1964 második felében. Ára kötve 27,50 korona. Gesajovsky—Svancer: A GYAKORLATI MÉHÉSZ. A csehszlovákiai magyar méhészek már régen nélkülözött szakkönyve. A szerző főleg a méhészkedés gya­korlati, mindennapi problémáival fog­lalkozik. Tényekkel bizonyítja, hogy milyen fontos a méhek szerepe a nö­vénytermesztésben. A könyv nyelve­zete könnyű és érthető. Minden mé­hész nélkülözhetetlen segédeszköze, dolgozzon a szocialista szektorban vagy akár mint egyéni méhész. Terje­delme 480 oldal, megjelenik 1964 ne­gyedik negyedében. Ára kqtve 25,50 korona. A magyar nyelvű mezőgazdasági középiskolák számára a következő tankönyvek kiadását készítjük: Rubes—Malecek: NÖVÉNYVÉDELEM — mezőgaz­dasági műszaki középiskolák tan­anyaga. Ára kötve 13,10 korona. Supitár: GÉPTANI ALAPISMERETEK — mezőgazdasági tanonciskolák tan­anyaga. Ára fűzve 8,— korona. Stulíková: SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK GAZDASÁGTANA ÉS SZERVEZÉSE — mezőgazdasági tanonciskolák tananyaga. Ara fűzve 3,60 korona. Kedves olvasóközönség! Rég meg­állapított igazság, hogy legjobb barát a jó könyv. Keressük föl ezt a jóba­rátot, vegyük elő mindig, ha jó taná­csot akarunk tőle kérni, de vegyük elő a jól végzett munka után is, hogy felüdülhessünk. Ám necsak mi olvas­suk a jó könyveket, ajánljuk őket ba­rátainknak és ismerőseinknek is. Csak így érjük el, hogy családunk asztalára az elkövetkező években több hús, tej, tojás kerül. Valamennyiünk hő óhaja ez! S ennek eléréséhez az út­irányt sokszor a jó szakkönyv adja. Dóka László mérnök Az első járási traktoros-vetélkedő három győztese, Emil Stranák, Imrich Palaticky és Ján Curgali. Sorrendben 800, 600 és 400 koronát kaptak jutal­mul. (Foto: Supek) A XX. pártkongresszuson Hruscsov elvtárs felszólította a mezőgazda­­sági tudományos dolgozókat, hogy tevékenyen kapcsolódjanak be a me­zőgazdasági termelésbe. A SZKP ezzel is hozzá akart járulni a városok ellátásához és a falvak anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez. A kommunista tudósok szövetkezete Ogyessza városát éveken keresztül a zöldség és gyümölcshiány sújtotta. A Sztalin-éra sokszor kegyetlen in­tézkedései ellenére ez a helyzet nem változott, minthogy a város lakossága nőttön nőtt és ma már eléri a 600 ezres létszámot. A környék szövetke­zetei fulladoztak a bürokrácia intéz­kedései közepette. És a 300 mm-es évi csapadékmennyiség, 4—5 hónapos szárazság sem segítette elő a kör­nyékbeli szövetkezetek fejlődését. E kérdés rendezése érdekében az Ukrán Tudományos Akadémia Kijev­­ben — összhangban Hruscsov elvtárs felhívásával — hozzálátott e megold­hatatlannak látszó kérdés orvoslásá­hoz. összeállított egy 17 szakember­ből álló bizottságot dr. Gavrilovics mérnök vezetésével, amely alapos vizsgálat után a három környékbeli szövetkezetét egyesítette és 1958. ja­nuár 1-ével átvette a Liebknecht Ká­rolyról nevezett szövetkezet irányítá­sát. A termelési tervet a városi piac szükségletei szabták meg és célja Ogyessza városának zöldséggel, gyü­mölccsel, baromfival, tejjel, és tojás­sal történő ellátása volt. A három szövetkezet 1932 óta nyo­­morgott: 1956-ban a tagság átlagkora 53 év volt és 1700 dolgozó közül kb. 1000 brigádmunkásként dolgozott. Csak minden harmadik családnak volt önálló lakása, a gazdasági épületek és az állatállomány leromlott. Mit ért el Gavrilovics elvtárs mun­katársaival az első öt év alatt? Első­sorban is azt,, hogy már az összes földterületet művelik. A 3720 hektár­ból 342 hektáron szőlőt ültettek, ame­lyen az idén már 80 q termést takarí­tottak be hektáronként, amiért a szö­vetkezet 1 millió rubelt kapott. Minthogy a víz kérdése a legége­tőbb, a szövetkezet már 1958-ban 12 ártézi kutat fúratott és a zöldségter­mesztést és az állattenyésztést az ártézi kutak környékére helyezték. Zöldséget 1807 hektáron termeszte­nek. Minthogy a tengermelléken már­cius végén már megszűnnek a fagyok, ezért a szövetkezet korai zöldséget termel, melyből szép eredményeket ér el: hektáronként 170 q paradicso­mot, 300 q uborkát, 150 q korai bur­gonyát, 200 q dinnyét, 40 q kukoricát, 33,4 q árpát, 45 q lóherét és más ta­karmányt. Az egész növénytermesztés az állattenyésztés céljait szolgálja. Azonkívül van a szövetkezetnek még 60 ha gyümölcsültetvénye, fóleg őszi­barack. Nagy figyelmet fordítanak a trá­gyázásra. A talajt 55 kg műtrágyával, 150 q komposzttal és 50 q istállótrá­gyával trágyázzák évente és hektá­ronként. A trágyába bekeverik a mi Dubosolunkkal azonos NRV naftából készült műtrágyát is. A szövetkezet fő bevételi forrását az állattenyésztés adja. A szarvas­marhaállomány 1500 db-ot tesz ki; ebből 1000 a fejőstehén. Az évi átlag tejhozam 3500 kg, 4 %-os zsírtartalom mellett. A hízott bikákat 450 kg súly­ban küldik a vágóhídra. Azonkívül a szövetkezetnek van 600 anyakocája és mindegyiktől 16,7 malacot válasz­tanak el kéthónapos korukban. Körül­belül 4000 malacot a szövetkezeti tagok kapnak és a községek lakosai, a többit felhizlalják 120 kg súlyig. A szövetkezet nagy figyelmet szen­tel a baromfitenyésztésnek is. 3500 tojóstyúkot tartanak. Az átlagos to­jáshozam 128 darab. Évenként 80 000 naposcsibét keltetnek, amiből 8000 csirkét nevelnek fel, a többit a szö­vetkezeti tagok kapják. A Szovjet­unióban ugyanis a XXII. pártkong­resszus után megváltozott a szövet­kezeti mezőgazdasági tervezés: a szö­vetkezet elsősorban köteles a saját tagjairól, a községről gondoskodni, és csak a termés többletet viszi piacra. Ezért a rossz termés ellenére a Szov­jetunió tulajdonképpen gabonát csak a városok számára vásárol, mert a falvak ellátottak kenyérgabonával és takarmánnyal. 1956 előtt a szövetkezetnek nem lehetett melléküzeme. Ma a szövet­kezetek a népművészeti hímzőműhe­­lyektöl kezdve a tengeri tufabányákig — kitűnő építőanyag Ogyessza kör­nyékén — szabadon foglalkozhatnak mezőgazdaságon kívüli termeléssel, ha ez a község és a szövetkezet céljait szolgálja. Pl. ennek a szövetkezetnek saját üzlete, mészárszéke, tejcsarno­ka, építövállalata van, mészégetővel, téglagyárral. így a szövetkezet jólétét a természetbeli katasztrófák nem veszélyeztethetik. Pl. az idén május elsejétől augusztus végéig egy szem eső sem esett; ennek ellenére a szö­vetkezet eredményei jók voltak és a pénzügyi tervét teljesítette. A tagok havonként 90—120 új rubel készpénzt kapnak előlegként, a bevásárlást vá­sárlókönyvecskére eszközük a szövet­kezeti áruházban, ahol az évi tervezett természetbeni járandóságokból leírják a szolgáltatásokat. Azonkívül a szö­vetkezet kereskedelmi osztálya elhe­lyezi a tagok háztáji gazdaságának a termékeit. Minden tagnak van 25 ár háztáji gazdasága, amiből 2 ár a szőlő, 3 ár a gyümölcsös. Joga van a 20 ár gépi megművelésére, vetőmagra és palántákra, 660 kg szőlőre, 300 kg zöldségre, 300 kg dinnyére, és napi fél liter tejre: otthon tarthat egy tehe­net, 2 borjút, 2 sertést és 100 db ba­romfit; ehhez az állatorvosi szolgál­tatásokat ingyen kapja. Továbbá kap évenként 10 q takarmányt vagy takar-' mánykeveréket. A többi takarmányt a szövetkezeti boltban megvásárol­hatja, feltéve, ha megrendelte előre, a terv összeállításakor. A szövetkezet a nagykereskedelem kizárásával a számára kijelölt állami kiskereskedésnek juttatja az előző napi rendelés alapján korán reggel a friss zöldséget, gyümölcsöt, tojást, vajat, sajtot, baromfit és ami az előző napról megmaradt, azt visszaszállítják a szövetkezeti kis konzervgyárba, ahol az árut feldolgozzák. A szövetkezetben az idén 1600 tag dolgozik, akiknek 100 hadirokkantat és 70 nyugdíjast kell eltartaniuk. A szövetkezet vezetőségét a 17 tu­dományos dolgozó alkotja, akik mel­lett további 13 főiskolát végzett cso­portvezető van, továbbá 120 érettsé­gizett technikus. A szövetkezeti tagok átlag korhatára 31 év. A tagok gyer­mekeit a szövetkezet a maga műszaki iskolájában taníttatja és mint ösztön­díjasokat küldi a főiskolára. (Ne fe­lejtsük el, hogy a Szovjetunióban egy főiskolát végzett dolgozó kezdő fize­tése 72 rubel és a havi 150 rubeles fizetés magas fizetésnek számít.) A szövetkezetnek három faluban kultúrháza van könyvtárral, társadal­mi helyiségekkel. Például Csernomor­­szká községben van egy 600 férőhe­lyes színházterem, különböző kultúr­­helyiségekkel, 16 000 kötetes könyv­tárral, olvasóteremmel. A szövetke­zetnek saját 130 tagú balettegyüttese van, 130 tagú énekkara, 60 tagú zene­kara, saját karmesterrel, choreogra­­fussal, rendezővel, 4 zenetanárral, továbbá 5 tanárból álló műszaki isko­lája, ahol a szövetkezeti funkcioná­riusok is tanítanak. Hetenként há­romszor van filmelőadás, évenként hússzor adnak elő színdarabot, ami­ből négy újonnan betanult, 20 balett­előadást és 12 koncertet rendeznek évente. A szövetkezet 30 traktorral, 17 kombájnnal, 17 tehergépkocsival, két autóbusszal, 3 személygépkocsival, 1 úthengerrel rendelkezik. Ezenkívül 17 szövetkezeti tagnak van autója és 100-nak motorbiciklije. A szövetke­zetnek van saját autójavító üzeme, kórháza két orvossal és hat ápolónő­vel, gyógyszertárral. A szövetkezet jövedelme az utolsó három évben tisztán 4 600 000 rubel (kb. 51000 000 Kcs) évenként. Ebből 20 °/o-ot befektetésekre, 10 °/o-ot az üzemeltetési alapra, 3,3 °/o-ot a kul­turális alapra, 3 %-ot a társadalmi alapra, 2 %-ot a hadirokkantak segé­lyezésére fordít és 10 %-ot az állam­nak jövedelmi adó címén fizet. Ami marad, azt a szövetkezeti tagok fize­téseire és prémiumokra fordítják. Pl. a szövetkezeti ének- és balettegyüt­­tes a zenekarral a tél folyamán 5000 km-t tett meg és 40 előadást tartott, ami a szövetkezetnek 15 000 rubel be­vételt hozott. A szövetkezeti tagok munkaerkölcse kiváló és az Ogyessza városi párttit­kár szerint életszínvonaluk magasan felülmúlja a városi lakosság átlagos életszínvonalát. Ennek a szövetkezetnek az élete tanúbizonyságot nyújt afelől, hogy ha a tudományt a termelés szolgálatába állítjuk és ugyanakkor lehetőséget nyújtunk a dolgozóknak, hogy életre váltsák képességeiket és szabad teret engedünk a kezdeményezésnek, az anyagi siker nem maradhat el. Dr. Ferdinand Devínsky, (Bratislava) 1963. december &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom