Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-04 / 97. szám
Miért tojik télen többet a tyúk mesterséges világítás esetén perccel növeljük a világítást mindaddig, míg a tervezett világos naphosszúságot e! nem érjük. HOGYAN TÖRTÉNJEN A FÉNY KIKAPCSOLÁSA ESTE? Ahhoz, hogy a tyúk megfelelően termeljen, minden biológiai szükségletének kielégítéséről gondoskodnunk kell. Az egyik ilyen szükséglete a fény is, mert enélkül a petefészek működését szabályozó hormont nem tudja termelni. MENNYI A TYŰK FÉNYIGÉNYE? A tyúkok között fajta és egyedi különbségek vannak abban a tekintetben, hogy mennyi fényre van szükségük a termeléshez. Kísérletek szerint legkevesebb 9, átlagosan pedig napi 11—12 óra világosság a tyúk „fényigénye“. Gyakorlatilag a jő téli termelés biztosításához 13—14 órás világításra van szükség. A mesterséges világítást ennek megfelelően úgy kell alkalmazni, hogy a természetes nappalt olyan hosszú világítással egészítsük ki, hogy a napi megvilágítási idő 13—14 órát elérje. Jobb termelőképe sségü állomány esetén 13, gyengébbnél 14 órát lehet ajánlani. MIKOR KELL KEZDENI A TÉLI VILÁGÍTÁST? A világítás nemcsak a termelést növeli, hanem sietteti a jércék ivarérését is. Ha tehát a jérce túl korán kezd tojni, vagyis ivarérése megrövidül, a kettős megterhelés, a még gyorsabb testi fejlődés és a tojástermelés olyan megterhelést jelent, hogy szervezete ezt nem bírja, és legjobb esetben kényszerpihenőt tart. Ezért a világítást csak akkor szabad elkezdeni, amikor az egykorú és jól fejlett jérceállomány normális ivarérési súlyát, illetve idejét elérte. Ez az idő a kisebb testű fajtáknál 160—170, a nagyobb testüeknél — például New Hampshire — 170—180 napos korban következik be. Ilyenkor már a jércék 5—10 %-a mesterséges világítás nélkül is termelni kezd. MEDDIG KELL MESTERSÉGESEN VILÁGÍTANI? Mindaddig, míg a természetes naphoszszúság a mesterséges világítással meghosszabbított naphosszűságot, tehát 13— 14 órát el nem éri. Ha korábban történik a világítás megszüntetése, ez fordított hatást vált ki, és az állomány gyors vedlése, vagyis termelési szünet következik be. MIKOR HELYESEBB VILÁGÍTANI: REGGEL, ESTE, VAGY MINDKÉT NAPSZAKBAN? A fényadagolás szempontjából végeredményben mindegy, hogy a kiegészítő világítást reggel vagy este adjuk. Egyéb szempontokból azonban meggondolandó, hogy mikor, mennyi legyen a kiegészítő világítás. A téli reggelek hidegebbek, az állatok a hidegben vonakodnak elhagyni az ülőket, a világítás megkezdésekor így esetleg kevesebbet esznek, ami kihat a termelésre. Ezzel szemben az esték enyhébbek, este mindig jobb étvággyal esznek a tyúkok, hogy a hosszú éjszaka alatt legyen mit emészteniök. Ezt a természetes ösztönt ki kell használni, ezért azt mondhatjuk, hogy az esti világítást nem helyes elhagyni. A gyakorlatban, legtöbb helyen a megosztott reggeli és esti világítási rendszert alkalmazzák. Így a gondozó munkaideje jobban megoszlik, nem kell neki túl korán kelni, illetve túl későn foglalkozni az állatokkal. MILYEN ERŐS LEGYEN A FÉNYFORRÁS? A fényforrás erőssége több tényezőtől függ. Ha az állatok ólja nappal, természetes fényben, igen világos — például a típustervek szerint épített tyúkólak — erősebb világításra van szükség, mert a tyúk hozzászokott az erősebb fényhez. A fényforrás hatékonyságát növeli, ha a falak és a felszerelési tárgyak fehérek, fehérre meszeltek, mert a fény visszaverődik a fehér felületekről. A fényforrások arányos elhelyezése és padlásszinttől számított magassága szintén befolyásolja azt. hogy mennyi és milyen erős fény éri az állatokat. Az 1 m3-re számítható szükséges fénymennyiség ennek megfelelően wattszámban kifejezve, 1, illetve 2 watt lehet. Ez a wattszám a közönséges fehérfényü villanykörtére elegendő. A fénycső, mely azonos wattszám esetén az emberi szem érzékelése szerint erősebb, a tojótyúknál csupán a tényleges wattszám szerint értékelhető. Tehát egy 40 wattos fénycső, 40 wattos villanykörte fényértékével bír. HOL HELYEZZÜK EL A FÉNYFORRÁSOKAT? A fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy az ól minden pontja egyformán, arányosan részesüljön megvilágításban. A fényforrás — a gazdaságos kihasználás miatt — 2,20—2,50 m-nél magasabb ne legyen. A fényforrások erejét fényirányító ernyőkkel és a falak fehérre festésével kell növelni. Inkább több, sűrűbben elhelyezett, gyengébb fényerejű körtét használjunk. Például egy 6X20 m-es épületben 6 db 40-es, vagy 10 db 25-ös izzólámpa arányosabb megvilágítást biztosít, mint 4 db 60 wattos. HOGYAN KEZDJÜK MEG A VILÁGÍTÁST ŐSSZEL? Gyakorlati tapasztalatok szerint teljesen mindegy, hogy a világítás megkezdésekor azonnal a teljes világításra kapcsolunk, tehát máról-holnapra megkezdjük a 13 vagy 14 órás világos napszakot, vagy naponta, három naponta 10—12 Ha este hirtelen kapcsoljuk ki a fényt, előfordulhat, hogy sok állat, amely még a villany kikapcsolásakor is táplálkozik, a sötétben nem talál vissza az ülőre. A világításnak rövid időre — pár másodpercre — történő előzetes megszakításával hamar megszoktathatők a tyúkok arra, hogy a figyelmeztető jelre elüljenek. Egyszerű ellenállást a fény fokozatos csökkentésére — a balesetvédelmi előírások betartása mellett — bármely képzett villanyszerelő tud készíteni megfelelő wattszámú viltanyégős fényforrásokkal, melyeket átmenetileg gyújtunk meg a fénycsövek lekapcsolásakor, míg a tyúkok el nem ülnek. HOGYAN KELL TÉLEN A VILÁGÍTOTT TYÚKOKAT TAKARMÁNYOZNI? A téli erőszakolt termelés, az időjárás és egyéb kedvezőtlen ólazási körülmények nagy megterhelést jelentenek az állatra. Ennek elviselése több energiát, több takarmányt kíván. Ezért télen tápanyagokban koncentráltabb takarmányfélék etetését kell előtérbe helyezni. A szükséges vitaminokat gyári készítményekkel pótoljuk. A zöld és gumós takarmányok sok helyet foglalnak el az emésztőcsatornában, és ezért akadályozzák a kellő mennyiségű értékes takarmányok felvételét. Mivel télen a hideg miatt a testmeleg fenntartása érdekében több az állatok kalóriaigénye, az esti szemes kukorica etetése előnyös. Az este felvett szemestakarmányt az állatok éjszaka emésztik meg, s így reggel, illetve egész nap maximális mennyiségű daratakarmányt képesek felvenni. A reggel etetett szemestakarmány a nappali egyéb takarmány felvételét korlátozza. Télen az ideális vízhőmérséklet + 8— + 15 C°. A nagy hidegekben súrú vízcserével, a víz eljegesedésének meggátlásával kell biztosítani a kellő mennyiségű vízfelvételt, mely a takarmány emésztéséhez és a tojás termeléséhez nélkülözhetetlen. Télen kora reggel nem elég a villanyt felgyújtani, hanem gondoskodni kell az állatok megfelelő mennyiségű vizének biztosításáról és arról, hogy a tyúkok már kora reggel táplálkozzanak. Várady Barna A téli tojástermelés fokozásának, de a helyes csibenevelésnek is egyik módja, hogy elegendő vitamintartalmú, könnyen emészthető zöldtakarmányt adunk felaprított állapotban az állatoknak. A zöldanyag előállítását tartályban hidroponiák (vízkultúrák) formájában végezhetjük. Talaj helyet tufát, homokot, salakot vagy téglaport használhatunk s az „elvetett" árpát vagy egyéb gabonafélét tápoldattal látjuk el, melyben a műtrágyákon kívül nyomelemek is legyenek. -ksz-
