Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-04 / 97. szám

Miért tojik télen többet a tyúk mesterséges világítás esetén perccel növeljük a világítást mindaddig, míg a tervezett világos naphosszúságot e! nem érjük. HOGYAN TÖRTÉNJEN A FÉNY KIKAPCSOLÁSA ESTE? Ahhoz, hogy a tyúk megfelelően ter­meljen, minden biológiai szükségletének kielégítéséről gondoskodnunk kell. Az egyik ilyen szükséglete a fény is, mert enélkül a petefészek működését szabá­lyozó hormont nem tudja termelni. MENNYI A TYŰK FÉNYIGÉNYE? A tyúkok között fajta és egyedi kü­lönbségek vannak abban a tekintetben, hogy mennyi fényre van szükségük a termeléshez. Kísérletek szerint legkeve­sebb 9, átlagosan pedig napi 11—12 óra világosság a tyúk „fényigénye“. Gyakor­latilag a jő téli termelés biztosításához 13—14 órás világításra van szükség. A mesterséges világítást ennek megfele­lően úgy kell alkalmazni, hogy a termé­szetes nappalt olyan hosszú világítással egészítsük ki, hogy a napi megvilágítási idő 13—14 órát elérje. Jobb termelőké­pe sségü állomány esetén 13, gyengébbnél 14 órát lehet ajánlani. MIKOR KELL KEZDENI A TÉLI VILÁGÍTÁST? A világítás nemcsak a termelést növeli, hanem sietteti a jércék ivarérését is. Ha tehát a jérce túl korán kezd tojni, vagyis ivarérése megrövidül, a kettős megter­helés, a még gyorsabb testi fejlődés és a tojástermelés olyan megterhelést jelent, hogy szervezete ezt nem bírja, és leg­jobb esetben kényszerpihenőt tart. Ezért a világítást csak akkor szabad elkezdeni, amikor az egykorú és jól fejlett jérce­­állomány normális ivarérési súlyát, illet­ve idejét elérte. Ez az idő a kisebb testű fajtáknál 160—170, a nagyobb testüeknél — például New Hampshire — 170—180 napos korban következik be. Ilyenkor már a jércék 5—10 %-a mesterséges vi­lágítás nélkül is termelni kezd. MEDDIG KELL MESTERSÉGESEN VILÁGÍTANI? Mindaddig, míg a természetes naphosz­­szúság a mesterséges világítással meg­hosszabbított naphosszűságot, tehát 13— 14 órát el nem éri. Ha korábban történik a világítás megszüntetése, ez fordított hatást vált ki, és az állomány gyors vedlése, vagyis termelési szünet követ­kezik be. MIKOR HELYESEBB VILÁGÍTANI: REGGEL, ESTE, VAGY MINDKÉT NAPSZAKBAN? A fényadagolás szempontjából vég­eredményben mindegy, hogy a kiegészítő világítást reggel vagy este adjuk. Egyéb szempontokból azonban meggondolandó, hogy mikor, mennyi legyen a kiegészítő világítás. A téli reggelek hidegebbek, az állatok a hidegben vonakodnak elhagyni az ülőket, a világítás megkezdésekor így esetleg kevesebbet esznek, ami kihat a termelésre. Ezzel szemben az esték eny­hébbek, este mindig jobb étvággyal esz­nek a tyúkok, hogy a hosszú éjszaka alatt legyen mit emészteniök. Ezt a ter­mészetes ösztönt ki kell használni, ezért azt mondhatjuk, hogy az esti világítást nem helyes elhagyni. A gyakorlatban, legtöbb helyen a megosztott reggeli és esti világítási rendszert alkalmazzák. Így a gondozó munkaideje jobban megoszlik, nem kell neki túl korán kelni, illetve túl későn foglalkozni az állatokkal. MILYEN ERŐS LEGYEN A FÉNYFORRÁS? A fényforrás erőssége több tényezőtől függ. Ha az állatok ólja nappal, termé­szetes fényben, igen világos — például a típustervek szerint épített tyúkólak — erősebb világításra van szükség, mert a tyúk hozzászokott az erősebb fényhez. A fényforrás hatékonyságát növeli, ha a falak és a felszerelési tárgyak fehérek, fehérre meszeltek, mert a fény vissza­verődik a fehér felületekről. A fényfor­rások arányos elhelyezése és padlás­szinttől számított magassága szintén be­folyásolja azt. hogy mennyi és milyen erős fény éri az állatokat. Az 1 m3-re számítható szükséges fénymennyiség en­nek megfelelően wattszámban kifejezve, 1, illetve 2 watt lehet. Ez a wattszám a közönséges fehérfényü villanykörtére elegendő. A fénycső, mely azonos watt­szám esetén az emberi szem érzékelése szerint erősebb, a tojótyúknál csupán a tényleges wattszám szerint értékelhető. Tehát egy 40 wattos fénycső, 40 wattos villanykörte fényértékével bír. HOL HELYEZZÜK EL A FÉNYFORRÁSOKAT? A fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy az ól minden pontja egyformán, arányosan részesüljön megvilágításban. A fényforrás — a gazdaságos kihasználás miatt — 2,20—2,50 m-nél magasabb ne legyen. A fényforrások erejét fényirá­nyító ernyőkkel és a falak fehérre festé­sével kell növelni. Inkább több, sűrűbben elhelyezett, gyengébb fényerejű körtét használjunk. Például egy 6X20 m-es épületben 6 db 40-es, vagy 10 db 25-ös izzólámpa arányosabb megvilágítást biz­tosít, mint 4 db 60 wattos. HOGYAN KEZDJÜK MEG A VILÁGÍTÁST ŐSSZEL? Gyakorlati tapasztalatok szerint telje­sen mindegy, hogy a világítás megkez­désekor azonnal a teljes világításra kap­csolunk, tehát máról-holnapra megkezd­jük a 13 vagy 14 órás világos napszakot, vagy naponta, három naponta 10—12 Ha este hirtelen kapcsoljuk ki a fényt, előfordulhat, hogy sok állat, amely még a villany kikapcsolásakor is táplálkozik, a sötétben nem talál vissza az ülőre. A világításnak rövid időre — pár másod­percre — történő előzetes megszakítá­sával hamar megszoktathatők a tyúkok arra, hogy a figyelmeztető jelre elülje­nek. Egyszerű ellenállást a fény fokoza­tos csökkentésére — a balesetvédelmi előírások betartása mellett — bármely képzett villanyszerelő tud készíteni megfelelő wattszámú viltanyégős fény­forrásokkal, melyeket átmenetileg gyúj­tunk meg a fénycsövek lekapcsolásakor, míg a tyúkok el nem ülnek. HOGYAN KELL TÉLEN A VILÁGÍTOTT TYÚKOKAT TAKARMÁNYOZNI? A téli erőszakolt termelés, az időjárás és egyéb kedvezőtlen ólazási körülmé­nyek nagy megterhelést jelentenek az állatra. Ennek elviselése több energiát, több takarmányt kíván. Ezért télen táp­anyagokban koncentráltabb takarmány­félék etetését kell előtérbe helyezni. A szükséges vitaminokat gyári készítmé­nyekkel pótoljuk. A zöld és gumós ta­karmányok sok helyet foglalnak el az emésztőcsatornában, és ezért akadályoz­zák a kellő mennyiségű értékes takar­mányok felvételét. Mivel télen a hideg miatt a testmeleg fenntartása érdekében több az állatok kalóriaigénye, az esti szemes kukorica etetése előnyös. Az este felvett szemestakarmányt az állatok éj­szaka emésztik meg, s így reggel, illetve egész nap maximális mennyiségű dara­takarmányt képesek felvenni. A reggel etetett szemestakarmány a nappali egyéb takarmány felvételét korlátozza. Télen az ideális vízhőmérséklet + 8— + 15 C°. A nagy hidegekben súrú vízcse­rével, a víz eljegesedésének meggátlá­­sával kell biztosítani a kellő mennyiségű vízfelvételt, mely a takarmány emészté­séhez és a tojás termeléséhez nélkülöz­hetetlen. Télen kora reggel nem elég a villanyt felgyújtani, hanem gondoskodni kell az állatok megfelelő mennyiségű vizének biztosításáról és arról, hogy a tyúkok már kora reggel táplálkozzanak. Várady Barna A téli tojástermelés fokozásának, de a helyes csibenevelésnek is egyik módja, hogy elegendő vitamintartalmú, könnyen emészthető zöldtakarmányt adunk fel­aprított állapotban az állatoknak. A zöldanyag előállítását tartályban hidroponiák (vízkultúrák) formájában végezhetjük. Talaj helyet tufát, homokot, salakot vagy téglaport használhatunk s az „elvetett" árpát vagy egyéb gabonafélét tápoldat­tal látjuk el, melyben a műtrágyákon kívül nyomelemek is legyenek. -ksz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom