Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-04 / 97. szám

VII. ÉVFOLYAM • 48. SZÄM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A datolya mint takarmány Kedvező feltételek alapján datolyát hozunk be külföldről takarmányozási célokra. A szarvasmarhák és a sertések takarmányozására használjuk fel. Ez a takarmány 81—82 °/o szárazanyagot, eb­ből körülbelül 13 % csonthéjas magot, 1,6 % rostot, 2—2,4 % nitrogéntartalmú anyagot, 50—60 % erjeszthető cukrot és 2,4 % hamut tartalmaz. A datolya továb­bá 1.83 % emészthető fehérjét, 45 % ke­ményítőértéket, esetleg 74,7 % zabegy­séget képvisel. Amint a fentiekből látjuk, nagy cukor­­tartalmú takarmányról van szó, amelyet megfelelő kezelés esetén különfélekép­pen használhatunk fel a gazdasági álla­tok takarmányozására. A legfontosabb előfeltétel, hogy a datolyából édes ko­vászt készítsünk, amelyet azután külön­féleképpen, a melaszhoz hasonlóan hasz­nálhatunk fel. A TAKARMÁNYDATOLYA ELŐKÉSZÍTÉSE A sajtolt datolyapogácsát nagyobb da­rabokra vagdaljuk és répaszeletelön szét­morzsoljuk. Az így előkészített datolyát azután füllesztjük. DATOLYÁBÓL ÉLESZTÖSÍTETT TAKARMÁNY A datolya takarmányozási célokra tör­ténő előkészítését a szeszfőzdékben le­het legjobban elvégezni, ahol erre a célra Gepieszkozoket az istállóba Prostejovban az Agrostroj munkásai már sok hasznos gépi eszközt gyártottak megfelelő füllesztő áll rendelkezésünkre. Az élesztősített takarmány céljaira a datolyából édes kovászt készítünk oly módon, hogy a füllesztőbe egy rész dato­lyát és két rész vizet teszünk. Egy hek­toliter édes kovász készítésére 5 kg da­tolyára van szükség, tehát 100 hl kovászt 500 kg datolyából készíthetünk. A dato­lyát olyan sokáig füllesztjük, amíg a gyümölcs húsa elválik a magtól és hígabb édes kovászt kapunk. Az ilyen kovászt azután a füllesztőből egy kisebb kerek pléhtartályba szivattyúzzuk át, amelynek alján és oldalain nyílások vannak, s eze­ken a nyílásokon az édes kovász átfolyik, a magok viszont visszamaradnak. Aján­latos a tartályt rövidebb karú keverövel felszerelni, amely a magokat az édes kovász lecsorgása közben állandóan ke­verné. A magokat erős meleg vízsugárral átmossuk, hogy így a rajtuklévő cukor­tól megszabadulva ne tömjék el a tartály nyílásait. Ezt a kisebb tartályt úgy kell elhelyeznünk, hogy a belőle kifolyó édes kovász a tároló tartályba jusson. Majd a kis tartályból eltávolítjuk a magokat és azt jól átöblítjük. A tárolótartályba juttatott édes kovászhoz annyi hideg vizet öntünk, hogy 3 % cukortartalmú édes kovászt nyerjünk. Ha a füllesztőbe 500 kg datolyát tettünk, amelyet 20 hl vízzel hígítottunk, akkor az édes ko­vászba további 75,5 hl vizet adunk, s en­nek következtében 100 hl kb. 3 % cukor­­tartalmú édes kovászt kapunk. A tároló­­tartályt vízszintmérővel ajánlatos eltát­mezógazdaságunk részére. Felvételünk Jan Kofístek műszaki dolgozót örökítette meg, aki ügyes újításával a szállítócsillék eme­lését tökéletesítette. -ksz-. r TARTALOM TAKARMÁNYOZÁS Kalisky Daniel mérnök: A datolya mint takarmány . . 18# A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁBÓL 190 NÖVÉNYTERMESZTÉS Jantner Arnold mérnök: Nedves rothadás veszélyezteti a tárolt burgonyát.....................191 ÁLLATTENYÉSZTÉS V á r a d y Barna: Miért tojik télen többet a tyúk mestersé­ges megvilágítás esetén . . . 192 V___________J ni, amely azonnal megmutatja mennyi vizet öntöttünk bele. Az így elkészített édes kovászból élesztősített takarmányt készíthetünk. Ezzel kapcsolatban figyel­­meztetnünk kell arra, hogy az a cs^ amelyen keresztül a datolyát a füllesz­­tőből a tartályba szivattyúzzuk, elég gyakran eldugulhat. Erre előre gondol­nunk kell és a tartályt minél nagyobb átmérőjű csővel kell ellátnunk. Azokban a mezőgazdasági üzemekbetv amelyek füllesztő-berendezéssel rendel­keznek. hasonlóképpen készítjük el as édes kovászt, mint a szeszfőzdékben. Ha a mezőgazdasági üzemnek nincsen füllesztő-berendezése, vagy gőzfejlesztő­je, akkor a takarmánydatolyából az aláb­bi módon készíthető édes kovász: A datolyát három óráig 75 C” meleg vízben áztatjuk. Száz kg datolyára 200 liter vizet öntünk. A datolya a meleg vizet magába szívja és megpuhul. A ma­gokat paszírozással távolítjuk el. Erre a célra cefréződobot használhatunk, ame­lyet hasonlóképpen alakítunk át, mint a heremag kifejtésére használt dobot, azzal a különbséggel, hogy a dob egyik oldalát 8 cm-rel szélesebben kinyitjuk. Az áztatott datolyát a dob szükebb olda­lán át juttatjuk be és a magok a dob túlsó oldalán hullanak ki. A dob forgórészének lécei a vízzel áz­tatott datolya húsát a dob külső hálós palástján keresztülnyomják, ahonnan edényekbe gyűjtik és meleg vízzel a* előkészítő tartalék-kádakba szivattyúz­zák. Száz kg 200 liter vízzel áztatott dato­lyából 285 kg ritka, édes kovászt kapunk amely 60 kg erjeszthető cukrot tartal­maz. Ezt az édes kovászt vízzel tovább hígítjuk, hogy mennyisége elérje a 20 hl-t, tehát 17,2 hl vizet öntünk még hoz­zá. A sűrű, édes kovászt 80—90 C°-on 10—15 percig főzzük, hogy elpusztítsuk az esetleges baktériumokat, majd úgy öntjük hozzá a további vízmennyiséget, hogy az édes kovász hőmérséklete 28— 30 C° között mozogjon. Az így elkészített; édes kovászt megfelelő technológia alap­ján élesztősített takarmányok készítésé­re használhatjuk fel. A DATOLYA FELHASZNÁLÁSA A HUGYANY TAKARMÁNYOZÁSÁRA Erre a célra a fent említett módszer szerint édes kovászt készítünk, miközben a datolyát 1 : 2, esetleg 1 :3 arányban vízzel hígítjuk. Ebbe az oldatba megfe­lelő mennyiségű hugyanyt adunk, melyet alaposan elkeverünk. Száz gramm hu­­gyanyra 0,90—1,2 kg datolyát számítunk. Az egyes szarvasmarha kategóriákkal naponként és állatonként az alábbi takar­mánydatolya mennyiséget etetjük fel: ■ Tehenek................................1 —1,4 kg ri Egy éven felüli növendék­marhák ..........................0,7—1,2 kg ■ Egy éven aluli növendék­marhák . . . . . . . 0,5—0.8 kg ■ Hízómarhák.....................0,7—1,6 kg (Folytatás a 190. oldalon^

Next

/
Oldalképek
Tartalom