Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-01 / 96. szám

Lehet tőlük tanulni

I Két kerület hét járásából negyven levelezőnket invitáltuk meg három: napos észak-, illetve délmorvaországi tanulmányútra, november harmadik ; hetében. Jól gazdálkodó szövetkezeteket, állami gazdaságot és kutatóinté• zetet látogattunk meg, azzal a szándékkal, hogy értékes tapasztalatokat S gyújtsunk, s azt a sajátos viszonyainkra vonatkoztatva hasznosítsuk.

Z Erről a nagyon értékes tanulmányúiról számolunk be dióhéjban.

Első állomás: 2alkovice

Okostekintetü nő lép föl az autóbuszra, hogy a vendéglátók nevében köszöntse az érkezőket. Mindjárt a sertéshizlaldához kísér, ahol talpraesetten, hozzáértéssel válaszolgat a feléje áradó kérdésekre. Azt hinné az ember, hogy a szövetkezet elnöke, — olyannyira tájékozott a közös gazdaság dolgaiban, ökonómus, a javából.

Elmagyarázza, hogy két hónappal ezelőtt tértek át a száraz takarmányozásról a nedvesré. Az ok: az előbbi etetési módszer nem hozta meg a várt eredményt. Drágán termelték a húst.

— Itt láthatják a moslékgyárunkat — . szól S. B r a d a, a 240 hízósertés gondozója.

Az egész berendezés egyszerű, s mégis nagyszerű. Villanymotoros szivatytyú segítségével jut a híg sertéseledel a fémcsövekbe, s rajtuk keresztül a vályúkba.

— Miből készül a moslék? - kíváncsiskodnak az emberek.

— Takarmányrépát pépesítünk ezzel a géppel, darát adunk hozzá és ‘tejsavót, amit a tejüzemtől kapunk.

— A súlygyarapodási átlag?

— Negyvenhét dekát szednek magukra naponta.

Ha az egyes falkákat nézzük — 30 — 90 kilósak —, a felhízás kielégítő. Jól hasznosítják a sertések a már említett ivóst. No meg a tejnek olyan mellékterméke használódik föl, amihez a szlovákiai szövetkezeteink bizony nemigen férnek hoZzá.

Kun mérnököt,'a somorjai EFSZ zoo. technikusát nagyon érdekli az egész takarmányozási technológia. Meg is kérdezi nyomban, vajon a csöveket mivel tisztítják.

— Nagyon egyszerű: a csöveket tejsavóval öblítjük. Az eddigi tapasztalat amellett szól, hogy bevált ez a tisztítási mód — hangzik imigyen a válasz.

Kamatozó barátság

A falu közelében lévő gazdasági udvarban már Ladislav Korycán, a szövetkezet elnöke is velünk tart. Szüntelenül ostromolják öt a különféle kérdésekkel.

— Bár kertész vagyok, amellett a burgonya silózása is érdekel. Elnök elvtárs, szeretném, ha röviden tájékoztatna, hány hektáron termesztenek burgonyát, ebből mennyit silőznak le? - tudakolja az udvardi M a c z k ó Ferenc, aki hosszú évtizedek tapasztalatait itt is gazdagítani akarja.

Az elnök készségesen tájékoztat:

— Harminc hektáron termesztünk burgonyát. Míg az átlaghozam 172 mázsa volt — a Kraszava nagyon leromlott —, addig a Bintje kiváló termést adott, 240 mázsát hektáronként.

Megtudjuk, hogy 8 — 9 óra alatt 150 mázsát silóznak burgonyából. A burgonya silózása jóval olcsóbb, mint a szárítása. A sertések és baromfiak fogyasztják.

Itt a géprengetegben találkozik Koricsán elnök Matyasovszky Istvánnal, a taksonyi szövetkezet tehenészével. Menten felhasználta az alkalmat arra, hogy a barátság szálait — amely e két szövetkezetei összekapcsolja — tovább erősítse.

— Említették, hogy nagy szükségük lenne víztoronyhoz gépezetre. Ha továbbra is esedékes, táviratban értesítsenek bennünket.

Hát, ilyen az igazi barátság: léptennyomon kamatozik.

Kellemes meglepetés

Alcímül, tömören így is megfogalmazhatnánk: ami tetszett mindenkinek. A négysoros tehénistállóban két műszakban végzik a munkát. Hajnali négy órától fél nyolcig, tizenegytől félkettőig az egyik parti, délután félöttől este félnyolcig a másik parti dolgozik. A délutánosok másnap délelőtt sorosak — és fordítva. A 168 tehenet naponta háromszor fejik. Természetesen, géppel. Az automata fejőrendszer segítségével a tej teljesen zárt úton, minden szennyeződés nélkül jut a tejházba, ahol a gázzal működő hűtőszerkezet kellő fokra lehűti.

Három éjjeliőrük 12 óránként váltja egymást, s 24 órájuk szabad. Bóbiskolásra, alvásra nem jut idő: az őrködés mellett feladatuk a trágya lehúzása is, a szállítószerkezetre.

A takarmányt két pár lóval vontatják be az istállóba az épület közvetlen közeléből a fogatosok, s a vályúkba is rakják.

Mostanában tértek át a téli takarmányozásra. A tehenenkénti fejési átlag naponta 7 és fél liter. Annak ellenére, hogy több zootechnikus a takarmányadag összetételét kifogásolta, egyoldalúsága miatt. Sőt olyanféle vélemény is elhangzott, hogy a répaszeletsiló egycésze romlott.

Annál kellemesebb meglepetés tükröződött a zootechnikusok, fejők és valamennyi részvevő arcán, amikor az istállóból kilépve a szociális helyiségben körülhordozták tekintetüket. Mit láthattak? Az emberről, a dolgozó emberről való messzemenő gondoskodás iskolapéldáját. Fűtött helyiséget, asztallal, székekkel, könyvszekrénnyel — televíziót a napokban vásárolnak —, mosdóval, zuhanyozóval. Külön kis helyiség szolgált a ruha- és lábbeliváltásra.

Többen meg is jegyezték: addig nem nyugszunk, míg nálunk is meg nem yalósítjuk.

Minden jó, ha a vége jó!

A gazdasági épületek és a közös állatállomány megtekintése után sokatérő vita bontakozott ki, helybéliek és vendégek között. Mindjárt elöljáróban megtudtuk, hogy a járásban ők kezdeményezték a háztáji föld közös művelését.

_M a g y a r i c s István, a vásárút-felsővámosi „Oj Irány“ szövetkezet zootechnikusa megkérdezte (automatafejőberendezésük van), hogy s mint jutalmazzák a fejőket.

'■*— Száz liter tej után 54 korona jár nekik.

Ide kívánkozik még, hogy egy normára 20 koronát fizetnek.

— Milyen az állatsűrűség? — érdek-Répaszelet-siló szemlélése közben ...

lődik Sztraka Vince, az érsekújvári járás mezőgazdasági termelési igazgatóságának körzeti instruktora.

A válasz meglepő: a 440 hektáros szövétkezetnek 426 szarvasmarhája van, amelyből 197 a tehén. Hatszázötven sertésből 57 anyakoca. Baromfi pedig 860 darab.

P e t r i k József, a muzslai szövetkezet elnöke arra volt kíváncsi a többi között, törlesztik-e a tagok által beadott leltári tárgyak értékét.

— Évente 36 ezer koronát fizetünk ki, a tagok szociális viszonyait figyelembevéve — feleli az elnök.

Béres István, a vámosladányi szövetkezet kertésze a vendéglátó szövetkezet kormányosától afelől érdeklődött, hogyan törődnek az alapok feltöltésével.

— Az oszthatatlan alapra 16 százalékát, a szociális alapra 2,5 °/o-át, a művelődési alapra 1 %-át fordítjuk az összbevételnek.

Egy korona jövedelemre 0,59 korona kiadás jut.

P e s k ó László, az ipolyszalkai szövetkezet főkönyvelője, aki mindvégig a legszorgalmasabban jegyezgetett, azt firtatta, mennyi az alapeszközök értéke.

— Hét millió korona.

Hozzáfűzik még, hogy a szövetkezet

másfélmillió korona hosszúlejáratú kölcsönét évente 300 000 koronájával törleszti. Idei pénzügyi tervük 3 639 000 korona bevétellel számol. Százezer koronát fordítanak premizálásra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tej literét 1,62 korona önköltségi áron, a sertéshús kilóját 7,17, a tojást 0,59 korona költséggel állítják elő.

Röviden ennyit a zalkovcei szövetkezetről, amelyben élénk észjárású, hozzáértő emberek dolgoznak és kormányoznak, s ami a legfőbb: nem riadnak meg nehézségektől. Segítenek magukon I

A

z Olomouci Zöldségtermesztő Kutatóintézet slavoníni telepén Kvasnicka Stanislav mérnök a világ minden tájáról származó 4000 zöldségfajtából (amelyek fönntartó termesztését végzik) csupán néhány télálló fajta bemutatására szorítkozott, ami ilyenkor az idényen kívüli időszakban természetes. A Szabad Földműves tanulmányutat végző csoportja láthatta a „Brokolice vitamina“ vagyis a Brokkoli csehszlovák nemesítésű téli, karfiol-szerű zöldségfajtát, amely szabadföldi termesztésben a mínusz 12 C foknál nagyobb hideget is károsodás nélkül elviseli. A „Kaderávek“ (magyarul Leveles kel) alacsony növésű, zöld színű és a magasabb lilába játszó változatát termesztik, mely a mínusz 15 C fokos hideget is károsodás nélkül elviseli. Az utóbbi magját a Szovjetunióból szerezték be. Jellegzetessége, hogy háromszor nagyobb a vitamintartalma, mint a kelkáposztáé. Keresztezéssel félmagas fajtát kívánnék elérni, amely ha télen hó födi még magtermesztésre is egész télen át vermelés nélkül a szabad földben hagyható.

Szétszedhető hollandágy, tömlőfűtés, emeletes üvegház, komposztpároló borona

A MELEGÁGYI TALAJOK felújításakor eddig a földet szükségszerűen mindenütt kézierővel szedték ki a hollandágyból. Ezt a felesleges munkát könnyíti meg a kutatók egy olyan újítása, miszerint a hollandágy két hosszanti végén lévő üvegezett fémkeret és zárófal kiemelhető és az ablakokat tartó ráma könnyen alkatrészeire szedhető szét s így a talaj gépierővel művelhető. Az ablak keretét egyébként a nyeregtetős szerkezet tartógerendelyén elhelyezett kampókra akasztják, s ezzel megakadályozzák az ablakok lecsúszását és esetleges összetörését.

LEPEL VÉKONY PVC MŰANYAGBÓL

készült, körülbelül 10 cm átmérőjű

Folyamatos zöldségellátást

főliatömlőn keresetül folyik a közeli ipari üzemből a felhasználás közben felmelegedett víz egészen a szaporítóházak asztalára. Ezzel a módszerrel vezetik végig fűtés céljából a meleg vizet a termesztőházak talaján, vagy kora tavasszal és ősszel a szabadföldi növények között. Egy másik módszer szerint az üvegház fűtésére villanyárammal fejlesztett meleglevegőt fűjatnak, ugyancsak főliatömlőkön keresztül a kinti hidegtől elszigetelt, zárt térségbe. Az üvegház csúcsa alatt vezetett légtömjők átmérője körülbelül 50 cm, s a bennük áramló meleg levegő kívánt legalacsonyabb és legmagasabb hőfoka az önműködő termosztáton előre beállítható.

AZ EMELETES ÜVEGHÄZ öt méter magas. Legfontosabb felhasználási lehetőségeinek egyike a rendkívül aprólevelű, hosszú indájú üvegházi hajtatásra alkalmas uborkafajták termesztése, melyek nevelésének optimális hőfoka 25 C°. Aránylag kevés fény esetén is virágzanak, ezért a téli hajtatásra megfelelőek. Más felhasználási változat szerint a földszinti növényasztalok rekeszeiben szokásos üvegházi módszerrel történik majd a zöldségtermesztés, körülbelül 2—2,5 méter magasságban pedig feketére festett, üvegfalú, hosszúkás alakú edényekbe vízkultúrák (hidroponiák) kerülnek. Az emeletes üvegház fűtését a növényasztalok alá beépített fémcsövekben vezetett melegvíz segítségével oldják meg. Az emeletes elrendezés lényege, hogy mezőgazdasági talajt takarít meg, továbbá nagyobb fénymennyiséget nyújt, ami télen igen fontos.

TALAJPÄROLÖ BORONÄVAL, amelyet az NDK-bői hoztak be, gyorsan megszüntethető a talajúntság, illetve a 2 cm átmérőjű csőszerű boronafogak perforált lyukacsain keresztül a komposztba hatoló forró gőz a gombabetegségek csíráit, a gyommagvakat és az egyéb káros hatású tényezőket teszi tönkre. A látogató érdeklődését felkelti továbbá a 15 m széles futószalaggal és zöldségládákat szállító platóval ellátott terményösszegyűjtő

berendezés, meg a bolgárgyárttnányú palántaültetőgép.

Univerzális és görgőkön mozgó üvegház, hidroponiák, folyamatos zöldségellátás

A HOLICEI TELEP volt a következő állomásunk, ahol Moravec J. mérnök igazgatóhelyettes, valamint Mareqek telepvezető kalauzolta az érkezőket. Éppen itt tartózkodott Cech J. mérnök a roudnicei Agrostroj décíni üvegház készítő és építő üzemének tervezőmérnöke, aki ugyancsak számos felvilágosítással szolgált.

ÜVEGHÁZAK TETEJÉRE Holicén újabban csak nyersüveget tesznek, s a különlegesen erős fényáteresztéssel bíró Helios kertészeti üveggel, amely az ultraibolya sugarakat is átbocsátja, csupán az üvegházak álló üvegezését végzi. A legújabb üvegház-tipusokon a nyeregkéményes, valamint a ventillátoros szellőztető-rendszereket alkalmazzák és tartják figyelemmel. Egy most épülő s jövőre már sorozatban gyártott blokktípus érdekessége, hogy minden fémrésze cínezett, tehát rozsdamentes, ami fölöslegessé teszi a gyakori védőfestést. Ez az univerzális termesztő- és előnevelő üvegház-típus előregyártóit elemekből készült, és összeszerelését a közeljövőben már a mezőgazdasági üzemek saját dolgozói végezhetik egyetlen képzett szakember irányításával.

GÖRGŐKÖN AZ EGYHAJÖS ÜVEGHÁZ kézicsörlő igénybevételével könynyen áthelyezhető. Hossza 25 m, szélessége pedig 6 m. Míg az egyik növényféleség az Uvegház alatt szedésre, érik, a másik alá előkészíthető a taiaj, sőt időjárástól függően kiültethető a palánta. Azután már csak percek alatt továbbkerül az egész üvegház, és így késedelem nélküli folyamatban néhány termés takarítható be évente néhány termés takarítható be sonló célt szolgál a 13 m széles, 25 m hosszú háromhajós változat is.

HIDROPONIA A VlZKULTÜRÁK gyakorlati alkalmazása. Üveg vagy betonmedencékben néhány konyhakerti

novenyieieseg lapomat aaagoiasava; talaj nélkül igen jól nevelhető. Elő nye, hogy mivel termesztésekor hiány zik a talaj, szükségtelenné válik a ka pálás és a gyomlálás. Polcich mérnöl szerint, akinek a holicei hidroponiáka gondjaira bízták, három formája is meretes e termesztési módszernek mégpedig a vízkultúrás, továbbá a ka vicsos, homokos, salakos, bazaltköves tufás, Hletve téglaporos változata, vé gül pedig a gyökérpermetes módozati Ez utóbbi módszer esetében a szilon hálón tartott növények gyökerét alul ról permetezik tápoldattal, de e mód szer gyakorlati alkalmazásra túl költ séges. A paradicsommal folytatott ki sérleten kívül, amelyet megtekintet tünk, még a karalábé, az uborka és ; paprika hidroponiás egymás utáni kul túráit is figyelemmel kísérik. A para dicsőm a növényasztalokon feketér festett akvárium-szerű üvegfalú edé nyékben a legcsekélyebb talajmennyi ség néikül is szépen fejlődik. A nővé nyék átlag 1 cm-nyi nagyságúra aprí tott tufatörmelékben állnak. Napont kétszer kapnak tápoldatot. Ekko egyetlen gombnyomásra megindul légszivattyú, s a növényasztalok alat elhelyezett fémhordókból a légnyomá hatására a tápoldat gumicsöveken fel jut a tufatörmelék alá. Amikor a emelkedő tápoldat folyadékszintje kőféleség felszínétől 3—5 cm-nyi tá volságba jut, ezt az oldatot vissza szívatják a hordóba. A növény ezutá: abból az anyagból él és fejlődik, am megtapad a kövek felszínén. A tápol dat vízben feloldott salétromból, szu perfoszfátbó és reformkáliból áll, to vábbá növekedésserkentó nyomeleme két és egyéb szükséges anyagokat tar talmaz, mint például vasat, mangánt cint, rezet stb., melyeknek különbőz* mennyiség-kombinációit kísérik fi gyelemmel. A tápoldat hidrogén-ioi koncentrációját, vagyis pH értéké 5,5—6,5-re, tehát semleges körüli kém hatásúra szabályozzák egyszer heten te. Ilyen időközökben végzik a hordó töltést is. A felhasznált tápoldato szabadföldi öntözésre hasznosítják. A öt éven át folytatott kísérletek iga zolják, hogy a talajban történő ubor katermesztéssel szemben 50 %-os, ka ralábé esetén pedig 15 %-os termés többlet érhető el a hidroponiás mód szerrel.

A tejgyárban

A tanulmányút résztvevőinek többsége koránkelő lélek, így nem csoda, ha reggel fél hatkor már a hluäovicei szövetkezet négysoros istállójában mustrálgatják a teheneket. A fejésre, a takarmányozásra kíváncsiak, de nem tudnak szabadulni a fényesszőrű, jóállású tehenektől. Eláll az emberek szeme, szája, amikor tekintetük végigsiklik a korszerűen gépesített istálló „lakóin“. Szlovákiában ilyen tehénállomány „lámpással sem található“. Egy szálig fajtatiszta, cseh vöröstarka. Minden állásban 28, összesen 112 állat van az istállóban. A jő kupéénak is fejtörést okozna ha választani akarna magának egyet a sok közül. A fejtábla talán segítene rajta, mert arról leolvasná: Zsemlye 8 éves, napi tejelékenysége 29 kiló. Tejzsír 4,5 %.

Kiegyensúlyozottság jellemző az állományra mind a szín, mind a nagyság, súly és testráma tekintetében.

Okolenszky Lajosnak, a nagycsalomijai szövetkezet zootechnikusának nem elég, hogy a szemét hizlalja. A földművesember szokása szerint egy pillanat alatt a tehenek között terem, végigsimít egynek a hátán, majd erősen belemarkol a háton domborodó hústömegbe.

— Kövérek ezek a tehenek. Kövérek, ha mondom — ismétli a szót fennhangon, amikor észreveszi, többen nem osztják véleményét.

— Nem kövérek — adja a kontrát tüstént Forró Géza,, a nyárasdi szövetkezet zootechnikusa. — Jó kondícióban vannak, ez igaz. Ilyen tehenek értékesítik tejre a takarmányt istemigazában!

Bizony, a tízliteres tejátlag szakszerű takarmányozást és igényes gondozást követel. Éppen ez kerül bonckés alá, amikor a küldöttek és a vendéglátók szóba elegyednek.

A' tehenek takarmányozásánál elsőként az itatás, illetve a moslékolás kerül szóba. Talán kissé furcsa, de Hlusoyicén a tehenek télen, nyáron egyaránt 30 — 50 liternyi meleg moslékot kapnak. Az ivós előkészítéséhez állatonként elhasználnak 0,5 kg darát, 0,15 kg szárított répaszeletet, 0,10 kg herepolyvát és 0,15 kg gyapotpogácsát. Mindezt vízzel leforrázzák, 3 — 4 óra elteltével 40 fokra hűtik, amikor darabonként 5-10 dkg élesztőt adnak hozzá. Az erjedésnek indult anyagot óránként keverik, szellőztetik. A moslékot adagolva, futószalag rendszerű automataberendezés szállítja a tehenek elé.

A moslékon kívül az alaptakarmányt 6 — 8 liter tejre kapják a tehenek. Nyáron 50 — 60 kg zöldtakarmányt, 2 kg közepes minőségű szénát és 1-1,5 kg darakeveréket etetnek az állatokkal. Jelenleg 35-40 kg répafej, 10-15 kg répaszelet, 2 kg széna, 1 — 1,5 kg abrakkeverék a tehenek napi fejadagja. A 8 literen felül adó tehenek minden liter tej után külön-külön 0,40 kg pótabrakot kapnak.

A sok kérdés és felelet közepette hamar szalad az idő. Az állatgondozók befejezik reggeli munkájukat, így végre szóhoz juthat Jozef Trousil, a munkaérdemrenddel kitüntetett fejögulyás is. A jelenlevők részére kedves pillanatnak számít megjelenése, hiszen nevét az egész ország ismeri. A kíváncsiság szinte kipattan az emberekből. Egyszerre többen is jelentkeznek a kérdéssel.

— Miben rejlik a siker titka?

Trousil mosolyog s egy mondatba

sűríti válaszát.

— Takarmány, lelkiismeretes gondozás.

— Árulja el őszintén, használ-e valamit a tőgymasszázs? — hangzik az újabb kérdés.

Néhányan felkuncognak, de Trousil válasza lecsillapítja a kedélyeket.

— Ha szalmát etetünk, vizet itatunk, nincs értelme a masszírozásnak. Ha egész éven át tart a széna, zöldtakármány és siló, szükséges a tőgymasszázs. A tejmirigyek működésére jótékony hatást gyakorol a masszázsszerű melegvizes tőgymosás és a száraz ruhával történő letörlése. Ezzel tulajdonképpen előkészítjük a tehenet és tőgyet a fejéshez. Az utánfejés még fontosabb követelmény, mert az utolsó csepp tej a legzsírosabb. Mi jórészt ennek is köszönhetjük, hogy gazdaságunkban a tej zsírtartalma eléri a 4,5 százalékot.

Az utolsó szavak gondolkodóba ejtik az embereket. Pillanatnyi csend támad, de Trousil megadja a „kegyelemdöfést“.

— Mi szalmát nem etetünk! A tehenek alá hordjuk, hogy legyen elegendő trágyánk. Ha van trágyánk, van szénánk, s ahol egész éven át szénát etetnek, moslékot itatnak, ott tejbenvajban fürödhet mindenki.---------------------------------------------------^

1963. december L