Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-03 / 53. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Ismerjük meg az SK-4-es gabonakombájnt Megbízható, jó gépek a szovjet kombájnok, ezért bizonyára felcsillant a szemük kombájnosainknak, amikor Paducha elvtárs, a Központi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat igazgatója 1200 darab SK— 4-es kombájn behozataláról tett említést, amely bejelentést a sajtó közzétette. Nagy érdeklődés vette körül az SK— 4-es kombájnt a brnói kiállításon is, ami természetes, hiszen ez a gép a nálunk nagyon jól bevált SK—3-as kombájn több szempontból tökéletesített mása. Az SK—3-as kombájnt pedig már a brüsszeli kiállitáson, 1960-ban a „Grand-Prix“ nagydíjjal tüntették ki. Üzemeltetése folyamán azóta számos tapasztalatot szereztek a szovjet gépkezelők és a gyakorlati tapasztalatok, valamint javaslatok alapján a Taganrogi Kombájnkészítő Vállalat mérnökei és munkásai hozzáláttak az SK—3-as kombájn tökéletesítéséhez, így jött létre az SK—4-es, ami a maga nemében kétségtelenül a világ legtökéletesebb gépei közé tartozik és méltán kiérdemli azt az elismerést, megbecsülést, amelyben kombájnosaink részesítik majd. Az SK—4-es kombájnok gyártását a rosztovi „Rosztszelymas“ óriási méretű gyára vette át, és ma már minden négy és fél percben egy új kombájn hagyja el az üzemet. Reméljük, hogy az SK—4-es kombájnok az idei aratásban már jelentős részt vállalnak, gépesítőinket ezért bizonyára érdekli az új kombájn néhány tulajdonsága. Lássuk tehát, hogy mit is „tud“ az SK—4-es kombájn. Az új kombájnokba az előző változatban szerelt SzMD—7-es, 65 lóerős motor helyett az új változatban 75 lóerős motorokat szerelnek. Az északi körzetek számára kombájnokba SzND—14-K jelzésű motorokat szerelnek és beindításuk a PD—10-M indítómotorral történik, egyébként az SzMD—15-K jelű motorokat alkalmazzák, amelyek elektromotoros önindítással működnek. A kombájn további különlegessége a kétlemezes súrlódó tengelykapcsoló, amely az SK— 3-as kombájn egylemezes tengelykapcsolójánál sokkal nagyobb erőt képes átvinni a sebességváltó szekrénybe. A cséplődob teljesítménye ennek következtében a másodpercenkénti 3 kg-ról 4 kg-ra emelkedett. Az SK—3-as kombájnon a motor elhelyezése sem volt a legcélszerűbb. Az SK—4-es motorja és tartálya között már 40 cm széles folyosó található, ami a motor kezelését lényegesen megkönnyíti, a gépvezető helyét a cséplőház tetejével híd segítségével kötötték össze. A motor megnövekedett teljesítményéhez mérten emelték az egyes gépalkatrészek teljesítményét is. A cséplőrész teteje 225 mm-rel magasabb és hátrafelé lejt. A szalmarázó lengőládáit 72 cm-rel meghosszabbították és egy ki-Az SK-i-es kombájn bemutatás közben (A szerző felvétele) r ' n TARTALOM GÉPESÍTÉS Makrai Miklós mérnök: Ismerjük meg az SK—4-es gabonakombájnt ...............................101 VADÁSZAT Sinkovits Miklós mérnök: A vad lépfenés megbetegedése 102 ÜZEMSZERVEZÉS Takács Lajos: Készüljünk fel az aratásra....................................103 TAKARMÁNYOZÁS Blaho Rudolf mérnök: Zöldtakarmányozás a borjúnevelésben ....................................................104 V___________________ egészítő lépcsőfokot iktattak be. A szemfelvonócsiga, a kalászcsiga és az elosztócsiga átmérőjét 15 cm-re növelték, s megnagyobbították az elevátorok felhordó kaparóit. Természetesen a csigák és az elevátorok köpenyburkolatának méreteit is növelték. A c«tgák teljesítménye ezáltal a másodpercenkénti 1,5 kg-ról 2,4 kg-ra emelkedett. A kombájnvezető munkáját lényegesen megkönnyíti az elektromos jelzőberendezés, amely fény- és hangjelekkel adja tudtára a tartály telítődését, valamint a szalmagyüjtőben, a csigákban és a főbb alkatrészekben előforduló zavarokat. A vágószerkezet és a szártermelő motolla hidraulikusan emelhető, folyadéknyomásos vezérléssel működik a sebességszekrény variátora és a járókerekekre gyakorolt hidraulikus rendszer hatása következtében a kormánykerék is könnyen kezelhető. A kombájn 4,1 méter munkaszélességű közvetlen aratásra szolgáló vágószerkezettel készül, de felszerelhető rá 3,2 vagy 5,6, illetve 8 méter szélességű vágószerkezet is, az aratásra kerülő gabona tömegének megfelelően. Ezek közül legjobban a 46—1 jelzésű vágószerkezet vált be. (A vágószerkezet jelzésében a 4-es szám a másodpercenkénti kg-ban mért teljesítményt, a 6-os a munkaszélességet jelenti.) Ez a vágószerkezet vált be a legjobban a rendkívül alacsony szalmájú gabonafajták esetében, melyeknél indokoltabb a közvetlen aratás. Megosztott aratáskor rendfelszedő szerelhető a kombájnra. A Szovjetunióban legújabban kombájnra is felszerelhető rendrakókkal kísérleteznek, ilyen például a már kipróbált 10 méter munkaszélességű ZsVN—10-es rendrakó. Ez a rendrakó lényegében két részből áll. A kis szalmájú és ritka termésben mindkét rész befelé forog és ikersorokba egymás mellé rakja a rendet a kombájntól jobbra. Nagyobb termés esetén mindkét rész egyformán forog és így egyszerre két rendet rak a gép, egymástól 5 m távolságban. A kombájn így univerzális gabonabetakarító eszközzé válik s gazdaságosabban használható ki, ugyanakkor a traktorok más munkát végezhetnek. A ZsVN—10 nagy munkaszélességű rendrakó napi teljesítménye az SK—4-es kombájnon eléri a 40—50 hektárt, a tavaly elért legnagyobb napi teljesítménye 72 hektár volt. Az aratás második menetében a rendfelszedővel ellátott SK—4-es kombájn óránkénti teljesítménye a gabona termésétől függően 2—3,5 hektár. Az említett rosztovi mezőgazdasági gépgyár dolgozói egyébként kellemes meglepetést tartogatnak kombájnosaink számára. Már két éve kísérleteznek a (Folytatás a következő oldalon)
