Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-03 / 53. szám
A vad lépfenés megbetegedése A betegség okozója, a bacillus antracis másfél-két mikron hosszúságú, egy-másfél mikron szélességű, mindkét végén legömbölyített alakú. Az emberben, házi- és vadon élő állatban mindenütt előfordul. Nem ragadós betegség, ezért a talajfertőzöttségtől, a nedvességtől és hőmérséklettől függően, hol elenyésző, hol pedig tömeges elhullás tapasztalható. Az éllat testében spórátlan alakban fordul elő, talajra jutva pedig megfelelő hőmérséklet és nedvesség hatására spórává alakul, amely a talajba jutva, nagyon sokáig megtartja fertőző képességét. Oxigén és nedvesség hiányában a bacillusok elpusztulnak, ezért pusztulnak el a mélyen elásott hullákban is. Az állatok legtöbbször szájon át fertőződnek a takarmány és ivóvíz felvételével. A lépfene főleg nedves esztendőkben igen gyakran, úgynevezett talajbetegség formájában lép fel, ui. a lépfenével fertőzött legelő a spórák nagy ellenállóképessége miatt évtizedeken keresztül fertözőképes marad. Az ivóvíz fertőzöttsége gyakran a felületesen elásott hullákból származik, és ilyenkor a talajvíz lépfene spórákat szállít. A betegség közvetlenül állatról állatra nem terjed. A vadféleségek közül elsősorban az őzet, a szarvast, a jávorszarvast, a vaddisznót és a nyulat támadja meg. A megbetegedett egyedek elhullása igen magas; 80—100 % között van. Különösen veszélyes és gyakran fertőzöttek a mocsaras, ingoványos területek. A fertőzés lappangási ideje 1—14 napig tart. A betegség megjelenési formája különböző. Gyakoriak a nyálkahártyabevérzések, fekélyek, légzési zavarok, idegrendszeri bántalmak. Sokszor azonban e jelenségek nem mutatkoznak. A betegség gyakran nagyon gyors lefolyású. A szervezetbe jutott bacillusok rendszerint a torok és vékonybél nyálkahártyája alatti kötőszövetben szaporodnak el. Később a szervezet leromlásakor, a véráram útján, különböző szervekbe kerülnek. A lépfene bacilus által termelt mérgek a vérerek falát és az idegrendszert károsítják, ezért áll be fulladásos halál a légközpont bénulása következtében. Az elhullott vad vizsgálatakor megállapítható, hogy a természetes testnyílásokból vérrel kevert folyadék szivárog. A vér sötétvörös és nem alszik meg. Az erősen megnagyobbodott lép törékeny, megvágva sötétvörös színű és pépes folyadék csorog belőle. A véredények duzzadásig vannak vérrel töltve. A betegség lefolyása változó. Egészen gyors, gutaütésszerű elhullás is előfordul, mikoris az állat rövid támolygás után elhull, szájából, orrából végbeléből véres hab szivárog. Az esetek túlnyomó többségében a betegség heveny alakjával találkozunk. Három-négy napi lappangás után gyorsan emelkedő láz (40 fok fölött) izomremegés, bágyadtság jelentkezik, a nyálkahártyák szederszínűek, a légzés nehezített és szapora. A betegség kezdetén jelentkező bélsár-rekedés a betegség tetőpontján hasmenésbe megy át és a bélsár véres is lehet. Lassú lefolyású esetekben a fej, nyak és mellkas bőr alatti kötőszövetének vizenyős beszűrődését figyelhetjük meg. Az állatok bágyadtak, étvágytalanok és gyakran véres bélsarat, vagy tiszta vért ürítenek. Az elhullott, beteg állat bontásakor a lép duzzanata a legfeltűnőbb. Néha a lép meg is reped. A betegség terjesztésében a kóbor kutyák és rókák járnak elől, mert a lépfenében észrevétlen elhullott vad tetemének széthurcolásával fertőzik az erdők és legelők talaját, amivel nemcsak az egészséges vadállomány további fertőzését, hanem a háziállat és az ember megbetegedését is elősegítik. A legelők és az ivóvíz fertőzését megakadályozhatjuk, ha lépfenében vagy annak gyanújában elhullott és megtalált egyedeket lebőrözés nélkül megsemmisítjük. Az elföldelést csak az erre kijelölt területen (dögtéren) szabad végrehajtani. Ha az állat bontásakor megsérülünk, azonnal menjük orvoshoz. Sinkovits Miklós, mezőgazdasági mérnök Készüljünk fel az aratásra A növénytermesztés a többi termelési ágtól többek között abban is különbözik, hogy a növényápolás aránylag rövid idő alatt sokféle munkát igényel, amelyeket egyszerre, vagy egymással kapcsolatban kell elvégezni. Ezért a növénytermesztés munkáit nem lehet csupán az évi termelési terv szerint irányítani. Év folyamán a termelésre sokféle tényező hat, ami szükségessé teszi, hogy az évi termelési terv feladatait pontosabbá tegyük és a konkrét feltételeknek megfelelően úgy módosítsuk, hogy az egyes munkákat idejében és az előírt minőségben végezhessük el. A növénytermesztésben a terv pontosabbá tétele az idénytervek segítségével történik. Az idénytervek kidolgozása leggyakrabban a három fő időszakra történik: • 1. a tavaszi munkák, • 2. az aratási munkák és • 3. az őszi munkák időszakára. Ajánlatos és célszerűbb azonban az idényterveket öt időszakra kidolgozni. Ezek a következők: • 1. tavaszi munkák (ide számítjuk a vetés és ültetés előtti előkészítő munkákat, valamint az őszi vetés meg az évelő növények gondozását), • 2. a kapásnövények és a gabonafélék ápolása a tenyészidőben, valamint a szénakaszálás, • 3. aratási munkák (a gabonafélék, az olajnövények, a hüvelyesek betakarítása és cséplése, tarlóhántás, repce, valamint tarlókeverékek vetése), • 4. őszi munkák (a kapásnövények betakarítása, az ősziek vetése, az őszi mélyszántás), • 5. téli munkák (gépek és felszerelések javítása, a vetőmag tisztítása, valamint csávázása stb.). Mivel az aratási munkák megkezdése küszöbön áll, ezért most főleg a gabonafélék aratási tervének kidolgozásával foglalkozunk. (Befejezés a 101. oldalról) kombájnra szerelhető vezetőfülkével, ami az SK—4-es kombájn tökéletes szerkezeti felépítése következtében már meg is valósítható. A vezető fülke a külső levegőtől hermetikusan zárul és ventillátor segítségével légtisztítőn keresztül szellőzik. A kombájnos tehát; állandóan tiszta, pormentes, egészséges környezeti viszonyok között dolgozhat, és a fülkéből a kombájn működését tökéletesen szemmel tarthatja. E vezetőfülkék felszerelésére valószínűleg már az idén sor kerül. Az SK—4-es kombájn jelentőségét mezőgazdasági termelésünk számára az a körülmény is növeli, hogy nagyon jól bevált más termények, például a kukorica, a napraforgó, a lóbab stb. betakarítására is. Elmondhatjuk tehát, hogy az SK—4-es kombájnok behozatala nagy nyereséget jelent hazai mezőgazdasági gépparkunk számára. MAKRAI MIKLÓS mérnök, az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatója Ismerjük meg az SK-4-es gabonakombájnt 102 e 1963. július 3. Az új kétlemezes tengelykapcsoló keresztmetszete Tudjuk, hogy a betakarítási munkák képezik valamennyi mezőgazdasági termelési folyamat zárószakaszát. A gabonafélék betakarítását idejében, veszteség nélkül kell elvégezni. Az évi termelési terv feladatai teljesítésének elemzésekor gyakran halljuk EFSZ-eink vezető dolgozóitól azt a kijelentést, hogy a termesztési munkákat minden termény esetében általában a tervnek megfelelően biztosítani lehet, csak a betakarítással kapcsolatban vannak még némi problémák, mivel aránylag nagy a szemveszteség. Ez ugyan az elmúlt , évben már lényegesen csökkent, amikor az aratási munkák nagy részét kétmenetes kombájnaratással végezték. Hogy az aratást szemveszteség nélkül végezhessük, teljesen zökkenésmentesen, erre előre fel kell készülnünk. Az aratás előkészítésének alapját az egyes munkálatok gondosan kidolgozott terve képezi. Ebben a munkatervben tárgyilagosan részletezni kell az évi termelési terv feladatait, amit nem elegendő elvégezni csupán az egész üzem számára globálisan, hanem azt részletezni kell az egyes munkacsoportok, brigádok, Sőt az egyes dolgozók szerint. Az aratási munkák idénytervének a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a munkák sorrendjét, b) a munkák terjedelmét és a munkahely pontos megjelölését, c) a munkák elvégzésének idejét, d) a munkaerők, fogatok, gépek, vontatott eszközök szükségletét különkülön, minden munka számára, e) a munkák minőségére vonatkozó agrotechnikai követelményeket, f) a munkák elvégzéséért járó jutalom számszerű kifejezését, g) a hajtóanyag- és egyéb anyagszükségletet, ami a tervezett munkák elvégzéséhez szükséges. Hogy az aratási munkák idején ne forduljon elő munkaerőhiány, be kell vonnunk az állattenyésztésben esetleg más termelési ágazatban dolgozó szövetkezeti tagokat is, azonban csak olyan esetben, ha saját termelési ágazatukban a kérdéses időben nélkülözhetők. Ha azt akarjuk, hogy a mezei munkacsoportok felelőssége a nekik kijelölt földeken végzett gabonabetakarításért érintetlen maradjon, akkor a más termelési ágazatok dolgozóit olyan munkára osztjuk be, mint például a szalma elhordása a kombájntól, kazalozás, a gabona tisztítása a szérűn stb. Továbbá nem ajánlatos más termelési ágazatok dolgozóit (főleg az állattenyésztés dolgozóit) a mezei munkacsoport tagjaival együtt egy bizonyos munkafeladat elvégzésével megbízni, mert az állattenyésztési dolgozók csak később kapcsolódhatnak be az aratási munkákba és egyéb beosztásuk 'miatt a kisegítést hamar abba kell hagyniuk. így ez a jelenség zavart idézne elő a munkaszervezésben és bonyolulttá tenné a jutalmazást is. Az aratási időszak munkatervének összeállítása azzal kezdődik, hogy elkészítjük az aratási és a vele összefüggésben álló munkák részletes jegyzékét, megjelöljük minden munka mennyiségét és agrotechnikai, határidejét. Az aratási tervek összeállításával azonban nem fejeződnek be az aratás előkészületei. Az anyagi és technikai eszközök biztosítása során ne feledkezzünk meg elegendő apró szerszám beszerzéséről sem. A csépléshez elegendő zsákot kell biztosítani, ki kell javítani a mérlegeket, előkészíteni a szérűt és tárolóhelyiségeket, továbbá meg kell tenni a szükséges tűzbiztonsági óvintézkedéseket is. A táblázatszerűén feltüntetett idényterv (1. sz. táblázat) az aratás egész időszakára vonatkozik. Ezen kívül azonban a szövetkezetnek igen jelentős segítséget nyújthat munkaszervezésben a napi munkaterv. A napi munkaterv összeállításának módját ugyancsak táblázatba tömörítettük (2. sz. táblázat). AZ EFSZ NAPI MUNKATERVE AZ ARATÁSI IDŐSZAKBAN (2. sz. táblázat) A munka Munkanapok az aratás A munká Mérték- egész Napi megkezdése óta Sorszám megnevezése egység terje- feladat-----------------------------------------delme 1. 2. 3. 4. stb 1. Az árpa ha 84 21 21 21 21 21 kétmenetes kombájn__________aratása________________________________________________________________ A napi munkatervben csak a főbb feladatokat tüntetjük fel. A terv így áttekinthető képet nyújt a legfőbb feladatokról az aratási időszakban, valamint azok teljesítéséről az egyes munkanapokon. Az egyes munkacsoportok számára hasonló táblázatot dolgozunk ki. Az egyes munkák munkacsoporton belüli jó elvégzése érdekében szükséges minden dolgozónak előre kijelölni munkaszakaszát, amelyen aratás idején dolgozni fog. A munkacsoport vezetője számára így lényegeseh könnyebbé válik a munkaszervezés. Ezért kell a munkacsoport részére aratás előtt összeállítani a dolgozók elosztását az egész időszakra. (3. sz. táblázat.) (3. sz. táblázat) A II. SZÁMÚ MUNKACSOPORT EGYES DOLGOZÓINAK ARATÁSI FELADATAI A munka megnevezése és a munkanapok száma « A dol9°zó 1 -3 ! I« ál Ä n6Ve $ fi i? o o S ra 5 'S SS «« SS a E §§ |S §E -g a «>_ £3 1« a s |ts ■§■* |s L' O I- » « « o O iS « M >2 O N JS .2 N U) ,2 ü ü m í S K— üo t«<u tnxu O IC O « 1. Nagy Kálmán 3 — — — — 6 — — 2 — 2. Nagy Kálmánná —_____4 —____5 — —______3 —_____— — A táblázatban egymás alatt név szerint feltüntetjük a csoport valamennyi dolgozóját. Az egyes oszlopokban, amelyekben az aratási munkák részletesen szerepelnek, minden szövetkezeti tag nevéhez beírjuk, hogy melyik munkát hány napig végzi majd az aratás ideje alatt. Reméljük, hogy szövetkezeteink vezetőinek ezen tervek kidolgozása következtében könnyebb dolguk lesz a munka folyamatosságának biztosításával kapcsolatban. Takács Lajos, a Safárikovói Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára (1. sz. táblázat)' AZ ARATÁSI MUNKÁK IDÉNYTERVE 1963 ......................-tói 1963 ..................-ig Terjedelem Ebből műnk: A munkák § A napi feladat hektárban “ST h.UndeJe | ——— -------------— ———— <<D * 5 +-> I SZ II <57 3 CO Ebből *:“• u-„ • Naptár £ -a Gépek csop. csop. r 12 A munka '------------------- —— ■ o> TM és a betaka- o> « "8 rításra kerülő '% gra termény >, a ® K o>c | megnevezése o> _ _ -c « « « S ® « £ o'-,«®. ,ca>.ca> « í § o s I S N -‘-■ujgSc’Sc-a'gS « ® ® 'S, « u « S £ ‘>7 S '17 n £ £ q, c £ o> c > £ SoáocHcSSSszxSissaS 7 1 I
