Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-13 / 82. szám
Növendékállataink egészséges átteleltetése Háziállataink, amelyek céltudatos tenyészkiválasztás következtében nagy termelőképességgel jönnek a világra, tokozott igényeket támasztanak környezetük iránt. Igaz, hogy a doznesztikáció, vagyis háziasítás folytán sokat veszítettek eredeti védekező reflexeikből és alkalmazkodóképességeikből, a tapasztalt állattenyésztő mégis kialakíthatja a kívánt állattípust, ha megteremti számukra a szükséges környezeti feltételeket. Ezek a környezeti tényezők döntő befolyást gyakorolnak az állatok szervezetére. Elsősorban az istállőhigiéniát kell szem előtt tartanunk és kedvező életfeltételekről (kifogástalan elhelyezésről, tisztaságról, megfelelő takarmányozásról és az istálló mikroklímájának fizikai összetételéről) gondoskodnunk. Az előző években nagyüzemi termelésünk kénytelen volt megelégedni olyan istállótípusokkal, amelyekről semmiféle gyakorlati tapasztalatok nem álltak rendelkezésre. Sok helyen nem is firtatták az istállók levegőjének hőmérsékletét, páratartalmát és világítását. Annál többet vitatkoztak az állatok elhullásának és fejlődésük visszamaradásának kérdésével, hogyan is lehetne csökkenteni az úgynevezett csökött állatokhál gyakran előforduló járványszerü felnevelés! betegségét? válasz: Több gondot kell fordítanunk a fiatal állatok életviszonyainak helyes szabályozására. Fontos szerepet játszik az istállók klimatizálása és a mesterséges szellőztetés, amellyel az istálló belső hőmérsékletét, viszonylagos páratartalmát, a levegő áramlását és vegyi öszszetételét szabályozhatjuk. A gyakorlatban azonban többnyire pang a szellőztetés, még a szellőzőberendezéseket is eltömik, nevezetesen a téli hónapokban, hogy ne csökkenjen a belső hőmérséklet. Kétségtelen, hogy ezt a célt rövid időre el is érik, egyúttal azonban emelkedik az istálló levegőjének páratartalma. Ettől átnedvesednek a falak, romlik hőszigetelő képességük és a belső hőmérséklet jónéhány fokkal süllyed. Hosszul záródó ajtók vagy ablakok hozzájárulhatnak továbbá a légáramlás gyorsulásához, mire az állat — összes védekező reflexeinek igénybevétele ellenére is — több hőt veszít, mint amennyit termelni képes. Testmelege a rendes hőmérséklet alá süllyed, ami megfázást eredményez. Ha maga a megfázás nem is tekinthető súlyos megbetegedésnek, mint hajlamosító tényező mégis elősegíti a hurutos tüdőgyulladás, a reumás vagy egyéb betegségek kialakulását. Mindebből nyilvánvaló, hogy a higiénia követelményeinek elhanyagolása különböző megbetegedések kútforrása, amelyek az egész ‘ tenyészet romlását idézhetik elő. Szövetkezeteink állattenyésztésében a téli időben gyakori a növendékállatok hurutos tüdőgyulladása. Ennek megelőzése érdekében: 1. gondoskodnunk kell száraz, szellős és világos istállóról, 2. csatornázással és rendszeres trégyakihordással korlátoznunk kell a szerves anyagok (bélsár, vizelet) bomlási termékeinek felgyülemlését a levegőben, 3. ügyeljünk arra, hogy elegendő és száraz alomszalma jusson az állatoknak. 4. télvlz idején is tegyük lehetővé a növendékállatok mozgását. Az istállók, ólak vagy kutricák oldalán létesítsünk kibúvónyllésokat, amelyeken át tetszés szerint kimehetnek a szabad levegőre, 5. kifogástalan, jó minőségű és teljes értékű takarmányt kell biztosítanunk mind a fiatal, mind az anyaállatok számára. Az istálló tökéletes higiéniájához tartozik a fertőtlenítés, amelyet járvány-vagy vészmentes időben évente kétszer, tavasszal és ősszel végzünk. Ha fertőző betegség veszélye forog fenn, annak egész tartama alatt az állatorvosi szolgálat rendelkezéseihez kell alkalmazkodnunk. Vészmentes időben védő- vagy megelőző fertőtlenítést végzünk a fertőző állatbetegségek kitörésének és terjedésének megakadályozására. Miután az istállót és annak berendezését mechanikus tisztításnak vetettük alá. frissen oltott másznék 5—10 százalékos oldatával fertőtlenítünk. Az oldat hatékonyságát növelhetjük, ha 10 : 1 arányban 1—3 százalékos klórmészoldatot vagy 1—2 százalékos chloramint adagolunk hozzá. Az istállóajtók előtti fertőtlenítő ládákba vagy merülő rostokba öntsünk 5—10 százalékos oltott mészoldatot. Fertőző betegségek tartama alatt azonban 2 százalékos nátrium hidroxid, kálium hidroxid vagy 3 százalékos chloramin oldatával kell 1 :2 arányban fokoznunk a szer hatékonyságát. Az oldatok esetleges befagyását konyhasó hozzáadásával akadályozzuk meg. Gümőkór, fertőző elvetélés, fertőző sertésbénulás vagy egyéb fertőző betegség veszélyének fennforgása esetén állandó fertőtlenítés) kötelezettség alá esnek: az istállók, a bennük lévő tárgyak, az istállók környéke és az istállótrágya a fertőző betegség egész tartamára, sőt az annak megszűnését követő 3—4 hétre. A fertőtlenítéssel egyidejűleg patkányirtást kell végezni, mert a patkányok a legveszélyesebb járványterjesztők. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a fertőtlenítés és kellő higiénia egyetlen biztosítéka állatállományunk sikeres, egészséges áttelelésének. Dr, Berényi Tibor, körállatorvos (Zselíz) Megnyílt az első burgonya-kabinet Vefká Lomnicán szeptember 19-én megnyílt az első burgonyakabinet Szlovákiában. Célja ennek a felette fontos termény termesztésének propagálása, egyúttal pedig szemléletes iskolája hesz a burgonyatermesztés helyes agrotechnikájának mezőgazdák számára. A kabinetben állandó burgonyatermesztési kiállítást rendeztek be, amely felöleli a Tátra aljai körzet burgonyatermesztőinek tapasztalatait és a magasabb hektárhozamokért elindított, híres poprádi mozgalomban szerzett ismereteit. A kabinetet fokozatosan felszerelik könyvtárral, bélés külföldi szakirodalommal és a burgonyatermesztéshez szükséges legújabb gépekről szóló ismertetésekkel. Októberi teendők és a gyümölcsösben A síksági és a homoki szőlőkben egyaránt beköszöntött a szüret. Fontos, hogy a kiadós esőzések után a kevésbé érett szőlők szüretelését ne hamarkodjuk el, várjuk meg a teljes érést, főleg a minőségi szőlőkörzetekben. A szüretelést lehetőleg száraz, napos időben végezzük, a harmat felszáradása után. A betegségekkel meglepett fürtöket külön edényekbe szed-A zoboraljai kiállításról Nyitrán mér befejeződött az állat- Jól kiválasztotta a rendezőség az eltenyésztés gépesítési eszközeinek ki- helyezést, mert ide még a nagyforgalállítása, mely a vén Zobor és a modern mú országútrő! és a sárga-zöld zász- Hídelöváros közti réten kapott helyet, lótenger, mely az állami és vörös zász-Képünkön a köröskényi vízmelegítő berendezés látható. (Foto: Molnár.) ló mellett jelezte a kiállítás bejáratát, azonnal felhívta a járókelők figyelmét. A kiállítás rendezősége külön dicséretet érdemel. Nemcsak azért, mert a gépeket úgy helyezték el, hogy a néző közvetlenül közelükbe férkőzhessen, hanem azért is, mert a kiállítás szakemberei a gépekhez azonnal szakszerű magyarázatokat fűztek. Sőt minden sátorpavilon végén külön tanácsadó helység állt az érdeklődők rendelkezésére, ahol megvitathatták megfigyeléseiket. A Gellei GTÁ csallóközcsütörtöki részlege külön nyomtatott lapokon fejtette ki, hogy mi a klimatizációs és meleglevegös berendezés lényege, valamint ökonómiai jelentősége. Érdeklődésre tartott számot a köröskényi GTÁ vízmelegítő berendezése is, amely 2,5 óra alatt 1000 — 1200 liter vizet melegít fel 60 — 80 C fokra. A kiállítás mezőgazdasági jelentősége nagy volt, mert hiszen állattenyésztésünk általában igen kevéssé gépesített és ez a kiállítás éppen az utat és eszközöket mutatta be, melyek a gépesítéshez vezetnek. Helyes lenne hasonló kiállításokat minél többször megrendezni. Mártonvölgyi László (Nyitra) Az egész Balti tengerparton zuhog az eső. Esténként felcsillannak a tíntaszínü égen a csillagok, de virradatkor megint csak zuhog a házak ereszein a víz. Grosslüsevitz kb. 20 kilométerre fekszik Rostock sajátságosán szép kikötővárosától. A személyvonat röpke fél óra alatt szállítja oda a didergő utast. Ez, ha nem idevalósi, akkor a Német Tudományos Akadémia Növénynemesítő Intézete felé irányítja lépteit. Tulajdonképpen máshová nem is mehet. Az egész 800 lakost számláló település szorosan az intézettel van egybefüzve. Kertes családi vagy modern emeletes házakban laknak itt az emberek. Az épületközöket virágágyakkal ékesítették, s mindenütt susognak az üdezöld fák lombjai. Sok szépet láthat itt az ember. Hipermodern fényűző mozi- és előadóterem, olyan ebédlő, amelyet nagyvárosok is megirigyelhetnének. Áruház, üzemi kórház, napközi otthon, fedett sportpálya, internátus a fiatalok részére — ez mind az itteni dolgozókat szolgálja. Az intézet 1949-ben indult el útjára 900 hektárral, igazgatója, a híres dr. Schick professzor, világszerte elismert szakember. A felszabadulás előtt Grosslüsevitz junkeri nagybirtok volt. Ebből az időből maradt hátra a gögös kastély, ahol most a tudományos könyvtár és az igazgatóság dolgozói nyertek elhelyezést. A többi épület mind új, az utolsó években épült. Főfeladatán — burgonyanemesítésen — kívül, olajnövények és az északi éghajlati viszonyokhoz alkalmas takarmánynövények, herefélék, takarmánykáposzta, silórozs, őszi bükköny és vörös csenkesz nemesítésével foglalkozik az állomás. Az olajnövények közül például a mustár-újnemesítésük 15 %-kal magasabb maghozamot ér el, mint az eddigi átlag. Sikerült emelniük a hüvelyekben beérő magok számát a régebbi fajták kétszeresére. A burgonyanemesítésben az időszerű mezőgazdaság komplex követelményeit veszik figyelembe. Az új fajtáknak nemcsak az agrotechnikáját dol-Négy hét a Német Demokratikus Köztársaságban Munkafegyelem, leleményesség, felelősség gozzák ki, de a növényvédelmi (íytopatológiai), ipari, technológiai, gazdaságtan! és gépesítési igényeit is külön-külön vizsgálat alá vetik. Például a gépesítés szempontjából fontos, hogy a gumók egyenletes nagyságúak, gömbölyűek legyenek, és ne sérüljenek könnyen. Ezért a kiválasztás ezen tulajdonságra is irányul. A nemesítésben a délamerikai primitív fajtákból és a több mint ezer fajtát tartalmazó világszortimentjükből indulnak ki. A nemesítésl séma megfelel az általános máshol is bevált menetnek. Az intézet irányító szerepet tölt be a német burgonyanemesítésben. Még öt állomás dolgozik részletkérdéseken vagy önálló feladatokon irányítása alatt. A vírusbetegségek elleni harcban a fajtarezisztencia elérése a céljuk. A különböző kísérleteket jól felszerelt fytopatológiai laboratóriumokban végzik, amelyekben a legértékesebb és leghatásosabb harci eszközük az elektromikroszkóp segítségével már nem egy szép eredményt értek el. Az említett laboratóriumon kívül még a vegyi, a meteorológiai és a citológiai laboratórium szolgáltatja a szükséges adatokat a kutatóknak. A termelésszakosítás valóra váltásán itt is teljes gőzzel dolgoznak. Az intézet által kidolgozott szakosítási programot Mecklenburg (NDK északi része) részére eredményesen alkalmazza a saját gazdaságában. A burgonyatermesztést a tejtermeléssel köti egybe. Ez egy intenzív termény párosítása extenzíven termelhető takarmányokkal. A takarmánytermesztés legegyszerűbb és legolcsóbb módja a zöldsávval kiegészített legelőgazdálkodás, amely felszabadítja az intenzív burgonyatermesztés számára a szükséges munkaerőket. A szakosítás további fokán — az üzemen belüli szakosításban — is kísérletek folynak. Ezt specializált brigádok útján szándékoznak megoldani. jük, s tartsuk be az egyes szőlőfajták külön szüretelését is. Ez egyrészt a jobb minőségű bor készítésének előfeltétele, másrészt a fajtiszta szőlő eladási ára jóval magasabb a vegyesnél. A szőlő szüretelését úgy szervezzük, hogy csak annyi szőlőt szedjünk le, amennyit még aznap fel is tudunk dolgozni. A hónap végefelé elkezdhetjük a talaj trágyázását és forgatását az új telepítés alá. A saját gyökerű európai szőlőfajták talajának szénkénegezésére már itt az idő. Egy négyzetméterre 24—30 gramm szénkéneg szükséges. A gyümölcstároló edényeket és helyiségeket fertőtlenítjük, szellőztetjük. A korábban elraktározott gyümölcsöket átvizsgáljuk, a romlókat eltávolítjuk. A lehullott leveleket öszszegyüjtjük. Megkezdhetjük a gyümölcsösben a zöldtrágyák leszántását, illetve a mélyszántást szerves- és szervetlen trágyázással egybekötve. Folytatjuk az őszi faültetésekhez az előkészületi munkálatokat. A hónap végén megkezdhetjük a gyümölcsfák téli tisztogatását is. A téli araszoló hernyók ellen a fák törzsére ragaszszűk fel a hernyófogó papírgyűrúket, és kössünk szalmakötegeket a fák törzsére, a bábozódó hernyók összefogására. Távolítsuk el a kiszáradt fákat, javítsuk ki a megrongált kerítéseket, kerítetlen gyümölcsösben pedig kötözzük be a fák törzseit a rágcsálók ellen. A borpincékben figyeljük az erjedés helyes lefolyását, szellőztetéssel vagy ventillátorok segítségével távolítsuk el az erős gázokat, a nagyobb kiterjedési erjesztőkben lehetőleg ketten vagy többen dolgozzunk és mindig égő gyertyával kezünkben közlekedjünk. Ha a gyertya elalszik, azonnal hagyjuk el a helyiséget. Ne töltsük színig a hordókat musttal, hanem csak négyötöd részükig, tehát egy hektoliteres hordóba 80 litert öntsünk. Így biztosíthatjuk a must számára a forrásl űrt. A sajtolás után gondosan mossuk el a kellékeket, s raktározzuk el jövőre. A zajos erjedés után fokozatosan töltögessük fel az újbort, de közben számítsunk az utóerjedésre is. Kása Mihály (Nemesócsa) Eddig még nyitott a kérdés, mennyi a kedvező vetésterület egy brigád számára, ami közvetve a brigád nagyságát és ellátottságát is meghatározza. A tapasztalatok kb. 100 hektár terület mellett döntenek. Az állattenyésztés számára ez a szakosítási irány a sertéshizlalás és a baromfitenyésztés megszüntetését jelenti, A szarvasmarhában is csak egyetlen, kategória — a fejőstehenek — maradnak meg. Ezeket egy 500 darabot számláló csordába összpontosítják és egyetlen istállóba helyezik el. Az utóbbi most épül és a szabad és kötött istálló kombinációját képezi. A trágyaeltávolítás és fejés ökonőmikus és elmés technikai megoldása igen magas munkatermelékenységet eredményez, ötszáz tehén ápolása csak tíz embert igényel, tehát egy ápolóra 50 tehén jut. Napi háromszoros fejés szabály. Reggel és este bent a halszálkás fejőállásban, délben pedig kint a legelőn felállított nyári mozgó fejőkombájnnal fejnek. Az intézet évről évre több feladat megoldásán dolgozik, ami természetesen mindig több és több szakembert kíván. Jelenleg 30 tudományos munkatárs, 60 technikus és 450 munkás dolgozik az intézetben. Tanulságos megfigyelni az intézet munkájának társadalmi elismerését, ami a jutalmazásban is kifejezést nyer. Kezdő asszisztensek fizetése 650 márka! Nagy tapasztalatú Idősebb tudósoké 900—1400 márka. (Az átszámítási kulcs 1:3.) összefoglalóul: Az NDK-ban a gazdasági élet átmeneti nehézségei ellenére a mezőgazdasági munkában sok a leleményesség, munkafegyelem, felelősség és célszerűség. Blaas Géza ■ár Hasznos segítség. Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola elsőosztályos tanulói 16 mázsa paradicsomot szüreteltek. Ezzel nagy segítséget nyújtottak a pereszlényi szövetkezetnek, mert a paradicsom idejében a konzervgyárba került. (Rafael János, Ipolyság) "jif Zoboraljai válasz. A Központi Szakszervezeti Tanács felhívása a nyitrai járás fiataljai közt is nagy visszhangra talált. A felhívásra határozott, konkrét választ adtak. Az őszi mezőgazdasági munkák során 16 848 órát dolgoztak le, s tovább folytatják a munkát. (Takác M„ Nyitra) •fa Megérte a fáradságot. A Pusztafalusi Állami Gazdaságban az idén felújították a szőlő termesztését. Most 45—50 mázsás hektárhozamra számítanak. Különösen az Oportö, Rizling és a Saszla nemesített szőlőfajták váltak jól be. (bjny) tV Versenyben. A szelőcei szövetkezetesek valamennyi kukoricájukat hat kukoricakombájnnal takarítják be. Nagy Ferenc és Mitlik Vince komplex brigádja versenyez a termés mihamarabbi betakarításában. A három legjobb kombájnos 600, 500, illetve 400 korona jutalomban részesül. A hatszáz hektárnyi kukorica átlag 70 mázsás csőtermést ígér hektáronként. A kukoricaszárat azonnal répafejjel silózzák, s a földet nyomban szántják. (Wg) Az intézet fóepuiete
