Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-09 / 81. szám

feladatunkat a talaj termékennyé tétele terén is! A CSKP KB és a kormány ^mellett ki­alakított mezőgazdasági termelést irá­nyító bizottság akciós tervét, amely sze­rint az ez évre előirányzott meliorációs munkák 60—70 %-át az aratási munká­latok megkezdéséig kellett volna meg­valósítanunk. teljes mértékben nem tel­jesítettük. Számos egyéb akadályokon kívül lemaradásunkhoz a hosszan tartó tél következében beállott kedvezőtlen feltételek, valamint az igen kedvezőtlen tavaszi időszak is hozzájárult. Felada­tunkat főleg a beruházási meliorációs építkezések és a komposztálás terén nem teljesítettük. Az objektív akadályokon kívül több hiányosságra is rájöttünk. Nem használtuk ki például teljes mér­tékben a gépesítési eszközöket, nem állt elegendő szakképzett dolgozó a ren­delkezésünkre stb. Hogyan teljesítjük az egyes meliorációs agrotechnikai intézkedéseket a mezőgaz­dasági talaj termékennyé tételéért indí­tott mozgalom keretében? A RÉTEK ÉS LEGELŐK TERMÉKENNYÉ TÉTELE Országos feladatunk 600 000 ha rét és legelő felszíni ápolását és trágyázását, valamint 20 000 ha kevéssé termékeny rét és legelő felszántását irányozta elő. Feladatunk az volt, hogy a rét- és legelő­ápolást 75 %-ban tavasszal végezzük el, s az alapvető felszíni talajrendezést no­vember 15-ig fejezzük be. A rétek fel­szántását 60 %-ban szénakaszálás után kellett volna megvalósítanunk, 40 %-ban pedig ősszel. A rétek és legelők ápolási tervét ta­vasszal 94%-ra, vagyis összesen 562 056 ha-on teljesítettük, ami 50 000 ha-ral múlja felül az elmúlt évi teljesítésünket. Hibát azonban ott követtünk el, hogy sok esetben csak boronáltunk, s nem trágyáztuk meg jól a talajt műtrágyák­kal és gazdasági trágyákkal. Szükséges tehát, hogy főleg a Kelet-Szlovákiai ke­rületben, amelyben a tervet nem telje­sítették, most ősszel az illetékesek min­den figyelmüket feladatuk teljesítésére összpontosítsák, mégpedig elsősorban azokra a növényzetekre, amelyek eseté­ben megvan az előfeltétel, hogy a lehető legnagyobb terméshozamot adják. A kevéssé termékeny rétek és legelők felszántása terén feladatunkat 1963. szeptember 28-ig 57 %-ra teljesítettük. KOMPOSZTTERMELÉS A komposzttermelés évi tervének tel­jesítése 1963. augusztus 10-én a követ­kezőképpen mutatható ki (m3-ben): Kerület Teljesítés % Nyugat-Szlovákiai 1283120 53 Közép-Szlovákiai 670 856 64 Kelet-Szlovákiai 824 969 58,5 A komposztlerakás és -ápolás tervének teljesítéséhez ez évben a meliorációs szövetkezetek csak igen kis mértékben járultak hozzá, pedig ezeknek a szövet­kezeteknek a feladata a komposztálásra legmegfelelőbb nyersanyagok kihaszná­lásának, kitermelésének és feldolgozásá­nak megszervezése. Csak igen kevés, pl. a Dunaszerdahelyi és a Malackay-i Ta­lajjavítási Társulás szervezte meg na­gyobb mértékben a helyi forrásokból eredő nyersanyagok, mint pl a tőzeg és a mész kitermelését és felhasználását. A komposzt lerakására istállótrágyát is használtak, s így alapvetően javították a komposzt minőségét. Sajnos, azonban a legtöbb esetben nem így van, és a lera­kott komposzt igen silány minőségű. A komposzttelepek ápolása terén fel­adatunkat idén nem teljesítettük. Terv szerint ugyanis minden lerakott kom­­posztot most ősszel a kapások trágyázá­sára kellene felhasználnunk. A gépesítés javult ugyan valamivel, de az első fél­évben csak 60 %-ban végeztük el a kom­­posztforgatást. 1962-ben 3694 komposzt­­forgató jutott ki a gyárakból, de ezekből ez év elején több mint 1000 darab, vagyis kb. 28 % kihasználatlanul hevert a GTÁ-kban. Ezekkel a komposztforga­­tókkal napi 250 m3 teljesítmény esetén egy idény alatt 267 000 m3 komposztot forgathattunk volna meg. Ennek a nagy hiányosságnak a kiküszöböléséhez csak az szükséges, hogy az élenjáró mezőgaz­dasági üzemek a Palárikovói Állami Gaz­daság példája nyomán jobban szervezzék meg a komposztforgatók kihasználását. E célból a GTÁ-k a mezőgazdasági üze­mek gépesítői számára oktatásokat ren­deznek. A nagyobb teljesítményű gépesítési eszközök felhasználásával csökkentjük a komposzt termelési költségeit, s ezzel természetesen egészben véve növeljük a komposztálás hatékonyságát és rentabi­litását. így pl. az Uncovicei EFSZ-ben a silókukorica táblájának komposztozásával a komposzt 1 mázsájára számítva 3,40 Kcs-val nagyobb tiszta bevételt értek el, s a Brezíi EFSZ-ben (Ostí-i járás) már a burgonyatáblák komposztozása utáni első évben hektáronként 1715 koronát tett ki a tiszta bevételük. ZÖLDTRÁGYÁZÁS Terv szerint 1963-ban 270 000 ha szán­tóföldön kell alkalmaznunk zöldtrágyá­zást, ebből 16 000 ha homokos talajt kell termékennyé tennünk. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok diszpécseri je­lentései szerint Szlovákia egyes kerületei 1963. szeptember 1-ig ezt a feladatot a következő százalékokban teljesítették: Bevetett Kerület terület ha % Nyugat-Szlovákiai 7367 23 Közép-Szlovákiai 4777 32 Kelet-Szlovákiai 5782 39 Bár megállapítást nyert, hogy a disz­pécseri jelentések némely járásokra vo­natkozólag, mint pl a Martinira, Preso­­vira stb. nem feleltek meg a valóság­nak, s hogy nem minden területet vettek fel a kimutatásba, a fenti táblázat sze­rint valamennyi kerületben, nevezetesen azonban a Kelet-Szlovákiaiban teljesen hiányosnak mutatkozik a zöldtrágya­­növények alávetéses termesztése. A feladatok nemteljesítésének fő oka megint csak a vetőmaghiány volt. Ezért egy újabb rendelet jóváhagyására került sor, mely szerint a jövő évtől kezdve a szükséges vetőmagot a mezőgazdasági üzemeknek fokozatosan a magtermesztő parcellákon kell megtermelniük; a mag­termesztő parcellák kiterjedését évente a minisztérium szabja meg. Ezenkívül a múlt évi rossz tapasztala­tok némi kétségeket is keltettek a me­zőgazdasági üzemek dolgozóiban. Tavaly ugyajiis a nagy szárazságok következté­ben-sokhelyütt igen alacsony volt a zöld­­tömeg-hozam, bár — s erről a dolgozók bizonyára megfeledkeztek — sok eset­ben nem tartották be a helyes agrotech­nikát és nem alkalmaztak megfelelő faj­tájú vetőmagot. Megtörtént számos olyan eset is, hogy takarmányhiány következ­tében a zöldtrágya-növényt egyszerűen feletették. Ezen a'rossz helyzeten az sem segített, hogy zöldtrágya-növénynek tarlókeveré­keket vetettek. Szükséges lesz tehát, hogy a járásban levő mezőgazdasági üze­mek a Mezőgazdasági Termelési Igazga­tósággal együttműködésben már most lépéseket tegyenek a következő évi ve­tőmag-szükséglet biztosítására. MÉSZTARTALMÚ ANYAGOK BESZERZÉSE A HELYI FORRÁSOKBÓL Ez évben a helyi forrásokból trágyá­­zási célokra összesen 260 000 tonna mésztartalmú anyagot kell beszereznünk (CaO-ra történő átszámításban). Szlovákia területén elsősorban a köny­­nyen hozzáférhető dolomit mészkő jön számításba. Továbbá ez eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kihasználni a mészben gazdag ipari hulladékanyagokat, főleg a cukorgyári mésziszapot, a papír­gyárak mésztartalmú hulladékát, a fenol­­meszet stb. Az egyes kerületek jelentései szerint ez év július 30-ig -ezt a feladatot a kö­vetkezőképpen teljesítették: Teljesítés Kerület tonnákban (CaO) % Nyugat-Szlovákiai 47 290 135 Közép-Szovákiai 7 926 19 Kelet-Szlovákiai 9 647 24 Amint látjuk, a dolomithomok kihasz­nálása terén komoly hiányosságok mu­tatkoznak a Közép- és Kelet-Szlovákiai kerületben. Hogy tehát e téren évi feladatunkat teljesithessük, a Zilinai és Kosicei járás példáját követően nagyobb mértékben kell igénybe vennünk a talajjavítási tár­sulások és GTÁ-k segítségét, mégpedig főleg ott, ahol a mésztartalmú anyagok további feldolgozást már nem igényelnek. A talaj termékennyé tételére művelés, vagyis altalajlazítás és mélyítés útján eddig igen kis figyelmet fordítottunk, annak ellenére, hogy valóban csekély befektetést igénylő, de annál hathatósabb beavatkozást jelentenek. Ennek okát ab­ban kell látnunk, hogy nincs elegendő megfelelő altalajlazítónk; az eddigi típu­sok legtöbbje ugyanis nem vált be. Hogy az altalajlazítás és mélyítés ez évi tervét teljesítsük, 45 000 ha talajt kell megművelnünk, miközben szervezet­ten kell felhasználnunk a rendelkezé­sünkre álló altalajlazítókat. A jövő év­ben e szempontból már nehézségeink nem lesznek, mert elegendő 3 PZKZ— 35M jelű altalajlazítót biztosítunk mező­­gazdasági üzemeink számára. A mező­­gazdasági üzemek és a Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság feladata lesz a járásban, hogy valóban különös gondot fordítsanak e fontos munkálatok elvég­zésére. A beruházási építkezések, főleg az öntöző berendezések ez évi tervének teljesítéséről sem nyilatkozhatunk ked­vezően. Számos mezőgazdasági üzem el­hanyagolta az öntöző berendezések kar-* 1963. október 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom