Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-09 / 81. szám

Haszonállományból tenyészállomány ^'éltudatos tenyészmunkával a juh­­^ tenyésztésben valóban figyelem­reméltó eredményeket értek el a Nyit­­ra—Csermány-i Állami Gazdaságban a sztavropoli merinóval (Sládeckovce) és a szlovák merinóval (Lukov Dvor) 1962-ben például a sládeckovcei gaz­daságban anyajuhonként 7,20 kg-os át­lagos évi gyapjúhozamot értek el. Or­szágos viszonylatban ez igazán kiváló eredmény. A Soluk 10/6—420 vérvonalú törzskos rekordhozamot — 17,70 kg gyapjút —adott. Az anyajuhok átlagos élősúlya 54,30 kg, termékenysége 115,6 % volt. 1962-ben az állami gazdaság felvá­sárlásra 1653,40 kg első osztályú A—AB gyapjút adott. Ennek a gyapjúnak a tisztasági százaléka 46 % volt, ezért az I. A osztályba sorolták. Értéke összesen 143 399,— koronát tett ki, átlagos ára kilónként tehát 86,70 korona volt. Ez a gazdaság évente kiváló minőségű te­­nyészanyagot állít elő. 1962-ben 24 te­nyészkosa volt 72101 korona értékben (á kb. 3004 korona). A tenyészállat-ki­állításon Prerovban a gazdaság a Nyu­gat-Szlovákiai kerületet képviselte te­­nyészállományával. Hat tenyészkosból négy darabot az ER, kettőt az EA osz­tályba soroltak. Ezek a szép eredmények elsősorban Krivosík Antal juhászmester és fiának, Istvánnak, valamint Chudy János osz­tályvezetőnek köszönhetők. Hasonlóképpen kiváló eredményeket értek el a Lukov Dvor-i részleg Kynek farmján, ötéves tenyészmunkával anya­juhonként átlag 6,30 kg-os gyapjúhoza­mot értek el; a gyapjú tisztasági száza­léka 49 %, az anyajuhok átlagos élősú­lya 50,60 kg és termékenysége 121,8 % volt. Az 1237,50 kg felvásárolt gyapjúért a gazdaság 118 458 koronát, vagyis ki­lónként átlag 95,72 koronát kapott. A gazdaság 75178 korona értékben 28 te­nyészkost tenyésztett ki (á kb. 2685,-i korona). Hangsúlyt érdemel az, hogy milyen nagy sikerrel alkalmazzák ebben a gazdaságban az egyszeri vérvonalte­­nyésztést (sztavropoli merinó). E szép eredményekért elismerés jár Pally Tibor juhászmesternek, Moravcík elvtárs farm­vezetőnek, valamint a Nyitra—Cser* mány-i Állami Gazdaság vezetőségének! különösen Sterdas elvtársnak. A tenyészmunkában elért ismertetett eredmények arra köteleznek bennünket, hogy főleg az öröklékenység ellenőrzé­sével, a bevált genealógiai vérvonalak felhasználásával és szigorú kiválogatás­sal munkánkat még jobb eredmények el­éréséhez vezessük. A fent ismertetett eredmények gazdasági értékelése bizo­nyítéka annak, hogy az alföldi vidékeken is magasan rentábilis a juhtenyésztés. A juhok a más állatok által nem hasz­nosítható mezőgazdasági terményeket becses állati termékekké alakítják át, amivel nagyban hozzájárulnak államunk jövedelméhez. Ezenkívül értékes trágyát szolgáltatnak, amellyel növelhetjük a terméshozamokat, tehát a juhtenyésztés közvetve a szarvasmarha takarmányalap­jának növeléséhez is hozzájárul. Zubcák Ludovít, Járási Tenyészállatnevelési Igazga­tóság (Nyitra) dolgozója Talajminta-vizsgálat alapján jobb trágyázást-‘•3 A trágyázás eddigi találomra végzett módja már nem felel *"“3 meg a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. A Mezőgaz­dasági Központi Ellenőrző és Vizsgáló Intézet Táborban lévő állomásán, csakúgy mint a többi hasonló intézmény labora­tóriumában megállapítják a mezőgazda-, sági üzem által beküldött talajminta alap-, ján a föld foszforsav- és káliumtartalmát, megtudják mennyi nitrogént, meszet stb. rejt magában. Az így megismert adatok segítségével pontosan meghatározzák a hiányzó tápanyag mennyiségét és nem fordulhat elő pazarlás. -ksz­bantartását és megfelelő kihasználását. Ez évben a talaj termékennyé tételére járási szocialista munkaversenyt indítot­tak a mező-, erdő- és vízgazdasági mi­niszter Vörös zászlajának elnyeréséért, valamint kerületi munkaversenyt a Kor­mány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának Vörös lobogójáért. A Vörös zászlóért folytatott versenyt márciustól augusztusig értékelték ki. A májusi hónap kiértékelésekor a Mi­­chalovcei járás volt a győztes. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium ál­tal legjobbnak kiértékelt járás a Vörös zászlón kívül 5000 korona pénzjutalom­ban és tiszteletbeli elismerésben is ré­szesül. Meg kell jegyeznem, hogy a talaj ter­mékennyé tétele évi tervének ily nem kielégítő teljesítéséért a HNB és KNB mellett kialakított bizottságok is felelő­sek, melyeknek feladata volt, hogy igaz­gassák és támogassák ezt a mozgalmat. Ezért legfőbb ideje, hogy ezek a bizott­ságok a mezőgazdasági üzemekkel és a résztvevő szervezetekkel együttműködve október végéig behozzák mindazt, amit az első félévben elhanyagoltak. Sobotka Oldíich mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója A Szovjetunió legnagyobb nyúltenyésztő üzeme Az üzemet 4000 tenyészállatra tervez­ték, amelyek után évi 240 000 broiler­­nyulat akarnak levágni. Évi hústervük 4100 q. Egy gondozó normája 125 anya és 15 bak, vagy 1500 növendék gondo­zása lesz. A gondozók összlétszámát (gondozók + specialisták, segédszemély­zet) 95 főre tervezik. (Krolikov, Zverov., 1963) A méhszúrás következményei Az SBZ a méhszúrások után kialakuló immunitás kérdésével foglalkozik. Ez nem azonos a baktériumok vagy kígyó­mérgek elleni védettséggel, hanem helyi immunitás alakul ki. A szúrásoknak ki­tett kézen és alkaron a méhészek akár napi 500 szúrást is könnyen elviselnek, de ha védettebb helyen, pl. lapockatájon kapnak szúrást, már súlyos reakció je­lentkezhet. Fontos a fullánk gyors eltá­volítása. A súlyos tüneteket az adrenalin vagy szuprarenin-injekció enyhíti. E sze­rek sokszor életmentők. A méhek szűré­si kedve a fajtától, időjárástól, hordási viszonyoktól is függ. A kéz és arc enyhe bedörzsölése bizonyos szerekkel (Apizin, Apifuge, ecetesvíz stb.) távoltartja a mé­­heket. (Schweiz. Bienen-Ztg., 1963) A burgonyagumók zöldülése és a gyorsérés Ősszel a betakarítás után két hétig sza­badon hagyott és ennek következtében megzöldült vetőgumók vetésével a szár elhalásának bekövetkezésekor 58 q-val több termést kaptak a kontrollal szem­ben. A gumók őszi zöldítése előbbre hoz­za az élést és fokozza a késői fajták terméshozamát. A megzöldült gumók jól tárolhatók, kórokozóknak és kártevők­nek ellenállnak. Tavaszi vetésük teljes mértékben gépesíthető. (Kartofel i ovoscsi, 1963)

Next

/
Oldalképek
Tartalom