Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-09 / 81. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A vetőmagkukorica szárítása és feldolgozása Mivel a hibridkukorica vetőmagra történő előállítása költséges gazdasági folyamat, ezért a termény betakarítása után is szakszerű kezelésben, főleg meleg levegővel végzett műszárításban kell részesíteni. Ezzel biztosítjuk, hogy jó tulajdonságai továbbra is megmaradna. A kukorica nedvességtartalma betakarítás után rendszerint 25—35 %, de kedvezőtlen őszi időjárás esetén elérheti a 40 %-ot is. Ezt a nedvességet legrövidebb időn belül csökkenteni kell, mivel ekkor a levegő páratartalma meghaladja a 75—80 %-ot, de néha 90 %-ot is elér és a bekövetkező hőmérséletcsökkenés (—8 — —9 C fok alá) a kukorica megpenészesedését és a csíraképesség csökkenését vonja maga után. Ennek megakadályozását csakis a meleglevegős szárítással tudjuk elérni. A vetőmagkukoricát bármilyen szárítóban sikerrel előkészíthetjük a tárolásra, amelyben a hőmérséklet szabályozható. Erre a célra nagyon jól megfelel a villanyáram segítségével fűtött dohányszárítő. A vetőmagnak szánt kukoricát mindig csöves állapotban szárítjuk, mert a vízelpárolgás így eredményesebb. A meleg levegő ilyen állapotban ugyanis jobban átjárhatja a kukoricát és a szárítási idő is csökken. A kukoricacsöveket szárítás előtt válogatjuk, vagyis osztályozzuk. A nem tipikus, rágott vagy tejes-érésben levő csöveket eltávolítjuk, hogy csupán a fajtajellegnek és hibrid-azonosságnak megfelelő csöveket szárítsuk. A szárítást lécekből készített, dróthálóval ellátott emelt szélű állványokon végezzük. A csöveskukoricát 80—120 cm-es rétegben teljes eredménnyel száríthatjuk. Legmegfelelőbb száradást 40— 45 C fokos hőmérséklet esetén érhetünk el. Magasabb hőmérséklet alkalmazása káros, mivel tönkreteszi a csírakezdeményt. Közepes, 30 %-os nedvességtartalmú kukorica 50—60 óra alatt éri el a 14 % alatti víztartalmat. A szárítás ideje alatt főleg a helység páradús levegőjének kicserélésére kell ügyelnünk, mert ezzel meggyorsíthatjuk a szárítást. Ha a hőmérséklet valamilyen okból 30 C fok alá csökkenne, fennáll az azonnali csírázás veszélye is. Ha a kukorica 13—14 % nedvességtartalmúra szárad ki, megkezdhetjük morzsolását és tisztítását. Morzsoláskor kír ^ I TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Csömör Tibor: A vetőmagkukorica szárítása és feldolgozása ..........................................157 gépesítés Sátek Jindrich mérnök: E—069 jelű forgópengés betakarítógép ................................157 TALAJERÖFOKOZÄS Sobotka Oldrich mérnök: Teljesítsük feladatunkat a talaj termékennyé tétele terén is!....................................................158 Állattenyésztés Zubcák Eudovít: Haszonállományból tenyészállomány . , 159 ÉRDEKESSÉGEK A VILÄG MEZÖGAZDASÄGÄBÖL ... 159 Állategészségügy Dr. Zubaj Ján: Védjük állatállományunkat a száj- és körömfájás ellen..........................160 ___________J sérjük figyelemmel, hogy a gép közepes fordulatszámmal dolgozik-e, mert a magas fordulatszám következtében törik a szem, s a mag vetésre már nem alkalmas. Ezt követő munka a zsákolás és a vetőmag tárolása. A raktározás időszaka alatt rendszeresen ellenőrizzük a hőmérsékletet, a nedvességtartalmat és ügyelünk a raktári betegségek, valamint kártevők, főleg a magtári gabonamoly (Tinea granella) távolartására. Ha fellép a magtári gabonamoly, úgy a vetőmagkukorica fertőtlenítése és tisztítása szükséges. A vetőmagkukorica szárítása és tárolása a szokásos szárítókban, ún. górékban nem tanácsos, mert a cső nedvességtartalma az erősebb fagyok fellépése után a mag penészedését és csírázási képességének elveszítését idézi elő. Csömör Tibor, a Nyárasdi Növénynemesítö Állomás dolgozója E-069 jelű forgópengés betakarítógép A Német Demokratikus Köztársaságban a Fortschritt üzem ma már sorozatban gyártja a forgópengés betakarítógépet, amely a csehszlovák gyártmányú SPCZ—183 jelű betakarítógéphez hasonló elven működik. A gép elsősorban a zöldtakarmányt takarítja be a napi etetéshez. Mind a szántóföldi takarmánynövények (őszi és tavaszi keverékek, vöröshere, lucerna, csalamádé, silókukorica), mind a fűfélék betakarítására szolgál. Fölszedhetjük vele a rendre rakott fonnyasztott takarmánynövényeket, amelyeket azután mesterségesen utószárftunk, valamint kombájnos betakarítás után a szalmát is. A gép a burgonyaszár zúzását is elvégzi a tulajdonképpeni betakarítás előtt, s igen jól megfelel a cukorrépa és takarmánykáposzta levélzetének betakarítására. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a megdőlt növényállományt is jól betakarítja. Fontos az, hogy a talaj egyenes felszínű, kiegyengetett legyen. A gép működő része a gyorsan forgó dob lengő mozgást végző pengékkel, melyek a dob forgásakor vágják a lábon álló vagy rendekre kaszált takarmánynövényt vagy egyéb anyagot (szalma). A gépnek ez a működő része egyidejűleg fúvókán át továbbítja a takarmányt a pótkocsiba. A gépnek két gumiabroncsos kereke van és traktor vontatja. A traktor motorának teljesítménye 40—50 Le. A működő szerkezet a gép billentésével 0—30 cm magasságra állítható. Kiszolgálását egy traktorista végzi. Az E—069 jelű forgópengés-betakarítógép munkaszélessége 150 cm. menetsebessége 3—6 km/óra, területi teljesítménye 0,5—0,8 ha/óra, súlya 900 kg. Sátek Jindrich mérnök (A szerző felvétele) 1963. október 9.
