Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-09 / 81. szám
Bratislava, 1963. ektóber 9. Ära: 30 fillér. XIII. évfolyam, 81. szám. Az országos szánlóverseny elé Rövidke hír látott nemrégiben napvilágot a sajtóban. A felületes olvasó szeme könnyen elcsúszhatott fölötte. A hír tudatja: köztársaságunk is benevezett a nemzetközi szántó-versenybe. Népszerű ez a verseny. Olyannyira népszerű, hogy a nyugati országokból átterjedt a szocializmust építő országokra is. így például a szomszédos Magyar Népköztársaság mezőgazdasági irányító szervei idén már harmadszor bonyolították le az említett versenyt. Hát ez meg miféle újabb csodabogár? — vethetik föl a túlzottan óvatosak. Mások: Elegünk van a versenyekből! Hagyjanak csak minket békén!... Verseny nélkül is megélünk... Megint mások: Hajtjuk mi egymást; ha kell éjjel-nappal, egyfolytában szántunk — érvelnek majd efféleképp ... Mégis, miben mutatkozik meg ennek a versenynek majd a jelentősége? Legfőbb célja: a szántás minőségének állandó javítása. Akinek csak valami kis köze is van a mezőgazdasághoz, nem kell különösen magyarázgatni, hogy a szántás a legfontosabb talajmüvelési eljárás, amely jól elvégezve a nagy termések elérésének alapozó művelete. A jó V szántás porhanyóvá teszi a talajt, ezáltal javítja levegő ellátását és elősegíti a csapadék gyors befogadását. A jó szántás hatására a talajban megélénkül a parányi szervezetek tevékenysége, miután elegendő levegőhöz, vízhez és tápanyaghoz jutnak. A felfokozott élettevékenység eredménye a termékeny, jó szerkezetű talaj, ami a rosszul szántott talajhoz képest önmagában is 20—30 százalékos terméstöbbletet nyújt. A jól végzett szántás egyenletes talajfelszínt hagy hátra, amely kevés utómunkával, jó magágyat biztosít. Az egyenletes talajfelszínnek további lényeges haszna, hogy a bakhátak és / Üdvözlet barátainknak A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 14. évfordulója alkalmából Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök, Jozef Lenárt miniszterelnök és Zdené Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke üdvözlő táviratot küldött Walter Ulbricht elvtársnak, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága első titkárának, az Államtanács elnökének, Otto Grotewohl miniszterelnöknek és Dieckmannak, az NDK Népi Kamarája elnökének. A távirat többi között hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia dolgozó népe további sikereket kíván az NDK dolgozóinak a szocializmus építésében és a béke megvédésében. a mély osztóbarázdák kiküszöbölése révén lehetővé teszi a növényápolási munkák gyors, géptörés mentes elvégzését. A jó szántás tehát sokszoros haszonnal jár és mindnyájunk legfőbb érdekét a nagyobb darab kenyeret, a magasabb életszínvonalat szolgálja. Megéri tehát, hogy alaposan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel a mezőgazdasági üzemekben. A traktorosok fő tényezői ennek a munkának. Ha majd kibocsátják a versenyre vonatkozó irányelveket, ne idegenkedjenek tőle a mezőgazdasági üzemek vezetői, még kevésbbé a traktorosok. Munkájukban nagy segítséget jelent a szántóversenyeken való részvétel és a szántóversenyek megfigyelése is. A versenyek kihangsúlyozzák a traktoros foglalkozás nagy fontosságát. A jól felkészült, győztes traktorosokat az okleveleken, érméken és értékes díjakon kívül az a nagy megtiszteltetés éri, hogy üzemüket majd járásukat, még feljebb jutva kerületüket képviselhetik a felsőbbfokú versenyeken. Az idáig jutott traktorosok szakmai tudására és kiváló képességeire joggal lehet majd büszke az üzem, a járás és a kerület is. „Az ország legjobb traktorosa“ címért folyó versenyt pedig majd az egész ország figyeli. Ha majd kezdetét veszi a versenyszántás, kapcsolódjék be minél több traktoros, hogy az üzemi válogató versenyek idejében lefolyhassanak. Az ipolykeszi szövetkezet a múlt évben is idejébén elvetette az őszieket. Zsilka János traktorospárjával két műszakban dolgozott. Most naponta este 8 óráig is szánt hosszabbított műszakban, de ha az idő megkívánja,két műszakban dolgoznak. Képünk a silókukorica-földet szántó Zsilka Jánost mutatja be munka közben. (Foto: Bállá) Több következetesség a vetömagelosztásban Kelet-Szlovákiában nemcsak az idei terméshozamra hatott a kedvezőtlen aszály, de a jövő évi termés megalapozását, a szántást, a talajelőkészítést és a vetést is hátráltatja. E munkálatok határidejének csaknem a végén vagyunk, s azt kell megállapítanunk, hogy aránytalanul nagy a lemaradás. A mezőgazdasági üzemek mindent megtettek a siker érdekében, ám a száraz talaj ellenáll a gépeknek. Az ekék után nagy hantok keletkeznek. A kiszáradt föld makacsul viszszatartja a lánctalpasokat. Naponta hat-nyolcszor kell cserélni az ekevasat. A kovácsok alig győzik a munkát. Persze, ezekután teljesítmény sincs. Egy lánctalpas műszakonként 3—4 hektárnál többet nem bír megszántani. Hatalmas porfellegek követik a gépeket. Április közepétől mostanáig a csapadék alig haladja meg a 100 millimétert. A talajelőkészítés is jóval több munkát igényel, mint annakelőtte. A tárcsákat, rögtörőket ide-oda dobálják a hantok. Ilyenformán nagyon nehéz jó magágyat készíteni. Sok helyen attól is félnek, hogy elrontják a talaj struktúráját. De azért csak szorgalmasan végzik a munkát. Sürget a határidő. A szomotori termelési körzetben több mint 1000 hektár előkészített talaj várja a magot. Mintegy ötszáz hektáron elvégezték a vetést, melyből 156 hektár a rozs, több mint száz hektár a búza, a többi pedig őszi keverék. Talán nem kell külön emlegetni, hogy idén az aszályos időjárás kö7 vetkeztében búzából alig 10 mázsás hektárhozamot értek el. Bizony, sok szövetkezet állami segítségre szorul Hogy a tavalyi hibákat elkerüljük... vetőmag szempontjából. Több helyen úgy beszélik, hogy a vetőmag már meg is jött, csak még nem adják ki. A szövetkezetesek nap mint nap járnak utána, hogy mihamarabb megkaphassák a vetéshez szükséges magot. Véget kellene egyszer s mindenkorra vetni az ilyen nem kívánatos dolgoknak, mert fékezik a munkát. Az ide-oda küldözgetés helyett gyorsan adják át a hiányzó vetőmagot földműveseinknek, hogy az elkészített talajba minél előbb elvethessék. Minden mezőgazdasági szakember jól tudja, ha az őszieket nem vetik el agrotechnikai határidőre, úgy a vetés nem bokrosodhat el kellőképpen, és a zord időjárással szemben nem lesz eléggé ellenálló. Hisszük, hogy az illetékesek figyelembe veszik a körülményeket és hamarosan a mezőgazdasági üzemek segítségére sietnek. Jablonci Lajos Szepsiben, Kassán és Bídovcében tanácskoztak a mezőgazdasági üzemek zootechnikusai, a felvásárlási szervek körzeti instruktorai, az állategészségügyi dolgozók, valamint a tejüzem képviselői. Jelen volt még a Kassai Járás Pártbizottságának mezőgazdasági titkára és a Mezőgazdasági Terményfelvásárló Vállalat vezetője. Az értekezleten taglalták az állattenyésztés eredményeit. Rámutattak azoknak a szövetkezeteknek a sikereire, amelyek az első félévben 100 tehéntől a legtöbb borjút neveltek föl, a legnagyobb tejhozamot, legjobb malacszaporulati átlagot, s a legkiemelkedőbb tojáshozamot érték el. Ezek közé tartozik a buzicai, péderi, perényi, Nová Polhora-i, resicai, alsólánci, kenyheci, csakanovcei és a jánoki szövetkezetek is, amelyek magasan túlszárnyalták a kitűzött feladatokat. Megtárgyalták továbbá az őszi idény teendőit, a terimés takarmányok bekészítését az állatállomány jó átteleltetésével kapcsolatban, s a következő intézkedéseket hozták: • Be kell silózni minden kukoricaszárat, s ha a kukorica nem érik be, azt is idejében lesilózni. • A zöldségtermesztés valamennyi hulladékanyagát közvetlen etetésre kell felhasználni, vagy kóróval együtt tartósítani. • Ameddig csak lehet, legeltessük a szarvasmarhákat, főleg a teheneket. • Különös figyelmet fordítsunk a tarlóhere betakarítására, illetve silózására. • Használjuk fel a maghere kicsépelt szalmáját takarmányozásra, hogy a takarmányalap ezáltal is több legyen. • Legalább a szántó 8,8 százalékát vessük be őszi takarmánykeverékkel, hogy a tavaszi hónapokban elegendő nedvdús takarmány álljon az állatok rendelkezésére. • Valamennyi zootechnikus személyesen ellenőrizze a kukoricaszár, répafej és répaszelet silózását. Október hónapban a biztonságos áttelelés érdekében minőségi osztályozást végeznek a mezőgazdasági üze-Október elsején ez a cukorrépával megrakott pótkocsi és további három már reggel fél hétkor várta a mázsamestert, hogy átvegye rakományát. Ö azonban csak 7 órára érkezett meg az ipolyszakállasi tnázsaházba, mert állítólag ilyen a felsőbb utasítás. Hajdú Károly traktoros egy ideig türelmesen várt, de mikor látta, hogy ez hiábavaló, lekapcsolta traktorát és más munka után nézett. Jó lenne, ha az Oroszkai Cukorgyár igazgatósága úgy intézkedne, hogy a mázsánál a répát legalább reggel hat órától este 19 óráig átvegyék, hiszen az EFSZ-nek manapság a répahordáson kivitt ezernyi más dolga is akad. Bizony ilyen esetek nagyon hátráltatják a szövetkezetben a munka folyamatosságát. -haimekben, az állatállományt illetően. Gazdaságosan kell megoldani a takarmányízesítést, s fehérjékkel való dúsítását. Ezeknek az intézkedések a megvalósításához tevékenyen hozzá kell járulniok a termelési instruktoroknak. Hatékony segítséget várunk az ún. „megelőző napok“ bevezetésétől, amelyeken — havonta egyszer — felvetik a fogyatékosságokat, s módot keresnek azok megszüntetéséig. A „megelőző napok“ bizottsága az állatorvosból, a szövetkezet zootechnikusából, a HNB titkárából, s a mesterséges megtermékenyítő állomás dolgozójából tevődik össze. Csatlakozik még e felsoroltakhoz az építővállalat, a mezőgazdasági beruházási építkezéseket előkészítő vállalat dolgozója, valamint a termelési instruktorok. Reméljük, hogy á fenti megelőző intézkedésekkel, a tartalékok felhasználásával sikerül majd az állatállományt jól átteleltetni, a termelési és eladási tervet teljesítem. Milan Becka (Kassa) A nyitrai járás nyolc községének CSISZ szervezete alakított „Ifjúsági fényszórót“. S vajon eddigi működésükkel miként járultak hozzá a mezőgazdaság fellendítéséhez? Ötven hektárnyi kihasználatlan földterület felfedezésével hívták fel magukra a figyelmet. Ezt a területet azonnal hasznosították. Nagyon szép eredményeket értek el a nyitrai gépállomás, a zitavcei EFSZ és a Verebélyi Állami Gazdaság „ifjúsági fényszórói“. Főleg a Risnovcéről és Sládeckovcéről származó fiatalok érdemelnek dicséretet. A verebélyi ÁG pionírjai fél hektár parlag-földre bukkantak, amelyet bevetettek kukoricával. A cabi elektroporcelánművek fiataljai két hektárnyi kihasználatlan földet találtak az üzem közvetlen közelében, amelyet a románfalvi EFSZ állatállománya részére bevetettek tavaszi bükkönnyel. Ugyancsak 70 árnyi kihasználatlan földre hívták fel a pionírok a nyitrai GTÄ vezetőinek figyelmét. Az üzem vezetői zöldségtermesztés céljaira felosztották az említett területet — az alkalmazottak részére. Tesárske Mlynany fiataljai egy hektárnyi parlag területen parkot létesítettek. Ehhez hatékony segítséget nyújtottak a CSISZ tagoknak a füvészkert dolgozói, akik díszcserjéket, s különféle facsemetéket adtak nekik. A járás pionírjainak védnöksége alá kerülő 30 hektárnyi parlagföld kétharmadán kukoricát, egyharmadán pedig cukorrépát termesztettek. További siker: a nyitrai GTÄ ifjúsági fényszórója 100 000 korona értékű gépről, mint normán felüli készletről „rántotta le a leplet“. Ezeket a gépeket azután a szövetkezetek vásárolták meg. A zitavcei fiatalok a helybéli szövetkezet kihasználatlan két kukoricakombájnra irányították „fényszórójukat“, amelyeket nyomban üzembehelyeztek. Marian Takác, Nyitra Éjszakai szántás Csendes az éjszaka a zétényi határban. A földeken szétfolyó sötétség a traktorok ütemes dohogását is magába szívja, csak reflektorok fénye látszik. A mezei úton állunk a zétényi szövetkezet agronómusával, B o há c s Jánossal. Nincs itt semmi más mozgás, csak a két fénypont mozog a töltés és a kanális között kitartóan. Az idő diktálja ezt az iramot, hisz 700 hektáron szükséges mélyszántást és vetőszántást végezni az ősz folyamán. Az eddigi eredmények nem kecsegtetők, mert az őszi vetést 200, a mélyszántást pedig csak 180 hektáron végezték el. Baj volt a munkaszervezés körül. Sokat beszéltek és keveset tettek. De végül is ma már más a helyzet, mert elérték, hogy a lánctalpasok két műszakban dolgoznák. Ma este Kuk ó Miklós Lázár Miklóst váltotta. A váltáskor még kicserélték az ekevasakat, azután sor került az üzemanyag-mérésre, a fogyasztás megállapítására, mert ma már a zétényi szövetkezetben sem mindegy, hogy ki mennyi üzemanyagot használ el egy váltásban. Ezután jön a nap legizgalmasabb része, a nappali műszakban elvégzett murika lemérése. Minőségileg már a délutáni órákban ellenőrizték a csoportvezetők. Kukó Miklós 23 éves. Osztraván tanult hídszerelést, de a katonaság után hazajött a szövetkezetbe. Igaz, hogy nem ült mindjárt a traktor nyergébe, de ma már a legjobbak között van. Bohács János agronómus elmondja, hogy voltak és még most is vannak olyan szövetkezeti tagok, akik nem bíznak a fiatalok tudásában. De itt a bizonyíték, s ez remélhető, hogy meggyőzi azokat is, akik ezidáig kételkedtek abban, hogy a fiatalok eredményes munkát tudnak végezni. Az éjszakában a két DT motorja szakadatlanul dohog. Kukó Miklós és Bohács Géza szántanak. Balogh K., Zétény A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA ,Ifjúsági fényszórók“ a mezőgazdaságban