Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-09-18 / 75. szám

A Tornai Állami Gazdaság célja! 2400 liter tej tehenenként — Ha a rosszul gazdálkodó szepsl szövetkezet ez év januárjában nem olvad be gazdaságunkba, nem eléged­nénk meg azzal, hogy tehenenként át­lag 2400 liter tejet termeljünk — magyarázta Rupee Ferenc, a Tornai Állami Gazdaság igazgatója s egy­úttal a JNB mezőgazdasági albizott­ságának elnöke. Nekem viszont merésznek tűnt a 2400 literes távlati terv. És ha csak­ugyan teljesítik, nem a véletlen mű­ve, hanem szorgalmas, célravezető munka eredménye lesz a teljesítmény, nevezetesen akkor, ha 950 tehénről van szó. Tény, hogy derekasan dol­goznak, mert az év első hét hónap­jának termelési és eladási tervét né­hány tízezer literrel túl is teljesítet­ték. De vajon ml a siker titka? Először azon voltak, hogy állan­dóan friss, fiatal zöldtakarmányt kap­janak az állatok. A fejősteheneket jú­lius végéig tavaszi keverékkel etették, amelyeket szakaszosan vetettek, hogy ne fogyjanak ki. Ezután sor került a csalamádéra s vele párhuzamosan a zöld lucernára, amelyet már negyed­szer kaszálnak. Nagy szerepet játszott továbbá a rendszeres öntözés a szá­raz nyár folyamán. A vízfolyások és halastavak közelében elterülő 60 hek­tár szántóföldi legelőt az alsólánci, zubltai, zsarnói, hetényi, tornai és somodí részlegeken állandóan öntöz­ték. De volt Is mindig friss füvük! Amíg egyéb üzemekben csupán „sé­tálni“ jártak a tehenek a legelőkre, addig a tornai ÁG dolgozói nagy mennyiségű tejet „sajtoltak“ ki a fe­jősökből. A szép eredményekhez ugyancsak hozzájárult a bőséges, jó minőségű és sokat érő siló, amelyből számításunk szerint 260 mázsa takar* mányt szándékoznak hektáronként be­takarítani. Szalmaszecskával egyetem­ben etetik fel, hogy a téli takarmá­nyozásban ne álljon be fennakadás. A szálastakarmányokat az új tech­nológia módszereivel szárította a gaz­daság. Az őszi keverékeket augusztus 18-ig maradéktalanul elvetették. Jámbor János, Koroly Mária, Sza­­xony Teréz, Koroly Vaszily, Kiss István fejőgulyások és a többiek is a járás legjobb fejői közé tartoznak. Bántja azonban őket éppúgy, mint Kupec igazgatót, a tej helytelen foko­zása. jóllehet kevés kivétellel napon­ta kapják meg az előző napi fokozás eredményeit, amellyel nagyjában egyetértenek, mert hiszen jó minősé­gű tejet termelnek, a hónap végén az átlag mégis mást mutat, mint a na­pi eredmények összesítése. Hiába szólaltak fei ez ellen a tejfeldolgo­zó üzem vezetőségénél, hiába tettek ésszerű javaslatot, süket fülekre ta­láltak. A gazdaság dolgozói ugyanis azt kérték a tejfeldolgozó üzemtől, jöjjenek el havonként vagy kéthavon­­ként egyszer bejelentés nélkül, meg­lepetésszerűen fokozni a tejet. Három üvegbe vegyenek mintát, az egyik maradjon a gazdaságban, a második az ellenőrnél a harmadik üveget pe­dig vigyék - el fokozásra. A fokozás eredményét közölje a tejüzem más­nap a gazdasággal. Eképpen lehetővé válna a kölcsönös ellenőrzés és kibúj­na a szög a zsákból Vajon miért nem akar a tejüzem vezetősége „kötélnek állni“, azt egyelőre nem csak homály, hanem — sűrű köd fedi! Pártunk Központi Bizottsága és kor­mányunk mellett működő, a mezőgaz­dasági bizottság felhívással fordult a termelőkhöz a tej minősége és el­adása tárgyában. A Tornai Állami Gazdaságban részletesen megtárgyal­ták ezt a felhívást és egyetlen meg­jegyzésük — a tej helytelen fokozá­sa volt. Példásan dolgoznak a fejőgu­lyások, versenyeznek a nagyobb, zsír­­tartalom eléréséért. És a napi zsír­­tartalom kimutatása jó! De miért nem jó a havi kimutatás? Harmincszor kettőnek — például — mindenütt, még a tejüzemben is, hatvannak kel­lene lennie. Erre ők nagyon kíván­csiak, de most már mi is kíváncsiak vagyunk. Iván Sándor, (Kassa) Brnoi apróságok A SAJTÓBESZÉLGETÉS. Az újságírók mezőgazdasági szekciójának értekezletén kitűnt, hogy a mezőgazdasági üzemek közel félmillió korona értékű gépet vásároltak az V. nemzetközi árumintavásár első napjaiban. A kiállításon 140 külföldi mezőgazdasági gép látható. A 84 belföldi me­zőgazdasági gépből 24 újfajta. A SOK A NÉZŐJE. Nagyon tetszik a szövetkezetesek­­nek a T4K -10 típusú kistraktor, a hat és tizenkét soros cukorrépavetögép, az ugyancsak hazai gyártmányú cukor­réparakodó gép; a külföldi mezőgazdasági gépek közül sokan megnézegették a FORD Diesel-6000 típusú ameri­kai traktort, annak légpárnás ülését (iparunk is gyárthat­na hasonlókat az elavult, szilárd ülések helyetti). A gépek gépét, a szovjet SZK—4-es gabonakombájnt még L. H. Hodges, az USA külkereskedelmi minisztere is megcso­dálta. A TANÁCSADÓ KÖZPONT. A kiállított mezőgazdasági gépek közelségében a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztérium tanácsadó központot létesített a mezögazda-Fopogósra sül a pecsenyecsirke Képeslap-írás, pihenés közben ... sági gépeket vásárolni akarók részére, ahol pontos és részletes tájékoztatást kapnak. A SÜLT CSIRKE, FRISSÍTŐ. A jó vásár után kiadós ebéd jár! Aki éhét, szomját akarja oltani, ez a legkisebb gond. A sorbanállás ritka jelenség: jónéhány sátor alatt sütik, főzik a virslit, s pirul ízesre a pecsenyecsirke. Leg­nagyobb mestere ennek Michal Pencák föszakács, aki a legízletesebben tudja elkészíteni: egyszerre húsz csirkét süt az izzó parázs fölött. A kitűnő sörön, üdítő italokon kívül zamatos bort is ihat a szomjazó. Kár, hogy nagyon szűkreszabott a vá­laszték: a jobb minőségű bor kedvelői egész üveggel kény­telenek vásárolni, holott egy-két deci is megtenné! A LÉPTEN-NYOMON ÜLŐHELY. Minden eddiginél job­ban gondoskodott a kiállítás „vezérkara" a nézelődésbe belefáradtak pihenéséről. Számtalan pad kelleti, kínálja magát. (ba-kov) Addig-addig jártak egymáshoz háztűznézőbe, amíg házasság lett belőle. Vagyis a téli hónapokban felváltva jártak egymáshoz „vizitel­ni““ az izdobai és a beszteri szövet­kezetesek, hogy kiismerjék egymás búját-baját s végül is egyesüljenek. Az egyesített EFSZ elnökévé Csajka János mérnököt választották egyhan­gúan, aki méltónak is bizonyult a szö­vetkezetesek bizalmára. —Ma, egy félév elteltével, már át­tekinthetőbb képet alkothatunk ma­gunknak a két szövetkezet szervezé­séről, törekvéseiről és munkaeredmé­nyéről — kezdte tájékoztatását Csaj­ka mérnök kérésünkre — Azelőtt se Beszteren, se Izdobán nem kérked­hettek a szövetkezetesek holmi „vas­fegyelemmel“. De még az egyesülés után se akartak kezdetben hallani arról, hogy átjárjanak egymáshoz a Tárca folyón — a „másén“ dolgozni. Jelenleg azonban mindkét község la­kói nem hogy nem acsarkodnak, ha­nem mintegy természetes, nemes ver­senyre keltek egymással. Ha a beszte­­riek valamilyen sikert érnek el, az izdobaiak se hagyják magukat és rá­juk dupláznak. így Beszteren izdobai asszonyok fejnek, Izdobán pedig besz­­teriek etetik a sertéseket. — Nehézségeink természetesen nemcsak voltak, hanem vannak is még. Ha munkaegységünk pénzérté­ke nem éppen rózsás még, a 14,20 koronát külön-külön se az egyik, se a másik szövetkezet nem érte el. Hús­ból, tejből, tojásból már május 23-ig teljesítettük a beadást. Félévi pénz­ügyi tervUnket 160 ezer koronával túl­teljesítettük. Kötelezettséget vállal­tunk továbbá, hogy az év végéig 20 ezer darab tojást és 10 vagon cukor­répát adunk el terven felül — 75 ezer korona értékben. — De törődünk is az emberekkel! — büszkélkedik az elnök elvtárs. — A javítóműhelyben naponta megforduló 5 javító és 15 traktoros számára für­dőszobát rendeztünk be hideg -meleg vyzzel, zuhannyal és WC-vel. Hasonló tisztálkodási lehetőségekkel rendel­keznek az istállókban dolgozók. Min­den állatgondozónak vízmentes köté­nye van, a fejőnőknek fehér köpe­nyük. — Nagy gondot fordítunk a nö­vényvédelemre és sikeresen alkalmaz­zuk a vegyszerekkel történő gyomir­tást. Vegyszerekért 55 ezer koronát adtunk ki ebben az évben. — A takarmánynövények közül per­sze mi is a kukoricát részesítjük előnyben. 33 hektáron termesztünk belőle szemre és 45 mázsás hektárho­zamot akarunk elérni. Kukoricánkat nem érte még kézi kapa. Hrabovsky János és Kolyvek György traktorosoké ez az érdem, akik a szükséghez képest boronáinak, gyomot irtanak és egyel­nek. Jutalmul 500—500 koronát ígér­tünk nekik a hektárhozam elérése esetére és meghagytuk nekik, hogy minden más munkát tegyenek félre, ha bármilyen dolguk akad a kuko­ricában. Gyomirtásra 9000 koronáért vásároltunk Zeazint. — Főjavítónk a Kelet-Szlovákiai Gépgyárból hazakerült Eged Ferenc, a kiváló szakember. Folyó teendőin kívül több újítást honosított meg szö­vetkezetünkben. Így egy traktor kar­dánja mögé nagy fúrót készített sa­ját kezűleg, amellyel naponta 250— 300 gödröt váj fák ültetéséhez és 15 ember munkáját pótolja. Egednek nem tetszett továbbá, hogy a kombájnok szedöberendezése elől csupán csúszik a földön: mindkét oldalára kis kere­ket szerelt tehát rúgókkal együtt. A rúgózás folytán most már nem egyen­letes terepen is zökkenésmentesen halad a kombájn. — Szövetkezetünk termelési irány­zata három részre oszlik — magya­rázza Csajka mérnök—: tej-, zöldség­es gyümölcstermelésre. Minden egyéb ennek a három főcsoportnak kiegészí­tője. A zöldségtermesztést az utóbbi 3 év alatt 6 hektárról 31-re növeltük. Vezetője a 63 éves Peres János, segí­tőtársa alig 16 éves unokája, Lénárt Libuska. A főleg asszonyokból álló 35 tagú csoport az elmúlt években 21000 koronás átlagbevételt ért el zöldségből. Felelőtlenségnek tartom azonban, hogy a gyomirtáshoz szük­séges vegyszereket későn küldik el az illetékes szervek, s idén például ép­pen ezen késedelem miatt kézzel kel­lett végeznünk a gyomirtást, miután Az agronómus gondjai A kövecsest szövetkezet agronómu­­sának, T. Fürjes Lajosnak fő a feje a sok gondtól. Rájuk szakadt a ren­geteg munka, s most alig tudnak vele megbirkózni. Igaz, itt az ősziek ve­tését csak szeptember 10-én szokták kezdeni, — így még lemaradásról nem lehet beszélni. A munkákat sorban és tervszerűen végzik. Figyelembe veszik az egyes munkafolyamatok fontosságát és fel­használnak minden lehetőséget, mely a nagyobb eredmények eléréséhez vezet. A takarmánykeverékek vetőszántása­kor a talajt trágyalével öntözik. Az önetetős sertéshizlaldából annyi trá­­gyalevetsnyernek, hogy minden hek­tárra 200 hl jut. Közvetlen a vető­szántás után adagolják, s utána jön a talajművelés, ami nálunk a simítózás­ból, tárcsázásból, boronálásból és szükség esetén a rögtörésből áll. Az őszi takarmánykeveréket három részben vetik. Az egyes táblák vetése között két heti eltérés van. Ez arra jó, hogy a takarmány nem érik egy­szerre, és az állatállomány mindig friss táplálékhoz jut. A legelső részt már elvetették, a másodikra szep­tember 30-án kerül sor, az utolsó sza­kaszt pedig október közepén fejezik be. A keverékek után a rozs vetése lesz a soros. Ha az idő engedi, ezt szep­tember 20-ig elvégzik. Az őszi búza egy részének elővete­­ménye lóhere volt. Ezért a föld há­romszori szántást kap majd. Az első a tarlószántás, utána jön a keverő­szántás — ennyi már el is készült, és harmadik lesz a vetőszántás. A búza nagyobb része egy szántást kap, mert burgonya, silókukorica és diny­­nye után kerül a földbe. Szántás után, csak az őszi keverékeknél használják a trágyalevet. A többi növénynél ve­tés előtt alapműtrágyázást végeznek. A műtrágyamennyiséget és minőséget mindig a talaj tápanyagigénye és a tervezett hektárhozamok szerint ada­golják. T. Fürjes Lajos agronőmus szigo­rúan betartja a műtrágya mennyiség helyes felhasználását. A kövecsesi ha­tár minden egyes parcelláján meg­a hagymát már nem lehetett vegy­szerrel beszórni. Két hektáron felújí­tottuk a híres tárcái tormatermesz­tést, amellyel beneveztünk a bratisla­­vai kiállításra. — Huszonöt tagú csoport dolgozik a 220 hektár kiterjedésű gyümölcsös­ben, amelyet 1975-ig további 70 hek­tárral szándékszunk bővíteni. Sok az öreg fa, a haszonhozam nem éppen rózsás, 1961-ben mégis 460 000 koro­nát vettünk be a gyümölcsért. Kmec József a gyümölcsészet vezetője, há­lásan emlékszik meg a nevezett Eged Ferencről, aki napi 300 gödröt váj egymagában facsemeték részére. — A szövetkezet tehénállományát Csiszlák András eteti gondozza. Jó legelője van különben is a jószágnak az istálló közelében. A tejfelvásárlás tervét a szövetkezet 137,6 %-ra telje­sítette, 25 000 litert adott idő előtt. Tizenöt tehén fejését Iván Regina vég­zi mintaszerűen. Az első félév alatt minden tehéntől 1080 liter tejet adott át a közellátásnak. — Hornyák Margit a gondjaira bí­zott hízósertéseknél 0,68 kg súlygyara­podást ért el naponta és darabonként. Jendruscsák Mária eddig 7,3 darab malacot választott el az anyakocák­tól, Horváth Ilona pedig átlag 101 to­jást adott be a 800 darab tojótyúk mindegyikétől. Azzal a kellemes tudattal távoztunk, hogy a két kis szövetkezet egyesítése szerencsés „házasságnak“ bizonyult, amihez nem kis mértékben járult hozzá Csajka mérnök nagyvonalúsága, munkalendülete és alapos szakisme­rete. Lejegyezte: I. S. Felmondta a szolgálatot a. hernyótal­pas. Emiatt most három napig tétlen­kedik. állapították a talaj tápanyagtartalmát. A táblázatban feltüntették a káli-, foszfor- és a mésztartalmát, valamint a talaj PH értékét. E táblázat figye­lembevételével már könnyű megálla­pítani, hogy például 30 mázsás hek­tárhozam esetében mennyi tápanyag­ra van szüksége a földnek. Ha esze­rint adagoljuk a műtrágyát, a növény minden szükséges tápanyaghoz hozzá­jut. Ez aztán megmutatkozik a ter­mésben is. A tervezett hektárhozamot egy kis eltéréssel még minden évben elérték. Ez az eltérés is inkább fel­felé, mint lefelé ment. Az időjárás sok esetben befolyásol­ja a növények fejlődését. De ha azok fejlettek, táplálékban nem szenved­nek hiányt, akkor jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is el­érték a tervezett hektárhozamokat. Ezzel a módszerrel nemcsak az idő­járás ellen tudnak küzdeni, hanem a tápanyagban szegény talajokat is fel­javítják a kellő színvonalra. Talajvizsgálat minden négy évben történik, de a szövetkezet kérelmére előbb is végeznek talajelemzést. A táblázatot csak először nehéz fel­használni. A következő alkalommal megszeretteti magát s nélkülözhetet­len kellékké válik. Fürjes elvtársnak már ötödik éve segítőtársa ez a ki­mutatás. Könnyű, s főleg hasznos ve­le dolgozni. Sokszor azonban hiába volna meg | a helyes tápanyagelosztás, ha nem érkezik meg időre a rendelt műtrá­gya. A kért mennyiséget elöbb-utóbb megkapják, így a mennyiségben nincs hiba. Csak az nem mindegy, hogy mi­kor érkezik meg. Az elosztásnál szem előtt' kellene tartani a szövetkezetek megrendezésének időpontját, mert ha nem eszerint küldik a műtrágyát, hát­ráltatva van a szövetkezet a munkák időbeni elvégzésében. A meglévő gépekkel nem volna ne­héz az őszi munkák elvégzése. Egy hiba azonban mégis van. Munka köz­ben gyakran akad a gépeknek baja. Sokszor napokig kiesnek a munkából a javítás miatt. És njindez miért? Mert a javítást felületesen végzik. A szövetkezet vezetősége kevés gondot fordít a javítások megszervezésére, ellenőrzésére. Pedig a jól kijavított gépekkel időt, munkát, pénzt és sok­sok bosszúságot takaríthatnának meg. Előbb elkészülhetnének az őszi mun­kákkal és nagyobb lenne a traktoro­sok kereseti lehetősége is, A traktorosok munkája sokszor ki­fogásolható. Különösen a talajelőké­szítésnél mutatkozik hiányosság. A traktorosok nincsenek tisztában a szántás-féleségekkel. Nem tudják, hogy mikor kell széjjel és összeszán­tani. Ennek következtében barázdás lesz a tábla. A vetésnél is nagyobb figyelmet kellene szentelni a mun­kájuknak. így elkerülhetnék a gya­kori figyelmeztetéseket. De míg nem végeznek lelkiismeretesebb munkát, addig az agronómusnak mindig a „sarkukban“ kell lenni, mert máskép­pen meg sem tudnak mozdulni. A munkák helyes és mielőbbi elvégzé­se pedig nemcsak az agronómus ér­deke, hanem a traktorosoké is. Zsebik. Sarolta Szőlő szüretelése műanyag rekeszekbe Svájcban 46 X 29 X 25 cm belső méretű, kb. 20 kg befogadóképes­ségű polietilén rekeszeket hoztak forgalomba, amelyeket úgy alakí­tottak ki, hogy üresen szorosan egymásba rakhatók. ( Schweizerische Zeitschrift für Obst- und Weinbau, Vödenswil, 1962 18 sz. 455. p.) 1965. szeptember 18. Bevált az egyesítés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom