Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-09-18 / 75. szám

9 jóakaraton i múlik... A jövő év termelési és íelvásár- 4 lási tervének irányszámai már va- T lamennyi mezőgazdasági üzem 4 előtt ismeretesek. Így tehát tud- Tj juk, milyen feladatok várnak ránk ♦ az 1964-es évben, mit vár tőlünk T társadalmunk, s mit kell megváló- 4 sítanunk mezőgazdaságunk további 4 fejlődésének érdekében. Kétség- 4 télén, hogy az irányszámok futó- ♦ lagos ellenőrzése több szövetke- 4 zetben csodálkozást, sőt elégedet- 4 lenséget vált ki, mivel ezek a szá- 4 mok egyes esetekben nincsenek 4 összhangban azokkal a tervekkel, 4 melyeket a járási termelési igaz- 4 gatóságok kérésére a szövetkeze- 4 tek dolgoztak ki. A mezőgazdasági 4 üzemek dolgozói az eddigi tapasz- 4 tálatok alapján például azt várták, 4 hogy a jövő évben tovább fejleszt- 4 hetik a szakosítást. Most azonban 4 váratlanul azt hallják, hogy ez (, megvalósíthatatlan, mivel nemcsak <> az egyes ökonómiai mutatók hat- ,, nak fékezőleg a szakosítás tovább- < > fejlesztésére, hanem a felülről ki- (> adott direktív tervek is kötik a <, mezőgazdasági dolgozók kezét. Ennek következtében a szövetke- ,, zetek és az állami gazdaságok kénytelenek a termelés múlt évi ,r struktúráját fenntartani s többféle terményt termelni. <, Legtöbb gondot talán az okozza, n hogy miképpen hozzák összhangba D a gabonanemű és az ipari növények o iránti egyre növekvő szükségletet V a takarmánytermesztéssel úgy, hogy takarmányozási gondjaik az ' > elkövetkező években ne legyenek. Nem csoda tehát, ha itt-ott ilyen < ► sóhajokat hallunk: — bárcsak 10— ,, 20 hektárral több volna a takar- < > mánynövényünk! i, Most, mikor megkezdődnek a járási termelési igazgatóságok és a szövetkezetek közötti megbeszé- ’ lések, nem affelett kell sopánkod­­nunk, hogy mi nem tetszik a tér- 1 * vekben, hanem arra kell töreked- < ► nünk, hogy megtaláljuk az utat a ° hiányosságok kiküszöböléséhez és < > mezőgazdasági termelésünk to- i * vábbfejlesztéséhez. Hiszen, ha jól < > körülnézünk, erre számtalan lehe- <' tőséget találhatunk. Még az idén < > is, mikor a kemény tél, a kései ta- < ’ vasz, a hőség és a szárazság nagy , károkat okozott, fennállt annak < > lehetősége, hogy bizonyos mérték- , , ben megvédjük növényeinket a < ► természet szeszélyeitől. Példa erre , v a brezolupochi szövetkezet (topol- < > canyi járás), ahol hektáronként u 32 mázsa búzát takarítottak be. < > Ellenben több, hasonló feltételek mellett gazdálkodó szövetkezetben < ► csak 12—15 mázsás hektárhoza­mot értek el. Az itt említett példa , , újból megerősíti, hogy milyen óriási jelentősége van a jó talaj- < > előkészítésnek, az agrotechnikai ' ’ időben való vetésnek, a vidék vi- < ► szonyainak megfelelő fajták tér- <► mesztésének, és nem utolsósorban < > a növények szakszerű ápolásának i y az egész vegetációs idő alatt. Ezért < > nagy súlyt kell helyeznünk a tér- < > vek pontos szétírására, átgondoló- < > sára, valamint a műszaki-szerve- 1 ^ zési intézkedések következetes betartására. Ezzel természetesen nem akar- U juk azt mondani, hogy a tervben o levő hiányosságok eltávolítására ° nincs. mód. Hiszen képtelenség * ► volna azt követelni például a nyit­­rai járástól, hogy tartson 1000 J [ anyakocával többet, mikor erre nincsenek meg a feltételei, nincs u biztosítva a beruházási építkezés sem. Ellenben ahhoz megvan a le- o hetőségük, hogy kisebb anyakoca- , , állománytól is elérjék a tervezett elválasztást. Ugyanúgy értelmetlen < > volna azt követelni a trnavai já- ' ’ réstől, hogy szántson ki bizonyos < ► mennyiségű évelő takarmánynö­vényt, mikor ebből náluk nincs j [ fölösleg. Komoly kifogásokat emel­hetnénk továbbá a műtrágyák ed- ,, digi szétosztásának megoldása el­­len is. Az említetteken kívül azon- n ban még számos példát hozhatnánk , , fel, melyek szintén megoldásra V várnak. < > Most minden a jóakaraton mú­lik. Azok jóakaratán, akik a fel- ,, adatokat szétírják és azokén, akik (, azt teljesíteni fogják. Az akarat 1 < mindent legyőz — mondja a köz- <, mondás. Mi pedig hozzátesszük: '1 még azokat a nehézségeket is, u amelyek az 1964-es évi terv elő­­készítésénél merülnek fel. JOZEF INOVECKÍ 4 Naponta jönnek a kiállítást látoga­tók ezrei. A szélrózsa minden irányá­ból. Hozzák őket az autóbuszok, vona­tok, személyautók, tehergépkocsik. Ügy ellepi ez a sokszínű tömeg a ki­állítás területét, mint méhek a virág­zó rétet. Nemcsak a gyárak, ipari üzemek, in­tézmények dolgozói szemlélik nagy érdeklődéssel a kiállított tárgyakat; a mezőgazdasági üzemek is számotte­vően képviseltetik magukat. Ez utób­biak legszívesebben a mezőgazdasági gépek körül időznek. Hosszasan vizs­latják, mi az előnye, mennyivel na­gyobb a teljesítménye egy-egy új gépnek. Több szövetkezet már a tervkészí­téskor számolt a brnoi kiállítás meg­tekintésével. így tettek a dunarad­­ványiak is, akik a művelődési alapból fedezték a kiállításlátogatás költsége­it. De itt láthattuk a jókai szövetke­­zeteseket is, akik a szemlélődés kö­zepette cukorrépavetőgép vásárlásán • törték a fejüket. Alaposan meg hány­ták-vetették, vajon a hatsoros, avagy a tizenkétsoros gép mellett döntse­nek, ami a vételt illeti. Szinte állandó a tömörülés az örök­ké fejhető, semmiféle takarmányt nem fogyasztó fekete-tarka tehén kö­rül. Furcsa egy tehén ez: áll mozdu­latlan, s az automata fejőgép szünte­len feji, anélkül, hogy a tőgy kiürül­ne „. Sokan megcsodálják a szép kivitelű, magyar gyártmányú D4K traktort, amely négykerékmeghajtásű és hat­van lóerős a motorja. Aki részleteseb­ben akar tájékozódni ezen univerzá­lis traktor működéséről, előnyeiről, az a körülötte lévő telefonok bármelyi­kén tudomást szerezhet róla. A nemzetek pavilonjában is sok a A jókai szövetkezetesek a vetógépet vizsgálják A vágsellyei csatorna megjavítása a mezőgazdasági beruházásokat előké­szítő vállalat tervében szerepel. 1963- ban mintegy 804 000 korona értékű munkát kell rajta elvégezni. A szep­tember 1-ig betervezett 500 000 ko­ronából csupán 32 000-et fordított az építésre a vágsellyei Meliorációs Tár­sulat. Noha a talajvíz magas állása nehezen megoldható feladat elé állí­totta a talajjavító szövetkezet dolgo­zóit, a gyenge tervteljesítés fő oka mégis a munkaerőhiány. A meliorá­ciós szövetkezet munkásait az érvény­ben lévő utasítások alapján az érde­kelt EFSZ-ekből kell kiválasztani. A szövetkezetek azonban a gyalogmun­kások alacsony létszámára való tekin­tettel nem hajlandók a meliorációs építkezés céljaira bocsátani tagságuk egy részét. De a szövetkezeti tagság sem tartja előnyösnek a faluján kí­vüli munkába járást, holott 1500 ko­ronát megkeresnének havonta. Első­sorban azok a szövetkezetek vehetnék fontolóra a munkákban való részvé­telt, amelyeknek földjein keresztül­halad a kanális. Hiszen a csatornatisz­tításba bekapcsolódott szövetkezeti tagság munkabérét a beruházó meg­térítené. Nem ártana az sem, ha a me­liorációs társulat dolgozói még kö­rültekintőbben, jobban szerveznék meg munkájukat, annál is inkább, mert az építkezésbe bevont negyedi és peredi szövetkezetesek létszáma még mindig nem elegendő. M e j. Legjobb fejőcsoport: 1Q00 korona jutalom A lipovéi szövetkeze­tesek a CSKP KB és a kormány mezőgazdaság­irányító bizottsága fel­hívásának megvitatása után elhatározták, hogy következetesen betart­ják a helyes takarmá­nyozás alapelveit. Az állatokat naponta há­romszor etetik majd, ízesített takarmánnyal, előtérbe helyezik a cso­portos etetést és ellés után az anyaállatoknak speciális takarmányt adagolnak. Ezenkívül rendszeresítik a napon­ként háromszori fejést, nemcsak a 12 literen, hanem a 9 literen felül tejelő teheneknél is. Teljes mértékben biz­tosítják a veszteség­nélküli takarmánybe­gyűjtést, s minden te­hén számára napi 6 kg speciális silót készíte­nek a téli időszakra. A legjobb fejési átlagot, azaz legalább 5,5 litert elérő munkacsoportot 1000 korona pénzjuta­lomban részesítik azzal a feltétellel, hogy a cso­port tagjai által elvá­lasztott borjak átlagos súlya meghaladja a 90 kilogrammot. Mindezekkel az intéz­kedésekkel a szövetke­zetesek el akarják érni, hogy a piaci tejterme­lés egy tehénnél átlag fél literrel növekedjék naponta és a tejleadás­ban mutatkozó eddigi lemaradást október 1-ig behozzák, évvégére pe­dig 5000 literrel túl is teljesítik a tervet. Hegedűs József (Komárom) Az Algériai Demokratikus Népköz­­társaságban szeptember 15-én lezaj­lott választásokon a szavazatok eddigi összeszámolása után a nép csaknem egyöntetűen az eddigi miniszterelnö­köt, Ben Bellát választotta meg köz­­társasági elnökké. A szavazásokon sokkal többen vettek részt, mint az az előzetes számítások szerint várható volt. Az algériai alkotmány szerint az elnököt öt esztendőre választják. Ha­tásköre nagyon kiterjedt: kinevezi a kormányt, irányítja az ország kül- és belpolitikáját, s ha az ország bizton­sága veszélyben van, törvényhozó joggal is rendelkezik. A választások előzetes eredményei­nek bejelentése után a független Al­géria első elnöke. Ben Bella, vasárnap este beszédet mondott, amelynek so­rán többek között bejelentette, hogy rövidesen átszervezik az algériai kormányt. Legsürgősebb feladatként jelölte meg a földreform végrehajtá­sát. A köztársasági elnök beszéde után Algírban és az ország többi na­gyobb városában népmulatságot tar­tottak. Hruscsov és Novotny elvtársak táv­iratban üdvözölték Ben Bellát elnök­ké választása alkalmából. * * * • Kihirdették a Malaysia Állam­szövetséget. Hírügynökségek közük, hogy szeptember 15-én kihirdették a Malájföld, Singapur, Észak-Borneó és Sarawak szövetségét. Az ázsiai álla­mokat mélységesen felháborította az államszövetség kihirdetése, mivel a brit gyarmatosítók arra irányuló erő­feszítéseit látják benne, hogy meg­erősítsék ázsiai pozíciójukat. • Revansista összejövetel Nyugat- Németországban. Vasárnap nyugat­német revansista szervezetek vezetői megrendezték az úgynevezett „haza napját;, Schwandorf városban. A Cheb környékéről kitelepült néhány­­ezer német összejövetelén Seebohm bonni miniszter tartott beszédet. Bratislava, 1963. szeptember 18. • Ára 50 fillér XIII. évfolyam 75. szám Gyorsabb ütemben! A galántai járásban nem haladnak a kívánt ütemben a meliorációs mun­kák. A talajjavítási beruházások évi tervét eddig mindössze 45 %-ra tel­jesítették. Különösen a diószegi alag­­csöves öntözőrendszer építése megy vontatottan, a helyi EFSZ és a GTÄ dolgozói hibájából, akik a mai napig sem javították meg az egész év fo­lyamán kihasználatlanul heverő csa­tornamélyítő gépüket. így történhe­tett meg azután, hogy a 8 hónapra elő­irányzott 300 000 koronából ez idáig még semmit nem használtak fel az akció keretében. 4 Czürkül a láthatár, nemsokára lebukik a nap. Messze hallat­szik a három traktor zúgása. A ba­rázdák, mint nagy könyv lapjai illesz­kednek egymás mellé az inámi határ­ban. Elsőnek a hernyótalpas érkezik a fordulóba. Nekiáll a táblának és lefékez. Nyúlánk traktoros ugrik le a bódéból a friss szántásra. Elszívunk egy füstöt — mondja be­mutatkozás után. — Nem árt egy kis pihenő... Kisvártatva meg­érkezik a kerekes traktoron Kukoük József, a pártszer­vezet elnöke és Nagy Ferenc. A parolázás után rá­gyújtanak. Mélyen beszívják a ciga­retta füstjét, köz­­be-közbe egymást ugratják. — Nyögnek a ke­rekesek!? — élce­­lődik Majer Vince, a hernyótalpas gaz­dája. — Hát, mi taga­dás. nehéz a réti föld. de valahogy megbirkózunk ve­le — válaszolja .Kukolik. — De a kerekesekkel is mozogni kell. Hisz tudod, alig szán­tottunk még vetés alá. Persze, neked könnyű a lánctalpason. De hát illő is, Kombájnos a hernyótalpason hogy egy harmadik helyezett élen­járjon. — No, csak ne csúfolódjatok. Igyek­szik az ember, ennyi az egész. — Miért hallgassam el? Harmadik helyen végeztél a losonci járásban. Ez nem kis dolog. Mit szerénykedsz? — Jobb, ha ti beszéltek. A két vidám traktoros alaposan „kiteregeti; Majer Vince szénáját. A szántásért tavaly őszön is jutalmat kapott a járástól. Nyáron megállta a helyét. Kétmenetesen 163 hektárt aratott ZM—330-as kombájnjával. Ez­— A szövetkezettől is kaphatnál valamit. — Nem szoktak adni. — Pedig nem helyes, — veszi fel a szót újra a pártszervezet elnöke. — A traktorosnak járna az idénypré­mium. Dehát eddig nem volt és ki tudja, lesz-e? — Nem is az a fontos gyerekek, — legyint Vince. — Mi a munkát elvé­gezzük, majdcsak eszükbe jut egy­szer, hogy jó munkáért és a terven felüliért prémium is jár. Eldobja a cigarettavéget és máris felpattan a hernyótalpasra. Mellésze­gődöm és folytatjuk a megkezdett disputát. — Hány hektárral birkózik meg a hernyótalpas naponta? — Ha jól megy, öt-hat hektárt szántok. Attól függ ... Ha kell, éjfélig is megyek. Akkor több a teljesítmény. — Jut idő a lányokra is? Felcsillan a szeme. Emlékezetében elsuhannak az elmúlt évek. A jó­kedvre derítő borok emlékére még csettint is egyet. Meg a ringó derekú lányok... — De szép volt... — Most?! — Az ember belefeledkezik a mun­kába. De hát majdcsak akad feleség­nek való... Forduló következik. Vince igazít a botkormányon. Elbúcsúzunk, és ő újra Cigarettaszünet a mezőn. Balról az zel az eredménnyel a harmadik helyre rákapcsol. Nemsokára már messzi ha­­első Majer Vince, középen Nagy került a járásban és 350 korona juta- lad a sötétedő látóhatár felé... Ferenc, jobb szélen Kukolik József, lomban részesült. . Bállá József A ortrinlkJn mo7Ann7r!ncrinárt A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A sokszínű tömegbei nezeioao. tgymast vaujaK a Kivan­­:si csoportok a japán finommechani­kai gyártmányok előtt. Megcsodálják a jyufás-skatulyánál is kisebb rádiót, víajd az egzotikus, forróégövi orszá­­jok különlegességein tapad meg a te­kintetük. * Akinek egy napnál többre futja ide­jéből, érdemes megismerkednie a vá­­■os történelmi és kulturális neveze­­ességeivel. Másnap ne mulassza el negtekinteni a Spilberget. A gyászos núlt e feketén csillogó tükrébe nézve Ben Bella Algéria első elnöke tud igazán, a maga valóságában kü lönbséget tenni a letűnt és a jelei társadalmi rendszer között. Világosai kirajzolódik előtte, mily messzire ju­tottunk a felszabadulás óta, azon : széles úton, amelyet szocializmusnál nevezünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom