Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-11 / 73. szám
(Folytatás a 143. oldalról.) hó és jégrétegre szórták. Olvadáskor a víz még az enyhe lejtőkön is magával sodorta a növényzetnek szánt tápanyagokat. Ezzel ellentétben akadtak olyan mezőgazdasági üzemek is, amelyek a salétromozást tavasszal végezték el, s a trágya teljesen kiszáradt talajkéregre jutott. Az orvoslás egyértelmű: komplex agrotechnikát kell alkalmaznunk. Ez annyit jelent, hogy az alapvető talajelőkészítéskor, valamint a tenyészidő alatti növényápoláskor a talajállapotnak, az előveteményncl:, a termesztett gabonafajtának, valamint a vetés időpontjának legjobban megfelelő agrotechnikát alkalmazzunk. A kísérletek és a terméshozamok eredményei azt bizonyítják, hogy a tavalyihoz hasonló években különösen fontos a körzetesített gabonafajták kizárólagos vetése és a vetés agrotechnikai határidőn belüli elvégzése. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a perspektív gabonafajták, s főként a Fanal és a Kastyicei szálkás fajtákhoz hasonló, hosszú jarovizációs időszakú gabonafajták sokkal koraibb vetést kívánnak, mint az nálunk szokványos. A VETÉS VÉGSŐ HATÁRIDEJE A jarovizációs időszak hossza szerint a vetés idejét a következőképpen állapítjuk meg: a Kastyicei szálkás, a Fanal és Hadmerslebener IV. gabonafajták utolsó agrotechnikai határideje a burgonyater-mesztési körzetben szeptember 15-e, a répatermesztési körzetben szeptember 25, a kukoricatermesztési körzetben pedig október 5-ike. A végső agrotechnikai határidőt a Kosúti, a Diana I., a Pavlovicei 198-as, a Szlovák 200-as és a Szlovák B gabonafajták számára a fenti körzetek szerint a szeptember 25, október 10 és október 15-ike jelenti. A Hodoníni szálkás és a Harrachweizen gabonához hasonló fajtákat körzetenként október 10-ig, október 15-ig és október 20-ig kell elvetni. KOMPLEX AGROTECHNIKÁT Az agrotechnikai határidőt csak akkor tudjuk betartani, ha a talajelőkészítést idejében és jó minőségben végezzük el. Tehát legalább három héttel az utolsó agrotechnikai határidő előtt, hogy a talaj a vetés idejéig jól leülepedhessen. Az elkésve végzett talajelőkészítés káros következményei: ■ 1. Vetéskor a vetőmag egy része lényegesen mélyebbre hull a göröngyök között a kelleténél. így a magvak csírázása, kelése (és érése) egyenlőtlen lesz. A növénykék kimerülnek, elégtelenül gyökeresednek meg a talajban, s így könnyebben kifagynak. ■ 2. Ha a talaj nem ülepszik le kellőképpen, akkor a növényzet talajnedvesség hiányban szenved, pedig a növényzetnek főként fejlődése és növekedése kezdetén van különösen nagy szüksége a talajnedvességre. ■ 3. Az elkésve felszántott talajban a mikrobiológiai folyamatok igen lassúak, s ennek következtében a leszántott 144 ' 1963. szeptember 11. szervesanyagok igen lassan bontódnak le, s így a növények tápanyagellátásában zavarok merülnek fel. ■ 4. A talaj felszíne egyenlőtlen, s ez lassítja a betakarítást és növeli a betakarítási költségeket. Ebből is láthatjuk, hogy a talajelőkészítés jókori elvégzése a komplex agrotechnika elsőrendű tényezője. A 22—25 cm-es szántási mélység teljesen megfelel abban az esetben, ha a pillangós virágúak után előhántót alkalmazunk (kultúrszántás). A mi kísérleti parcelláinkon az utolsó száraz években a kukoricatermesztési körzetben jobb eredményekkel járt a mélyebb, 28—30 cm-es szántás, s főként a kétszeri szántás (az első 12—15 cm-es, s a második — amelyet az első után két héttel végeztünk — 28—30 cm mély volt). A Kosúti és a Harrachweizen esetében az ilyen szántás jobban hozzájárul a terméshozamok növekedéséhez, mint a nagyobb trágyaadagok. Ha a gabonát olyan elóvetemények után vetjük, amelyek a talajt porhanyítják, akkor nincs szükség szántásra, elég, ha a talajt csupán kultivátorozzuk, vagy tárcsázzuk. Ha a szántás idején szárazság uralkodik, akkor ne engedjük meg, hogy a talaj kemény göröngyökké száradjon. Ezért a szántással egyidejűleg rögtörőket, gyűrűs hengereket, csillagboronákat stb. alkalmazzunk. A komplex agrotechnikához tartozik a növényzet helyes tápanyagellátása Is. A szárazabb körzetekben bevált az alapvető talajelőkészítéssel egyidejűleg végzett trágyázás, amikor a tervezett foszfor- és kálitrágyák két harmadát a talajszelvénybe juttatjuk, s a maradék egyharmadát közvetlenül vetés előtt boronával a talajba keverjük. A nitrogéntrágyák alkalmazásakor minden esetben megállapítjuk a talaj tápanyagtartalmát, figyelembe vesszük azt is, milyen volt az elővetemény stb., s ennek alapján állapítjuk meg a nitrogén-trágyaadagot. Legalább a tervezett nitrogénlrágyaadag felét a tenyészidő alatti póttrágyázásra hagyjuk. Semmilyen esetben sem szabad megengednünk, hogy a kelleténél nagyobb adag nitrogéntrágya kerüljön a talajba, annak ellenére, hogy a nitrogénnek nagy jelentősége van a gabona növekedése és fejlődése szempontjából. A trágyamennyiséget minden esetben úgy állapítjuk meg, hogy a foszfor- és kálitrágyák formájában talajba kerülő tápanyagok mennyisége legalább 20 %kai meghaladja a nitrogénes trágyákban található tápanyagok mennyiségét. Természetesen ilyenkor figyelembe vesszük a talajban található tápanyagokat Js. A tenyészidő alatti póttrágyázással később akarunk foglalkozni. Az őszi búza hektáronkénti vetőmagmennyiségét' úgy állapítjuk meg, hogy figyelembe vesszük a vetésre kerülő gabonafajta bokrosodási képességét, a vetés idején uralkodó időjárást, s a talaj tápanyag- és nedvességtartalmát. Száraz időjárás esetén és a kiszáradt talajba végzett vetéskor a vetőmagmennyiséget legalább egy negyedével növeljük. Ha agrotechnikai határidő után vetünk, akkor minden egyes napra 1 'A vetőmagtöbbletet számítunk. Nagyon fontos a vetés mélységének helyes megállapítása is. A vetést rendszerint 3—5 cm mélyen végezzük el. Ha túlságosan sekélyen vetjük el a magot, akkor a bokrosodási csomó igen közel kerül a talaj felszínéhez, így kevésbé védett a fagyokkal szemben. Ha túlságosan mélyen vetünk, vagyis 5 cm-nél mélyebben, akkor a csírázó és soroló növénykék nagyon legyengülnek és csök-Balra a jól áttételt egészséges növény, jobbra a fagykárt szenvedett. (A szerző tusrajzai) kent ellenállóképességgel mennek a télbe. Tehát az 5 cm mély vetés még akkor is elegendő, ha ősszel száraz időjárás uralkodik és a talaj kiszáradt. Máskülönben az a veszély fenyeget, hogy a túlságosan mélyre vetett magvak gyorsan kicsíráznak, de a talajnedvesség hiánya következtében fokozatosan elszáradnak és elpusztulnak. Sokévi kísérletek eredményei bizonyítják mind a késői, mind a korai vetés károsságát. Az elmúlt évhez hasonló rendkívül száraz és hideg időjárás is megmutatta, hogy a jókor és jó minőségben elvégzett talajelőkészítés, valamint az agrotechnikai határidők betartása növeli a növényzet ellenállóképességét a fagyok és az időjárás más kedvezőtlen behatásai ellen. így pl. a brezolupyi szövetkezetben, ahol a Fanal gabonafajta ez évben rendkívül nagy terméshozamot nyújtott, a vetést már szeptember 23-án befejezték, a trágyaféléket a talajszelvénybe juttatták és a tenyészidő alatt tavasszal kétszer salétromoztak. Végül meg kell mondanunk, hogy a körzetesített fajták vetése, az idejében elvégzett talajelökészítés és az azzal egyidejűleg megvalósított alapvető trágyázás, továbbá a vetés agrotechnikai határidejének betartása az őszi gabona magas terméshozamának legfőbb biztosítéka még a kedvezőtlen éghajlati feltételek esetében is. Igaz, hogy az időjárást még nem tudjuk irányítani, s előre betervezni milyen időjárás uralkodik majd a gazdasági termény tenyészideje alatt. Viszont helyes agrotechnikával sokat tehetünk a kedvezőtlen időjárás ellensúlyozására. Az elmúlt évhez hasonló időjárás esetén mindent meg kell tennünk a helyes agrotechnika és a növényzet tápanyagellátása érdekében és ügyelnünk kell arra, hogy területegységenként minél több növényt neveljünk. Ha négyzetméterenként sikerül csupán 350 kalászt termelnünk, ami nem jelent túlságosan sokat, akkor ha egy kalász átlagban csupán 1 gramm szemtermést nyújt, abban az esetben is elérjük a 35 mázsás hektárhozamot. Ilyen terméseredményt még közepesen jő agrotechnikával és csak kissé kedvező éghajlati feltételek között is akármelyik körzetesített őszi búzafajtából elérhetünk. M. Andrascík mérnök, F. Adamovsky mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanárai
