Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-21 / 67. szám
Első lépések a szakosítás felé A pásztói szövetkezet irodájában épp a pénztárt ellenőrzik. Ugyancsak •izzadnak. Valamilyen kisebb tétel elkallódott és emiatt nem egyezik a végösszeg. Végre Pető Gyula, a szövetkezet elnöke megtalálja a hibát. — Egy kicsit belemelegedtünk — lélegzik fel megkönnyebbülte^ — Érdemes a pénztárral foglalkozni? — Hát, nem nagyon dicsekedhetünk, de azért nem állunk a legutolsó .helyen sem. A félévi ellenőrzés szerint 14,50 koronát fizethetünk a munkaegységre. — Az eladási tervet is elég jól teljesítik — teszi hozzá Korpás Zsigmondi termelési instruktor. — Igyekezünk, ahogy lehet — szerénykedik az elnök. — Szövetkezetük eddig elég gyengén gazdálkodott, mi hozta meg az első eredményt? — Elsősorban is a baromfitenyésztés és a szakosítás. — Milyen irányban halad a gazdaság? — Amint már említettem, baromfitenyésztéssel és malacneveléssel foglalkozunk legfőképpen. — Mindkettő friss pénzt hoz a házhoz ... —f Tényleg így van. Télen főleg tojásból pénzeltünk. A párbeszéd és ismerkedés után beletekintünk a könyvelési adatokba. A tej- és tojáseladás félévi tervét túlteljesítik. A 823 hektáros gazdaság (ebből 756 szántó) év végéig 150 db anyakocát tart. Sertéshizlalással nem foglalkoznak. A pénzügyi tervet elég jól teljesítették. Fél évre 924 000 koronát; irányoztak elő és 901000 koronát értek el. A kiesés az őszi repce miatt történt, amiből 60 000 koronát kgllett volna bevenniük. A gazdasági udvaron meggyőződünk róla, hogy a szövetkezet vezetősége leleményesen, mindent fölhasznál a többtermelés érdekében. Az elnök például olvasta az Élet és Tudomány című hétilapban, hogy a tojópavilonokat télen fel lehet melegíteni, ha a birkák ott hálnak. A tapasztalat nyomán korlátokat szereltek a baromfiólba és .minden éjjel 250 juhot tereltek be. • Az eredmény nem maradt el. A legnagyobb hidegben is 8 fokos meleg volt, és a 2000 tyúk 1200—1300 tojást tojott naponta. Koncz Kálmánná tyúkgondozó szerint akkor jobban tojtak a tyúkok, mint most. — Mennyi eddig a tyúkonként! tojáshozam? — érdeklődünk Koncznétól. — Száztizet terveztünk, s nem járunk messze tőle. De legjobban a főtyúkász tudná. Koncz Kálmán bácsi épp befordul a lovasfogattal. A „vándoroknak“ jött abrakért. — Egy kis abrakot viszek a csirkéknek — mondja. — A 2600 csirkének napi 280 kg-ra lenne szüksége, de mivel kint vannak a határban, csak 150 kilót fogyasztanak, s hamarosan annyi sem kell, mert megkezdjük a tarlók legeltetését. A csirkék vándorólas nevelése — fűzi hozzá az elnök — egészségügyi szempontból is indokolt, szinte elenyésző az elhullás. Sokan azt mondják, hogy a baromfitenyésztésre rá ehet fizetni. Számításunk szerint minden eladott csirkén 6,50 koronát nyerünk. Nyolcezer csirkét dobunk piacra, a tojástermelési tervet pedig túlteljesítjük. A szövetkezet büszkesége a 96 férőhelyes anyakoca-fiaztató, amely megfelel a legkorszerűbb követelményeknek. Az anyakocák hatszögletes vasketrecekben ellenek, amelyekben a malacok oldalra elhúzódhatnak, tehát a tépésből származó elhullás a lehető legkevesebb. A fiaztatót tapétázták, padlózták, tehát a malacok nem fáznak fel. Hidegebb időben majd bekapcsolják a villanypárnákat is. Végre találkoztunk már kultúr- és szociális helységgel is. Az efetőlyiek a takarmányelőkészítőben külön szobája van, ahonnan egy ablakon keresztül pontosan megfigyelhetik minden anyakocát. Tehát nem kell nekik az egészségtelen, ammóniákkal telített istállóban tartózkodnia. A takarmányelőkészítőben van WC, mosdó, a zuhanyt is hamarosan üzembe helyezik. Öröm járni ilyen korszerű fiaztatóban. Végre a tervezők is gondoltak arra, hogy a legfőbb érték az ember. Kis módosítással más szövetkezetekben is létesíthetnének mosdót, zuhanyozót és megfigyelő ablakot is vághatnának a falba. A szövetkezet vezetőivel, tagjaival folytatott eszmecsere és a helyszíni szemle arról győzött meg, hogy a pásztói szövetkezet a fejlődés útjára A korszerű fiaztatő, előtérben Pető Gyula, szövetkezeti elnök és Korpász Zsigmond, termelési instruktor lépett és annyi év után előrelép az egyhelyben topogásból. A szakosítás bizonyára meghozza az eredményét. Vannak korszerű épületeik, és amint látjuk, felhasználják a lehetőséget a többtermelésre, de a belterjesség foka még mindig alacsony szinten mozog. A féléves értékelés alapján egy hektárra 139 liter tej, 214 tojás jut. Megvan minden lehetőség arra, hogy a termelést emeljék. Például az új, korszerű fiaztatóban átlagosan csak 11 malacot irányoztak elő. Ha már megvan az új, korszerű épület, megfelelő malacszaporulatot is kell elérni. Sok anyskocagondozó kedvezőtlen feltételek mellett is, 16, 17, sőt 18 malacot is választ el egy anyakocától. Természetesen a szövetkezet ilyen eredményt máról holnapra nem érhet el, mert lényegében most állítják be az anyakocaállományt és sokat kicserélnek a régiekből. Sok átmeneti kocát állítanak be és a jóhasznúakat meghagyják továbbtenyésztésre. A pásztói szemlén kellemesen meglepődtünk. Itt sem állt meg az élet, fejlődnek az emberek és fejlődik a közös gazdaság. A szakosított termelés pár éven belül lényegesen kihat majd a gazdálkodásra és a szövetkezet az élenjárók közé küzdheti fel magát. Bállá József A kassai járás méhészkei szövetkezete az első félévi tejeladási tervét 140 %-ra teljesítette. Terven felül már több mint 10 000 liter tejet adott el. Az év elejétől naponta tehenenként 4,2 liter tejet juttattak piacra. A( tehenenkénti évi tejtermelés 2000 liter körül mozog, ami itt elég jó eredménynek számít. Dicséretükre legyen mondva, hogy amikor a Nová Polhora-i és péderi szövetkezetek elindították a 2000 literes mozgalmat, a méhészkeiek ebbe a mozgalomba bekapcsolódtak és az eredményeket figyelve jól is állnak ezen a téren. Különösen most, a nyári időszakban igyekeznek. Például Június utolsó dekádjának tervét 204 %-ra teljesítették, s tehenenként napi átlagban 8,8 liter tejet adtak el. Molnár Benjamin, a szövetkezet elnöke mondotta, hogy különös gondot fordítanak a takarmányokra. A tehenek ugyan jelenleg is kijárnak a legelőre, de a legeltetés csak másodrendű szerepet tölt be. A tehenek reggel az istállóban friss, vitamindús és nagy fehérjetartalmú zöldtakarmányt kapnak. Igen, Amin még lehetne javítani Méhészkén a borsós keverék biztosítéka a nagy tejtermelésnek. Délben .ugyancsak megkapják a részüket és ez nem marad el este sem. ősszel sok takarmánykeveréket vetettek, így kora tavasszal már volt zöldtakarmányuk. Aztán szakaszosan vetették a tavaszi keverékeket, amelyeket fokozatosan zölden etetnek. Ám a lekaszált keverékek helyét azonnal vetik más takarmányokkal, hogy mire az első vetés elfogy, legyen takarmány a második vetésből. A jelenlegi 8,8 liter átlagos napi tejeladás legjobb a járásban. Azt hittem, ez az elismerés megörvendezteti a szövetkezet elnökét, de csalódtam. Pár percnyi hallgatás után ennyit mondott: — Jó az eredmény, de a lehetőségeket figyelve, lehetne sokkal jobb is. Ez a megjegyzés nem hagyott nyugton. — Hol van hát a hiba? — Arról ne beszéljünk — válaszol. Aztán mégiscsak beszéltünk róla. Kicsi a szövetkezet, kicsi a község, csupán 64 tehene van a közösnek. Pontosan a terv szerint. A tehenek 100 hektárra eső sűrűsége megfelel a követelményeknek. Takarmány van elegendő. Nincsenek azonban emberek. Képzeljük el, a 64 tehenet csupán két nő és két férfi feji és gondozza. Id. Molnár Piroska férjével 14 darabot gondoz és fej, Demeter Aranka ugyancsak férjével 20 darabot. — S a többi tehén? — Sajnos, a többiek havonta változtatják gazdájukat. Az egyik hónapban két asszony feji őket, a másikban más két asszony, aztán ismét mások és így tovább. A tízéves múlttal rendelkező szövetkezetben ez a helyzet egy kicsit meglepő. Az elnök azt mondja, hogy az asszonyok nem akarnak állandó fejőknek menni, mert éppen elég munkájuk akad kint a mezőn is. Nem vitás, munka mindenütt van, de a fejősnél váltakozó munkások nem segítik, hanem fékezik a tejtermelés előrehaladását. Miként lehetséges az, hogy Molnár Piroska és Demeter Aranka példáját — akik már hosszú évek óta állandóan fejnek — Méhészkén senki sem követi ? Nincsenek állandó fejőnők, a szocialista munkaversenyt is mellőzik. Érthető, nehéz ott versenyezni, ahol minden hónapban mások fejnek. Ogy gondolom, ezeket a nehézségeket a legrövidebb időn belül ki kell küszöbölnünk. Ezzel a problémával komolyan kell foglalkozni a pártszervezetnek, helyi nemzeti bizottságnak, a szövetkezet vezetőségének, a női bizottság tagjainak. A hiányosság eltávolítása után a napi 8,8 literes fejési átlag minden bizonnyal 10 literen felül emelkedne. Bár a szövetkezet irodájának falait dicsérő elismerések díszítik, de egy elismerés vagy kitüntetés a tejtermelésért még odaférne. Iván Sándor (KoSlce) Saját kárukon tanultak A közelmúltban benéztem a zsélyl szövetkezet irodájába. — A félévi tervértékelésbe szeretnék bepillantani, — szólok a könyvelőhöz. Határozott mozdulattal, készségesen kihúzza az asztalfiókot és elémteszi az értékelést. Az oldalakat böngészve megtudom, hogy a szövetkezet húseladási tervét, amely 403 mázsát irányoz elő, 117 %-ra teljesítette, 475 mázsát adtak el. A marhahúseladás tervét 121 ■%-ra (195 mázsa helyett 237 mázsát adtak el), a sertéshúsból 102 %-ra, juhhúsból 150 %-ra, baromfihúsból 88 %-ra teljesítették az eladási tervet. A tejeladás tervét 75 %-ra teljesítették, a tervezett 105 ezer liter helyett csak 79 684 liter került a dolgozók asztalára. A tervezett 100 000 tojásból csupán 47 000-et adtak el. A tej, a tojás terve nem teljesítésének okait keresem. Ez év februárjában 530 tyúkot kiselejteztek betegség miatt, így nem tudták teljesíteni a félévi tojáseladási tervüket. A tejtermelésben a hiányosságok fő okozója a hiányos takarmányalap volt. Az értékelés azt mutatja, hogy a takarmányalapot csak 70 %-ra biztosították és az állományból is hiányzott 19 tehén. Jelenleg a szövetkezetnek 172 tehene van. Tovább böngészem az aktákat, miközben megérkezett Mladonylcky János zootechnlkus. Arcán elégedett mosoly ült. — Nyolcvan fiatal üszőt vittünk hegyi legelőre az oremlazi erdőbe. Darabonként 100 koronába kerül a legelő őszig. Nekünk ez nagyon is kifizetődő, mert kevés a legelő, és a több mint 500 szarvasmarhának enni kell. — Milyen a napi tejelékenység? — Csak 4,5 liter között mozog. Fő oka, hogy állományunk nem megfelelő. Reméljük, néhány éven belül egészséges fiatal üszőkkel tölthetjük föl az állományt. Nézzük csak, hogy fest a pénzügyi terv teljesítése? A szövetkezet 873 000 korona összbevétel helyett 817 000 koronát vételezett be. A tervezett 788 000 korona kiadás a valóságban 814 000 koronát tett ki. Nagy kiadások voltak főleg az állattenyésztésre, 40 000 koronát adtak szalma vásárlására. Más kárán tanul az okos — mondja a közmondás. De ők a saját kárukon tanultak. Ne hanyagolják el tehát a szalmabe takarítást, mert később megbánhatják. Tizennyolcezer koronát a kisebb gépjavításoknál takarítottak meg és 9000 koronát az üzemanyagnál, ami a komplexbrigád érdeme, amely a szocialista munkabrigád elmért versenyez. Ka j tor Pál (Zsély) Víz a Szoroskő alatt? A vonat kifut az alagútból, s az utazó elé tárul egy gyönyörű táj. Az egyik oldalon, szorosan a vágányok mellett sziklás hegyoldal, magasan rajta országút. Ez a Szoroskő. Alatta mélyen gyümölcsös, ami szőlőtáblákkal végződik, távolabb két üresen álló halastó, széjjel a dombokon szántóföld, majd fákkal körülvéve egy kis falu húzódik meg. Szép kilátás. Az ember ahányszor elmegy mellette, mindig megcsodálja. jövőre az utazó még több szépet láthat az eddiginél. Harminchektáros tavak létesülnek, s majd visszatükröződnek a Szoroskő sziklái. De a két tó nemcsak a szépségét emeli majd e tájnak, hanem a gazdagságát is. Hasznot hoz a szövetkezetnek, a falu lakosságának, s nem kis örömet a fürödni vágyó fiataloknak. A halastó építését 1961 nyarán kezdték. Régen, még az 1700-as években volt itt víz, de most már csak a két gát mutatta az egykori tó széleit. A tó az állam tulajdonát képezi, de teljes használatra a körtvélyesi szövetkezetnek adják át. Jó szolgálatot tesz majd ez a szövetkezetnek. Sokféleképpen kihasználható, s minden oldalról nyereséget hoz. Elsősorban is emeli a levegő páratartalmát, s ezáltal bővebb lesz a csapadékmennyiség. A szövetkezet egy 50 hektáros területet akar öntözni a tóból. Itt helyeznék el a kertészetet, melynek az öntözése nagyon könnyen megoldódik. A harmadik cél, a haltenyésztéssel összekötött kacsatenyésztés. S ami az egyik legnagyobb öröm a fiataloknak — lehetővé válik a fürdés, csónakázás. A tó pár nap múlva teljesen elkészül, s a munkások átadják rendeltetésének. Még csak a nyár közepén vagyunk, így bőven volna alkalom a víz-adta lehetőségek kihasználására. Gyűlhetne a csapadék, lehetne öntözni, hiszen a szövetkezet még tavaly megvásárolta az 50 hektáros öntözőberendezést, amit víz nélkül nem tudnak üzemeltetni. Munka után a tiszta vízben fel lehetne frissülni. Igen, mind ez csak lehetne. Mert a tóra idén még nem lehet ráengedni a vizet. Nem azért, mintha nem lenne jól elkészítve, s valamit igazítani kellene rajta, nem is azért, mert a víz felfogása nehézségekbe ütközik, hiszen a tótól csak pár száz méterre van az Evetesi forrás, ahonnan gyönyörű, kristálytiszta víz tör elő. A hiba abban van, hogy a szövetkezet egész gazdasági udvara ebből a forrásból kapja a vizet. Ha most lezárják a tavat, a viz felfogődik, a szövetkezet állatállománya víz nélkül marad. • A szövetkezet vezetősége ezzel számolt, s tervbevette, hogy a Felsőhegyről —‘két kilométer távolságból Früstök Sándor, Kalász Ferenc, Früstök István, Urman János és Beke János az utolsó simításokat végzik a tóhoz tartozó halmosón. A türelmetlen fiatalok a tó kevés vizében is örömmel fürdenek. (Felvételek: Zsebik S. a falun keresztül bevezeti az istállókba a vizet. így nemcsak a szövetkezet jár jól, hanem a község lakossága is, mert önnyomással minden ház kaphat vizet. Csakhogy a járási építkezési vállalat valahogy megfeledkezett erről a tervről, s az egyre gyakoribb sürgetések ellenére sem akar tudomást venni az építkezés fontosságáról. így hiába igyekeztek a Kassai Talajjavító üzem munkásai, hogy a tó minél előbb elkészüljön, hiába van szüksége a szövetkezetnek a halastó vizére, hiába a fiatalság drukkolása a mielőbbi megnyitásért — várni kell vele a jövő tavaszig, mert a szövetkezet állatállománya mégsem maradhat teljesen víz nélkül. Most már mindenki abban bízik, hogy a tó nem állhat üresen sokáig, így a vízvezetés sürgős megoldást nyer majd. A jövő tavaszon a két tó megtelik a forrás friss vizével, s az egész Szoroskő alja megélénkül a fürdőzők vidám hangjától. Üzembeléphet az öntözőmű, 's a szövetkezet az eddiginél sokkal több és szebb zöldséget adhat majd piacra. De nemcsak zöldséget, hanem kacsapecsenyét és ízletes halhúst is szolgáltathat a dolgozók asztalára. S ha ehhez még hozzávesszük a zamatos körtvélyesi bort és gyümölcsöt — s mindez majd kapható is lesz a tó mellett — akkor'bizonyosan mind a fürdőzők, mind a szövetkezetesek elégedettek lesznek a Szoroskő alatti vízzel. -zs-1963. augusztus 21.
