Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-06 / 11. szám
A volgográdi csata évfordulója Ez év február 2-án a Hitler által kirobbantott világháború fordulópontjáról, a győzelmes volgográdi csata 20. évfordulójáról emlékezett meg a haladó emberiség. A történelem még nem jegyzett fel oly nagyméretű katonai összecsapást, mint amilyen a Volga mellett elterülő hősi város védőinek hat és fél hónapig tartó harcá volt a fasiszta hordákkal szemben. A Führer és vezérkara döntő fontosságú jelentőséget tulajdonított a város elfoglalásának: „Sztálingrádot elfoglaljuk, ebben biztosak lehetünk. És ha egyszer elfoglaltuk, sohasem adjuk fel!“ (Hitler 1942. szeptember 30-án elhangzott beszédéből.) Mint mindenben, ebben is tévedett a „vezér“. A szovjet csapatok 1942. november 19-én támadásba mentek át és megsemmisítő csapást mértek az ellenségre. A moszkvai rádió 1943. február 2-án a következő rövid jelentést sugározta: „A doni arcvonal hadseregei ma, 16. órakor, megsemmisítő csapást mértek a Volgánál bekerített ellenséges hadseregre. Győzelmük felejthetetlen hőstett.“ A hadtörténetnek ebben az egyedülálló ütközetében, amely 100 ezer négyzekilométernyi területen zajlott le, több mint két millió ember, 26 ezer löveg és gránátvető, több mint 2000 tank és kb. ugyanannyi repülőgép került bevetésre. A szovjet csapatok közel 100 000 ellenséges katonát fogtak el, ebből több mint 2500 tisztet és 24 tábornokot. Berlinben valóságos nemzeti gyász ütött ki. Az újságok fekete keretes cikkekben számoltak be a csata eseményeiről. A csípős februári szél fekete zászlókat lengetett a harmadik birodalom épületeinek tetején. W. Churchill, Anglia miniszterelnöke a következőket mondotta: „A németeknek ez a csúfos veresége keresztülhúzta Hitlerék számítását, hogy fegyverrel legyőzzék Oroszországot és megsemmisítsék a kommunizmust." A történelmi igazság nevében el kell oszlatni azt a legendát, hogy a volgográdi csata győzelmének oroszlánrésze Sztálin nevéhez fűződik. Ezt a történelmet meghamisító tényt a személyi kultusz idején túlhajtották, s szinte az egész harc sikerét Sztálin érdemének minősítették. Az igazság az —, emlékszik meg Jeremenko marsall —, hogy a szovjet hadsereg élgárdájának, tisztjelnek és közkatonáinak legnagyobb hadászati sikere volt. Az egységes, önfeláldozóan harcoló vörös katonák győzelme páratlan esemény volt. Ma, 20 év távlatából úgy tűnik, hogy egyesek még nem okultak kellőképpen a hitleri Németország sorsából. A legyőzött fasizmus újjáéledt Nyugat-Németországban és Hitler egykori tábornokai ismét a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országai elleni háborúra uszítanak. A volgográdi csata 20. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású emlékünnepségek éppen azt emelték ki, nem szabad megengedni, hogy újból megismétlődjék egy ilyen vérontás. A zászlődíszbe öltözött Volgograd lakóinak tízezrei az Elesett Hősök terén és a többi nevezetes helyen gyűltek össze, hogy megemlékezzenek az elesett harcosok hősiességéről. Az SZKP és a szovjet kormány képviselőin kívül ott voltak a volgográdi csata ismert hősei, Csajkov, Jeremenko és Kozakov marsallok, a nagy ütközet több más résztvevője, a szovjet hadsereg tisztjei és katonái. Az ünnepi gyűlés résztvevői üzenetet küldtek a haladó emberiséghez, szeretett pártjukhoz és kormányukhoz, amelyben arról biztosították őket, mindent megtesznek, hogy egy új világégés ne pusztítsa el az ártatlan milliókat. (Befejezés az 1. oldalról.) mlágyezsi EFSZ cukorrépából 550 q hektárhozamot, a mihalovcei járásban levő palíni EFSZ 480 mázsa hozamot ért el. A tervezett termést egészben véve csak árpából és zabból értük el, a gabonatermés összesen 1,3 °/o-kal volt nagyobb, mint 1961-ben. Növekedett a szemeskukorica, a hüvelyesek, a komló, a takarmányrépa és káposzta, valamint a zöldtakarmány kukorica betakarítása is. Mivel azonban elsősorban a fő takarmányfélék termése nem érte el a kívánatos színvonalat, a takarmánymérleg hiányos. Ezért szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek a legnagyobb mértékben takarékoskodjanak a takarmánnyal és megfelelő módosítással gondoskodjanak a takarmányfélék legcélszerűbb kihasználásáról. Az őszi szántás és vetés a késői betakarítás miatt késedelmet szenvedett. Az 1961-es évhez viszonyítva ai őszi búza vetésterülete 10j5,8 ‘Kora, a repcéé 106,7 %-ra emelkedett, ezzel szemben csökkent a rozs és az őszi árpa vetésterülete. Jóllehet a betakarítás késedelmes volt, a gabonafelvásárlás általában sikeresnek mondható és a felvásárolt gabona minősége jó. A gabona felvásárlása tervét valamennyi kerület túlszárnyalta, egészben véve 101,1 ‘Kora teljesítették. Az 1961-es évhez viszonyítva a felvásárlás 1,2 %-kal alacsonyabb volt. A kerületek lemaradtak a rozs felvásárlásában a délcsehországi és a nyugat-szlovákiai kerületeken kívül. Az egyénileg gazdálkodó parasztoktól a gabona felvásárlása jelentős késedelmet szenvedett s az év végéig a felvásárlás feladatait csak 78,2 °/o-ra teljesítették. Egyes termények egészben véve késedelmes felvásárlását s a felvásárlási feladatok nem teljesítését nerr lehet csupán a kedvezőtlen vegetációs feltételeknek tulajdonítani, hanem annak oka a nemzeti bizottságok és a felvásárlási szervezetei munkájának fogyatékosságaiban is keresendő. A tervezett betakarítás nem teljesítése következtében nem tettek eleget a cukorrépa felvásárlási tervé nek, s az 1961-es évhez viszonyítvi egymillió tonnával kevesebbett vásá roltak fel. Az állattenyésztési termelésbe: nem értünk el lényeges javulást, s a egyes szakaszokon a múlt évhez vi szonyítva csökkent a termelés szín vonala. A gazdasági állatok állománya a év folyamán gyarapodott, de számú 1962. január elsejéhez képest csők kent: a szarvasmarhaállomány össze sen 11000, a juhállomány 79 000, baromfiállomány 772 000 darabbal, ez zel szemben a sertések száma nőve kedett. A gazdasági állatok számána csökkenése összefügg a nehéz takar mányhelyzettel és szükséges volt vágómarha hatékony súlygyarapoda sának biztosítása érdekében. 1962-ben az előző évhez képest f Oszviecsim vádol! ezerrel növekedett a borjak száma. A 100 tehéntől felnevelt borjak száma 4,8 %-kal emelkedett, ezzel szemben 29 000-rel csökkent d malacok száma és az egy anyasertéstől elválasztott malacok száma is enyhe csökkenést mutat (0,5 %). A borjak és a malacok számának csökkenését a mezőgazdasági üzemek elégtelen gondoskodása okozza, mert a született borjak számának 5,9 °/o-a hullott el, míg 1961-ben csak 5,7 %-a. A legnagyobb számban a kelet-szlovákiai kerületben pusztultak a borjak (9,2 %), de az észak-csehországi és a nyugat-szlovákiai kerületben is magasra rúgott az elhullott borjak száma. Fokozódott a malacok elhullása is, országos viszonyban 7,7 %-ról 8,6 %-ra emelkedett, emellett a legnagyobb számban ismét a kelet-szlovákiai kerületben pusztultak a malacok, mégpedig 11 %-ban. A tehenek 4,72 liter átlagos napi tejhozama az 1961-es évhez viszonyítva 0,4 literrel kisebb. Ennek oka a zöldtakarmány és a többi szálas takarmány hiánya a téli hónapokban. Az átlagos tojáshozam körülbelül azonos színvonalon maradt. A vágómarha átlagos vágósúlya nem érte el a tervezettet, s 1961-hez viszonyítva 7 kg-mal csökkent. A piaci vágósertések átlagos tervezett vágósúlya 3 kg-mal növekedett s nagyobb volt a tervezettnél. A vágómarha hizlalása hosszadalmas volt azonban, s ezáltal az alacsony vágósúly mellett aránytalanul nagy volt a takarmányfogyasztás. Az állattenyésztési termékek termelése 1961-hez viszonyítva a vágómarhánál 10,6 %-kal, a borjúnál 23,2 %-kal és a tojásnál 1 %-kal növekedett. A vágósertés termelése nem érte el az 1961. évi színvonalat sem, s ugyanez a helyzet a tejtermelésnél. 1961-hez viszonyítva 44 000 tonnával, vagyis 5,5 %-kal több vágóállatot vásároltunk fel. A felvásárlás tervét 98,4 %-ra teljesítettük, ebből a vágómarha felvásárlását 103,9 %-ra, a vágóborjakét 101,5 %-ra túlszárnyaltuk. Ezzel szemben a vágósertés felvásárlást csak 93,8 %-ra teljesítettük. A sertéshúsfelvásárlását csupán a nyugat-csehországi kerület tel! jesítette, a legrosszabb eredményeket a kelet-szlovákiai kerület érte el 83,3 %-ra teljesítve csupán a felvásárlás t feladatait. , A tejfelvásárlás mélyen a terv alatt maradt, s az 1961-es évhez viszonyítva 6,6 %-kal volt alacsonyabb. A tojásfelvásárlás sem volt kielégítő j a. tervet csak 91,5 %-ra teljesítet\ ték, 1961-hez viszonyítva 9 millió tojással többet vásároltak fel. ' Az erdőgazdálkodásban a hosszan j tartó téllel és a jelentős szárazság. 9al összefüggő nehézségek ellenére is az állami erdészeti üzemek az er’ dősítés feladatát 97,2 %-ra teljesítették, s összesen 70 910 hektárnyi g > őrületet fásítottak be. Jó minőségű ültetőanyag hiánya miatt azonban az erdősítés minősége a múlt évi alatt 1 maradt. A főtábor kapuja ma is változatlanul áll. Felette a két oszlopot átívelő felirat, a fasizmus egyik legnagyobb hazugsága: Arbeit macht frei (A munka felszabadít.) Négymillió — ennyi az áldozatok, a halálba hajszolt ártatlanok száma. S amikor az ember ma átlépi a tábor kapuját, önkéntelenül is tudatába dobban a kérdés: Miért ? Miért — e akasztófák? — a hajból font kötelek? — a Ciklon B bádog dobozai ? — az elrabolt kofferek halmaza ? A napokban múlt tizennyolc éve, hogy a szovjet hadsereg egységei felszabadították Oszviecsimet. Ötezer agyongyötört ember fogadta a szovjet katonákat. Emberek — akik nem tudták vajon mit kezdjenek visszaadott életükkel, vajon hogyan szabaduljanak az idegeiket gúzsbaköt'ó, borzalmas emlékektől, a krematóriumok kéményéből bodrozódó füst szagától? Oszviecsim felszabadításának az évfordulójáról minden évben meg szoktunk emlékezni. Az oszviecsimi tömegsírokon nem hervadnak el a koszorúk. A tábor szürke porában nem száradnak fel a könnyek — a kegyelet, a bánat, a kétség - beesés, a düh könnyei. Oszviecsim vádol! A szögesdrótok között felüvölt a szél. A felrobbantott krematóriumok romhalmazai alól felnyög a kín, az ártatlanok haláltusája. Az emberek megállnak egy-egy romhalmaz, barakk, akasztófa előtt. Oszviecsimben riadt csenddé halkul a turistákra annyira jellemző lármás zsibongás. Oszviecsim a csend, a megilletódés, a torkot fontogató bánat hazája. Ami itt történt, az még nem egészen a múlt — hanem jelenünk borzasztó emléke. Hiszen itt járnak közöttünk az oszviecsimi árvák, az özvegyek, még tenyerünkbe duruzsol a jóbarát utolsó kézszorítása, fülünket riasztja az elhurcolt leánygyermekek jajszava, szemünk előtt megvillan a kócos fejű kamaszok dac-kemény ajka. Oszviecsim számunkra nem múzeum — a haláltábor falai jelenünk felkiáltójelei: „Legyetek éberek!“ Mi mindent számon tartunk. Mi nem felejtjük el a Fábry Zoltán által is idézett Strauss, levitézlett nyugat-német hadügyminiszter kijelentését: a jövő német katonái a második világháború katonáinak hagyományát és munkáját kell hogy tovább folytassák ... De mindezen túl számon tartjuk a neofasiszták minden lépését. Mert bennünket a fasizmus mártírjai már megtanítottak. Mi éberek vagyunk. Oszviecsim borzalmas emléke égeti lelkiismeretünket. (Mártonvölgyi László cikke nyomán) SzÖgEsdrÓt # 0» Oszloptól oszlopig száz és szám kilométeren keresztül és körbe-körbe feltépve az élő földet az élő fákat letörve az eleven virágokat elválasztva a világokat és harcot hirdetve lábainkat megsebezve s a tilalom-törvényt magába rejtve feszül oszloptól oszlopig a szögesdrót Semmi más egyszerű mindennapi szögesdrót annak a testvére amit a kert kerítése felé húznak két sorban tíz centi távolságra egymástól hogy a gyerekek le ne tépjék az éretlen gyümölcsöt Semmi különbség nincs köztük Egyszerű szögesdrőt mind Még az is amely a koncentrációs táborok őrületét zárta el a világ elől és az Is amelyből a lövészárkok elé fontak akadályokat Igen De valami történt Talán az emberek észrevették hogy erről a szögesdrót nem tehet. Gál Sándor Tanulmányi lehetőségek a V. Kapusanymezőgazdasági iskolában Mezőgazdasági termelésünk egyik legégetőbb problémája még mindig a szakkáderek kérdése, azaz a termelő üzemek ellátása megfelelő számú képzett szakemberrel. Sajnálatos tény, hogy Szlovákiában egyetlen járás sincs, melynek szövetkezetei és állami gazdaságai elegendő szakemberrel rendelkeznének. A helyzet Kelet-Szlovákiában a legkritikusabb. A trebiäovi járásban például mintegy 42 000 ha-nyi földterületre jut egy mezőgazdasági mérnök. A szövetkezetekben és állami gazdaságokban pedig összesen csak 3 főiskolás működik. A mezőgazdasági technikumot végzettek száma a járásban 82, mesteriskolát pedig 96-an végeztek. Mindezek a számadatok egyáltalában nem tükrözik vissza, hogy a trebisovi járásban több mezőgazdasági iskola működik. Inkább arról árulkodnak, hogy elsősorban a szülők, de a pedagógusok és a járás illetékesei sem foglalkoznak eléggé a fiatalok megnyerésével a mezőgazdaság részére. Erről a témáról már elég cikk íródott a lapokban és különféle gyűléseken számos beszéd is elhangzott, de úgy látszik, a cikkek írói és a szónokok maguk nem nagyon győzik meg saját serdülő gyermekeiket, hogy mezőgazdasági iskolába járjanak. Pedig a nehéz fizikai munkát egyre inkább kiszorító mezőgazdasági gépek általános térhódítása és az új technológiai eljárások állandóan több szakembert követelnek a mezőgazdaságba és csak a legkorszerűbb mezőgazdasági ismeretekkel alaposan felvértezett ifjúság erőteljes mozgósításával érhetjük el a XII. pártkongresszus határozatában kitűzött célt, hogy hazánkban a mezőgazdasági termelést az iparéval azonos színvonalra emeljük. Használjuk ki tehát mindazokat a lehetőségeket, amelyeket pártunk és kormányunk nyújt az ifjúság mezőgazdasági szakképzés érdekében. A Veiké Kapuáany-i magyar tannyelvű mezőgazdasági iskolán a következő tanulmányi lehetőségek nyílnak a tanulók számára: 1. Mezőgazdasági Műszaki Középiskola (4 éves), 2. Mezőgazdasági Technikum (egyéves tanfolyam funkcionáriusok számára), 3. Mezőgazdasági Mesteriskola (két éves), 4. Táv- és magántanulás. A Mezőgazdasági Műszaki Középiskola a kötelező ‘iskolai oktatás befejeztével lehetővé teszi az ifjúságnak, hogy 4 év alatt — érettségivel — középfokú mezőgazdasági technikusi képesítésre tegyen szert. Ez az iskola növénytermesztési-állattenyésztési irányzatú és a végzettéi mint agronómusok, zootechnikusok, tervezők, könyvelők, csoportvezetők stb. érvényesülhetnek a mezőgazdasági üzemekben. A végzett növendékek tanulmányukat főiskolán is folytathatják. A mezőgazdasági funkcionáriusok egyéves tanfolyamára (Mezőgazdasági Technikum) mezőgazdasági vezetők jelentkezhetnek, a korhatár 25 — 45 év. Feltétel az üzemi, a járási pártbizottság és a nemzeti bizottság ajánlása, 5 — 10 éves mezőgazdasági gyakorlat és az alapfokú vagy a mesteriskola elvégzése. A hallgatók anyagi támogatása a következő: díjtalan tanulás, 420 korona ösztöndíj, 300 korona kvalifikációs pótlék, a nősök 500 koronát és minden kiskorú vagy eltartott gyermek után 100 koronát kapnak, a törvényes családi pótlék mellett. Azonkívül könyvekre és füzetekre 400 koronát egy összegben. Összefoglalva tehát a nőtlenek 800 koronáig terjedő, a családosok 1200 koronán felüli járadékban részesülnek. Az iskola a hazautazás költségeit nőtleneknek évente hatszor, a családosoknak évente tizenkétszer megtéríti. Jelentkezési határidő április 30. A Mezőgazdasági Mesteriskola állattenyésztési és növénytermesztési irányzatú. A kétéves tanfolyam után (öt —öt hőnap évente) a tanulók mint mesterek és csoportvezetők helyezkedhetnek el a mezőgazdasági üzemekben. A jelentkezési korhatár 17 — 45 év. Az állami gazdaságokból jelentkező hallgatók fizetésüknek bizonyos százalékát kapják, mégpedig 1000 koronáig 100 %-ot, 1250 — 1500 korona után 1050 koronát, 1500 — 1800 korona után 1100 koronát és 1800 koronán'felül a fizetés 60 %-át. Ehhez járul még a rendszeres családi pótlék. Az EFSZ-ből jött tanulók, ha nőtlenek 500 koronát, a nősek 700 koronát kapnak és minden gyermek után 60 korona járadékot a családi segély mellett. A tankönyvek és más taneszközök díjtalanul állnak a tanulók rendelkezésére. A távtanulás és a magántanulás azoknak a dolgozóknak nyújt képesítése lehetőségeket, akik nem szakítják meg állandó munkájukat. A hároméves tanfolyam szakérettségivel, az ötéves általános érettségivel végződik. Távtanulásra a jelentkezőknek legalább ötéves nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlat szükséges. A hallgatók havonta kétnapos konzultáción vesznek részt és félévenként vizsgáznak. Anyagi ellátásukról a konzultációs időszakban törvényes előírások gondoskodnak. Ütiköltségük kedvezménye 50 %. Jelentkezési határidő a tanév vége (július 31.). Az iskolának saját internátusa van, ahol minden tanuló helyet kap. Érdeklődők jelentkezzenek a következő címre: Stredná polnohospodárska technická ákola (mad'.), Veiké Kapuáany, okr. Trebisov. KERTÉSZ PÄL, a Mezőgazdasági Technikum tanára, Veiké Kapusany | *«> u . V ■ O N u
