Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-06 / 11. szám

A volgográdi csata évfordulója Ez év február 2-án a Hitler által kirobbantott világháború fordulópont­járól, a győzelmes volgográdi csata 20. évfordulójáról emlékezett meg a haladó emberiség. A történelem még nem jegyzett fel oly nagyméretű ka­tonai összecsapást, mint amilyen a Volga mellett elterülő hősi város vé­dőinek hat és fél hónapig tartó harcá volt a fasiszta hordákkal szemben. A Führer és vezérkara döntő fon­tosságú jelentőséget tulajdonított a város elfoglalásának: „Sztálingrádot elfoglaljuk, ebben biztosak lehetünk. És ha egyszer elfoglaltuk, sohasem adjuk fel!“ (Hitler 1942. szeptember 30-án elhangzott beszédéből.) Mint mindenben, ebben is tévedett a „vezér“. A szovjet csapatok 1942. november 19-én támadásba mentek át és megsemmisítő csapást mértek az ellenségre. A moszkvai rádió 1943. február 2-án a következő rövid je­lentést sugározta: „A doni arcvonal hadseregei ma, 16. órakor, megsem­misítő csapást mértek a Volgánál be­kerített ellenséges hadseregre. Győ­zelmük felejthetetlen hőstett.“ A hadtörténetnek ebben az egye­dülálló ütközetében, amely 100 ezer négyzekilométernyi területen zajlott le, több mint két millió ember, 26 ezer löveg és gránátvető, több mint 2000 tank és kb. ugyanannyi repülő­gép került bevetésre. A szovjet csapatok közel 100 000 ellenséges katonát fogtak el, ebből több mint 2500 tisztet és 24 tábor­nokot. Berlinben valóságos nemzeti gyász ütött ki. Az újságok fekete keretes cikkekben számoltak be a csata ese­ményeiről. A csípős februári szél fe­kete zászlókat lengetett a harmadik birodalom épületeinek tetején. W. Churchill, Anglia miniszterel­nöke a következőket mondotta: „A németeknek ez a csúfos vere­sége keresztülhúzta Hitlerék számí­tását, hogy fegyverrel legyőzzék Oroszországot és megsemmisítsék a kommunizmust." A történelmi igazság nevében el kell oszlatni azt a legendát, hogy a volgográdi csata győzelmének oroszlánrésze Sztálin nevéhez fűző­dik. Ezt a történelmet meghamisító tényt a személyi kultusz idején túl­hajtották, s szinte az egész harc sikerét Sztálin érdemének minősítet­ték. Az igazság az —, emlékszik meg Jeremenko marsall —, hogy a szov­jet hadsereg élgárdájának, tisztjel­nek és közkatonáinak legnagyobb ha­dászati sikere volt. Az egységes, ön­­feláldozóan harcoló vörös katonák győzelme páratlan esemény volt. Ma, 20 év távlatából úgy tűnik, hogy egyesek még nem okultak kel­lőképpen a hitleri Németország sor­sából. A legyőzött fasizmus újjáéledt Nyugat-Németországban és Hitler egykori tábornokai ismét a Szovjet­unió és a szocialista tábor többi or­szágai elleni háborúra uszítanak. A volgográdi csata 20. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású emlékünnepségek éppen azt emelték ki, nem szabad megengedni, hogy újból megismétlődjék egy ilyen vér­ontás. A zászlődíszbe öltözött Volgo­grad lakóinak tízezrei az Elesett Hősök terén és a többi nevezetes helyen gyűltek össze, hogy megemlé­kezzenek az elesett harcosok hősies­ségéről. Az SZKP és a szovjet kor­mány képviselőin kívül ott voltak a volgográdi csata ismert hősei, Csaj­­kov, Jeremenko és Kozakov marsal­­lok, a nagy ütközet több más részt­vevője, a szovjet hadsereg tisztjei és katonái. Az ünnepi gyűlés résztvevői üze­netet küldtek a haladó emberiséghez, szeretett pártjukhoz és kormányuk­hoz, amelyben arról biztosították őket, mindent megtesznek, hogy egy új világégés ne pusztítsa el az ártat­lan milliókat. (Befejezés az 1. oldalról.) mlágyezsi EFSZ cukorrépából 550 q hektárhozamot, a mihalovcei járásban levő palíni EFSZ 480 mázsa hozamot ért el. A tervezett termést egészben véve csak árpából és zabból értük el, a gabonatermés összesen 1,3 °/o-kal volt nagyobb, mint 1961-ben. Növekedett a szemeskukorica, a hüvelyesek, a komló, a takarmányrépa és káposzta, valamint a zöldtakarmány kukorica betakarítása is. Mivel azonban első­sorban a fő takarmányfélék termése nem érte el a kívánatos színvonalat, a takarmánymérleg hiányos. Ezért szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek a legnagyobb mértékben ta­karékoskodjanak a takarmánnyal és megfelelő módosítással gondoskodja­nak a takarmányfélék legcélszerűbb kihasználásáról. Az őszi szántás és vetés a késői betakarítás miatt késedelmet szen­vedett. Az 1961-es évhez viszonyítva ai őszi búza vetésterülete 10j5,8 ‘Ko­ra, a repcéé 106,7 %-ra emelkedett, ezzel szemben csökkent a rozs és az őszi árpa vetésterülete. Jóllehet a betakarítás késedelmes volt, a gabonafelvásárlás általában sikeresnek mondható és a felvásárolt gabona minősége jó. A gabona fel­vásárlása tervét valamennyi kerület túlszárnyalta, egészben véve 101,1 ‘Ko­ra teljesítették. Az 1961-es évhez vi­szonyítva a felvásárlás 1,2 %-kal alacsonyabb volt. A kerületek lema­radtak a rozs felvásárlásában a dél­csehországi és a nyugat-szlovákiai kerületeken kívül. Az egyénileg gaz­dálkodó parasztoktól a gabona fel­vásárlása jelentős késedelmet szen­vedett s az év végéig a felvásárlás feladatait csak 78,2 °/o-ra teljesítet­ték. Egyes termények egészben véve késedelmes felvásárlását s a felvá­sárlási feladatok nem teljesítését nerr lehet csupán a kedvezőtlen vegetá­ciós feltételeknek tulajdonítani, ha­nem annak oka a nemzeti bizottsá­gok és a felvásárlási szervezetei munkájának fogyatékosságaiban is keresendő. A tervezett betakarítás nem telje­sítése következtében nem tettek ele­get a cukorrépa felvásárlási tervé nek, s az 1961-es évhez viszonyítvi egymillió tonnával kevesebbett vásá roltak fel. Az állattenyésztési termelésbe: nem értünk el lényeges javulást, s a egyes szakaszokon a múlt évhez vi szonyítva csökkent a termelés szín vonala. A gazdasági állatok állománya a év folyamán gyarapodott, de számú 1962. január elsejéhez képest csők kent: a szarvasmarhaállomány össze sen 11000, a juhállomány 79 000, baromfiállomány 772 000 darabbal, ez zel szemben a sertések száma nőve kedett. A gazdasági állatok számána csökkenése összefügg a nehéz takar mányhelyzettel és szükséges volt vágómarha hatékony súlygyarapoda sának biztosítása érdekében. 1962-ben az előző évhez képest f Oszviecsim vádol! ezerrel növekedett a borjak száma. A 100 tehéntől felnevelt borjak szá­ma 4,8 %-kal emelkedett, ezzel szemben 29 000-rel csökkent d mala­cok száma és az egy anyasertéstől elválasztott malacok száma is enyhe csökkenést mutat (0,5 %). A borjak és a malacok számának csökkenését a mezőgazdasági üzemek elégtelen gondoskodása okozza, mert a született borjak számának 5,9 °/o-a hullott el, míg 1961-ben csak 5,7 %-a. A legnagyobb számban a kelet-szlo­vákiai kerületben pusztultak a borjak (9,2 %), de az észak-csehországi és a nyugat-szlovákiai kerületben is ma­gasra rúgott az elhullott borjak szá­ma. Fokozódott a malacok elhullása is, országos viszonyban 7,7 %-ról 8,6 %-ra emelkedett, emellett a leg­nagyobb számban ismét a kelet-szlo­vákiai kerületben pusztultak a mala­cok, mégpedig 11 %-ban. A tehenek 4,72 liter átlagos napi tejhozama az 1961-es évhez viszo­nyítva 0,4 literrel kisebb. Ennek oka a zöldtakarmány és a többi szálas takarmány hiánya a téli hónapokban. Az átlagos tojáshozam körülbelül azo­nos színvonalon maradt. A vágómarha átlagos vágósúlya nem érte el a tervezettet, s 1961-hez viszonyítva 7 kg-mal csökkent. A pia­ci vágósertések átlagos tervezett vá­gósúlya 3 kg-mal növekedett s na­gyobb volt a tervezettnél. A vágó­marha hizlalása hosszadalmas volt azonban, s ezáltal az alacsony vágó­­súly mellett aránytalanul nagy volt a takarmányfogyasztás. Az állattenyésztési termékek ter­melése 1961-hez viszonyítva a vágó­marhánál 10,6 %-kal, a borjúnál 23,2 %-kal és a tojásnál 1 %-kal növe­kedett. A vágósertés termelése nem érte el az 1961. évi színvonalat sem, s ugyanez a helyzet a tejtermelés­nél. 1961-hez viszonyítva 44 000 tonná­val, vagyis 5,5 %-kal több vágóálla­tot vásároltunk fel. A felvásárlás ter­vét 98,4 %-ra teljesítettük, ebből a vágómarha felvásárlását 103,9 %-ra, a vágóborjakét 101,5 %-ra túlszár­nyaltuk. Ezzel szemben a vágósertés felvásárlást csak 93,8 %-ra teljesí­­tettük. A sertéshúsfelvásárlását csu­­pán a nyugat-csehországi kerület tel­­! jesítette, a legrosszabb eredményeket a kelet-szlovákiai kerület érte el 83,3 %-ra teljesítve csupán a felvásárlás t feladatait. , A tejfelvásárlás mélyen a terv alatt maradt, s az 1961-es évhez vi­szonyítva 6,6 %-kal volt alacsonyabb. A tojásfelvásárlás sem volt kielégítő j a. tervet csak 91,5 %-ra teljesítet­­\ ték, 1961-hez viszonyítva 9 millió tojással többet vásároltak fel. ' Az erdőgazdálkodásban a hosszan j tartó téllel és a jelentős szárazság­­. 9al összefüggő nehézségek ellenére is az állami erdészeti üzemek az er­­’ dősítés feladatát 97,2 %-ra teljesí­tették, s összesen 70 910 hektárnyi g > őrületet fásítottak be. Jó minőségű ültetőanyag hiánya miatt azonban az erdősítés minősége a múlt évi alatt 1 maradt. A főtábor kapuja ma is változatlanul áll. Fe­lette a két oszlopot át­ívelő felirat, a fasizmus egyik legnagyobb hazug­sága: Arbeit macht frei (A munka felszabadít.) Négymillió — ennyi az áldozatok, a halálba haj­szolt ártatlanok száma. S amikor az ember ma átlépi a tábor kapuját, önkéntelenül is tudatába dobban a kérdés: Miért ? Miért — e akasztófák? — a hajból font köte­lek? — a Ciklon B bádog do­bozai ? — az elrabolt kofferek halmaza ? A napokban múlt tizen­nyolc éve, hogy a szov­jet hadsereg egységei felszabadították Oszvie­­csimet. Ötezer agyon­gyötört ember fogadta a szovjet katonákat. Em­berek — akik nem tud­ták vajon mit kezdjenek visszaadott életükkel, va­jon hogyan szabadulja­nak az idegeiket gúzsba­­köt'ó, borzalmas emlékek­től, a krematóriumok ké­ményéből bodrozódó füst szagától? Oszviecsim felszabadí­tásának az évfordulójá­ról minden évben meg szoktunk emlékezni. Az oszviecsimi tömegsírokon nem hervadnak el a ko­szorúk. A tábor szürke porában nem száradnak fel a könnyek — a ke­gyelet, a bánat, a kétség - beesés, a düh könnyei. Oszviecsim vádol! A szögesdrótok között felüvölt a szél. A felrob­bantott krematóriumok romhalmazai alól fel­­nyög a kín, az ártatla­nok haláltusája. Az emberek megállnak egy-egy romhalmaz, ba­rakk, akasztófa előtt. Oszviecsimben riadt csenddé halkul a turis­tákra annyira jellemző lármás zsibongás. Oszvie­csim a csend, a megille­­tódés, a torkot fontogató bánat hazája. Ami itt tör­tént, az még nem egészen a múlt — hanem jele­nünk borzasztó emléke. Hiszen itt járnak közöt­tünk az oszviecsimi ár­vák, az özvegyek, még tenyerünkbe duruzsol a jóbarát utolsó kézszorí­tása, fülünket riasztja az elhurcolt leánygyermekek jajszava, szemünk előtt megvillan a kócos fejű kamaszok dac-kemény aj­ka. Oszviecsim számunk­ra nem múzeum — a ha­láltábor falai jelenünk felkiáltójelei: „Legyetek éberek!“ Mi mindent számon tar­tunk. Mi nem felejtjük el a Fábry Zoltán által is idézett Strauss, levi­tézlett nyugat-német hadügyminiszter kijelen­tését: a jövő német ka­tonái a második világ­háború katonáinak ha­gyományát és munkáját kell hogy tovább folytas­sák ... De mindezen túl számon tartjuk a neofa­siszták minden lépését. Mert bennünket a fasiz­mus mártírjai már meg­tanítottak. Mi éberek va­gyunk. Oszviecsim bor­zalmas emléke égeti lel­kiismeretünket. (Mártonvölgyi László cikke nyomán) SzÖgEsdrÓt # 0» Oszloptól oszlopig száz és szám kilométeren keresztül és körbe-körbe feltépve az élő földet az élő fákat letörve az eleven virágokat elválasztva a világokat és harcot hirdetve lábainkat megsebezve s a tilalom-törvényt magába rejtve feszül oszloptól oszlopig a szögesdrót Semmi más egyszerű mindennapi szögesdrót annak a testvére amit a kert kerítése felé húznak két sorban tíz centi távolságra egymástól hogy a gyerekek le ne tépjék az éretlen gyümölcsöt Semmi különbség nincs köztük Egyszerű szögesdrőt mind Még az is amely a koncentrációs táborok őrületét zárta el a világ elől és az Is amelyből a lövészárkok elé fontak akadályokat Igen De valami történt Talán az emberek észrevették hogy erről a szögesdrót nem tehet. Gál Sándor Tanulmányi lehetőségek a V. Kapusany­mezőgazdasági iskolában Mezőgazdasági termelésünk egyik legégetőbb problémája még mindig a szakkáderek kérdése, azaz a ter­melő üzemek ellátása megfelelő szá­mú képzett szakemberrel. Sajnálatos tény, hogy Szlovákiában egyetlen já­rás sincs, melynek szövetkezetei és állami gazdaságai elegendő szakem­berrel rendelkeznének. A helyzet Ke­­let-Szlovákiában a legkritikusabb. A trebiäovi járásban például mint­egy 42 000 ha-nyi földterületre jut egy mezőgazdasági mérnök. A szö­vetkezetekben és állami gazdaságok­ban pedig összesen csak 3 főisko­lás működik. A mezőgazdasági tech­nikumot végzettek száma a járásban 82, mesteriskolát pedig 96-an végez­tek. Mindezek a számadatok egyáltalá­ban nem tükrözik vissza, hogy a tre­­bisovi járásban több mezőgazdasági iskola működik. Inkább arról árul­kodnak, hogy elsősorban a szülők, de a pedagógusok és a járás illetékesei sem foglalkoznak eléggé a fiatalok megnyerésével a mezőgazdaság ré­szére. Erről a témáról már elég cikk íródott a lapokban és különféle gyű­léseken számos beszéd is elhangzott, de úgy látszik, a cikkek írói és a szónokok maguk nem nagyon győzik meg saját serdülő gyermekeiket, hogy mezőgazdasági iskolába járja­nak. Pedig a nehéz fizikai munkát egyre inkább kiszorító mezőgazdasági gépek általános térhódítása és az új technológiai eljárások állandóan több szakembert követelnek a mezőgazda­ságba és csak a legkorszerűbb me­zőgazdasági ismeretekkel alaposan felvértezett ifjúság erőteljes mozgó­sításával érhetjük el a XII. párt­­kongresszus határozatában kitűzött célt, hogy hazánkban a mezőgazda­­sági termelést az iparéval azonos színvonalra emeljük. Használjuk ki tehát mindazokat a lehetőségeket, amelyeket pártunk és kormányunk nyújt az ifjúság mező­­gazdasági szakképzés érdekében. A Veiké Kapuáany-i magyar tan­nyelvű mezőgazdasági iskolán a kö­vetkező tanulmányi lehetőségek nyíl­nak a tanulók számára: 1. Mezőgazdasági Műszaki Közép­iskola (4 éves), 2. Mezőgazdasági Technikum (egy­éves tanfolyam funkcionáriusok szá­mára), 3. Mezőgazdasági Mesteriskola (két éves), 4. Táv- és magántanulás. A Mezőgazdasági Műszaki Közép­iskola a kötelező ‘iskolai oktatás be­fejeztével lehetővé teszi az ifjúság­nak, hogy 4 év alatt — érettségivel — középfokú mezőgazdasági techni­kusi képesítésre tegyen szert. Ez az iskola növénytermesztési-állattenyész­tési irányzatú és a végzettéi mint agronómusok, zootechnikusok, terve­zők, könyvelők, csoportvezetők stb. érvényesülhetnek a mezőgazdasági üzemekben. A végzett növendékek tanulmányukat főiskolán is folytat­hatják. A mezőgazdasági funkcionáriusok egyéves tanfolyamára (Mezőgazdasági Technikum) mezőgazdasági vezetők jelentkezhetnek, a korhatár 25 — 45 év. Feltétel az üzemi, a járási párt­­bizottság és a nemzeti bizottság ajánlása, 5 — 10 éves mezőgazdasági gyakorlat és az alapfokú vagy a mes­teriskola elvégzése. A hallgatók anya­gi támogatása a következő: díjtalan tanulás, 420 korona ösztöndíj, 300 korona kvalifikációs pótlék, a nősök 500 koronát és minden kiskorú vagy eltartott gyermek után 100 koronát kapnak, a törvényes családi pótlék mellett. Azonkívül könyvekre és fü­zetekre 400 koronát egy összegben. Összefoglalva tehát a nőtlenek 800 koronáig terjedő, a családosok 1200 koronán felüli járadékban részesül­nek. Az iskola a hazautazás költsé­geit nőtleneknek évente hatszor, a családosoknak évente tizenkétszer megtéríti. Jelentkezési határidő ápri­lis 30. A Mezőgazdasági Mesteriskola ál­lattenyésztési és növénytermesztési irányzatú. A kétéves tanfolyam után (öt —öt hőnap évente) a tanulók mint mesterek és csoportvezetők helyez­kedhetnek el a mezőgazdasági üze­mekben. A jelentkezési korhatár 17 — 45 év. Az állami gazdaságokból je­lentkező hallgatók fizetésüknek bi­zonyos százalékát kapják, mégpedig 1000 koronáig 100 %-ot, 1250 — 1500 korona után 1050 koronát, 1500 — 1800 korona után 1100 koronát és 1800 ko­ronán'felül a fizetés 60 %-át. Ehhez járul még a rendszeres családi pót­lék. Az EFSZ-ből jött tanulók, ha nőtlenek 500 koronát, a nősek 700 koronát kapnak és minden gyermek után 60 korona járadékot a családi segély mellett. A tankönyvek és más taneszközök díjtalanul állnak a tanu­lók rendelkezésére. A távtanulás és a magántanulás azoknak a dolgozóknak nyújt képe­sítése lehetőségeket, akik nem sza­kítják meg állandó munkájukat. A hároméves tanfolyam szakérettségi­vel, az ötéves általános érettségivel végződik. Távtanulásra a jelentke­zőknek legalább ötéves nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlat szükséges. A hallgatók havonta kétnapos kon­zultáción vesznek részt és féléven­ként vizsgáznak. Anyagi ellátásukról a konzultációs időszakban törvényes előírások gondoskodnak. Ütiköltségük kedvezménye 50 %. Jelentkezési ha­táridő a tanév vége (július 31.). Az iskolának saját internátusa van, ahol minden tanuló helyet kap. Érdeklődők jelentkezzenek a kö­vetkező címre: Stredná polnohospodárska technická ákola (mad'.), Veiké Kapuáany, okr. Trebisov. KERTÉSZ PÄL, a Mezőgazdasági Technikum tanára, Veiké Kapusany | *«> u . V ■ O N u

Next

/
Oldalképek
Tartalom