Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-06 / 11. szám
Csibenevelés kezdetén Prága mellett a bust EFSZ baromfitenyésztésre szakosított krízsovl részlegén is bevezették a mélyalmos csibenevelési módszert. -ksz-A csibenevelésre csak olyan helyiség alkalmas, amely világos, huzatmentes és jól szellőztethető. A nevelés megkezdése és újabb csoport beállítása előtt a nevelőhelyiséget alaposan ki kell takarítani, meszelni, fertőtleníteni, az etető- és itatóedényeket kisúrolni és előkészíteni. A téli és tavaszi időszakban a nevelőhelyiség fűtését legalább három nappal a csibék érkezése előtt meg kell kezdeni. Almozásra csak teljesen száraz, nem poros, n*m penészes, jó nedvszívó anyagot (5 cm hosszú szalmaszecska, durvára darált kukoricacsutka, tépett kukoricaszár, gyaluforgács, tőzeg stb.) szabad felhasználni. Az almot 2 — 3 nappal előbb 10 — 20 cm vastagságban kell a nevelt) padlójára teríteni. A nevelőház bejárata elé a fertőtlenítő anyagot tartalmazó ládát úgy kell elhelyezni, hogy a nevelőházba csak azon keresztül lehessen bemenni. A csibenevelőbe idegeneket beengedni nem szabad. A fertőtlenítő ládába fűrészport vagy mészport* kell tenni. A fűrészport hidrogénlúggal vagiy más fertőtlenítő anyaggal állandóan nedvese« tartjuk. Nevelésre csak ép, egészséges, élénk, jól felszáradt csibéket szabad átvenni. A csibék súlya lehetőleg 40 gramm legyen. A csibéket — felszáradás után — a legrövidebb időn belül a nevelőházba kell vinni. A csibéket télen fűthető, zárt gépkocsival kell szállítani. A szállítás közben arra is vigyázni kell, hogy a csibék elegendő friss levegőt kapjanak úgy. hogy huzat ne érje őket. A csibék számára a kívánatos hőt a terem fűtésével és műanyák segítségével kell megteremteni. A csibék hőigénye a müanya alatt az első héten 30 — 32 a másodikon 28, a harmadikon 24, a negyediken 20 C°. Műanyák használata esetén a terem hőmérséklete állandóan 18 — 20 C° legyen A szellőzőket (szellőzőnyílások, kürtők, ventillátorok stb.) az ól legmagasabb pontján helyezzük el. A szellőzést és a levegőcserét úgy kell megoldani hogy a nevelőház levegője éjjel-nappa1 szag és páramentes legyen, huzat keletkezése nélkül. Ezért a nevelőben ajtó és ablak ne legyen egymással szemben. A nevelőház szabadba nyíló ajtajai elé télen pokrócot vagy zsákvásznat kell tenni. A tenyésztésre nevelt csibékből 15, pecsenyecsibékből 20-nál többet egy négyzetméterre tenni nem szabad. A csibéknek különböző korban a nedvesített, illetve a száraz keveréktakarmány etetésekor, különböző nagyságú etetővályú részt kell biztosítani Az etetőférőhely megállapításánál, általános fejlődésű állatokat véve figyelembe, a következők szerint kell eljárni: Nedvesített Száraz Az áliat kora keveréktakarmány napokban etetésénél az etetőférőhely hossza cm/db 0-10 2,50 0,80 10 - 20 3.50 1 “>0 20-60 5,- 1,60 60-90 7,- 2,30 90- 10.- 3,-100 csibére legalább egy darab 2 — 3 liter űrtartalmú kúpos önitatóról kell gondoskodni. 3 — 4 hetes kortól lehetőleg a túlfolyós önitatót használjuk. Az itatóedényeket az egész helyiségben egyenletesen kell elhelyezni. Legalább minden 3 méteren legyen egy itató. Az itatóedények alá mindig tegyünk alátétet, hogy az alom át ne nedvesedjék. Az etetővályúkat kaparás-gátlóval kell felszerelni és peremüket befelé kell hajlítani. Az etetővályúkat csak félig töltsük meg A takarmányozást csak folyamatosan rendelkezésre álló takarmányokra alapozzuk. A hirtelen takarmányváltozást kerülni kell. A csibék napi takarmányfogyasztását korlátozni nem szabad. A száraz keverék etetése nagyüzemi szempontból előnyösebb. A csibéket a nevelőházba történő elhelyezésük után azonnal etetni és itatni kell. Az első napon alomra helyezett papírról, lapos tálcáról, hullámpapírról vagy kartonlapról etessünk. A második naptól kezdve fokozatosan szoktassuk hozzá a csibéket a vályúból, vagy önetetőből való evéshez. A pecsenyecsibéket az első két héten lehetőleg éjjel-nappal etessük és a későbbi időben is a takarmányozási idő legalább 14 óra legyen. A tenyésztésre vagy tojástermelésre nevelt csibéket naponta legfeljebb 12 órán át kell takarmányozni. Az állatok etetését, az almozást a takarítást pontosan a megállapított munkarendnek megfelelő időpontban kell lebonyolítani. Időszakos etetés esetén az első két héten 2 óránként, a 3 —9 héten 3 óránként, a 10. héttől 4 óránként kell etetni. Leghelyesebb azonban, ha a száraz takarmány egész nap az állatok előtt áll, az önetetőkben. A csibék takarmányozására legjobban a gyárilag előállított csibetápok és a takarmánykeverő üzemek takarmányai felelnek meg. Ha a takarmányt a gazdaságban megtermelt takarmányokból keverik össze, az etetett takarmány az: 1 — 6 héten 18 — 20 % em. fehérjét, ebből 8 % állati fehérjét, 6 — 8 héten 16 — 18% em. fehérjét, ebből 6 % állati fehérjét, 8 — 10 — 12 héten 14 % em. fehérjét, ebből 4 % állati fehérjét tartalmazzon. Ha a csibéket gazdasági takarmányokkal etetik, a vitamint apróra vágott zöldtakarmány, siló, csukamájolaj, vagy vitamin-készitmények adagolásával kell biztosítani. A csibék előtt az első napokban 18, később 14 — 15 C°-ú friss és elegendő mennyiségű ivóvíz legyen. Az itatóedényeket naponta többször utána kell tölteni. Az alom felső rétegét naponként fel kell lazítani. Ha az alom a naponkénti forgatás esetén is megkérgesedik, hetenként a felső réteget le kell szedni és száraz szalmaszecskát kell a helyére szórni. Az itató alatt esetleg átnedvesedett alomrészeket dobjuk ki. Az éjjeli világítást fokozatosan kell megszüntetni. A nevelőházban levő csibéket 5 hetes korban, majd a hústermelésre nevelt csibéket az átadás előtt 10 nappal, a baromfipestis ellen csibevakcinával, vagy egyéb engedélyezett vakcinával immunizálni kell. A baromfitifusz és a kokcidíció elleni megelőző védekezés céljából a csibékkel hathetes korig megszakítás nélkül, kell a takarmánnyal együtt gyógyszert etetni. A csibék fejlődését állandóan figyelemmel kell kísérni. A gyanús, vagy beteg állatokat azonnal el kell különíteni és a továbbiakban az állatorvos utasítása szerint kell eljárni. Ha a csibék fejlődése nem egyenletes, a Hülönböző fejlettségű csibéket csoportosítani, falkásítani kell. — ku—•
