Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-06 / 11. szám
A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1965. február 6. Ara 30 fillér XIII. évfolyam, 11. szám. Újra iiihon Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk és felesége, valamint a kíséretében levő személyiségek szombaton visszatértek a dél-kelet ázsiai baráti államokban tett látogatásról. Burmából történt elutazásuk előtt közös csehszlovák —burmai nyilatkozatot adtak ki, amely a többek között leszögezi a két nép vezető képviselőinek baráti találkozását, a kölcsönös együttműködés jelentőségét. Novotny elvtárs meghívta Nei Win tábornokot, a burmai kormány miniszterelnökét, hogy látogasson el hazánkba. Novotny elvtárs, útban hazafelé, megállt Moszkvában is, ahol a Kremlpalotában szívélyes találkozásra került sor Hruscsov elvtárs és Novotny elvtárs között. A prágai repülőtéren pártunk és kormányunk vezetői, valamint a főváros számos dolgozója fogadta Novotny elvtársat és kíséretét. A jó termés megalapozása gondos munkát és szorgalmat igényel. Az őszi vetések téli ápolása, tápanyagellátása a jelenlegi kemény télen nagyon is indokolt. Hogy a tavaszi vegetáció megindulásakor a növénykék erőteljesen fejlődhessenek, főleg gyorsanható műtrágyákat kell adagolni. Felvételünkön: a szikenyicai szövetkezetesek a nitratációt végzik. (Foto: -gs-) Nagyobb gondot az eladási terv teljesítésére Azt hiszem kellő időben teszem szóvá a felvásárlási terv teljesítésének problémáját — még az év elején. Tavaly ugyanis járásunk mezőgazdasági üzemei a közellátásnak adósak maradtak 8736 mázsa hússal, 3 517 306 liter tejjel és 4 633186 darab tojással, aminek összértéke meghaladta a 19 millió koronát. Addig hajlítsd a fát, amíg vessző; addig tegyünk megfelelő intézkedéseket az eladási terv teljesítését illetően, amíg ezek az intézkedések jelentősen befolyásolják az évi terv Tavasz a télben teljesítését — tehát mindjárt az év elején. * Mi hát az újság a kosicei járásban az eladási tervet illetően 1963-ban? Egy hónap már mögöttünk, s a járás a terveket teljesíti. A húseladási tervet 101 %-ra, a tejeladási tervet 132,6 °/o-ra és a tojás eladási tervét pedig 100,8 %-ra. Ezekkel a számokkal egyelőre elégedettek lehetnénk, ha minden üzem egyformán kivenné részét a sikerből. Sajnos, ez nem így van. Míg például az állami gazdaságok minden téren példával járnak elől és teljesítik eladási tervüket húsból, tejből, tojásból, addig a szövetkezetek nem teljesítik a marhahúst, s lemaradnak a sertéshússal is. Igen, már az első két dekád után tartoznak 20 000 kg marhahússal és 7000 kg sertéshússal. Sajnos, nem minden szövetkezetünk tanult a tavalyiakból. Eddig például 24 szövetkezet még el sem kezdte a marhahús, és ugyanennyi EFSZ a sertéshús tervének teljesítését. Itt az ideje, hogy minden üzem bekapcsolódjon a tojáseladási terv teljesítésébe is. Sajnos, 26 községünk eddig nem tartotta fontosnak ennek a tervnek a teljesítését, hiszen idáig még egy darab tojást sem adtak el. Ezek közé tartozik Csanya, Maláida, Visnícsáj és a többiek. Itt kell megemlítenünk a Barcai Állami Gazdaságot is, amely tervét csupán 49,7 százalékra teljesíti s már eddig majd 10 000 darab tojás a hátraléka. Ma még ngm késő,* konkrét intézkedésekkel rá lehet térni a helyes vágányra. Az eladási tervek teljesítésére mindenütt nagy gondot kell fordítanunk, hogy a legközelebbi zárszámadás eredményesebb, szebb és örömteljesebb legyen. Iván Sándor (Kosice) Nitraiácié: Á második fejlődési szakaszban Senki előtt nem kétséges, milyen jelentősége van az őszi vetések téli tápanyagellátásának, amit a köztudatban jelenleg a nitratáciő jelent. A kemény tél, az esőzések és a hirtelen fagyok, amelyek hosszú ideig hatottak a vetésekre hótakaró nélkül, komoly gondok elé állítják a mezőgazdasági üzemeket. Nem kevesebbről van szó, mint a jövő évi kenyérről, s annak érdekében minden lehetőséget fel kell használni. — Nem. 30 hektáron már elvégeztük, s mint említettem, mi pontosan ellenőrizzük a növények fejlődését, s csak akkor adagoljuk a műtrágyát, ha annak értelme van. Különben fölöslegesen pocsékolnánk csak, ami minden szempontból helytelen volna. — Mennyit adagolnak hektáronként? — Hatvanöt kiló salétromot. — A többi őszi vetéseknél is végeznek nitratációt ? — Nem. Ott a talajba annyi tápanyagot adagoltunk már ősszel, hogy azok nem igényelnek többet. Ezt egyrészt kísérlet, másrészt az ellenőrzés miatt végezzük. Csak az aratás után lehet megmondani majd, melyik volt az eredményesebb. -gás-A GALÄNTAI „MÁJUS 9“ szövetkezetben is hasonló a helyzet. Dikan Stefan mérnöknek, a szövetkezet fiatal agronómusának tettünk fel néhány kérdést ezzel kapcsolatban. — Hány hektáron végezték el a nitratációt, mérnök elvtárs ? — 140 hektár búzánk van. Tervbe vettük, hogy ezen a területen végzünk nitratációt. Az egész területen nem adagoltuk a szükséges mennyiségű műtrágyákat, mivel a növények még nem jutottak át a második fejlődési szakaszon. Ha elérik a növények a második fejlődési szakaszt, azonnal hozzálátunk a műtrágya kiszórásához. — Ez remélem nem azt jelenti, hogy még egy hektárnyi területen sem végezték el a nitratációt? Kny Ipmpnv mezőgazdaságunk j ixuz.IdiiciIy ig62 . . í A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságában 1962-ben tovább növekedett a termelés. Az ipari termelés 6,2 %-kal, az építőipari termelés rlem egész 1 %-kal növekedett, a közlekedés teljesítményei 3,5 %-kal fokozódtak, a kiskereskedelmi for• A bácsi szövetkezet melegházában szépen fejlődik a már kiültetett paprika és karalábé. Felvételünkön a melegház azon része látható, ahol 1200 karalábé palánta díszlik. (Foto: -gs-) A mezőgazdasági nyerstermelés tervét 1962-ben összesen 88 százalékra teljesítették (Szlovákiában 86 százalékra), vagyis elmaradtak 1961. színvonala mögött. Ebben jelentős része van a növénytermesztésnek (a tervet mintegy 84 %-ra teljesítetté), s ez negatívan nyilvánult meg az állattenyésztési termelés teljesítésében is (mintegy 93 %). A mezőgazdasági termelésben 1962- ben elért eredmények tovább növelték az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése közötti aránytalanságot. 1962-ben a hosszan tartó szárazság következtében csekély volt a kapásnövények és a szálastakarmány termése. 99 Őszinte szavak A párt XII. kongresszusa alaposan fel is rázta a felelősségérzetet dolgozóinkban. Ennek eredménye, hogy az évzáró gyűléseken egyre bátrabban s egyre céltudatosabban szólnak hozzá a termelés kérdéseihez és mindazokhoz a problémákhoz, amelyek a szövetkezeti gazdálkodás útját egyengetik és elősegítik. Ilyen hangulat uralkodott a hornápotonyi szövetkezet gyűlésén is, ahol Renczés Sándor, a szövetkezet elnöke például rámutatott arra, hogy a kukoricatermesztés gyenge eredményei nem csupán az aszályos évnek tudhatok be, hanem főleg annak, hogy a dohány és .a répa mellett — amelyek számára mindig a legjobb talajt választják ki — a takarmányozás szempontjából sokkal nagyobb fontossággal bíró kukoricát a maradék-területre vetik. Tóth Vince, a szövetkezet agronómusa a gyűlésen a nagyüzemi gazdálkodás megkívánta szakmai ismeretek állandó növekedését boncolgatta. Tóth Katalin baromfigondozó örömmel számolt be a baromfitenyésztés szép eredményeiről, s főleg arról, hogy milyen jól bevált a mélyalmos baromfitartás, aholis 1400 tojót helyeztek el. Első nap a tojáshoza-m csak 65 darab volt, a második nap 110 és a tizedik napon már 526. Ezzel szemben a régi baromfiólakban 3603 tyúk napi tojáshozama mindössze 315. Szarvas Gyula viszont azt indítványozta, hogy alakítsanak egy állandó munkacsoportot, amely a szövetkezeti földek öntözését végezné. A CSISZ elnöke — Szarvas Zoltán 66 fiatal nevében köszönte meg a vezetőségnek azt a határozatát, amelyben azon fiatal szövetkezeti tagoknak, akiknek nem volt háztáji földjük, munkaegységenként 2,50 korona többletet fizetett. Havran Ferencné (Hornápotony) A mezőgazdasági termelés anyagi biztosítására 1962-ben összesen 6,7 milliárd koronát ruháztunk a mezőgazdaságba, ebből 4,5 milliárd koronát az EFSZ-ekbe. Az EFSZ-ek 1962- ben 124 000 tehén, 22 000 növendékmarha és borjú, 234 000 sertés és 767 000 baromfi részére építettek új istállókat. Az év folyamán összesen 57 000 hektáron épültek talajjavító berendezések, 39 000 hektárt lecsapoltak, 18 000 hektárt öntöztek, de ennek ellenére a tervfeladatokat, főként az új berendezések üzembehelyezése tekintetében nem teljesítették. A mezőgazdaság 1962-ben a termelésből és a behozatalból további új gépeket kapott. Pl. több mint 16 000 traktort, több mint 2000 gabonakombájnt, 402 cukorrépa betakarító gépet, 1123 burgonyaszedő gépet, 5600 silókombájnt, 572 kukorica betakarító gépe« 5000 aratógépet, rendvágó gépet s más gépeket és szerszámokat. A szállított mezőgazdasági gépek minősége egyes esetekben nem kielégítő. Az általános gépipari minisztérium ágazatában termelt egyes mezőgazdasági gépeknél 1962-ben nem gondoskodtak a gépek komplex megoldásáról, vagy nem tisztázták a mezőgazdasági technológia kérdését. Fokozódott a műtrágyafogyasztás is. Egy hektár mezőgazdasági földre 78,5 kilogramm tiszta tápanyagot használtak fel. Összesen 7,4 %-kal fokozódott a műtrágyaszállítás a múlt évhez viszonyítva. Ebből a foszforos műtrágyáké 9,6 %-kal, a káliumtartalmú műtrágyáké 12,9 %-kal növekedett, de a nitrogénes műtrágya szállítása 2 %-kal csökkent. Az utánpótlásnak a mezőgazdaságba való toborzása a múlt évhez képest megjavult, összesen 39 000 fiatal dolgozó lépett tanoncviszonyba és a mezőgazdasági műszaki középiskolák első évfolyamába, vagy pedig közvetlenül munkaviszonyba a mezőgazdasági üzemekben. Ennek ellenére azonban a toborzás tervét csak 83 %-ra teljesítettük. Az alapvető tanszakasz, a mezőgazdasági gépesítői szakasz részére csak 14 000 tanoncot, vagyis a tervezettnek 41 %-át nyertük meg. A mezőgazdaságban ennek következtében tovább rosszabbodott a dolgozók korbeli összetétele. Tovább tart a szakképzett dolgozók hiánya is, a mezőgazdaság szocialista szektorában 1000 dolgozóra 47 szakember esik, vagyis 2,5-szörte kevesebb, mint az iparban. A nemzeti bizottságok és a többi illetékes szervezet a mezőgazdaság számára az utánpótlás toborzásának és nevelésének nem szentelnek megfelelő figyelmet. A nemzeti bizottságok, valamint a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium a múlt évben nem fordítottak kellő figyelmet a föld kihasználására, nem került sor a termőföld gyarapítására, hanem ellenkezőleg, területe csökkent. A növénytermelésben nem teljesítettek egyes tervezett feladatokat. Az általános vetésterület 18 504 hektárral (0,4 %-kal) csökkent, ebből Szlovákiában 13 154 hektárral. Egyes növényfajták .vetésterületét nem tartották be, vagy pedig ellenkezőleg, túllépték. A zab tervezett vetésterületét például 111,6 %-ra, a szemeskukoricát 108,5 %-ra, a takarmány hüvelyesekét 103,4 %-ra, a takarmányterményeket összesen 104,2 %-ra, ebből a kukorica és a silókeverékek vetésterületét 111,4 %-ra, a tavaszi keverékeket 112,7 %-ra teljesítették. Az ősziek rosszul teleltek át, s ezért 133 000 hektár őszi gabonát be kellett szántani, s ezt nagyrészt fokozott tavaszi gabona, főként zab vetésével egyenlítették ki. A kedvezőtlen időjárás miatt késett a tavaszi mezei munkák megkezdése, de ezzel szemben e munkákat rövidebb idő alatt végezték el mint az előző években. A vegetáció késői fejlődése azonban késleltette a betakarítási munkákat is, főként a kapásnövényeknél. A mezei munkák általános késedelme meggátolta a talaj idejében való elkészítését az őszi' vetés alá, úgyhogy nem tartották be az agrotechnikai határidőket. A jelentősen kiszáradt talaj ellenére, mely megnehezítette a kapásnövények betakarítását és a talaj további előkészítését, az őszi munkákat jobb szervezéssel és a gépek nagyobb mértékű kihasználásával meg lehetett volna gyorsítani. Ezt bizonyítják kiváló traktorosaink és kombájnvezetőink, akik helyes munkaszervezéssel jól előkészített és karbantartott gépeikkel az országos átlagnál sokkal nagyobb teljesítményeket értek el. 1962-ben a gabona 55 %-át, a burgonya 10 %-át és a cukorrépának csak 5 %-át takarították be kombájnnal. A nemzeti bizottságok egyes felelős dolgozói és a mezőgazdasági üzemek egyes vezetői nem jártak el következetesen és nem tanúsítottak kellő felelősséget a betakarítás meggyorsításának kérdésében, főként a munka utolsó szakaszában a burgonya, a cukorrépa s a szemeskukorica betakarításánál, úgyhogy azoknak betakarítása még decemberben is folyt. A legtöbb terménynél a tervezett hektárhozamokat nem érték el. Ez alól csak az árpa kivétel, amelynek hozama 25,2 mázsa volt, vagyis 1,7 mázsával több a tervezettnél. A többi gabonaféle hektárhozama kisebb volt, mint 1961-ben, a búzáé 24,3 mázsa, a rozsé 29,3 mázsa és a zabé 20,1 mázsa. Az előzetes adatok szerint burgonyából 103 mázsa, cukorrépából 248,7 mázsa hektárhozamot értünk el. A növénytermesztésben jelentős tartalékok rejlenek a hektárhozamok növelésében, amint ezt a legjobb mezőgazdasági üzemek eredményei bizonyítják, amelyeket 1962 évi növénytermesztési országos szocialista munkaversenyben értékeltek. Például a kosicei járásban levő péderi EFSZ gabonából 39 mázsa hektárhozamot ért el, sőt a levicei járásban levő tekovszkéluzsianki EFSZ 43 mázsa hozamot. A sumperkl járásban levő koprivnái EFSZ burgonyából 275 mázsa hektárhozamot és a zsdári járásban levő járni EFSZ 253 mázsa hozamot ért el. A komárnoi járásban levő gyegyina(Folyíatás a 2. oldalon.) galom 3,5 %-kal emelkedett, ezzel szemben a mezőgazdasági termelés az 1961. évi színvonal alá süllyedt A továbbiakban a közlemény mezőgazdasági, fölvásár lási és erdészeti vonatkozású részével foglalkozunk.
