Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-06 / 2. szám
Bővítsük a szántóterületet „A mezőgazdasági termelés növekedésének egyik döntő tényezője a földdel való rendes gazdálkodás. Le kell küzdeni azokat a kedvezőtlen jelenségeket, amelyek a szántóföld területének csökkentését idézték elő. Jó irányítással és szervezőmunkával el kell érni a szántóföld további kiszélesítését és termőképességének fokozását...“ Ezt olvashatjuk a szocialista társadalmunk továbbfejlődéséről szóló dokumentumban. A szocialista mezőgazdaság feladata, hogy biztosítsa a lakosság növekvő élelmiszerszükségletét, valamint az ipar számára a nyersanyagokat. Állandóan emelnünk kell a mezőgazdasági termelés mennyiségét, ennek módja a mezőgazdasági földterület terjedelmének kiszélesítése és a meglévő földterület gazdaságos kihasználása. Hazánkban, amint a kongresszusi anyag is taglalja, a földterület nemhogy bővül, hanem állandóan csökken. 1949-ben 61,17, 1950-ben 60,18, 1955-ben 55,42, 1960-ban pedig 53,2 hektár mezőgazdasági földterület jutott egy személyre. A szántóföldterület is csökken. 1949-ben 42,28, 1950- ben 40,20, 1955-ben 38,71, 1960-ban pedig már csak 37,2 ár szántóterület jutott egy lakosra. A jövő szempontjából figyelembe kell venni, hogy lakosságunk száma állandóan emelkedik, mezőgazdasági földterületünk viszont nem növekszik. Sőt azáltal is csökken, hogy az ipar fejlődésével további területeket kell kisajátítani az üzemek részére és egy bizonyos mennyiségű területet át kell adni az erdőgazdaságnak is. Az utóbbi esetben oly^p^jterületekröl van szó, amelyeket á mezőgazdaság nem tud felhasználni termelési célra. (Hegyvidéki földterületek, amelyeket nem lehet géppel megművelni, vagy olyan völgyek és területek, amelyeknek a vízgazdálkodás szempontjából nagy jelentőségük van.) Amint látjuk, a földalap gazdaságos kihasználása mindinkább előtérbe kerül, tehát törekednünk kell a belterjesség fokozására. A belterjesség kihasználásának több problémája van. Fokozhatjuk a belterjességet a talaj termőképességének kihasználásával, az intenzívebb kultúrák, nagyobbarányú termesztésével. A szántóföld kiterjesztése szintén hozzájárul a belterjességhez. Az elmúlt években a mezőgazdasági földterület összetételében komoly változások álltak be. 1959-ben a szántóterület 12,68 °/o-kal kisebb volt, mint 1937-ben. Mondanunk sem kell, hogy ez nem járul hozzá a belterjesség tokozásához. A Mezőgazdasági Tudományos Akadémia számításai szerint 1111—121,7 %-kal több gabonaegyséPIt (a mezőgazdasági termékek átszámolásának módja a tápértékek alapján), 97,2 — 105,3 %-kal több keményítőegységet, és 52,4—72 %-kal több emészthető fehérjét lehet termelni, mint a réteken és legelőkön. A számadatokból is láthatjuk, hogy indokolt a szántóterület kiszélesítése. Vajon milyen lehetőségeink vannak a szántóterület bővítésére? A földalap elemzése után kimutatták, hogy a szántóterületet legalább 300 000 hektárral növelhetjük, ebből 100 000 hektár rét és legelő, amin nem kell semmiféle talajjavítási munkát végezni, csak felszántani. További 110 000 hektáron a szántás előtt kisebb talajjavító munkákat kell végezni, míg 90 000 hektáron már nagyobb talajjavítási munkák szükségesek. Országos méretben Szlovákiában vannak a legnagyobb lehetőségek a szántóterület kiszélesítésére, ahol mintegy 8 %-os emelkedést érhetünk el. Ezzel szemben Szlovákiában a meglévő szántóterületből az utóbbi időben mintegy 10 000 hektár ment veszendőbe, A pardubicei járásban évente 500 hektár szántóföld tűnik el. Persze nem mondhatjuk, hogy minden mezőgazdasági üzemben csökken a termőföld. A szálkái határban a csatornázás révén 20 hektárral bővítik a termőterületet és 400 hektárt öntözhetnek. A lucsenyeci járásban a távlati tervekben célul tűzték 6964 hektár föld lecsapolását. A földalap csökkenését legjobban a helyi nemzeti bizottságok akadályozhatják meg. Sajnos, még mindig a legtermőbb területekre építik az új családi házakat. Számolni kell azzal, hogy körzetenként faluközpontok alakulnak ki és ezekben szorgalmazni kell a szövetkezeti emeletes házak építését. A helyi nemzeti bizottságok törekedjenek arra, hogy a családi házakat lehetőleg belterületeken építsük. A szétszórtan épülő faluk nem felelnek meg majd a fejlődésnek. Hisz az egymástól távoleső házakba nehéz lesz bevezetni a távfűtést, és az új utcák kikövezése, járdák betonozása is nagy költséget igényel. Tehát a jövő szocialista faluja érdekében tömören építkezzünk. így nem vész kárba fölöslegesen száz meg száz hektár termőföld és a lakosság igényeit is jobban kielégíthetjük. Falcainkon a téli időszakban bezzeg megélénkülnek a művelődési otthonok. A különböző műkedvelő csoportok komoly munkához látnak. Ám nemcsak a színjátszó csoportok tagjai azok, akik lázasan készülnek a bemutatóra, hanem táncosaink is szorgalmasan tanulgatják az új lépéseket. Bár az „ö idejük“ még nem érkezett el, viszont ók előrelátónk s tudják mit jelent majd tavasszal az, ha egyik dalos találkozóról a másikra kell vándorolniok. Akkor már nem lenne idejük új táncok tanulására. Így tehát a tél folyamán a ropogó ritmusoktól is hangosak a falusi művelődési otthonok. A két Németország óllomszövettsége A XII. pártkongresszus • utáni napokban részt vettem egy nyilvános pártgyűlésen a búcsi művelődési otthonban, ahol a nevezett szövetkezet fejlesztéséről, a kongresszus által kitűzött célok megvalósításáról beszéltek. Az említett gyűlésen főleg a szakosítás kérdése képezte a vita tárgyát. Most utólag kértem meg Retkes Lajost, a szőr vetkezet elnökét, hogy beszéljen erről részletesebben. — Legelőszöris az öntözéses gazdálkodásról valami közelebbit. Szó volt arról, hogy a határ déli részét öntözik majd. Hány hektárt tesz ki ez? — Mi 600 hektáros területen valósítjuk meg a szántóföldi növények öntözését. Különben az egész öntözési rendszer nemcsak ennyi. Közösen végezzük a kravani és a mocsai EFSZ-szel, valamint a Kravani Állami Gazdasággal. A munkálatok nagy részét természetesen a meliorációs szövetkezet végzi. Mocsa és Kravani között épül majd fel a vízátemelő a Duna-parton. — Ez lehetővé teszi a kertészet kibővítését is. Vannak ilyen irányú tervek? — A kertészetet 70 hektárra növeljük; ez annál is inkább fontos, mert a pénzügyi tervek teljesítésében nagy szerepet játszik. Az idei rendkívüli szárazság ellenére is a tervezett 1 millió 680 ezer koronás bevételt 5000 koronával túlteljesítette, ami az idei időjárási viszonyok mellett nem lebecsülendő. — Említették a baromfitenyésztés, főleg a tyúkállomány növelését. Mikor és milyen állomány tenyészetbe vételét valósítják meg? Egymillió tojás — Jelenleg 8000 tojótyúkunk van. A jövő évben 14 000-re emeljük számukat. Ebből 12 000 az „A“ tenyészet, 2000 pedig a ,,B“ tenyészetet szaporítja. Az „A“ tenyészet számára két 6000-es tojatócsarnokot építünk; az egyik már elkészült, csupán a belső berendezések szerelésével késik a hurbanovói gép- és traktorállomás, az ő „jóvoltukból" — október elsejére kellett volna befejezni a berendezés szerelését — most a tényleges befogadóképességnek csak a felét tudtuk benne elhelyezni. A másik csarnok építéséhez szintén hozzálátunk, ha az idő engedi. Ezen kívül a jövő évben kibővítjük a pulykatenyészetet is s az állományt 10 ezerre növeljük. Itt a férőhelykérdést úgy oldjuk meg, hogy két régebbi típusú sertéshizlaldát átalakítunk pulykaóllá. — S mi lesz a sertésállománnyal? — Az összpontosítás erre is kiterjed. Van egy korszerű 500 férőhelyes hizlaldánk, amely teljesen az új technológia alapján működik. — A baromfiállomány ilyen arányú növelése tetemes befektetést, s főleg nagy mennyiségű takarmányt és természetesen elegendő utánpótlást kíván. Hogyan oldják meg ezt a kérdést? — A takarmányalapot már ehhez a tervhez szabtuk, az utánpótlást pedig saját erőnkből előállítjuk. Jelenleg 8000 tizenkéthetes csirkénk van, amelyek elérik a fél kilót. Ezzel töltjük fel a tojóállományt. A terveink szerint ez évben egymillió tojást fogunk termelni. Megjegyzés: A XII. pártkongreszszus központi beszámolójában a következőket olvashatjuk: „A gép és traktorállomások az új mezőgazdasági technika bevezetésének központjaiként fontos szerepet hivatottak játszani a mezőgazdasági termelés munkájának megszervezésében.“ Szeretném, ha a hurbanovói gép- és traktorállomás illetékesei is magukévá tennék ezt, s az október 1-re tervezett szerélési munkákat befejeznék a lehető legrövidebb időn belül a búcsi szövetkezetben, hogy teljes ütembén megindulhasson a termelés a korszerű tojatócsarnokban. -gás-A télben is épül a Kelet-szlovákiai Vasmű, amely 1970-ben az egész acéltermelésünk lényeges részét biztosítja majd. A Vasmű közelében lévő Sacán kényelmes lakóházakban élnek a gigantikus mű építői. Havanna ünnepelt A Kubai Köztársaság dolgozó népe január 2-án ünnepelte a forradalom győzelmének negyedik évfordulóját. Havannában, a Jósé Marti téren katonai díszszemlét és nagy népgyűlést tartottak, amelyen Fidél Castro, a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke mondott beszédet. A kubai himnusz elhangzása után felsorakoztak és felvonultak a forradalmi fegyveres erők egységei. Utána Fidél Castro lépett a szónoki emelvényre. Beszédének első részében a többi között kijelentette, hogy Kennedy elnök kalóz módjára járt el, amikor a közelmúltban azt ígérte az ellenforradalmi zsoldosoknak, akiket a kubai kormány szabadon bocsájtott, hogy harci zászlójukat „a felszabadított“ Havannában nyújtja majd át. A kubai miniszterelnök kijelentette, hogy Kennedynek a szabadon bocsátott zsoldosokhoz intézett beszéde újabb fenyegetés és alátámasztja Kuba követelményének helyességét, a tényleges kezesség kérdésében. Fidél Castro beszédének második részében megvilágította a kubai forradalmi kormánynak a Karibi-válságban elfoglalt álláspontját. Kijelentette, hogy Kubá nem mondhat le szuverenitásáról és ezért visszautasítja az egyoldalú ellenőrzést, amelyet az USA kormánya akar rákényszeríteni a kubai népre. Fidél Castro hangoztatta, hogy hisz a szocialista tábor szoridaritásában, amely Kubának sokoldalú segítséget nyújt és fegyvereket is küldött. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió teljesítette a Karibi-válság megoldásáról folytatott tárgyalások során vállalt kötelezettségét, azonban az USA kormánya nem tartotta be szavát. (CTK) Kitüntetett fejögulyások A Vinyicai Állami Gazdaság fejőcsoportja S ú t h József vezetésével már 1962. február Í2-én versenybe lépett a „CSKP XII. kongresszusának brigádja“ cím elnyeréséért. Az eredmény: terven felül 52122 liter tejet adtak a közellátásnak; értéke 93 816 koronát tesz ki. A tervezett 85 borjú helyett 100 borjút választottak el 2800 korona értékben. A takarmánybetakarításnál 200 munkaórát dolgoztak le és jelentősen csökkentették az önköltséget. A vinyicai fejőcsoport méltán nyerte el a „CSKP Xll. kongreszszusának brigádja“ címet, hiszen a kötelezettségvállalás teljesítésének pénzbeli értéke összesen 113 ezer 643 korona. D i m>i k Tibor (Vinyica) Bratislava 1963 január 6. Ára 40 fillér XIII. évfolyam, 3. szám. A sMciolisto rnezőgozdosógéii A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA reális lehetőség megkötésére, de különösen az atomfegyverek és hordozóik betiltására, a katonai kötelezettségek fokozatos megszüntetésére, végső soron pedig a teljes semlegességre és leszerelésre irányuló intézkedéseket. Megszilárdulna és jelentősen bővülne a kölcsönös kereskedelem alapja, ismét fellendülne a közös, tudományos, kulturális és sport-tevékenység. Az NDK-ban senki sem állítja, hogy egyszerű, s könnyen megoldható probléma a német államszövetség megalakítása. A két német állam között még ma is léteznek bizonyos kapcsolatok és pedig kölcsönös kereskedelmi szerződések és egyéb megegyezések. Németország békepolitikájának legkedvezőbb feltételei azonban csak a német békeszerződés megkötésével jönnének létre. (CTK) Németország Szocialista Egységpártja Központi lapja, a Neues Deutsch, land csütörtöki számában figyelemre méltó cikket közölt a két német állam békés egymás mellett élésének lehetőségéről. „A bonni kormánynak tulajdonképpen már 1961. augusztus 13-a után rá kellett volna döbbennie, hogy az erőpolitika csődhöz vezet, és múlhatatlanul szükségessé vált a két német állam békés egymás mellett való élése — hangoztatja a lap, majd így folytatja: „A megegyezésen alapuló politika Karib-tengeri győzelme arra késztet bennünket, hogy Németországban is minden módon támogassuk a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülését. Németország Szocialista Egységpártjának új programjavaslata szerint a németországi békés egymás mellett élés problémái akkor oldódnának meg a legmegfelelőbben, ha megalakulna a két német állam szövetsége, amelyhez Nyugat-Berlin, mint szabad város csatlakozhatna. Az államszövetség megalakulása után rendes kapcsolatokat vehetne fel egymással a két német állam, amelyek kölcsönösen elismernék határaikat, felségjogaikat stb. Az államszövetség szervei a béke megszilárdítását szolgáló megegyezések figyelembevételével tennének javaslatokat a szövetségi országok parlamentjeinek és kormányainak. így lépésről lépésre kialakulna a szövetségi országok közös politikája, amely magába foglalná a békeszerződés Harminckilenc mázsás átlaghozam 1 A Kelet-szlovákiai Kerületi Nem * zeti Bizottság tanácsa értékelte ; ' szocialista munkaverseny tavaly 1 eredményeit. A nyári és őszi mező 1 gazdasági munkákban a legjobl eredményeket elért dolgozóka díszjelvénnyel és prémiummal ju talmazták. I A pederi „Békeharcos“ EFSZ i > 4000 korona jutalmat és a díszér l met azzal érdemelte ki, hogy égés: i vetési területén 39 mázsás átlag, i hozamot ért el a kalászosokból i A sztretávkai szövetkezet 85 má• zsás szemeskukorica terméséyel i a palíni szövetkezet pedig 480 má- i zsás átlagos cukorrépahozamma 1 került a kitüntetettek közé. ! Bene István, a períni EFSZ kom , bájnosa 2000 korona jutalomba! i részesült. A nyári munkák idejér i ugyanis 490 hektárnyi gaboná i aratott le SK—3-as kombájnjával
