Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-23 / 7. szám
A nitratácíó elvégzésére az ismert gépek közül legalkalmasabb az NDK-ban gyártott D-385 jelzésű tányéros műtrágyaszóró, amely az anyagot egyenletesen szórja. A gép munkaszélessége 5 m, a tartály befogadóképessége 525 dm3, de további 1200 dm3 műtrágya helyezhető el a tartalék-felületen. Az adagolás hektáronkénti 70 — 2500 kg között állítható be. Teljesítménye 8 óra alatt 12 — 16 ha. — ksz — Csírátlanítás centrifupálással A svédországi Alfa Laval gyár szakemberei megoldották a tej baktériumtartalmának centrifugás leválasztását. A nagy sebességgel forgó, kehely formájú centrifugaedényt úgy alakították ki, hogy a falain levő finom lyukrendszeren át a baktériumokban dús tejet leszívják. Két „bakterofuga“ sorbakapcsolásával a tej csíratartalmának 99,99 °/o-a kivonható. A baktériumdús tej az összmennyiség 1,5 %-a, de ez nem tekinthető veszteségnek. A tej csíratartalmának kiszűrése nem teszi feleslegessé, csupán tökéletesíti a tej pasztőrözését. A baktériumtetemektől megtisztított tej kétszer anynyi ideig tárolható, íze sokáig friss marad, s a pasztőrözés hőmérséklete 75 C°-ra csökkenthető. (K. J.) Előzzük mea a tehenek colibaktérinmok-okozta A tehenek tejmirigy-gyulladásainak kártételei minden magasabb színvonalú tejgazdasági kultúrával rendelkező államban, így hazánkban is, igen jelentősek. A tehenek baktériumos, tehát fertőző eredetű tőgygyulladásai közül, a tejelő állat életét is figyelembe véve, egyike a legveszedelmesebbnek a colibaktériumok kiváltotta megbetegedés. A betegeknek ugyanis kb. egyharmadát az elhullás veszélye miatt le kell vágni, a gyógyultak egyötödében a megbetegedett tőgynegyedek elpusztulása miatt jelentékeny tejcsökkenés mutatkozik. A tehenek tejhozamát tekintve a betegek fele gyógyul meg, de sokszor a tejhozam szempontjából a gyógyulás tökéletlen. A colibaktériumok okozta tőgygyulladások a fertőző eredetű tőgybántalmaknak kb. az 1 %-át teszik ki. Ennek ellenére a fentiekre tekintettel mégis nagy jelentősége van a tejmirigy eme megbetegedésének, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a gyógykezelés terén egy kis késedelem már az állat életébe is kerülhet. A betegség általában leggyakrabban az április és szeptember hónapokra eső időszakban mutatkozik, noha ebben a tekintetben szigorú törvényszerűség nincs. A betegség a nem egészséges, szenynyes, páradús, huzatos istállókban tartott, nem kellően takarmányozott tehenek között viszonylag gyakori. A betegségre hajlamosít a tőgy zúzódása is. Ebben a tekintetben a rossz fejőgépek komoly szerepet játszanak. A FERTŐZÉS MÖDJA A tőgygyulladást okozó colibaktériumok a bélsárban is rendszeresen megtalálható colicsoport tagjaihoz tartoznak. Ezek vagy a bimbócsatornán át a külvilágból, vagy a véráram útján jutnak be a tejmirigybe. Az utóbbi lehetőségre különösen akkor kell gondolni, ha a súlyos tőgygyulladást emésztőszervi zavarok föl. bendörenyheség, bélhurut, bélmúlva azonban már savós, majd hamarosan szürkés árnyalatban vizes, azután rohamosan savószerűen sárga, vagy az erjedés kezdetén lévő must, esetleg a trágyalé színéhez hasonlóvá és pelyhessé, cafatos$á válik. Ha az általános tünetek már szünőben vannak, a tej még továbbra is elváltozott marad és csak gennyből lévőnek látszik a beteg tőgynegyedből kifejhető anyag. A tejhozam rendszerint a nem fertőzött negyedekben is hirtelen megcsappan, sőt az egészséges negyedek átmenetileg szintén elapaszthatnak. A bántalom lefolyása különböző lehet. Szerencsés esetekben a még súlyos gyulladásos tünetekkel járó bántalom is önmagától, néhány nap alatt meggyógyulhat. Az ilyen eset azonban ritkaságszámba megy. Rendszerint a betegség súlyos lefolyású, úgy hogy nem egy esetben kényszervágás válik szükségessé. Az egy-egy állományban előforduló tömeges megbetegedések során a betegek 10 — 63 %-át is le kellett vágni. A betegség lefolyásában az állat életét fenyegető fordulatra akkor kell gondolni, ha a betegek a toxinhatás következtében elfekszenek, nagyfokú aluszékonyságot, légszomjat (szapora, esetleg tátott szájjal történő lélegzés, a szem kötőhártyájának, az orr és a száj nyálkahártyájának kékes elszíneződése) mutatnak. A GYÓGYKEZELÉS A colibaktériumok-okozta tőgygyulladás nem tekinthető feltétlenül gyógyíthatatlan betegségnek. Szerencsére az esetek többségében a betegek megmenthetők. A kezelés eredményessége azonban a betegség idejében történő felismerésétől és az azonnali beavatkozástól függ. Rosszindulatú esetekben természetesen előfordulhat, hogy az idejében alkalmazott kezelés is eredménytelen marad. Ha azonban az első tünetek mutatkozásakor nyomban beavatkozunk, az állat életét csaknem biztosan a megbetegedett tőgynegyedet pedig nagy valószínűséggel sikerül megmenteni. Ha az állatorvos kéznél van, akkor azonnal kérjük a segítséget. Ha ellenben nincs remény arra, hogy hamarosan kezelésbe veheti az állatot, akkor magunknak kell beavatkozni az állatorvos utasítása szerint. Dr. Nyiredy István tőgygyuMását sárrekedés stb.) előzték meg. A tőgybe került baktériumok azután az általuk termelt mérgek (toxinok) és a tejcukorból lehasított savak útján általában súlyosan beteggé teszik a fertőzött negyedet vagy negyedeket. A toxinok hatására a tejmirigy vér- és nyirokere, továbbá a tejet elválasztó mirigyszövet károsodik; a vér- és nyirokerek elzáródnak, ennek folyományaképpen a vér- és nyirokkeringésből kizárt mirigyrészek elhalnak. Az elhalás folyamán kívül a beteg negyedben — nagyobb területeken — még hurutos gyulladás is kialakul. A tejutakban fehérjedús, de tejtől merően eltérő folyadék lép ki. A TÜNETEK A colibaktériumok okozta tőgygyulladásra mindig akkor kell gondolni, ha az egyik, vagy esetleg több tőgynegyed szinte minden előzetes tünet nélkül, hirtelen és erősen megnövekszik, gyakran a kétszeresére duzzad, tapintásra fájdalmassá és tömötté válik. A betegségre jellemző továbbá, a sokszor 42 C fokot is elérő lázas hőemelkedés, gyakran rázóhideg, tompultság, teljes elesettség, esetleg elfekvés, a végtagok bénulásszerű tünetei, és az ezzel kapcsolatos járási nehézségek. Ezek azonban viszonylag csak ritkán mutatkoznak a colibaktériumok-okozta tejmirigygyulladás, a tejutak egyszerű és rövid ideig tartó hurutos megbetegedésekor. A tej a tünetek megjelenésétől kezdve eltávozik és mennyisége erősen lecsökken. Már a betegség kezdeti szakában a beteg negyed alig választ el 0,5 — 1,— dlnyi tejet, a későbbiek során pedig csaknem teljesen elapaszt. A tünetek fejlődése során a tej eleinte még tejszerű, de jóval higabb a megszokottnál, 12 — 24 óra
