Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-23 / 50. szám

ZEAZIN-50et gyártunk Ha valaki egyszer meg akarná írni a mezőgazdaság iparosításában határ­követ jelentő 1970-es év előtti idő­szak történetét, akkor semmi szín alatt sem szabad elfeledkeznie a kukorica gyomnövényzetének irtására szolgáló herbicidek gyártásáról. Ritkán törté­nik meg ugyanis, hogy amlyi áldozat­­készség és szívós munka halmozódjék fel egy helyen, mint éppen ennél a munkánál. Ezt abból is láthatjuk, hogy a Zeazin 50-es csehszlovák her­­bicid technológiájának kidolgozásán a Bratislava! Agrotechnikai Kísérleti Intézet 50 legjobb dolgozója fárado­zott. ök dolgozták ki a gyártás tech­nológiáját és állapították meg a gé­pek megterhelésének mértékét. Meny­nyi önkéntes és száz százalékosan teljesített munkafelajánlás született a Bratislavai Dimitrov Üzemben, amely a herbicid gyártásának mielőbbi megkezdésére irányult! Nem telt el négy hónap sem, s a gyár dolgozói saját munkájuk befe­jezése után brigádmunkával felépítet­ték a szükséges épületeket. Az új üzemrészleg decemberben megkezdte a herbicid próbagyártását. Majd nyersanyag hiányában abbahagyták a munkát, és a termelést csak ez év januárjában kezdhették meg. Február végéig a Juraj Dimitrov vegyüzem leszállította az első 30 tonna Zeazin 50-es herbicidet! Március 6-án Hor­váth mérnök a műszaki szakasz dol­gozója jelentette, hogy a leszállított herbicid mennyiség már 44,5 tonnára növekedett! A Dimitrov vegyüzem dolgozói kö­telezettséget vállaltak, hogy június végéig 250 tonna Zeazin 50-et állíta­nak elő. Az időjárástól és a tavaszi munkák menetétől függ, mennyi kerül a gyártott herbicidből a talajba. Erre a mennyiségre biztosították a nyers­anyagot. Vegyészeink nem akarnak belenyugodni abba, hogy tartósan a külföldről behozott nyersanyagra kelljen támaszkodniuk, s ezért új technológiai folyamaton dolgoznak. Munkájuk máris eredménnyel járt, mivel azért az összegért, amelyért tavaly egy tonna Atrazint vásárol­tunk külföldön, ma már annyi kiin­duló nyersanyagot vásárolhatunk, amelyből azonos hatóképességű és kétszerte nagyobb mennyiségű herbi­cidet gyárthatunk. S a jövőben? Már lépéseket tettek arranézve, hogy a nyersanyagot is nálunk gyárthassuk. A termelésben foglalkoztatott kísér­leti dolgozók és vegyészek meggyőző­dése, hogy a Zeazin 50-es herbicid a nyersanyagtól elkezdve a kész áru elő­állításáig teljes mértékben hazai gyártmány lesz. A Zeazin 50-et három alapnyers­anyag képezi. Bonyolultabb termelési folyamatról van szó, mint a Simazin gyártásánál, amelyet két nyersanyag­ból állítanak elő. A Zeazin 50-es her­bicid viszont magában egyesíti a Si­mazin legjobb tulajdonságait anélkül, hogy annak bizonyos kedvezőtlen ha­tásait átvenné. Ezért gyártunk Zeazin 50-et és nem a Zeapurt, s ezért gyár­tunk háromfajta nyersanyagból ké­szült herbicidet, nem pedig kétfajta nyersanyagból előállíthatót. A Zeapurt szintén kipróbálták a termelésben. Körülbelül 4—5 év múlva elérjük, hogy az összes szükséges nyersanyag hazai gyárakban készül. Napról napra növekszik a gyártott Zeazin 50-mennyiség. De még nem tudunk annyit adni mezőgazdasági dolgozóinknak, amennyire szükségük lenne.' A tervezett mennyiség például csak arra elegendő, hogy a nyugat­szlovákiai kerület kukorica-vetésének 10 %-át kezeljük vele. De a herbicidre mindenütt szükség van. •Ám, adjuk át a szót a Zeazin 50 gyártóinak. A Dimitrov vegyüzembe látogató mezőgazdasági dolgozók gyakran figyelmeztetnek arra, hogy a Zeazinhoz csatolt használati utasí­tást nem elég elolvasni, hanem át kell tanulmányozni, hogy valóban helye­sen használhassák. Valóban, ez na­gyon fontos. Ugyanis mérgező hatású készítményről van szó, s ezért a per­metezést végző dolgozóknak alaposan fel kell készülniük erre a munkára. A permetezést szélcsendes időben kell elvégezni. Enyhe szél esetén a szél irányában permetezzünk. A per­metezőgép kezelőjének védő munka­ruhát vagyis kesztyűt, szemüveget és arcvédőt kell hordania. A Zeazin 50-es herbicid használata a kukorica vetése előtt 2—3 héttel hozza a legjobb eredményeket. Ilyen­kor a herbicidet sekélyen a talajba keverjük, s így a szél nem viheti át a szomszédos parcellákra. Ha a kuko­ricát már elvetettük, akkor a Zeazint talajbakeverés nélkül, csupán a talaj felszínére juttatjuk. Ha a kukorica kezelését annak sorolása után végez­zük el, akkor ez csakis a növényzet 10 cm-es fejlettségi állapotáig lehet­séges. Ilyenkor a kukorica gyomnö­vényzetének vegyszeres irtása kevés­bé hatékony. A tarackbúza ellen a Zeazint ősszel mélyszántással a talaj­ba juttatjuk, esetleg a tavaszi mély­szántással is a talajba keverhetjük. Ilyenkor azonban a Zeazin hatása a tarackbúzára kissé csökken. A Zeazin az a régen várt készít­mény, amely a kukoricából valóban gabonát csinál. Fölöslegessé teszi a kapával végzett kézi munkát, lehe­tővé teszi a kukorica vetésterületé­nek kibővítését azokon a helyeken is, ahgl a kukoricatermesztés növelése munkaerőhiány miatt akadályokba ütközött. Szeretnénk köszönetét mondani a Dimitrov vegyüzem dolgozóinak azért, hogy a Zeazin gyártására vonatkozó munkafelajánlásaikat becsülettel tel­jesítik. Tudjuk, hogy akadnak olya­nok is, akik keveslik az idén leszállí­tandó Zeazin-mennyiséget. Am nem szabad elfeledkeznünk arról, mikor láttak hozzá a termeléshez. Gondol­junk vissza a kemény télre. A becsü­letes, áldozatkész emberek csoport­jára, akik megbirkóztak minden ne­hézséggel és akadállyal, hogy a „Ze­azin 50“ egyszferű szóval megjelölt zsákok elhagyhassák a vegyüzem ka­puját és hidat teremtsenek a munká­sok és a földek szorgos művelői kö­zött. B. Dusek Nem okoz gondot a takarmány Az állatállomány téli takarmány­adagjának biztosításáról már most kell gondoskodnunk. De nem elég az, hogy csak a mennyiség legyen meg, ügyeljünk a takarmányok minőségére is. Ezért nagy gondot fordítsunk a kaszálás idejére és a betakarítás, a szárítás módjára is. A gortvai szövetkezet jól halad a takarmánybegyűjtéssel. A szép időt kihasználva minden munkaerőt ide irányítanak. A lóhere éá a lucerna 25 hektárról más kazlakban van. Si­került nagyobb veszteség nélkül meg­menteni. Egyszeri forgatás után ösz­­szerakták és trak­torokon beszállí­tották a mezőről. „Sikerült“, mert jó volt az idő, nem ázott meg — így minden a legna­gyobb rendben ment. De ha esőt kap, többször meg kell forgatni, ak­kor bizony nagyon megsínyli a földön szárítást. A vezetőség jól ismeri ennek a szárítási módnak a hátrányát, ezért megvásárolták a ven­tillátorokat, hogy a hideglevegős szá­rítást alkalmazhassák. A ventillátor megvolna, de a kábeleket nem kapták meg a gépállomástól — így a lóhere és a lucernaszárításnál még nem használhatták föl. A hónap elején megkezdték a 63 hektár rét kaszálását is. A rétek elég alkalmas fekvésüek, így két traktoros kaszálót állandóan üzemeltethettek. A szénát már hideglevegővel szeretnék szárítani, ha addig sikerül a kábele­ket beszerezni. A rétek jól gondozot­tak. Ősszel hektáronként 3 mázsa Thomas salakot kaptak, tavasszal egyengették és boronálták a talajt, valamint salétrommal trágyázták. Egy hektárról 25 mázsa hozamot tervez­tek, de a valóságban többet elérnek. A múlt éven emelték az állatállo­mány számát. Annak ellenére azonban a takarmány ugyannyira kitartott, hogy 1200 m3 siló meg is maradt. Ez még egy éven sem történt meg, mert eddig a takarmány mindig kevesebb volt a kelleténél. Ez éven is így sze­retnének gazdálkodni. Minden lehető­séget felhasználnak arra, hogy ez megvalósuljon. Jól kihasználják a föl­det. Az egyik növény, például az őszi bükköny, lekerül róla, azonnal másik­kal vetik be. Veszteségnek könyvelhető el a hat Még pár fordulat és Vyboch János traktoros végez a szénaforgatással. Míg Vincze Zoltán elnök a következő munkát megmondja, addig Kusza Zol­tán mechanikus megvizsgálja a for­gató állapotát. hektár lucerna kiszántása. A takar­mányalapban azonban nem okoz nagy hiányt, mert helyébe silókukoricát vetettek. % Gortván tehát a jövő tavaszon sem panaszkodhatnak majd takarmány­hiányra. Ez nagyon fontos tényező, mert a szövetkezet az állattenyésztés kibővítését tervezi. A fő termelési ág az állattenyésztés lesz. Itt pedig csak elegendő mennyiségű és minő­ségű takarmányalappal lehet eredmé­nyeket elérni. —zs— A jó gazda keze meglátszik a gazdaságon Néhány évvel ezelőtt a busái szö­vetkezetről kevés jót hallhattunk. Állandóan munkaerőhiánnyal küzdöt­tek, nem teljesítették eladási és ter­melési tervüket, a munkaegységekre is kévés jutott. Keveset fizettek a munkaegységre, mert laza volt a mun­kafegyelem; laza volt a munkafegye­lem, mert keveset fizettek. Folytat­hatnánk tovább ezt a körforgást. A napokban amint betoppantunk a gaz­daságba, kellemesen meglepődtünk. A gazdasági udvaron rendezett, szép sorba előkészített állványokat lát­tunk, melyek a műszárításra voltak előkészítve. A rossz idő esetére nyi­tott silógödör várta a zöldtakarmányt. Bán Sándor zootechnikus legnagyobb csodálkozásunkra megjegyezte, hogy a tehenek napi átlagos tejhozama 8,5 liter, és eddig már 20 000 liter tejet adtak terven felül. A tehénállomány jól telelhetett, ha most ennyi tejet ad és ilyen jó kondícióban van. Bizonyá­ra volt elég takarmányuk. Nemsokára megérkezett Mráz Ist­ván, a szövetkezet elnöke. Egész nap lót-fut, vagy a határban, vagy a gaz­dasági udvarban található. A hadse­regből jött a mezőgazdaságba, ott is mezőgazdasági szakkérdésekkel fog­lalkozott, most a szövetkezetben ér­vényesíti tapasztalatait. A zootechni­­kusnak is nagy érdeme van a gazda­ság fellendítésében. Minden alkalmat megragadnak, hogy a nagyüzemi ter­melést előrelendítsék. A növendék­állományt például hegyvidéki legelőre vitték a nyári hónapokra, így sok szá­lastakarmányt takarítanak meg. Már a múlt évben is műszáritották a réti széna egy részét. — Nem hagyjuk elöregedni a szé­nát — mondotta Mráz elvtárs. — A réti széna kitűnő takarmány, ha ide­jében kaszáljuk és nem hagyjuk soká kint rendeken. Múlt évi tapasztala­taink azt mutatják, hogy érdemes a réti szénát is műszárítani. Nincs elég ventillátorunk, de nem jövünk zavar­ba. A szénafújóval egy-egy kazlat három óra hosszáig szárítunk, utána másik kazalhoz visszük. Eddig ilymó­­don jó eredményeket értünk el. A szövetkezet vezetősége az elnök­kel az élen jól látta, hogy a takar­mányalapot főleg réti szénából te­remthetik meg. A herefélék nagy része kifagyott és gyenge termést adott, csak 10 vagonnyit gyűjtöttek kazalba. A rét viszont kitett magáért. Soha nem látott termést adott. — Becslésem szerint — számítgat az elnök — 70 mázsás hektárhozamot érünk el szárított szénából, ami azt jelenti, hogy összesen 80 vagon szá­lastakarmányunk lesz, ezzel szemben a szükséglet csak 68 vagon. Persze, a magas hektárhozam nem véletlen. Ősszel a rétet kiadósán mű­trágyázták, meszezték és rétvágő kul­­tivátorral meglazították a talajt. Sok helyen vonakodnak a rétek karban-Szénára vár a szárítóállvány tartásától. íme a jő példa, hogy több­szörösen megtérül a befektetés. A szövetkezetben jó a munkafe­gyelem. Mráz elvtárs örül, hogy min­denki pontosan tudja munkafelada­tát, beosztását, hogy az embereket nem kell fölöslegesen munkára bíz­tatni. Meg kell mondanunk azt is, hogy a község különleges helyzetben van, sokán járnak bányába dolgozni, és emiatt a szezonmunkák idején most is kissé szükiben van a munkaerő. A szövetkezet elnöke Szugyicky Pál­lal, a helyi nemzeti bizottság titkárá­val együtt ügyesen megoldotta ezt a problémát is. A faluban lakó és más­hol dolgozó munkások, a szövetkezet akármennyi pénzt is fizetne, nem jön­nének munkába. De ha természetbe­niről van szó, annyi a brigádos, hogy még fölösleg is mutatkozik. Ezért a szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy a brigádosok minden ledolgozott 50 munkaegység után 3 mázsa búzát kapnak. így jól járnak a munkások is, mert az ilymódon szerzett gabonán sertést is hizlalhatnak, a szövetkezet (A szerző felvétele) sem panaszkodhat, mert a munkákat idejében el tudják végezni. Az állattenyésztés a takarmány­alapnak megfelelően jó eredményeket mutat fel. Amint már említettük, a tejhozam jó és emelkedő irányzatot mutat, a kisborjúk is jó gondozásban részesülnek. Az elhullás jelentékte­len. Tartanak 700 pulykát is, amiből szintén jól pénzel a szövetkezet. A belterjesség felé haladó szövetkezet jóval több húst, tejet és tojást ad el, mint a múlt évben. Rövidesen jelen­tős lesz a sertéstenyésztés is. Már most is 40 ellenőrzött anyakocát tar­tanak. A múlt évben a malacszaporu­lat 13,6 darab volt. Idén sem számol­nak kevesebbel. fi kiváló szarvasmarhatenyésztés níellett megfelelő számú juhállományt is tartanak, amitől naponta 9—10 kg sajtot termelnek. A szövetkezet ve­zetősége az elnök leleményességét felhasználva, mindent megtesz azért, hogy a tagsággál együtt még jobb gazdasági eredményeket érjen el. Bállá József A sliaci egyesített szövetkezet­ben ötletesen gépesítik a réti­széna begyűjtését. Az 50-es Su­per traktor után 9 m hosszú pótkocsit akasztanak, amelyre 40 mázsa szénát is raknak. Ko­ren Ondrej agronómus szerint 6 ilyen pótkocsit szerkesztettek, és így lényegesen gyorsabban takaríthatják be a szénát. Szö­vetkezetükben is 70 mázsás hek­tárhozammal számolnak széná­ból. Képünkön az 50-es Super traktor a hatalmas pótkocsit vontatja. Foto: Bállá Az eredmények dicsérjék Napbarnított 24 éves, tetterös fia­talember az oroszkai szövetkezet me­zőgazdásza. Alig hat hónapja lépett be "munkahelyére, de a 400 hektáros szö­vetkezeti határnak már minden részét imeri. Nem is csoda, hiszen nap nap után tapossa, hogy megyőzödjön a talaj minőségéről és a növények fej­lődéséről. Andruska Vilmosnak hívják a fiatal agronómust. Halkszavú fiatalember, aki azzal a meggyőződéssel lépett ki a Komáromi Mezőgazdasági Techni­kum kapuján, hogy az életben a gya­korlati élet bonyolult helyzeteiben biztos helytállással végezi majd a reábízott feladatokat. Éppen ebédidő alatt sikerült vele szót váltanom. — A 37 hektár cukorrépánkat ki­egyeltük, gyommentesítettük, a hét hektár burgonyánk bekapálva, fel­töltve, 75 hektár kukoricát 8 nappal az agrotechnikai határidő előtt telje­sen rendbehoztunk. 9 hektár paradi­csomunkkal rendben vagyunk, 51 hektár lucernánk leszárítva már ka­zalban van. Egyéb növényeink, ősziek, kora tavasziak, mind szépen fejlődnek és sokatigérően dúsak. Éppen ma fe­jeztük be a korai cukorborsó vegy­szeres gyomirtását három hektáron. Ennyire van szerződésünk a konzerv­gyárral. Arra a kérdésemre, hogy hosszú esztendőkön keresztül miért marad­tak el ezekkel a munkálatokkal, And­ruska Vilmos óvatos mosollyal így válaszol; — A múlt év decemberétől vagyok itt. Az okokat nem tudom. A lényeg és a legfontosabb az, hogy érvénye­süljön a kölcsönös megértés, a kol­lektív szellem és a munkaerkölcs. Ha ez megvan, akkor nem lehet hiba sehol. Én híve vagyok a komplex gé­pesítésnek és a munkaversenynek is. Ez utóbbi serkentő hatással van min­den dolgozóra. Határozottan ki kell emelnem traktorosaink lankadatlan szorgalmát, így Potocky Mihály, Be­­rényi Béla és Csudái Vilmos elvtár­sakat, úgyszintén a velük együtt dol­gozó Cselár Mátyás, Németh László eltvársakat is, akik tudásuk teljes latbavetésével, szorgalommal végezték feladataikat. Hogy ezt a megállapítást konkrétabban támasszam alá: a cu­korrépa és kukorica vetését az el­múlt évben 5—6 nap alatt végezték, az idén ezt két nap alatt vetették és sarabolták. A munkaidő megtakarítás költségmegtakarítást jelent. Hiszem és remélem — mondta végül Andrus­ka Vilmos —, hogy az 1963-as eszten­dőt jól és kielégítően zárjuk. Patyolat S., Oroszka 1983. június 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom