Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-23 / 50. szám
• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Önműködő kapcsolású vonószerkezet Az önmüködö kapcsolású vonószerkezet lehetővé teszi a pótkocsi menetközi kicserélését, anélkül, hogy a kombájn vagy a rendfelszedő folyamatos üzemét megszakítanánk. A szerkezet három részből áll: a kombájn vonórúdjából, - a pótkocsi vonórúdjából, — a trak-A szénkéneget talajfecskendő segítségével juttatjuk a földbe. Négy vagy öt fecskendezéssel a talajfelületre négyzetméterenként 200 cm3 szénkéneget adagolunk. A leggyakoribb védekezési mód a mérgezett csalétkek kihelyezése. A burgonyát, murkot vagy répát kettévágjuk, a vágási felületet méreggel bekenjük, s ezt a csalétket azokra a helyekre tesszük, ahol a lőtetű a legnagyobb károkat okozza. A kártevőt a műtrágyák is elriasztják. A Szovjetunióban a lőtetű ellen arzéntrioxidból készítenek csalétket. Minden 10 liter vízbe 250 gr. arzéntrioxidot tesznek és ebben az oldatban a kukoricadarát addig főzik (kb. 30—40 percig), amíg megpuhul. Majd a forró vízből kiszedik és megszárítják. A mérgezett magvakat a fertőzött helyeken a terület bevetése vagy beültetése előtt szétszórják és boronával betakarják. (16 kg kukoricadarához 600 gramm arzéntríoxid szükséges.) -gir-• j3zs3iQzs-}9zsdsoigiunho 9 QíOifupa opt üMjm • ipvßnw ßaxu piyuisj • uoyixai siy ißpsvpzoßozdw • i-ivw PommH % ofuniozsvjva du^dsdpu^azs • toros vonóhorogból. A traktor és a pótkocsi hidraulikájának összekapcsolásán kívül a pótkocsi-csere összes művelete gépesített. A cseréhez szükséges átlag úthossz 10- 12 méter. A német és francia gépesítés egymásra hatása a „közös piac " on belül belül a mezőgazdasági gépesítés területén is felélénkült a konkurrenciaharc. Szakkérdésekre ^^válaszolunk KÉRDÉS: Több szövetkezet kertészei és kiskert-tulajdonosok, pl. Kelemen Vilmos Losoncról, azzal a kérdéssel fordultak hozzánk, hogyan védekezzenek a zöldségnövényekben nagy károkat okozó lőtetű ellen. VÁLASZ: A lőtetű főleg a melegágyakban és a kiültetett palántákban tesz kárt, részben azáltal, hogy a fiatal növények gyökereit elrágja, részben pedig azzal, hogy a talaj felszínéhez közel futó és a felszínen kidomborodás alakjában látható járatainak készítése közben a fiatal növényeket kiforgatja helyükből. A kifejlett lótetű körülbelül 5 cm hosszú, teste hengeres, barna, finom szőröktől selymes fényű, szárnyai rövidek, elülső lábai ásólábák. Nyár elején 10—20 cm mélyen a talajban tyúktojás nagyságú fészket készít. A nőstény ebbe rakja többszáz kendermag nagyságú tojását. A kikelő lárvák hangyára emlékeztető alakúak, egy ideig az anya gondozása mellett együtt maradnak, csak a második vedlés után szélednek el és kezdenek önálló életét. Először a talajban levő televénnyel táplálkoznak, később megtámadják a közelükben lévő finom gyökereket is. Félig kifejlődve a talajban telel-Míg az NSZK 900 000 traktorral műveli 13 millió hektárnyi szántóterületét, addig Franciaországban 34,5 millió ha-ra csak 830 000 traktor jut. Másszóval a szántóterületre vonatkoztatva az NSZK-ban közel háromszoros a traktorgépesítés. A francia gazdák nyugtalanul szemlélik ennek várható kövekezményeit, annál is inkább, mert a német farmerek az intenzívebb művelés, több műtrágyahasználat, a magasabb munkatermelékenység és a kedvezőbb belföldi értékesítési árszint miatt az egységnyi területre vonatkoztatva kedvezőbb jövedelmezőséget érnek el. Tulipánhajtatás vermelés nélkül Ennek ellensúlyozására a francia földművelésügyi minisiter gépvásárlási hitelt kíván biztosítani a gazdáknak. Ezt a kedvezményt viszont csak azok vehetik majd igénybe, akik előmozdítják a francia kisparaszti gazdaságok kívánatos koncentrálódási folyamatát. Ebben is követni kívánják az NSZK gazdaságpolitikáját, ahol a minimum, vagyis 50 hektáros gépesített gazdaságok kialakítására -törekszenek. Ugyanakkor növelni kívánják a francia mezőgazdasági gépgyártás volumenét és nagy erőfeszítéseket tesznek a gépexport kiterjesztésére. Az európai gazdasági közösségen Stockholm közelében egy szép kertészeti üzemben vermelés nélkül, évente egy millió 250 ezer tulipánhagymát hajtatnak, hogy termesztését az időjárástól függetlenítsék és olcsóbbá tegyék. Ott már decemberben is nehéz a hagymát a veremből kiszedni, ezért 60—72 db hagymát 35X60X 11 cm-es impregnált deszkából készült kétharmad részükig lombföldes ládába ültetnek és a ládákat a pincében lépcsőzetesen öszszerakják. A ládák felső egyharmad részét homokkal töltik ki. Szeptember elején megfelelő szellőztetéssel kell biztosítani a pince 5—8 C fokú hőmérsékletét. A hajtatás akkor kezdődik, amikor a hagymák jól begyökeresednek és a hajtások 2 cm hosszúak. A legkorábban hajtatott hagymákat hajtatás előtt 6 napig sötétben tartják, a későbbieket csak újságpapírral takarják három hétig. Nárciszt és jácintot is lehet így hajtatni. A hagymák tárolására minden, fagymentesen tartható sötét helyiséget fel lehet használni. (Gartenwelt) rSkíi',t“?=burgonyavet(í8ép A hévizgyörki Dózsa Tsz elnöke, Tóth István ötletesen oldotta még a rossz időjárás és a munkaerőhiány miatti elmaradást a burgonyavetésben. Egy kis ügyeskedéssel hat szál deszkából és öt darab kályhacsőből üzembiztosán használható „burgonya vetőgépet“ szerkesztett, amit egy Maulwurf traktor mögé függesztettek, Ezzel Kovács András traktoros és a vetőgépen ülő négy asszony: Gyetván Pálné, Száraz Mihályné, Pető Mihályné és ifj. Pintér Mihályné naponta 6—7 holdat vetett el. öten, tehát mintegy 20—25 aszszony és a fogatok munkáját tudták elvégezni, méghozzá ülve, sokkal kisebb fáradsággal, minha kézzel vetnének. A vetőgép után fogast kötöttek. Ez egy menetben be is fedi a burgonyát. Ügyelnek arra, nehogy a gépnek egyetlen pillanatig is fölöslegesen állnia kelljen. A négy „vetőcsö“ mellett az ötödik sorjelzőként szolgál, és amikor a gép a táblán viszszafordul, a másik szélső cső jelzi a sorokat. A hévizgyörki Dózsa Tszben szerkesztett ötletes burgonyavetőgép ^8 REPÜLÉSGÁTLÓK Sokszor kívánatos, hogy a baromfiak az alacsonyabb kerítést se repüljék keresztül, ilyenkor a szárnyon repüiésgátlókat alkalmazunk. Ezzel az egyszerű készülékkel a tyúk 2—3 evezőtollát szorítjuk össze, mint ahogyan az ábrán láthatjuk. Az a) rajz egy fogazott szorítót szemléltet fémfüles megoldással, amely csavar nélkül szorítja össze a baromfi szárnytollait. A b) rajz ugyanaz mint az előbbi, de a csavarral biztosabban szorítja össze az evezötollakat. A b) rajz nyitottan, a c) pedig összecsavarozottan szemlélteti a repülésgátlót. IK D S H EE X D K ID) R9 MALLIGAND-FOK. A malligand-fok a bor alkoholtartalmát fejezi ki térfogategységben. A 12 malligand-fok azt jelenti, hogy a kérdéses bor minden decilitere pontosan 12 ml vagy 12 ccm abszolút alkoholt tartalmaz, ami egy liter borban 120 ml-nek felel meg. Az alkoholtartalom megállapítása azon a tényen alapszik, hogy a víz normális légnyomáson 100, az alkohol pedig 78,3 C fokon forr. Az alkoholból és vízből ólló keverék forráspontja tehát a kettő közé esik. így a forráspont alapján a keverék alkohol- és víztartalma pontosan megállapítható. A forráspontot a légnyomás, tengerszintmagasság lényegesen befolyásolja, ezért a Malligand-készülék használatbavételekor a mozgatható skálán a légnyomást a víz forrásának megfelelően beállítjuk. Csak ennek megtörténte után végezhetjük a bor alkoholtartalmának megállapítását. A Malligand-rendszerű borfokoló (ebullioszkóp) már nem forráspontot mutat, hanem a készülék skáláján a forráspontnak megfelelő alkoholtartalmat olvassuk le térfogat % egységben. , MUSTFOK — MUSTFOKOLÖ. A mustfok a must megközelítő cukortartalmát tiszta súlyegységben fejezi ki. A 20 mustfok azt jelenti, hogy a kérdéses must 100 grammjában 20 gramm cukor van, egy mázsa 20 mustfokos must 20 kg cukrot tartalmaz, ami 1 kg mustban 200 gramm cukortartalomnak felel meg. A must sűrűsége (fajsúly) annak cukortartalmával arányban áll. Minél sűrűbb a must, annál több cukrot tartalmaz. A mustfokolás tehát nem egyéb, mint sűrűségmérés, a fokoló pedig sűrűségmérő (aerométer). A must azonban nemcsak cukorból és vízből áll. A mustban vannak úgynevezett cukormentes extraanyagok, amelyek a sűrűséget befolyásolják, de ezt a mustfokoló szerkesztésénél figyelembe vették. A sűrűséget a must hőmérséklete is befolyásolja, ami a látszólagos mustfok értékét módosítja. 17—18 C fok között hőmérsékleti korrekció nincs. Alacsonyabb hőmérsékletnél levonásnak, magasabb hőmérsékletnél hozzáadásnak van helye. A korrekciót a táblázatból állapítjuk meg. Hogyan védekezzünk a lótetű ellen nek és csak a következő évben lesznek ivarérettek. Fejlődésük kétéves. A költés idején június-júliusban a védekezést elvégezhetjük úgy, hogy ujjúnkat a felszínen futó járatba dugva, azt addig követjük, míg hirtelen lefelé nem kanyarodik. Ez a lefelé vezető járat a fészek bejárata. A lyukat szabaddá téve borospohárnyi benzint vagy szénkéneget öntünk beléje s azonnal betapossuk. A fészket ki is áshatjuk és vederbe dobva leforrázással semmisíthetjük meg a benne tartózkodó anyát és a fiatalokat. Ahol erre lehetőség nyílik, a fertőzött parcellákat vízzel áraszszuk el. A fejlett lótetvek meleg nyári éjszakákon nagyobb távolságokra is el tudnak repülni. A legjelentősebb károkat tojásrakás idején a nőstény okozza. A fészkekbe benzin vagy szénkéneg helyett fáradt olajat is önthetünk, amely eltörni a kártevő potrohának légzőnyílásait. Hatásos a talaj szénkéneges fertőtlenítése. Miért rúgja el termését a szőlő KÉRDÉS: A ház folyosója mellett van egy lugasom. Az ide telepített újfajta szőlő minden évben tavasszal bőven virágzik, de virágait csaknem maradéktalanul eldobja és alig érik be rajta néhány fürt. Mi az oka ennek és mit tegyek, hogy ezt megakadályozzam. VÁLASZ: Egyes szőlőfajták vagy ugyanazon fajtának egyes egyedei elrúgják a termést és virágzás után igen sokszor csak a fürt nyele marad a tőként. A több esztendőben rúgós tőkénél a hiba rendszerint magában a virágban van és az a tapasztalat, hogy a porzószálak, vagy legalábbis azok vége.a porzókkal oldalt lefelé hajlanak, a termékenyítésnek nem felelnek meg. Amikor az elrúgás a virág fejlődési rendellenességének következménye, rendszerint örökölhető tulajdonsága is a tőkének, az ilyen tőkéről vett vesszőből újra rúgós tőke fejlődik. Az egyes szőlőfajták közt közismert a Kaderkának egyik változata, a rúgós Kadarka. A Furmintnak, Bakatornak, Sárfehérnek, Madelaine Angevinnek is vannak rúgós változatai. Az ilyen fajtákat, ha egyébként nem akarjuk teljesen abbahagyni termesztésüket, egy időben virító, lehetőleg rokonfajtákkal kell keverve ültetni, hogy kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. Ha a rúgás nem a virág fejlődési rendellenességének következménye, akkor főként a virágzás idején uralkodó alacsony hőmérséklet esetén a virágok meghűlnek és a bibe már a sapka lehullása előtt megbámul, aminek vagy teljes pusztulás vagy hiányos termékenyítés a következménye. A rúgás ilyen esetében szokták a gyűrűzést alkalmazni olyan formán, hogy a virágfüptös hajtásban a fürt alatt a kérget köröskörül 2—3 mm szélességben a fás részig lehántják, vagy bevágják, ilyenkor a felülről lefelé haladó szerves tápanyagok a fürtnél megtorlódnak és azt erősebb fejlődésre segítik. A termékenyítés elmaradása még egyéb okokra is •' visszavezethető. Hideg időjárás esetén a pollen fejlődése is szükséget szenved, úgy, hogy a bibére kerülve nem képes csírázni. Miután a szőlővirág önbeporzás útján termékenyül meg, az ilyen hímporral bíró virág természetesen terméketlen marad, (gir) W ti cc '<D ^» ti 00 1 Sa N oo '0> 00 O •»** •O s :3 O • A* C 3 •»*» o N 00 G KJ 'G a cd Ae <d oo '<D 'CD *5* A; G N CD N 00 'CD *£ 'CD N Oo io tk 00 1 •fio CD ti ví i 'CD Oo 0 ••o 1 :3 Ä Ü • ■O So 5 V. *8 a *o £ <D 3 % G G> G £ CD £ u • c o * fi © .«0 S Gi 'G OO G ’S N G Gi ti CD 3 Ck. k. 'G £ G ■fio «fi* o G re A! £ £ O ti oo Q 'G G CD v. A! CD oo 'CD *G 'CD Ai Ai G N CO • • Oq ti a e* Cfct 00 CD G G Qv a &0 ti © £ £ • a: a «•»* o «■fi *-fi a & 3 a* •nJ s © ti O* CQ a ti aa 00 at CQ s 01 © 1 © 3 n ti S 2 <© 3 a «5 a a. • S ra 3 £ ©: C a* ■s r ©. a a o «I» «-fi a a* T m>9
