Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-19 / 49. szám

Negyvenezer négyzetméter üvegház — Négyszázhúsz holdon gazdálko­dunk és az évi bevételi tervünk 33 millió forint... — kezdte ismertetőül Ág István, a Sasad nevű termelőszö­vetkezet elnöke. A Magyarországon tartózkodó ta­nulmányi csoportunk tagjai kissé hi­hetetlenül néztek össze. A látottak azonban meggyőzték őket arról, hogy ez lehetséges, sőt még az is, amit az ottani vezetők titokban remélnek, hogy két-három millióval túlteljesítik a tervet. A termelőszövet­kezet kisebb-na­­gyobb gazdasági telepei 17 helyen bújnak meg Buda­pest tőszomszéd­ságában. Intenzív gazdálkodásuknak az is fokmérője, hogy több mint négyszázan dolgoz­nak a Tsz-ben. A tagok közül 19 az egyetemet végzett, 17-en mezőgazda­­sági technikumban szereztek képesí­tést és ezen kívül 60 kertészeti szak­munkás dolgozója is van a szövetke­zetnek. A szövetkezet fő termelési ága a vi­rágkertészet. A múlt év 31 millió forintos bevételi tervüknek ez mint­egy egyharmadát adta. A zöldség­kertészetük is igen jelentős. Negy­venezer négyzetméternyi üvegház te­rületük van, amelyet állandóan nö­velnek. Az üvegházak legkorszerűbb része az a 6000 négyzetméteres, ame­lyet NDK-ból hoztak be, és mintegy 9 millió forintos költséggel építettek fel. Ebben az üvegházban a talaj ön­tözése alulról és felülről is történik. A feloldott tápanyagot is öntözéssel juttatják az üvegház talajába. De nemcsak üvegházat vásároltak az NDK-ból, hanem szakembereiket is kiküldték a német kertészet tanul­mányozására. Az említett üvegházból a szebbnél-szebb virágok mellett már április elején árusították a salátát, a hónap közepén a zöldpaprikát árulták és azóta bizonyára már a paradicsom is régen a piacra került. Van a termelőszövetkezetnek 140 hold őszibarackos — szőlője is. Ne­künk, csehszlovákiaiaknak teljesen szokatlan a gyümölcstermesztésük. Törpe-barackfék- és szőlősorok vált­ják egymást. Állítólag a törökök te­lepítettek ezzel a módszerre^s azóta is hasonló módon történt aaÄitotele­­pítés. Az új telepítéseknél már eltér­nek az ottani hagyományos módsze­rektől. A múlt évben 10 hold cseme­geszőlőt telepítettek. Ebben az évben újabb 30 holddal bővítik a szőlőterü­letet. A takarmánytermő területük arány­lag kevés, mégis a múlt évben 700 darab sertést hizlaltak. A vegyiipar részére termelt csillagfürt is jelentős jövedelmet hoz. A szövetkezet egy korszerű, 20 ezer férőhelyes csibe­­neveidével is dicsekedhet. Saját kel­tetőjük is van. Egy-egy helyiségben 5000 csirkét nevelnek. Már áprilisban Az NDK-ból szállí­tott korszerű üveg­házhoz most épül a második kémény. tervezett 15 °/o-ot, amelynek a felét kapják a dolgozók. Amennyiben a 15 °/o-on felül teljesítik a tervet, az egyes termelési szakaszon, akkor fe­lülvizsgálják a tervezést, mert bizo­nyára nem reálisan dolgozták ki. A munkaegység értéke 58 forint. Ennek 60 °/o-át fizették ki előlegként. Előleget kéthetenként fizetnek. Ez ha­vonta 800—1800 forintot tesz ki egy­­egy dolgozónál. Leszal Péter és Kö­­röndy Imre a tyúkfarm dolgozói 1500—1600 forint előleget kaptak az utóbbi hónapokban. Nyáron az egyes munkahelyeken rendszeresen 9 és fél órát dolgoznak. De ha szorít a kapca 12, sőt többet is. Figyelemre méltó a korszerű mező­­gazdasági üzem szociális gondosko­dása dolgozóiról. A munkába lépés első évében 6 nap szabadságot kap a Tsz tag. Ez minden munkaév után egy nappal több lesz. Esküvő, névadás esetén is pénzbeli támogatást kapnak. A betegeket a ledolgozott munkaegy­ségek alapján támogatják. Egy kitünően szervezett termelő­szövetkezetet ismertünk meg Sasadon. A tagság szorgalma, a kiváló tervezés, irányítás, gazdag szövetkezetei te­remtett. Tóth Dezső A mély és fájdalmas csendet a csengő éles hangja szakította meg. A huszonnyolc diák moz­dulatlanul ül, de a szemek megfényesedtek s az arcon végigfolyt egy könnycsepp. Hányszor hallot­ták már ezt a csengetést, de soha nem gondolták, hogy az utolsót ilyen nehéz lész meghallani. Négy év alatt mennyi mindent jelentett ez a csengetés ... Tanítási órák megkezdését, mely után feszült figyelemmel várták a szigorú, vagy éppen a „kedvelt" tanár érkezését. Felszabadult lélegzést, a „megúszott“ feleltetés után, melyet csak a csengetésnek lehetett köszönni. Hányszor volt izgalmas percek befejezője, hányszor tolták volna vissza az órát, csak még pár percig ne hall­ják a csengetést, hányszor villant fel a szemekben a fény, mikor az utolsó óra után megszólalt a csengő, hányszor ..., hányszor ... jönnek az em­lékek. És most, itt ülnek mozdulatlanul, csak a szívük ver erősebben. A csengő most minden diákot külön búcsúztat. Huszonnyolcszor csendül meg, s mindegyik csen­getésre egy-egy diák feláll. Nehéz percek ezek. „Ballag már a vén diák .. A búcsúzó negyedikesek virágcsokrot helyeznek el a Hősök emlékművén. Felállni a. megszokott helyről, abból a pádból, ahol négy év alatt annyi minden történt. Szégyen­lős, tanulnivágyó kislány­ként, kisfiúként ültek be először e padokba. A föld­ről, a mezőgazdaságról, a ringó búzatábláról, a kövér állatokról, a bo­nyolult számok rendsze­réről akartak tanulni. A tanulási vágy nagyobb volt mindennél. Legyőzte a kezdeti nehézségeket, a szlovák nyelv hiányos­ságait, mely minden diák­nál megmutatkozott. Ta­nultak, mert ezzel akarták megköszönni tanítóik­nak, szüleiknek s az államnak azt a gondoskodást, melyben négy év alatt részük volt. Becsületes, szakképzett emberként akartak visszakerülni fa­lujukba, ahol gyümölcsöztethetik tudásukat. Ezt akarták elérni, ezért harcoltak. Most a célban vannak, mégis olyan nehéz felállni azzal a tudat tál, hogy többet már nem ülhetnek diákként e ked vés padban. Mennyi mindent kell e pillanatba) megköszönni e kis helynek, a négy fallal bezár tanteremnek, az egész iskolának. Nincsenek sza vak, melyek ezt az érzést tolmácsolni tudnák. De nemcsak a tanteremtől, az iskolától kell bú­csút venni, hanem a diáktársaktól is. Szlovákia minden részéről jöttek Tornaijára, ebbe a gömöri kis városba. Négy év alatt testvérként nőttek össze, — együtt örültek, együtt küzdöttek. S most búcsúznak. A sors szétszórja őket, s ki tudja, ta­lálkoznak-e valaha. A sok diákcsíny, diákszerelem, csalódás — még ez is megszépül. Nem marad más utánuk, csak az emlék. Szemükben ott csillog a búcsú forró könnye, szívük fáj az elválás gondolatától — de lelkűk mé­lyén már ott bizsereg a holnap gondja Mi lesz, ha kilépnek az iskola kapuján, s kitárul előttük „az élet“. Hogyan fogadják a munkahelyükön, a szö­vetkezet vezetősége, tagsága mennyire lesz meg­értő velük szemben, hogyan tudják majd teljesí­teni a feladatukat, nem csalódnak-e majd az em­berekben ... Szorongó érzés tölti el mindnyájukat, hiszen egy új, egy ismeretlen útra térnek rá. A csengő hosszan, elnyúltan szól. Az utolsó diák s feláll a padban. Vége ... nincs tovább. Befeje­ződött az életük legszebb négy éve. Pár pillanatig — míg a harmadikosok átadják az „útravaló“ kis pirospöttyös tarisznyát, melyben csipetnyi föld, kis pogácsa, egy fillére« és egy vers van — ünne­pélyesen állnak, majd elindulnak, hogy utoljára búcsút vegyenek az osztályoktól, tanároktól, diák­társaktól, s az egész várostól Szemük még utol­jára végigsimogatja a kedves osztályt s a karju­kon levő virágcsokor felfogja könnyeiket. A hu­szonnyolc diák száján fölhangzik a „Ballag már a vén diák ...“, s az iskola falai ünnepélyesen búcsút intnek. A Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola ökonómiai irányzatából az idén másodszor búcsúz­nak a diákok. Búcsúznak, hogy mint érett emberek betöltsék hivatásukat a szövetkezet könyvelésé­ben. ’ Zsebik Sarolta « Jól halad a munka. A Stű­­rovoi Állami. Gazdaság 100 tagú Komplexbrigádja eddig szépen tel­jesítette a reábízott feladatokat. A lucerna kaszálását és betakarí­­tását elvégezték. Ez évben a múlt évihez viszonyítva sokkal többet tároltak, amit ventillátoros és to­ronyszárítóval szárítottak. A réte­ken a szénakaszálás is szépen ha­lad. A kukorica s cukorrépa máso­dik kapálását is már rövidesen be­fejezik, már 60 vagon elsőrendű silót is készítettek. Egy kissé talán a komposztkészítéssel vannak az egyes részlegek elmaradva, amit szintén nem szabad elhanyagolni. (Nagy József, Stúrovo) • A gömöri EFSZ kertészete évek óta sok hasznot hajt a szö­vetkezetnek. A kertészeti kis kol­lektíva e tavaszon új segítséget kapott: a palántázó gépet. Eleinte sokan féltek tőle, de szinte óráról órára jobban ment vele a munka, s ma már mindenki örül az új gép­nek: kisebb idő alatt is többet le­het vele dolgozni, mint a régi, ha­gyományos módon. (Kovács István) • További célbajutás. A mokran­cei HNB és EFSZ vezetősége közli, hogy a tojásfelvásárlás évi tervét június 10-én 100,5 %-ra teljesí­tette. A szövetkezet elöljárósága kötelezettséget vállalt, hogy ter­ven felöl az év végéig közellátá­sunknak még 30 000 tojást ad be. (A. S.) • A kráfovcei szövetkezeti ta­gok 5 hektárról besilóztak össze­sen 120 köbméter őszi takarmány­­keveréket. Ezzel 7,5 vagon jó mi­nőségű silóra tettek szert. Az öt hektáron aztán burgonyát ültet­tek el. Ploszkén 7 hektárról 200 köbmé­ter silóanyagot silóztak be, vagyis körülbelül 14 vagonnal. A területet felszántották és bevetették téli káposztával. (A. S.) • Országos elsőbbség. A kassai járás mezőgazdászai június 9-ig a tejfelvásárlás első félévi tervét 100 %-ra teljesítették, s ezzel or­szágos viszonylatban elsőbbséget szereztek. Ehhez a sikerhez első­sorban a bárcai, Nizná Hutka-i, Nizná Kamenica-i szövetkezetek és nagyidai, valamint a tornai álla­mi gazdaságok járultak hozzá. A tavalyi hasonló időszakhoz vi­szonyítva ezidén a kassai járás 1631815 liter tejjel többet vásá­rolt fel. A járás mezőgazdái az első félév végéig terven felül még 1 250 000 liter tejet adtak be. Egy­idejűleg teljesítették és túllépték a juh- és baromfi-felvásárlás fél­évi tervét is. (A. S.) • A szövetkezetekben jelenleg a legfontosabb munka a növény­­ápolás és a takarmánybetakarítás. Szálkán mindkét munkafolyamat gondot okoz a vezetőségnek, mert kevés a munkaerő. Amit lehet gép­pel végeznek, mégis sok munka­erőre van szükség, különösen a takarmánybetakarításnál. Jelenleg a hereféléken a hang- I súly, de ezzel egyidőben folyik a f széna kaszálása is. A szövetkezet 1 takarmányalapját ezenkívül az 50 1 hektár silókukorica, 25 hektár csa- T lámádé és 18 hektár szudáni fű t képezi majd. (Vércse M., Stúrovo) i «Az alsószecsei szövetkezet T tejtermelése fokozatosan emelke­­f dik. Gulyás József és Mackó Ilona t fejők a szövetkezet fennállása óta | nem értek el ilyen magas tejhoza- i mot. Henzsel Mihály szakképzett T zootechnikus is örül a takarmány­­í adag helyes adagolásával elért t szép eredménynek, t K. Gy. (Alsószecse) • A FUleki Állami Gazdaság be-T fejezte a lucerna első kaszálását. ♦ A takarmány 70 %-át hideglevegő- 1 vei szárították. A gazdaság ez éven i szép eredményeket akar elérni, 1 s az előreláthatólag sikerülni is * fog. Torpis József (Fülek) 1 # Az alsószecsei határban szor-T gos kezek végzik a növényápolást, f Május második felében három nap I alatt elvégezték a 90 hektár cu­korrépa egyelést,-^ 160 hektáron befejezték a kukorica kapálást is. Jelenleg a cukorrépa második ka­pálása folyik. Kúcs Gyula (Alsószecse) • * *—•—*—*—(—»—*—»—«—«—*—«, 1963. június 19. volt néhány ezer kirántani való csir­kéjük. A nagyüzemi csibenevelde egy­ben tojőház is. Az idén ősszel már mintegy 10 ezer tyúkot helyeznek el benne. Tavaly az átlagos tojáshozam 209 darab volt. Termelési és bevételi tervüket a telepítési rendszer szerint osztják el. Külön terve van az üvegháznak, gyü­mölcsösnek, tyúkfarmnak stb. Ha az egyes részlegek túlteljesítik a tervet, akkor prémiumot kapnak. De a pré­mium összege nem haladhatja meg a > Ezek a tyúkok 209 darab tojás-átlag­gal túlteljesítették a „tervüket“. JO HÍR A kassai járás 21 nappal a tervezett határidő előtt az országban elsőként teljesítette a tejeladási tervét. Ezt az eredményt leginkább a bárcai, a Nizná Hutka-i, a Nizná Kamenice-i szövet­kezetnek, valamint a tornai és a nagyidai ÁG-nak lehet köszönnni, akik az év elejétől naponta egy tehéntől átlag 4 liter tejet adtak a közellá­tásnak. Június 10-hez viszonyítva az előző évvel szemben a kassai járás 1,631.815 liter tejjel adott el többet. Előreláthatólag az év végéig még 250 000 litert adnak el terven felül. Inz. Milan Becka Olcsóbban többet A takarmány alaptól függ az állat­tenyésztés további fejlődése. A lo­sonci járás mezőgazdasági dolgozóira ezen a téren komoly feladat vár. A muXkai EFSZ tagjai nagy gondot for­dítottak az idén a kukorica termesz­tésére. Már az ősszel istállótrágyával javították meg a 15 hektár terüle­tet. Az idén pedig az alapmütrágyá­­zást végezték el. — Az idén először használjuk a Simazint — mondta a szövetkezet el­nöke. így 40 százalékos önköltség - csökkenést érünk el. Az önköltség­­csökkentés mellett a hektárhozam jelentős emelkedését is várjuk a vegy­szeres gyomirtástól. S. L. (Lucenec) CSENGETNEK.,,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom