Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-12 / 47. szám
A korai burgonya öntözése Tudjuk, hogy a korai burgonya sikeres termesztése az előcsíráztatott ültetőanyag idejében történő kiültetését követeli meg és intenzív agrotechnikát kíván. Belterjes termesztésekor szükséges tényező a kultúra öntözése. Tapasztalat mutatja, hogy az öntözés a korai burgonya termesztése során igen jól bevált. Enéikül termelési feltételeink között nem biztosíthatjuk az étkezési célokat szolgáló burgonya korai előállítását. Öntözéssel szabályozhatjuk az időjárás kilengéseit, kiegészíthetjük a természetes csapadékot, miáltal gondoskodunk a feloldott tápanyagoknak a növények gyökeréig történő egyenletes eljuttatásáról a korai burgonya aránylag rövid tenyészideje folyamán. A korai és félkorai fajták tenyészideje 80—90 napig tart. Ennek negyed része azon időszak, amíg a csírák napvilágra kerülnek, a fiatal növénykék önállóan asszimilálni kezdenek és a talajból tápanyagokat merítenek. Ekkor a csírák az anyagumóból táplálkoznak, s csak később kezdődik a talajból történő táplálkozás, amelyet öntözéssel kívánunk iránítani, illetve elősegíteni. Ezért nem lenne gazdaságos a korai burgonyát a fejlődés ezen első időszakában öntözni. Ezenkívül ekkor még elegendő nedvességet tartalmaz a talaj, amely a téli csapadékból maradt vissza. Csak kivételesen száraz termesztési feltételek esetén öntözzük meg kikelés előtt a korai burgonyát, nehogy elszáradjanak a kifejlődött csírák. leikor kezdjük az öntözést A középkorai fajták hosszú szárazság utáni öntözésével lényegesen hozzájárulhatunk a hektárhozamok emeléséhez. Ezzel szemben korai burgonya esetében a rövid tenyészidő kizárja a csapadék ilyen utólagos szabályozását s ezen kultúrát a szárazság idejére érzékennyé teszi. Adott termesztési feltételeink között a korai burgonya kiültetése után meleg időjárás és mérsékelt mennyiségű csapadék kívánatos. E termény vízigénye a virágzás kezdetétől a betakarítás idejéig, tehát a tenyészidő utolsó harmadában a legnagyobb. A víz ezek szerint legnagyobb mértékben május közepétől június végéig szükséges Az öntözést e szerint kell szabályoznunk. Száraz évben már május második felében megkezdhetjük az öntözést. Rendszerint azonban májusban a természetes csapadék elegendő, ezért az öntözést csak június első felében visszük véghez. Az adagolás A korai burgonya termesztésére legjobban megfelel: májusban 50 mm, júniusban pedig 70 mm csapadék, egyenletes elosztásban. Öntözéssel a természetes csapadékot ismételt kisebb adagokban egészítjük ki. Egyszeri öntözésre 10—15 mm, legfeljebb 20 mm vizet használunk fel, azaz 10—20 liter vizet egy négyzetméterre. Nagyobb vízadagok a földfelület nem kívánatos süllyedését okozzák és kéregképződéssel járnak. Némely burgonyafajta hosszas szárazság után a gumó) úgynevezett megifjításával reagál a nagyobbmennyiségú öntözővíz felhasználására, s az anyagumón kisebb gumókinövések képződnek. Ezen kinövések a gumó küllemét rontják, s ezzel piaci minőségét csökkentik. Átlagos csapadékmennyiséggel rendelkező évben elegendő az öntözővíz 2—3 adagja. A korai burgonya öntözésének legalkalmasabb időszaka a virágzás kezdetétől az elvirágzásig tart. A virágzás előtti öntözés inkább káros, mint hasznos és csak kivételesen, hosszantartó szárazság esetén, valamint könnyű talajokon indokolt. A víz hőfoka A hideg kútvíz előtt előnybe helyezzük a felmelegedett felületi vizet, legyen az akár folyó-, vagy állóvíz. Ha mint egyetlen elérhető vízforrásra, a kútvízre vagyunk utalva, akkor kora reggel vagy este öntözzünk, amikor a burgonya természetadta tulajdonságai révén jobban elviseli a környezet alacsonyabb hőmérsékletét. De a felületi vízzel végzett öntözés során is kerüljük meleg időben a hideg víz alkalmazását, mert ez kedvezőtlen hatást gyakorol a kultúra további fejlődésére. táronként 216 mázsás termést értek el, míg az öntözésben nem részesült területen csupán 140 mázsát. A gyakorlatban több esetben előfordul, hogy a tenyészidő folyamán bízunk a természetes csapadékban és a korai burgonya öntözéséhez csak a betakarítás előtti utolsó héten jutunk. Még ez az egyszeri öntözés is kedvezően befolyásolja a korai burgonya terméseredményeit, azonban természetes, hogy nem lehet olyan hatása, mint az idejében történő szabályszerű öntözésnek a virágzás kezdetétől. Az öntözés gazdasági jelentősége öntözéssel nemcsak emeljük a korai burgonya hozamát, hanem egyúttal lényegesen növeljük a piaci árunak kiválóan megfelelő első minőségi osztályba sorolható gumók számát. A korai étkezési burgonya termesztésekor mindenekelőtt magasabb százalékban számolunk Az esőztető berendezés munkába állítására legalkalmasabb időszak a korai burgonya virágzásával kezdődik. (A szerző felvétele) Burgonyában vagy esőztető berendezést használunk, vagy rotrevoltokat. Az esőztető berendezés a vizet egyenletesebben osztja szét és a talajt nem sülylyeszti, átrakás esetén viszont nagyobb számú munkaerőt kíván, mint a rotrevolt. A hozamra gyakorolt hatás Az öntözés befolyása a burgonya hozamának emelésére a természetes csapadék mennyiségétől függ, amely jelentékenyen ingadozik. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az öntözés a korai burgonya terméseredményét 20—50 Vokal emeli. Az ipolysági EFSZ-ben például két hektárnyi területen öntözés segítségével az Oslava fajtájú burgonyából hek-Célszerű-e a szemcsézés? Állandó vita tárgya ez a kérdés. Eldöntéséhez adatot szolgáltat a következő kísérlet: Ha a kukorica-szójás teljes tápot préselt alakban adagolták New-Hampshire csibéknek és a szélestnellü brozpulykáknak, a táp értékemelkedését észlelték. Az átalakítható energia (az emészthetőség mértéke) majdnem 100 kallkg-mal, a produkciós energia pedig kereken 550 kal/kg-mal növekedett nagy gumókkal a bokor alatt. Fő törekvésünk legyen a piaci kívánalmaknak megfelelő nagyságú gumók legrövidebb idő alatt, helyes tápanyagellátás és magas agrotechnika segítségével történő termesztése. A gumó mérete nemcsak a fajta minőségétől függ, hanem az ültetési távolságtól, a vetőgumó nagyságától, a helyes elöcsíráztatástól, a tápanyagellátástól, az agrotechnikától és nem utolsó sorban a talaj vízbőségétől. Az öntözés ezért az eredményes burgonyatermesztést folytató korszerű mezőgazdasági üzem egyik alapvetően fontos tényezője. Jantner A. mérnök, a Královái Növénynemesítő Állomás dolgozója anélkül, hogy a préselt tápból többet fogyasztottak volna az állatok. Két körülmény figyelmet érdemel: a táp jól emészthető, a táplálékfelvétel ideje megrövidül és az erre fordított energiában megtakarítás érhető el. Ez csibéknél a táplálkozásra szükséges napi időt 103 perctől 34 percre, pulykáknál 136 percről 16 percre csökkenti. (Dt. Gefl. Wirtsch.)
